Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-18 / 75. szám
6. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925 március 18. Agrarreform és lótenyésztés A lovaregytetek kongresszusa a kormánytól a lótenyésztő.< földjeinek mentes:tését kérik Beogradbói jelentik: Az ország lovaregyleiének kongresszusa a második napon is több fontos határozatot Hozptt a lótenyésztés ügyében, így lépéseket fognak tenni a földmivelésügyj minisztériumnál, hogy miméi nagyobb köitséghitelt hagyjanak jóvá a ménvásárlásra, továbbá hárítsák el az Ausztriába való lóki vitel nehézségeit végül. hog\- a külföldi lóvásárló bizottságoknak legfeljebb huszonöt százalék tenyészmén vásárlására adjanak engedélyt cllenbeh a hadügyminisztérium mindét évben vásároljon a lótenvésztőktő! készpénzért lovakat. Elhatározták még. hon.' »Vitéz« címen megindítják a lovaregyletek hivatalos lapiát. Szóvátették a lótenyésztők földbirtokainak elvételét is. Ennél a pontnál Sztankovics ezredes, szuboficai kiküldött rámutatott arra a vészélűre, amely az agrárreform részér ő1 fényesét és a földek elvételével tönkreteszi a lótenyésztést. Tomaseyics nyugalmazott alezredes kifejtette. hogy a volt osztrák-magvar Területeken a lótenyésztés rohamosan visszafej'ódik. a privát ménesek és tenvészinének száma 1923 óta a felére csökkent- indítványozta, hogy a íötdmiVelésüevi. hadügyi és agrárreiorjmijgyi minisztériumnál lépjenek közbe a viszonyok megjavítása érdekében. A földmívelésügyi minisztérium és a. hadügyminisztérium jelenlévő kiküldöttet javasolták, hogv csak az aerárretorm - miniszterhez menjen küldöttség és kérje a lótenyésztők 'földiéinek az agrárreform aló1 leendő mentesítését. Dr. Jankovies Yelízár volt miniszter, a kongresszus elnöke szénién a javaslat mellett szólalt fel és a kongresszus ilvcn értelmű határozatot hozott. Esterházy grófnő kémkedési pőrében a pozsonyi tábla helybenhagyta az elsőfokú Ítéletet Pozsonyból jelenük: A pozsonyi ítélőtábla kedden foglalkozott másodfokon Esterházy Luiza grófnő ügyével, akit a nvitrai törvényszék — mint emlékezetes — esvévi börtönre ítélt kémkedés miatt. Esterházy grófnő, akit a törvényszék ítéletének kihirdetése után óvadék mellett szabadlábra helyeztek, a keddi tárgyaláson személyesen jelent meg-Az előadó ismertette az elsőfokú ítéletet, amely szerint Esterházy grófnő. mint a nála talált iratokbó' kitűnt, gróf Ostenburg Morawek Gyula ezredessel szövetkezett a Felvidék erőszakos elszakitására. Jablnnicky János, nemzetgyűlési képviselő, védő terjedelmes beszéde során két átiratot helyezett a bíróság asztalára. Az egyik Lengyelország Ötödik hadseregének napioarancsa. amely azt bizonvitia. hogy Lengyelországban 1921-ben nagy nemzetközé akciót szerveztek az orosz bolsevizmns ellen. A vádlottnál talált Chiffre, a védő szerint, arra a levelezésre vonatkozat, amelvet ez ügyben folytatott. A másik átirat a varsói csehszlovák követség levele. amely azt bizonvitia. hogy a vádiratban emüteit Taritovszkv gróf és Cikajovszky asszony nem iótszamk szerepet Lengyelország politikájában. A bíróság végül kihirdette az ítéletet, amely az elsőfokú Ítéletet Indokolásával helybenhagyja., csak a politikai jogvesztést mellőzi. Úgy az ügyész, mint a védő háromnapi gondolkozási időt kért a felebbe zésre. .. Stresemann három javaslata Vagy a sziléziai korridort, vagy a régi német gyarmatokat éri vissza Németországnak, vagy Ausztria csatlakozásának engedélyezését Póribból jelentik: Strestmann garanciajavoslatairó! a Petii Párisién berlini tudósítója a következő részleteket közli: A német birodalmi külügymi liszteméit I áront különbőz terve 'ah, amelyeket az angol diplomácia egynémely képviselőinek egyetértésével állított föl es mind a háromnak az a ceij«, hogy Némi törsz ág a ver ailíesi hékeszeródésnek tended függelékeit meg* ! Iioztathassa. Az ehö atfnlat ez l'Ogy a nagyhatalmak N metország beit vonáséval kössenek gpanciep kturri' t « Nyugatra nézv ei nek fejében adják vissza Németországnak Danzigot és lengyel korridort. Ha ezt az ajánlatot mm tapadnák el, akkor kivetkeznek Stresemann lUtisodi’ rcvosla'n, amely nbl ól áll, ho^y Németország hajlandó úgy a Ke leien, mint a Nyugaton csat e-:ozni egy garanciaszerződéshez, ha ezert a szövetségesek felold k a német birodalmat és Aus - r ét a cspt’fikozés tilalma öló Hs mind a két ajánlat sík értélé volna, akkor Stresemann elő okai. Hant harmad k javaslatával, ami i m más, mint a?, hogy a nemei biroda'om ezen túlmenő garanci kát is hajlandó adni, de csa a: or, ha régi gyarmatait visz s kapjf'. Az amerikai szenátus másodszor is szembeszáll! az elnökkel Cooiidge ragaszkodik Warren kinevezéséhez íés ut'"n isméi Washingtonból jelentik: A szenátus külügyi és jogi bizottsága a hétfői ülésen ismét Warren kinevezésével foglalkozott. Coolidee elnök ugyams azután, hoev a szenátusi! bizottság első ízben 41 szavazattal 39 ellen úgy határozott, hogy Warren kinevezését nem terjeszti ndrtolólas a szenátus plénuma elé. ismét Warrent nevezte ki teazsáziievminisztérré és Borah szenátornak, a külügyi bizottság elnökének megmondta. hogy abban az esetben is ragaszkodni fog Warren kinevezéséhez, ha a szenátusi bizottság másodszor, sőt harmadszor is vtsszautasitia a megerősítést. A második kinevezésről' szavazott tegnap a bizottság és másodszor 46 szavazattal 39 cl’eti foglaltak állást, tehát nem erősítették meg a kinevezést. A bizottság a dönelhalasztotta ülését, hogy alkalmat 'adion Coolidge elnöknek. hogy mást nevezzen ki Warren helyett az Attorney General tesztére, az elnök azonban nem-távit. ’óltehet tudia. hogv a szenátusi bizottság uiiat húz vele s addig akarja folytatni üléseit, míg valaki mást nem nevez ki igazsdgügymiwszterré. A Fehér Házban tevén körülmények között azon a megoldáson tarakodnak, hogy bevárják, míg a szén Hús hamarosan megkezdi 1 parlament), szünidejét s az elnök aztán újból kinevezi Warrant, aki decemberig nem fogja felverni hivatali fizetését, decemberben pedig a szenátus uj ülésszakán terjeszti elő az elnök a szenátusi bizottságnak jóváhagyás végett Warren harmadik kinevezését■ . szőr el Is volt Ítélve. A háború után Beegradba tette át tevékenységét. Elmondotta, hogy specialista volt vasúti lopásokban. Rendszerint elegánsan öltözködött, hóna alatt aktákat vitt és kereskedőnek adta ki magát. A vasúton kiszemelte áldozatait, lehetőleg egy szobában szállt meg velük és ott ópiumos cigarettával, vagy italba töltött ópiummal cikábitotta őket. Pár nappal később, amikor már azt hittem, hogy bizalmába férkőztem, azt mondtam neki: »Mégis az az. igazi hős, aki harmadéve Lettesüket a noviszadi országúton kirabolta.« Nestes gyanút fogott, pár pillanatig hallgatott, bizalmatlanul nézett rám és azt mondta: »Rabolni raboltam v^igfosztogattam több országban vasúti utasokat és másokat, de embert nem öltem soka.« Attól a perctől kezdve Nesics hallgatag, szófukar' lett, soha többé egy szóval nem beszélt, »hőstetteiről« Biztosan állíthatom, hogy 1922 december 6-án Nesics érdeklődött Lötics Milorád után, ma is ugyanaz a kalap van a fején, mini vett rajta aznap. A hanglát is felismerem. Nesics tagad A vizsgálóbíró előtt szembesítették Brzák Rádát Neslccse!, akinek szembe mondotta a súlyos vádat A gyilkossággal gyanúsított földmives azonban tagadta, hogy ő köven te volna el a ketiős gyilkosságot. A rendőrségén Miodragovics Bogdán munkás is jelentkezett, aki Nestesben határozottan felismeri azt az embert, akit a kettős gyilkosság napján Lettes, kocsijának hátsó ülésén látott. Hasonlóan terhelő vallomást tettek Stojsics 'Jósa és Kanazvl Luka is. A noviszadi feiebbviteli bíróság jóváhagyta a vádtanácsnak Nesics vizsgálati fogságát elrendelő végzését. Kettős rafeló^yilkossággal syannsítiák a novisadi ügyészség egyik foglyát Celtetársa följelentése szerint Nestes Sztojár. nemzetközi betörő követte el a három év előtti novisadi gyilkosságé Noviszadról jelentik: Brzák Rada tős rablógyilkosság tettese. Letics zsezabadult ki béből hiányzott az ötezer dinár. földmives, aki nemrégiben s; a noviszadi ügyészség fogházából, iöljelentést tett a rendőrségen volt cellatársa, Nesics Sztojdn nemzetközi zsebtolvaj ellen, akit azzal vádolt meg, hogy 6 rabolta ki és gyilkolta meg, három évvel ezelőtt Letics Mílorádoí és Zvekana Radát A kettős gyilkosság Emlékezetes még az a harmadéve elkövetett rablógyilkosság, amelynek Letics Milorád, noviszadi jómódú szállási birtokos és kocsisa, Zvekana Rada estek áldozatul. Letics Vászó noviszadi szállási gazda fia: Milorád, apja megbízásából egy s er tés-sZ állítmánnyal kocsin Noyiszadra hajtatott, hogy a sertéseket a noviszadi állatvásáron eladja. A kocsit Zvekana Rada hajtotta. Letics Milorád a szállítmányt bevitte a városba, ott eladta és délután zsebében a sertésekért kapott ötezer dinárra! hazafelé tartott. A várostól tíz kilométerre fekvő Markovics-szállásná! egy ismeretlen ember a kocsira kéredzkedett fel.1 akivel Lctfcs és kocsisa beszédbe elegyedtek. Később az országúton Noviszadra igyekvő gazdák megtalálták Letics kocsiját a Markovicí-szállás körül az országúton. A kocsiban Letics Milorád és Zvekana Rada hátulról átlőtt koponyáj val holtan feküdtek. A kocsiból az egyik ■ ló ki volt fogva és azon menekült a kef-A noviszadi rendőrség a kettős rablógyilkosság ügyében nyomozást inlitott, de a gyilkosnak nem sikerült nyomára akadni. A följelentő vallomása Brzák Radát most hallgatta ki a hároinévelőtti gyilkosásgra vonatkozólag Skrebljin Iván vizsgálóbíró, aki előtt a következőket mondotta: — A kettős gyilkosság napján. 1922 december 6-ikán kocsin Noviszadra érkeztem és a Fehér ló vendéglőben szálltam meg. Ott hozzám jött egy idegen ember, aki megkérdezte tőlem, ismerern-e Lettes Milorád szállási gazdát. Azt mondta az idegen, hogy bánáti gazda. szeretne Lettestől sertést verni. Pár órával utóbb Lettesei és Zvekanat meggyilkolva találták az országúton. 1924- hen, mert rátámadtam egy rendőrre, két hónapr elítéltek és amikor behoztak a noviszadi fogházba, abba a cellába zártak, amelyben már heten voltak. Az aszta! végén Nesics ült. Amikor megláttam, :ögtőn visszaemlékeztem, hogy ez ez az ember, aki Letics meggyilkolása napján gyanúsan érdeklődött nálam Letics után. A fogdában Nesics beszédes lett Ss elmondta, hogy lopás miatt van lecsukva. Dicsekedve mesélt lopásairól, rablásairól és főleg zsebmetszéseiről. Nesics sokat beszélt budapesti szerepléseiről is, ahol sok betörést követett el és több* A vajdasági szinházegyesület magának követeli a novisadi színház igazgatását A Szerb Nemzeti Színház-Egyesület' most tartotta meg közgyűlését Novisadon. A vezetőség je entisét a nagyszámú jelenlévők részéről éléuk vita kísérte, ame’yben a színházbarátok közű! dr. Velicskovics és Letics Ljubomir, a művészek közül Hadzsi-D'nics vett részt. Va amennyi reformjavaslatot elfogadták és a közgyűlés határozatban kimondta, hogy felújítják a Szerb N mzeti Színházat, amelynek társulata az egész Vajdaságban fog működni. Elhatározták még, ho’y a közoktatásügyi min szféráimtól kérni fogják, hogy a novisadi Nemreti Színház igazgatását !’at évre az egyesületre bízzák. Ezután egyhangúlag megválasztottak az uj vezetőséget : Elnök Popovics Dóka mérnök, alelnek dr. Petrovics Brankó a novisadi terménytőzsde titkára, titkár dr. Szitbótics Kamenkó. A választmány lagiai: dr. Maletin Márkó a Matica titkára, Mirkovics Andrijn miniszteri inspektor, dr. Hadzsi Koszta ügyvéd, Malin Franja tan r, dr. Borota Bránkó őzsdei jogtanácsos és Grcsics Gruja, a „Privredne Novine“ szerkesztője. Felücyelőbizottság: Bje'ics Dimilrije, Milutinovics Cséda és Tatorov Miiadin. A legjobb és legelterjedtebb magyarországi gazdasági szaklap a „KÖZTELEK“ Előfizetéseket elfogad és mutatványszámot ingyen küld GA&AMSZEGHY DEZSŐ könyvkereskedő, Novivrbaa (B*2ka) ____ 2203
