Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-17 / 74. szám

stádter ntrlaP CU»*1'; 1? OLDAL * ÁK, ! Peltariea plaísa**. Ilegjstessik winden «ejgd, Saue; «táa és hétfőn délben Telefon számi SkdóUvsttl S—58s Ssserk»**tősésf 5—10 íJSfizstéss áp »egjradévre 335 dinár RlatőIud steh Sefeeiíea, AltknoÉws al.!: fi35b scis*©.«!®: a) Szei-fcssztoség: Alakssasárcca al-. 4L (Rsis'a-í nnzlots’ Álig béIp©Hesaís ahogy Mereskovszki Szovjetorosz­­országot nevezte, Genuában meg­találta a maga Lourdes-jéí. Ge nua előtt csak ugv beszéltek az orosz kormányról, mint véreskezü gyilkosok gyülevész hadáról. De Genuában tapssal köszöntötték a kifogástalan iraki ba öltözött Csi- Cserint s Genua óta versenyfutást rendeznek Európa államai, hogy melyikük tudná a másikat meg­előzni Oroszország elismerésében s a véreskezü gyilkosokkal ke­reskedelmi szerződések kötésében. Azt a rendkívüli változást, s melyen az európai diplomácia «? •orosz kormánnyal szemben el fog­lalt álláspontjával atmen'/ leg­­szembeszökőkben azok az ese­mények dokumentálják, amelyek a szovjetunió központi’ végrehajtó bizottságéi iák Tifliszbeit most meg­tartott ülésén lezajlottal:» „S919- ben az égés: viliig. Orr/szar szeg el­lensége voll, Í92ö-ben az egész vi­lág Oroszország barátja akar lenni" — mondotta ezen az ülésen a cári diplomácia egykori titkárja, az orosz szovjet -külügyminiszter­­e'vtársa : CUcserin. Čsicserin Ge­nuában még propaganda-beszéde­ket tartott s a konferencia viiágnyil­­vánosságát csak tribünnek hasz­nálta isi, amelyről a viliig négy tája felé akadaiytálanul exportál­hatta a szovjet igazságét, de Tií- Iiszben már úgy beszélt, mint n négy Oroszország kancellárja. Genuában még agitátor volt, Tií­­liszben már államférfim Genu; - ban, Hágában, Londonban s e berlini követség élén csupán a hatalom birtokosai nevében be­szélhetett, Tiíliszbén megtalálta v régi hangot, amit valamikor a cári Oroszország iondoni nagy­követségénéi hagyott e!. Css­­cserin már megtalálta a Glad­stone'! hangot s n Talleyrarid-i hallgatási. Csicserin úgy beszélt, mint. a minden oroszok cárjának külügyminisztere s Oroszország külpolitikai céljait úgy jelölte meg, hogy azok egyformán nyu­­goszrtak a Nagy Péteri-i élmo! tredicióján s a holnap Iégkézze - foghatóbb érdekein. Marom évvei ezelőtt Oroszor­szág még a pólyái háború, sz el­lenforradalom, a blokád és gazda­sági elzártság tehertételeivel vö t kénytelen fölvenni a tárgyaláso­kat Európa államaival s három óv alatt a „világ bélpoklosá“-bó! a nemzetközi nagytőke dédelge­tett kedvence leit. A belső gazda­sági rendhez még nem jutott e', de olyan külpolitikai sikereket éri el, melyek gyökeresen átfor­málták a polgárt államokhoz való viszonyát. Oroszország egyez­ményt kötött Japánnal s ezzel biztosította az orosz birodalom keleti határait s zavartalanná tette mai po'iííkóját. Ez a politika pedig van olyan fenyegetés Ame­rikával szemben, mint amilyent >-z Unió a gazdasági rendszabá yaival s van olyan fenyegetés Angliával szemben, mint ami­lyent Anglia flottájának a Sárga­tengeren véghezvitt operálásával ki tud fejteni. Hogy az egyetlen hatalom, mely eddig az elisme­rést megtagadta, az Unió, állás­pontjának revideáiáséra készül, abban bizonyára döntő szerepe van Csicserin világraszóló keleti sikerének. De meghiúsultnak te­kintendő a 'Balkán-államok anti­­bolsevista frontja s usylátszik, nem jön léire a nyugati szom­­szédállamok Oroszország ellen irányuló szövetsége sem. Olasz­ország aha világhal&lommá vált s amíg Nagy Péter óta az orosz politika mindig ingadozott eb­ben a kérdésben, hogy európai. vagy ázsiai nagyhatalommá ép'í­­e-e ki azt ez emberben és anyag­ban való mérhetetlen és kimerít betétien bőségei, aminek Orosz­ország volt a gyűjtőfogalma, Csi­cserin «‘döntötte az évszázados problémát s megalkotta az európai nagyhatalmat ázsiai eszközökké’. Az uj Oroszországot Lenin ál­modta meg, a vár és vas meg­teremtette, de as álomból, e vér­ből és vasból Csicserin • formálta ki a világ uj nagyhatalmát. Hogy milyen tényezője tesz még a világ­­történelemnek s a legközelebb; jövő gazdasági küzdelmeinek ~ ki Uiđnn arra felelni. Az orosz gondolat túlnő a világrészek geo* grá‘1 ai határain Csícserin.. össze akarja fogni Európái és Ázsiát i aa a -politika, amelyik - hám •év alatt csodát teremtett, nil* tud majd életre hívni tizsrar három év 'alatt ? Ä raáribor-celjei kerület mantTátugnait mm igazolták Sizóítságot küldtek ki a panaszok megvizsgálására Beogradból jelentik : Az igazoío­­bizottság vitája hétfőn is a késő éjszakai órákig húzódik és csak <-? késői órákban kerül, sor a Ra­­dícs-pórti mandátumok megsem­misítéséről indult vita folytatá­sára. A Radics-párti mandátumok igazolásának elhalasatásáve! be­állt egynapos szünet továbbra is fenntartja azt a bizonytalanságot, amely a politikai helyzet kiala­kulásával . kapcsolatban már tie­tek óta tart és amely megakadd iyozza az egymássá szemben­álló politikai faktorokat, hogy döntsenek további magatartá­sukról. Az ellenzéki kötök már feladták a reményt, hogy az igazolóbizott­­ságbíin eltérilsék a kormány! a Ra­­dcs-páríi mandátumok mégsem mi­­ülésének a ■ szánd kától, de még bíznak abban, hogy a mandátu nők igazolásának a parlament plénumában való tárgyalásáig for­dulat áilhat be a kormány maga tartásában. Sok remény ugyan ••uncs erre sem, azonban bizonyos jelek mégis azt mutatják, hegy a Kormány még nem döntött végiege­­en_ ebben a kérdésben. Epen ezért az ellenzéki blokk még nem határozott véglegesen további taktikájáról, sőt a blokk vezetőinek eddig naponkint foly­atott tanácskozásait is megsza­­■ ■ itatták. Az ellenzéki pártok kö­zül a demokrata-párt március 20 r hívta Össze klub-ülését, mert. eiör - áihatólag a parlament is ezen a napon ül uj! ól össze és így a de­mokraták közvetlen a parlament ülése előtt döntenek további lé­péseikről. A parlament plénumában as ellenzék mindenesetre ki fogja használni az alkalmat, hogy a házsz.abá'yok ált«', .ehetővé tett szűk kereten beiül vitát indít a Radic.s-párii mandátumok véd -1 méhen, az esetben azonban, ha a parlament is megsemmisíti a Redlcs-pdrti mandátumokat, alig lehet arra számítani, hogy az ellen :ék továbbra Is részivesz a parla­ment munkájában, hanem valószí­nűleg passzivitásba vonul. Az igazolóbizoftság munkája egyébként az érdeklődés tö'ép­­pontjúban éli és teljesen leköti a politikai körök figyelmét, amelye­ket más esemény napok óta nem is foglalkoztat. Az igazolóbizottság hétfői ülése Délután negyed ötkor nyitotta meg Srskics Milán .elnök ez iga­­oióbbotíság ülését, emely.en a szlovéniai kerületek mandátumai­nak. tárgyalását kezdték meg. " Először a maribor-ce'jei kerti-'e* választásairól tárgyaltak. Hohnyec klerikális hosszabb beszédben in­dokolta meg a pártja által beter j-sztett panaszokat, majd Pivko önálló demokrata szólalt fel, aki­nek első képviselői beszédét nagv érdeklődés fogadta. Pivko kifo­gást emelt az ellen, hogy a szfo várnai ketholikns papság a temp­lomi szószékből agitált a kleriká­lis párt mellett. A választások megsemmisítését kéri azon az alapon, hoiry több választóhelyen nem vo‘í szabályos választó? név légy ? ék. B széde közben heves jelenetekre került a sor a kleri­kális párt és az önnálió demokra­ták közöí?( különösen akkor, ami­kor- Pivko azt éllHöíit, h.igy j ;!éí3kálisok’ között nggyor-. sok" inág az au-ztrofil érzelmű Az emiatt támadt funtuítyssLan csaknem tettlegességre-' került e sor a radikális Kobasfc-a és-.Fop-o­­vies, velar-tlnt- -Pivko, másrészt pe­dig a klerikális Zsebei és Stpédeij között és a verekedésnek qéal: az vette ■ e'sjot, hogy az elnök az" ülést felfüggesztett«. Végül Bran-* kaviár Györgye önálló demokrata ezt javasolta,, hogy a"inaribor-ceijsl kertijei mnk.ftamait ne igazolja::, hanem parlamenti bizottsága! ■ küld­enek fd a választások szabályszerű* ■sfgénéh -megvizsgálására. A több­ség ezt n javaslatot - elfogadta s így. az az-első kerülőt, melynek mandáíusinoh a blzo’.tš nem igarolt». iisutdi! a Ijuhijans-nbvcMes&i kár ölét mandátumaim ka: ült * sor, amelyeket a klerikálisok. és önálló demokraták hosszabb vitája írtján iáváhagidák^ .Ugyancsa-ige­­tolták a Ljn-Mjánű-várósi iharieH- íumpkat is. Kamanadi. Kosz*.«. dr. ezután fái­kért« ez elnököt, -hogy ea ülést*, rövid időre függessze fa', mert • e b zoítság ellenzéki tagja; egymás közt akarnak bizonyos kérdssab­­rö! tárgyélni. Az elnök <* kérés­­folytán negyedki’énekor szünetet rondel eh Dsnidooicsot paue/niva: vádolja a Recs A Thurn-Taxiá-biríok szekyes?­­irumának feloldása körül egyre élesebbé válik a korroánypérŐ'és az ellenzéki -'sajtó vitája. A PribicSevics-pőrt lapja, a.. Recs feltűnően éleslsangu cikk­ben válaszol hétfői számában a Davidovics-párti Dzniakraíijá-vuzd Lufdnics Edo igazségügymiájszter ellen a. szekvesztrum ielóldása,-. miatt intézeti vádjaira. Rámutat;, arra, hogy a David.avics-kólrfoány idején • éppen Mnrinkovics Voja­­akkori külügyminiszter, a- dsrnoí;-. rata-píst tagja volt. ez, aki hiva­talos átiratban hívta fel a?. igaz.-­­ságügyminiszí-'ríumot árrá,;hogy ismerje el Th.urn-Tcxls herceg asz- ■ ’fák "állampolgárságai '.'és- ezen az ’-'apón oldja fel birtokát a szeli­­vesztrum alól. Davidovics Ljubér •rak, — írja a 'Recs •— aki akkor miniszterelnök volt, . tudnia kell ' erről és ...ezért.. r?em tisztességes dolog, hogy a Demokratija, arm­or Lukinicset a szekvesztrum feloldása miatt támadja, a Marin­­kovics-féle átiratot elhallgatja. Árra a vádra, hogy Lukinics Eđo tízmillió dinárt, Üimavics ugyancsak* tíz milliót és a Pribí» csevics-párt sajtója öt milliót ke­nőit Thurn-Tnxis hercegtől,- azt feleli a R cs, hogy a D’inokraüja inkább arról beszéljen, hány mil­liót kapott Davidovics Ljuba as em­uiéit hadügyminiszteri átiratért? — Nem lehet becsületes ember, — i

Next

/
Thumbnails
Contents