Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-19 / 76. szám

-ns ,^ev 12 OLDAL » ÁRA DINÄf Poštarias ®!aí«$t! X% VI. évfofoaní'^ ’ Sohotica, CSÜTÖRTÖK, 1925 március 19. 76. szám kcgjeiejtik minden reggeli ünxttp alán és kétfőa dólüsa Telt fon szém: Ktadébivatal! 8—58, „*. Snrkttribéj 5—10 Előfizetési ár ue jg-yedévr® 135 áiaáv Kfaééhivcta!: Sabctiea, Aleksandrova u-. !,(LeibMfe*Mlotsb Szerkesztőség: Aleksandrova cl. L. (Re*»ja-Fű«tstee-pe!«tti A leszerelés f (x) Ha igaz, rövidesen négy esemény boldogítja ap öt világ­rész boldogtalan emberiségét. Nr, nem kell megijedni, nem háború lesz, nem, de valami ehhez ha­sonló: leszerelési konferencia. A nagy hallgató, Coolidge hívj« egybe még ezen a tavaszon, ta­lán pont májusban, amikor az emberek legjobban állítják vissza a béke fehér galambját. Mint minden eddigi konferenciát, e sajtó ezt a tavaszi zsinatot is előre úgy konferálja be: biztos siker, biztos eredmény. A cannesi, a spaai, a lausarmei, a genuainek is ez volt a reklámja, de ki em­lékszik, mi lett a nóta vége, mi lett a sok ígéretből, mire a poli­tikusok szétoszlottak ? Semmi. Mtndegyik esküdözötí, hogy ha­tárokat szabadit föl, hazugságokat győz le és az történt: ledöntötte, igen, az illúziónkat és elve­télte rémé' yeinket. A világ na­gyon kigyógyult már a hitek L/'i és bárhogy erőlködik is az ame­rikai sajtó, mély skepticizmussa! várja Coolidge elnök szent gyü­lekezetét, amely a leszerelés kér­dését próbálja majd dűlőre vinni. És valljuk be, nagyon helyénvaló a hitetlenség a háborús béke ha­todik esztendejében azok után, amit megértünk, mióta először vetették föl ezt a kérdést a ge­­nuai konferencián. Az lehet — nem vitatjuk — hogy Amerika komolyan gondol most a leszere­lésre és szívből szeretné, ha Európa levenné válláról a fegy­vert és Övéből a handgránátot és fejéről a katonacsákót. Az ame­rikai nagytőkének elvégre igaza van, amikor azt mondja: ez a bma Európa ahelyett, hogy ke­nyeret, vasat, szenet, automobil! venne tőlem, ágyukba, géppu - kákba öli a pénzét, haszontalan dolgokra fizet ki müliárdokot, amiket tőlem kér kölcsön, ha na­gyon megszorítják hitelezői. É- abban is igaza van Coolidgenak, hogy Franciaország fizesse mer előbb dollártartozását és csak az­tán építsen hadihajókat. Az meg egyenes kézenfekvő igazság, hogy Amerika addig nem érezheti ma gát biztonságban, míg a sárga nagyhatalom: Jupán nem szün­teti be az uj zászlóaljak szerve­zését és hadi flott ója szüntelen szaporítását. De ennek a kérdés­nek száz arca van és százféle igazsága ; minden attól függ, ki veti föl és ki az, akitől feleletet várunk. Dánia, ez a kis paraszt­­ország, nem teketóriázott : szet­­küldte hadseregét, leszerelte azt a pár hadihajóját, melyek ott pa­rádéztak s kikötőkben. Neki úgyis mindegy: ha ven hadserege, ak­kor is védtelen, ha nincs — mit veszíthet? Franciaország azonban, vagy Anglia már másként gon­dolkodik. Azt mondja : he nem vigyázok, kihúzzák a lábam alól a Versailles! békét, vagy Indiái, ezek nélkül pedig igazán vége mindennek: gazdaságnak, nagy­hatalomnak, életnek. Hogy min­den ország szereljen le, bízza magát a döntőbíróságra — botor álom, ami megvalósíthatatlan. Először is ki kezdje el, aztán: kinek mennyi katonája maradjon. Nagyon nehéz itt igazságot tenni, még akkor is nehéz lenne, ha minden ország komolyan bele­menne, hogy most pedig mág­lyára minden puskával, tankkal, hadi-aeroplánnab - A kapa meg­maradja és a kapanyé! is eí­­•üdiet, ahogy a közmondásból tudjuk. A do'og nem azon fordu meg, hogy a világ afear-e lesze­relni, kívánja e a katonai reduk­ciót. Mert ez biztosan ekarja, hi­szen nem kedvtelésből, passzió­ból költ miüiórdoket kaszárnyában, várakra, mérges gázokra es jge JiesálisoJsx&*_ Áhá&y—©ra&'ág- -Jví»# az árva és véres g óbuszon, mind­annyinak keserves gond a had sereg feniartésa, az idegekre menő verseny vizen és szárazon. A baj ott van, ahol a politika sem keresi : a világgazdaság szervezetében. Ha az amerikai tőkés megelégedne Amerikává', az amerikai fogyasztóval, a fran­cia pénzbárók a francia határok­kal, az angol gyárosok az angol nyersanyaggal,—1 ki ne hinne Cco­­idge_ szép tervében, ki ne hinne a leszerelésben. De megelégszik.e akár ez egyik,akár a másik országa maga bajával, maga határaival- és gazdasagával. Japán Kínában por­­yázik, Anglia a domíniumokon tartja a kezét, Lengyelország Dan­­zígra les, Francikor zág Elszászt ős a jóvátételt védi, Oroszország Besszarábiát perli vissza, Török­ország a gazdag kisázsiai szige­­•efc re vad-iszik, 01 a szórsz á g A! bó ni .1 zsebében kotor, s e és. ki tudná első rolni, hány helyen szítják a tüzet csak Európában ? A megoldás, ahogy egy angol közgazdász mondta, mindenekelőtt: talpra­állítani a világ gazdaságát, le ­építeni, ámít leromboltunk. Le­het-e azonban építeni ott, ahoi minden fölös milliárd ágyukra kel! költeni, katonákra ? Másrészt, leszerelhet-e mondjuk Francin­­or-zóg, -'rttig -Ném-étör'ábnSgban öt­millió'-'fegyverkéné* ember énekli fenyegetően a Wach srn Rheiní és Deutschland Deutschland über ASIps-í? Bajos eldönteni, hogy ebből a circuius viticrushól egy­­iltalán van-e kiút. De ha van is, iztos nem Washingtonban fog­­\ nak rátalálni . . . sík irányzat viszont nem szívese» atns csonka Az elSeazék egyelőre nem vemül passzivitásba A blokk párjai kisebbségi vélemény! terjesztessek a parlament elé az igazolóbizottság' döntéséről mail, hanem parlamenti bizottságot küld ki az ügy alapos megvizsgi- Itisúfa, amiáltal a kifogásolt hor vát képviselők egyelőre nem vehet­nének részi a nemzetgyűlés munká­­/ ban és az így meggyengíteti ellenzéket e kormány hónapokig, 1 bizottság vizsgálaténak befeje­zéséig, sakkban tarthatná. Arról a lehetőségről is beszél­nek, hogy csak a R«d cs-párt ve­zetőinek mandátumót semmisíte­nék meg, a többiekét pedig iga zo'nók, esetleg ezeknek megvizs­­rálésóra kü'denének ki parlamenti izotíságot. A? általános vélemény oégis az, hogy az igazolóbizott rág döntése mér a kormány vég­leges elhatározása szerint történ' ■s így a parlament változatlanu jóvá fogja hagyni mind a hatvan egy mandátum ípegsemmis:tését. H r szerint a megsemmisítendő mandátumok további sorsa íekin etében e kormány tagjai közt még nem alakú t ki egységes vé­lemény. A miniszterek ery részr •s kommunista képviselők roand - * turnéinak megsemmisítése alkal­mává! történt precedensre hivat­­ozve azt kívánja, hogy ne ren­deljenek el uj választásokat. A rna-Beogre'dból jelentik : A politikai helyzet a parlament újból velő összeillése előtt még teljesen tisz­­azatlan és az esem rfyek további ialakulósa, valami t a kormány es az ellen óki pártok elhatórn ása és cdjai tekintetében semmi pozitív irányvona'at sem lehet észlelni. Még mindig csak kom­binációk keringenek arra nézv<% hogy e parlament el fogja-e fo Tadni az igazolóbizottság előter­jesztését a Radics-pórti mandótu­­ok megsemmisítéséről, a mar - bor-ceijei vizsgálóbizottság kikül­déséről és a bregalnicai uj vá­lasztások elrendeléséről, — vagy pedig mődositja-e a nemzetgyi és plénuma « vizsgálóbizottsB atározatát. Kérdés még* az is, hogy lesznek-e uj választások megsemmisített. Redics-parti man détun ok betöltésére, végül, hogy \z ellenzék milyen magatartást fog tanúsítani. A kombinációk szerint a kot many módot keres még arra, hopy I vi a'apján megmaradva, kon­cessziókat tegyen az ellenzéknek. I y felmerült az az eszme, hogy parlament nem semmisíti meg <. Radics-párti képviselők mondata­pariaxpfníffc- es zt kívánja, hogy » képviselők nélkül maradó 'kerületekben uj vá­lasztást tartsanak. Az ellenzék további magatar­tása tekintetében sem tehet még semmi bizonyosat tud*1'“ Az el­lenzéki blokk vezető; ■ szerdán tovább folytatták tanácskozásai­kat, most már Spuhónák és B.ki­mennek, a muzulmán párt veze­tőinek részvételével, akik kedden éjszaka megérkeztek Beogradba. A két nap óta tartó konferencián' még nem hoztak határozatot ős a megbeszélésen résztvevő párt« vezérek kijelentése szerint döntés csak a csütörtöki napon várható, A jelek egyelőre azt mutatják, hogy az ellenzik nem fog mindjárt az 'etső ülésen passzivitásba vo­nulni, hanem részt vesz az igazoló­­bizottság jelentése fölötti vitában. Erre enged következtetni az a tény, hogy az igazolóbizottság, ellenzéki tag fai napok áia dolgoz­nak a kisebbségi jelentésen, amit a többség javaslatéval egyidöben a pariáment .elé fognak terjeszteni. Ez a ■ kisebbségi jelentés beava­tottak szerint rendkívül terjedel­mes lesz és az ellenzéknek vala­mennyi kerületre vonatkozó kifogá­sai! jel fogja ölelni, a legapróbb részletekig. Az erre vonatkozó adatokat minden kerületből az ott megvá­lasztott ellenzéki képviselők ter­jesztik elő. A par'ament gyors­­irod jában kedd ta szünet nélkül dolgoznak a képviselők a jelentés elkészítésén, hogy azt a törvényes határidőig, csütörtök reggelig be* terjeszthessék a parlament elnök­ségéhez, Hasonlóképen szorgos munka folyt a kormányoldalon. A bízott­­ég kormánypáni előadói a jelen­tés készítésén dolgoztak. Az iga* zoló bizottság utolsó ülését csü­törtök délutánra hívták egybe, rtmlyen az előadók benyújtják, jelentéseiket, melyeket aztán ki­­nyomtatnak és szétosztanak a. képviselők közt. Pasics miniszterelnök tanácskozásai Posic3 miniszterelnök szerdán délelőtt hosszasan tárgyalt Zser­­jfí v erdő ügyi miniszterrel. A tar» ry alá sok at politikai köriekben összefüggésbe hozzák a . maribori kerület mandátumainak igazolásá­val, amelyek ügyében, mint isme­retes, az igazolóbizottság kikül­dését határozta el. A parlament! bizottság kiküldése az önálló de­mokraták kívánságára tőrfent, akiit a kormánykoalíció felbontásával fenyegetőztek arra az esetre, ha ért a kívánságukat nem teljesitik. A radikálisak most szerétnek est > lépest jóvátenni és valamilyen módon a kerület mándaigmah igazolni, miután nem tartják t#k

Next

/
Thumbnails
Contents