Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-14 / 71. szám

6. oldal

BACSMEGYEI NAPLÓ

1925 március 14.

CIRKUSZ

Paraj ur pünkösdi királysága

vagy

Kiölte meg Leirer Amáliát?

A budai kávéházban, ahova járok, patriarkális erkölcsök uralkodnak — évtizedes törzsközönség, foltozott biiiárd. frakkos oincér. A pesti kultúra és civilizáció úgy szivárog ide. mint valami vidéki városba a lapok és másfélórai késéssel érkeznek, nagv szerepe van a szálhagyomány utián terjedő pletykának és malomközi megbeszéléseknek.

Hippcilií Taine. a mtlieu-elmélet alkotnia. ezt a környezetet ecsetelné előbb, négv árkuson keresztül, mielőtt Paraj ur sötétből való felbukkanásának, a dicsőség fénvkörében való szereplésének; és tragikus bukásának, illetve eisülye- j désének történetébe belefogna. Nekem ; nincs annyi időm. mint Iiippollt Toiic urnák. Én mingvárt Párái uron kezdem, i szívóm egész részvétével, ahogy ott j ül. a kávéház túlsó végében, ajegsr.él- j sö széken, a biliárdok mellett. 1evek óta : ül ott Paraj ur és nézi a biíiárdczókat — • azt hiszem, ha Párái ur egvszer irony-I vet Írna a biliárdozás elméletéről, a I legvitézebb Sztanoj-utód is haszon.iái j forgathatná ezt a könyvet. Ha Farai ur I kinéz az uccára és ott iát egv embert. I akkor arra gondol, hogyha az illetőt a > két lépésre álló rendőr meglökné, ken- j trufalssal. esetleg kercsztduD'.dt lehetne csinálni vele a húsz lépésnyire játszadozó gyerekre célozva és ha Farai ur felnéz, hazamenet. záróra után a csillagos égre. akkor némán inegáfaüija magában, hogy a Nagv Göncöl n: fsó csillagával vékonyan kell találni a Fiastvuk fejét ha azt akariuk. hogy m-vitinett nélkül visszakerüiiöu a Vénuszra.

Farai urnák a neve is csak azon a bizonyos csütörtök estén derült ki. a mikor rövid időre az érdeklődés középpontjába került — addig sauki se tudta a nevét

De csütörtökön este megtudták.

Farai ur csütörtökön este. nem tudni bőm:,un. későbben bukkant elő. leült a rendes hc-lvére. de izgatottnak látzott. Felugrált, izgett-mozgott. többször ugv tett. mintha beszélni akarna. A túlsó oldalon, a nagy ablaktábla mellett. elment valaki, ebben úgy látszik ismerősét vélte felismerni, mert váratlanul és olyan hangosan, hagy a biliririozók is odanéztek, átkiáltott rá:

— Fuksz ur!

Fuksz nr odafordult, habozva és felhúzott szemmel, mintha nem nagyon tudná, milyen jogcímen, vagy milyen ismeretség alapján aposztrofálja őt Párái ur.-‘-'Tudja-e. hogy meg ran a gyilkos?

Fuksz ur megállt.

— Ugyan ne beszéljen.

— .Most egy félórája tartóztatták 1c. Mit szól hozzá? A házmester fia!

— Ki mondja?

— .Most beszéltem a rendőrtiszttel, akit betelefonáltak. Egy óra múlva rendkívüli kiadás lesz,

Fuksz ur azt mondta az egyik biliártíozónak. aki utiábau állt: • Pardon!« — átfurakodott. két asztal közt és leült Párái ur mellé. De a két biliárdozó is abbaliagvta a játékot. — az egyik ugv tett. mintha lökni akarná, de szándékosan kihagyott cgv ziccert, hogy odafigyelhessen. A másik főieméit dákóval megmerevedett. Mindketten füleltek, de nem lehetett hallani semmit a suttogásból. Mikor oár perc múlva Fuksz ur izgatottan felugrott, hogy átszaladjon a kávéház másik végébe, az evv K árdozó bátorsága vett magának és megszólította:

— Pardon__ hogy ismeretlenül —

mit mondott az az ur? Hogy elfogtak a gyilkost? Nevem PLach.

— Örvendek. Fuksz. Hát. kérem, elfogták. A házmester fia. Alkulcsa volt. féléve. Ollóval szúrta le

Hárman odasomiordáltak a biliárdozó mögé. hogy ők is hallják. A hátvéd fedezetében a biliárdozó már hangosabban érdeklődött.

— Rémes! £s bevallotta?

— Rögtön. Megtalálták a térés olló darabját. Daktifoszkópiát vettek a felérő!. Le akarta szúrni e rendőrtanácsost is. Pardon, sietnem Kell.

És Fuksz ur a natrjran elfoglalt emberek könnyed fejbiccentésévei. ruganyosán továbbnyargal. A íaképnéí haevott csoport tanácstalanul mered egymásra. Egyik uionnaniött a biliárdozohoz fordult:

— Hát elfogták?

A biliárdozó legyint:

— Biztos volt! Én megmondtam, hogy csak a házból lehetett valaki.

— Ollóval szúrta le?

— Mérgezett ollóval. A gyógyszerész árulta el. akinél a kópiát készítette a dáktilitiszhez,

— Ki hozta a hirt?

— Az az ur ottan, aki ott ül.

Egyszerre nyolcán merednek Paraj

ur felé. De Paraj ur elnéz a fejek fölött. Nem merik megszólítani. Az egyik odahívja a főnincért. súg neki valamit, borravalót ad. A pincér biccent, odamegy Paraj úrhoz, suttog. Aztán viszszajön.

— Hát kérem, a íőkapitányhelyettes ur mondta neki. Azért volt olyan fekete a holttest, mert előbb megmérgezte. Felhasználta az alkalmat, hogy nem volt cseléd a házban.

T-re múlva ecv csinos, briesesszes ur áll Párái ur előtt. Raccsolva beszél, hányaveti bizalmaskodással:

— Szervusz. Párái! Nem ismersz? Nem emlékszel vám? Pedig együtt gyevokeskedtünk. Mindig igevicd, hogv egvszev lejössz a pusztává.

További két Dere múlva négyen -ülnek mellette. Paraj ur piros, jobbra balra fordul. De nem maradhat, buksi ur sietve ion vissza.

— Pardon. Paraikám. hogy zavarlak.... A inéitóságos ur nagyon kárét ha válnál szives egy percre meirttezjélui őt az asztairiál---- Az urak mégb.ocsátannk__

— Pardon uraim__

Paraj ur Kiugrik- a név vök irigyel

néznek utána. Az - vész kávéház az cl különített asztal fölé Tre”ed a. méltóságos ur törzsasztala felé ahová rajt: és szűk társaságán k'viil halandónál

még nem adatott leülnie — és ahol

most Paraj ur helyetfcslal. szemben a méltóságos úrral, a díszhelyen.

Nem részletezem tovább ennek az órának izgalmas történetét Politikusok, forradalmi kalandorok, hadvezérek es törtúieiirók szoktak beszélni arról a bizunvoi-' 'moment vszicholoxique-ról. lélektani • mlimutról. amelyben egy nagy karrier megszületik, ha a karrier hőse ezt a pillanatot észreveszi. Nem tudom. Paraj ur észrevette*?, de hogy közel vcJt hozzá".-az bizonyos. Akadtak ebben az órában ióállásu emberek, akik azt áilitották. hogy közeli rokonságban állanak Párái úrral, »aki az egész dolgot hozta, részletesen« — egy ezredes bemutatkozott neki.

Annak a kis ujságirónak. aki véletlenül vetődött be a kávéházba és akinek Farai ur leereszkedően veregette meg a vállát, mikor interjút akart vele csinálni. sejtelme se volt róla. hogy a pünkösdi királyság összeomlásának ő volt közvetlen oka. ö csak annyit tett, hogy betelefonált a. rendőrségi sajtóirodába. ahonnan art Telefonálták viszsza. hogy a nyomozás holtpontra jutott. És bizonyosam nagyon csodálkozott mikor egv óra múlva, miután a rioortiát megírta, kifelé menet ott látta ülni Porai urat a legszélső biliárd légáraién. egv széken, elhagyatva, egyedül — egv magános, kermit ember, akire bosszankodva néznék, mint egy utbanálló tárgyra.' mikor a dákót nem lo,heT dk&gé visszahúzni miatta.

És Parat Dir keserűén' gondolt a letűnt dicsőség óráiára és ha volt valaha ember, akit gyűlölni tudott, akkor az a jV réz-körut 6-os számú ház házmester fia volt. az az ostoba és ügyetlen és tehetetlen szamár, aki nem ölte meg Leirer Amáliát mint ahogy ő azt elképzelte. mikor nedie olvan fényes al-Inm lett volna hozzá, hiszen nem volt cseléd a házban. Karinthy Frigyes

„A román kormány testvéri érzéssel törődik a nemzeti kisebbségekkel“

Bratianu nyilatkozata a szenátusban

Bak« restből jelentik : A közigazgatás reformjáról szőlő tárgyalás során Polony szenátor bi rálát tárgyává tette a kormánynak a nemzeti kisebbségekkel szemben folytatott politikáját.

Bratiarw miniszterelnök élénk tetszéssel fogadott beszédben válaszolt és n többek közt a következőket mondta : „A kisebbségekhez való viszonyunkban testvéri érzések vezetnek 'bennünket és ezt a viszonyunkat az igazi és tökéleteegyenlőség alapján épitjiikfel. Óhajtjuk, hogy államunk keretében * 1 2

minden törvényes joguk teljesedésé megtalálják és őszinte szeretett"! vegyenek részt az állam konszolidálásának munkájában."

A miniszterelnök ezután kifejtette, hogy Románia iskola- ég egyházi politikája ezeknek az elveknek megfelel, miután az állam valamennyi kiseb! sotr kultuszát anyagilag támogatja és az oktatást minden kisebbségi nyelven megengedi. Csak Románia földrajzát és történelmét, válaróinf. a közigazgatási jogot kell román nyelven tanítani.

Érvényes-e

a vajdasági polgári házasság Szerbiában ?

A beogradi bíróság az igazságügyminisztériumhoz fordult döntésért

Az ország különböző vidékein érvényben lévő Rázasság jogot tudvalévőig még mindig nem egységesítette a törvényhozás és ennek következtében a házasságjogi gyakorlat terén teljes fejetlenség uralkodik. A beogradi bíróságot mosr foglalkoztatja először az a kérdés, bogy a Vajdaságban kötött polgári házasságok érvényesek-e Szerbiában. A konkrét eset, amelynek kapcsán ez a kérdés felmerült, a következő:

Csurcsics Mladen pancsevói papucsod két évvel ezelőtt polgári házasságot kötött Pancsevón Sztevánovics Emíliával. A házasság, a férj kijelentése szerint érdekházasság volt és Csurcsics nemsokára szerelmes lett Lalics Gyurgyevka tizennyolc éves dobricai leányba. Elhatározták, hogy megszöknek Paa* csevóról olyan helyre, ahol senki sem ismeri őket és zavartalanul cgyütlélhetnek. Decemberben Beogradba költöztek és nehány nap múlva egyik beogradi templomban egyházi esküvő utján egybel^sjlek, miután két tanú igazolta, hogy eddig egyikük sem kötött egyházi házasságot.

A fiatalasszony apja azonban, amikor megtudta, hogy leánya Beogradban van és ott házasságra lépett Csurcsiccsal, Beogradba utazott és Csurcsics ellen, bigámiáért Je jelentést tett a bíróságnál,

Csurcsics az ellene indult vizsgálat folyamán kijelentette, hogy azért vette fe'cségü! Lalics Gyurgyevkát, mert azt hitre, hogy régebbi keletű polgári házassága Beo radban nem érvényes. Minthogy a beogradi bíróságnál még nem íordu’t elő üylermészetii precedens, a vizsgálóbíró az igazságügyminiszieriumhoz fordáit utasításért es törvénymagyarázatért. A minisztérium döntése elé nemcsak Csurcsicsék, hanem a jogászkörök is nary érdeklődéssel tekintenek.

• O

A lsemet; lefegyverzes a francia külügyi bizottság elolt

Felszólították Herriot-ot a leszerelési bizottság1 jelentésének

közzétételére

K

v;

Parisból jelentik: A szenátus külügyi bizottsága pénteken Hubert szenátor elnökletével ülést, tartott, amelyen meghallgatták Bourgoin tábornok jelentését a német leszerelésről. A tábornok jelentése szerint Németország súlyos mulasztást követeit el a versaUlesi békeszerződésnek a katonai leszerelésre vonatkozó rendelkezései ellen. A jelentést élénk vita követte, amelyben- Poincaré is. részt vett. A bizottság utasította az elnököt, hogy mint a külügyi bizottság általános véleményét, a következőket hozza Herriot miniszterelnöknek tudomására:

1. A kormány hozza teljesszövegében nyilvánosságra a szövetségközi katonai ellenőrző bizottságnak a német leszerelésről beterjesztett jelentését.

2. Múlhatatlanul szükséges, hogy mielőtt megszüntetnék a szövetségközi katonai ellenőrző bizottság működését és azt a Népszövetségre ruháznák át. végrehajtsák azt az öt követelést amelyet a nagykövetek konferenciája 1922 decemberében Németországgal szemben megállapított.

3. Mielőtt bármiféle olvan egyezmény jönne létre a területi biztonság kérdése tekintetében, amelv Németországot is érinti. Németországnak minden feltétel nélkül csatlakoznia kel! a Népszövetséghez.

A francia kamara külügyi bizottságának pénteki ülésén szintén a területi garanciák kérdéséről folyt a vita. A Petit Párisién közlése szerint a bizottságban az az egyhangú vélemény alakult ki. hogy a szövetségközi katonai megszállást sem a kölni zónában, sem a többi megszállt területrészeken nem szabad mindaddig megszüntetni, amíg a szövetségesek között a területi biztonságra nézve olyan paktum nem jön létre, amely Franciaországot minden veszedelemmel szemben megnyugtatja.

Arkadij Avercsenko meghalt

Prágáiból jelentik: Arkadij Avercsenko, az egyik legjelentékenyebb Orosz humorista, aki több éve tartózkodik Prágában, 48 éves korában meghalt. Halálát véredényeimesze* sedés, okozta.

Arkadij Avercsenko a bolsevizmus elöl menekülő orosz intellektuellek ama csoportjához tartozott, akik a szláv egységhez való ragaszkodás igázolá.saképen Prágában telepedtek meg s itt is dolgoztak tovább. Számos humoros karcolata közül egy kötetrevaló A tükör cimen magyarul is megjelent s több egyfelvonáso&át játszották magyar nyelven, Avarcsenko csak a közelmúltban esett át egy nagyobb műtéten, amelynek folyamán egyik szemét is kivették. Hosszabb ideig Pozsonyban tartózkodott s ott több felolvasást tartott, majd néhány hét előtt visszatért Prágába, ahol most váratanul érte utód a halál. Avercsenko jgészséges^ közvetlen humorát, amely néhány darabjában és regényében a modem társadalmi élet éles Szatírájává fokozódik, mindenütt kedvelték s az egyik prágai kiadócég most készült összes müveinek csehnyelvü kiadására. Kesernyés lemondás és szolid gúny jellemzik Avarcsenko munkáit, amelyek — különösen az utóbbi években — egész Európában nagy népszerűségre tettek szert.

1

Ezüstdinért, koronát

legmagasabb napi áron vásáro LUST!1 LAJOS bank- és vábóüzbte Novisad, Kr. Aleksandra ni. 13. Útlevél, vizűm beszerzési hely. 2187