Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-13 / 70. szám

192a. március 13, BACSMEGYEI NAPLÓ 7. oldal, — Kik? — A tettesek. Leirer Lőrinc hátra tántorodott, ha a íegyőr fel nem fogja, végigvágódott volna a padlón. Azután hirtelen cltrre­­lendült, megragadta Sándor László két kezét és teljes erejével cibálni kezdte. — Lehetetlen! — hebegte — Lehetet­len! Mondja, igaz? Igazán? —t Igazán! — crösitgette a védő. — Hála legyen a mindenható Isten­nek, — emelte fel a szemeit és két kezét a mennyezet felé Leirer Lőrinc.' — hogy végre kiderült az ártatlanságom. Ma is az fáj legjobban, hogy ilyen irtózatosan aljas, a legaljasabb bűncselekménnyel gyanúsítottak. Nemcsak azzal gyanúsí­tottak, hogy megöltem drága leányo­mat, hanem meggyanúsítottak azzal az undok váddal is, hogy bűnös szerelem miatt gyilkoltam meg Amáliát. Sirva-nevetve kérdezősködött ezután, hogy mikor' szabadul ki. Amikor meg-jj tudta, hogy egy-két napon belül, bohlo­­gan és megelégedetten vette tudomásul ezt a választ. Még a délelőtt folyamán fölkereste a fia, akit Leirer nagy öröm­mel fogadott és hosszasan elbeszélgetett vele. A rendőrség az uj fordulatról a követ­kező hivatalos jelentést adta ki: — Bolla József február 14-én Szilá­gyi József néven megjelent Hős Sámuel Pozsonyi-ut 27. számú műhelyében és engedélyt kért arra, hogy egy mérnök­barátjával együtt csapágyfémeket ol­vasszon be. amiért napi 300.000 koronát ígért a mesternek. 17-én megjelent Bolla munkásruhában és azt mondta a mester­nek, hogy hagyja magára, mert nem szereti, ha háborgatják. — Nemsokára megjelent Pödör, aki | mérnöknek adta ki magát és ketten dol­goztak az olvasztókemencénél. Hős nem látta, mit dolgoznak. Távozásuk alkal­mával 150.000 koronát adtak át Hősnek, azzal, hogy a többit másnap megfizetik. Hős műhelyében olvasztották b.: az ezüst nagy részét és az aranyreti­­költ. Az eEÜstrudat a Scheid r.-t-nál a Hoíló­­uccában akarták értékesíteni, de ott nem vették meg, mert Bolla és Pödör nem tudták igazolni, honnan származik az ezüst. Ezután a megmaradt ezüstöt a Dunában rejtették cl. További vallomásában Bolla a követ­kezőket adta elő: — Decemberben, közvetlen karácsony előtt pénz nélkül állottak. Pödörnek, akivel a fogházban ismerkedtem meg, panaszkodtam, mire Pödör azzal vigasz­talt, hogy van egy esete, amely azon­ban még nem ért meg. Este hét és fél nyolc között találkozót adott a Blaha Lujza uccában. A kitűzött időben puha fogása volt. Ezután elmondta Bolla, hogy Pödör­­rel együtt kimentek annak kispesti, Atilla ucca 62. szám alatti lakására, a hol Pödör anyjával és két nővérével lakott Ott aludt Pödöréknél és más­nap bontották föl a csomagot, amelyben szilszkinbujida volt és a bőröndöt, a mely tele volt czüstnemiivcl és ékszer­rel. A bőröndöt elégették, az értéktárgya­kat egy katonaládába helyezték cl és Ceglédre utaztak, ahol a ládát elásták. Ceglédről visszatérve rendezte Pödör a Ferenc József-hidon történt jelenetet, ami miatt az angyalföldi tébolydába szállították. Ez december 28-án történt január 20 án Bolla. Saguly és lielik József megszöktették Pödört a té­bolydából, majd Ceglédre utaztak, ahonnan február 15-én felvltcék Pestre az elrejtett eziisöt. amit az­tán beolvasztottak. c’La vallomásában kijelentette, hegy meztelent Pödör egy bőrönddel és D3f>nn}{3j jjonAfanre ‘[sSSemosa ,íSo egy bajonetjót, amiből tört csinált, Pö­dör még régebben elkérte és azóta ez a tőr eltűnt. Pödörnek ezenkívül egy ólmos botja is volt. A gyilkosságról csak azután szerzett tudomást, amikor felfedezték, ö tudta ki a gyilkos, de nem mert jelentkezni, attól felt, hogy őt fogják gyanúsítani. Bolla azután be­vallotta, hogy névjegyet nyomattak a következő szöveggel; Boldog uj évet kíván a villanytár­saság föcllcnöre. Ezzé! a névjeggyel több helyen bor­ravalót szedtek. Azt azonban tagadja fBoüa, hogy a Teréz-kcruton is jártak volna ezekkel az újévi névjegyekkel. — Pödör — vallotta- Bolla — mindig elegánsan járt. monoklit viselt, olykor fekete szemüveget. Amikor megszökött, az én télikabátomat vitte eL Bellát, Sagnlyt és Holiket, aki az. vallotta, hogy Pödört csak a tébolydá­ból történt szökés alkalmával ismerte meg, a rendőrség őrizetbe vette. A rendőrség ezenkívül őrizetbe vette Pödör mostoiiatest­­vérét Edelbacher Erzsébetet és fér­jét, valamint Pödör volt szeretőjét, egy nevelönöt. A rendőrség a gyilkos ellen körüzőle­­velct adott ki. A délután folyamán előállították a rendőrségre Csernyi Terézt, aki cseléd­je volt Leirer Amáliának. A cselédlány, akit szembesítettek Bellával felismerte benne azt a villanysze­relőt, aki múlt év márciusában a vfllanylámpát javította Leirer Amá­lia lakásán. A rendőrség széleskörű nyomozást indított a gyilkos kézrekeritésére. Ellenzéki nap a magyar nemzetgyűlésen Wo’ff Károly ma Is fogadalmai tenne gróf Károlyi Mihálynak Budapestről jelenük: A magyar; nemzetgyűlés csütörtöki ülésén az| appropriációs javaslat vitáját foly-I látták. Nagy Emil volt igazságügy-! miniszter Rosszabb beszédben bírál-í ta a kormányt. A kormányzás sze-l rinte megszüntetett minden szellemi í kapcsolatot és a meggyőzés minden fegyverét a parlament és n kormány között. A kormány a maga ízül ön in­ján iár és sem az ellenzék, sem a kormánypárt részéröl semmi befo­lyást a kormányzásra nem tesz le­hetővé. Ebből az elégedetlenség és a kedélyek kirobbanása is keletkez­het. Nemes Bertalan: Mos vagyunk elégedve a vezérrel! Dénes István: De a nén nincs megelégedve! Nagy Emi!: Azért, mert Nemes Bertalan elégedett, ez nem jelenti, hogy az ország is elégedett Nagy Emil: Élesen kifogásolja, hogy mindent a végrehajtó hatalom csinál. Rakovszky Iván belügyminiszter: A hatalom megosztásáról szóló alapelv éppen ezt kivárnia. Nagy Emil: Téved a miniszter ur, a megoszlásnak főaiapelve. hogy az irányítást a törvényhozásnak kell megadni és a kormány és a képvi­selőház között hiányzik a tanácsko­zási jelleg. Külföldi parlamentekben tanácskoznak és kapacitálnak, ml azonban csak szónokolunk. Ezeknek a szónoklatoknak azonban semmi hatása nincsen az ország sorsára. Ha protestáns ember csalhatatlan­nak hiszi magét — mondotta Bethlen münszterelRökre célozva — Isten le­gyen nekünk irgalmas. (Zajos he­lyeslés az ellenzéken.) Nagy Emil ezután gazdasági kér­dések tárgyalására tért át. kikelt a bürokratizmus ellen, maid összeha­sonlította az angliai viszonyokat a magyarországiakkal. Végül annak a meggyőződésének adott kifejezést —- angliai tapasztalataira hivatkoz­va — hogy az adminisztráció leépí­tése és a zsoldos hadsereg megszün­tetése nélkül nem lehet Magyaror­szágot talpraállítani. Dénes István zajos jelenetek közt bírálta a pénzügyi helyzetet. Rész­letesen foglalkozott a földreformmal és kijelentette, lragy az országos földbirtokrendező birósáe nem al­kalmas feladatának teljesítésére. A belügyminiszter titkos rendeletét adott ki — mondotta — hogy fogják le a földigénylők vezetőit. Dénes István esetekkel igazolta, hogy egyes községekben letartóztat­tak olyan egyéneket, akik a föld­­igénylők ügyeinek képviseletét vál­lalták. Sckadl Károly: Negyven kilo­gramm búzáért holdanként. Ennyit kérnek az önök ügyvédjei! Dénes István: Valótlanság! Az elnök ezért rendreutasitotta Dénesi, aki megismételte k ielenté­­sét. mire az elnök másodszor is rendreutasításban részesítette. Dénes István ezután az ellenzék passzivitásáról beszélt és kijelentet­te. hogy nemcsak a parlamentből távollevő ellenzék passzív, hanem az üléseken résztvevő képviselők is. akik nem tudnak semmi eredményt elérni. Maday Gyula: Kisebbségi dikta­túrát akarnak! Sándor Pál: Sokkal kevesebbről van szó! Farkas Tibor ezután a gazdasági helyzetet kritizálta beszédében. Sándor Pál reflektált Wotff Ká­­roiynak az előző ülésen tett kijelen­téseire. Hangsúlyozta, hogv Wolff is oft volt azok között, akik Károlyi Mihálynak fogadalmat tettek, Én — mondotta — az »ötven krajcáros Schlesinger«, ahogy Wolff nevezett, sohasem készítettem törvényjavas­latot Károlyinak, mint Wolff. Wolff Károly válaszában kijelen­tette. hogy ö is csak annyit tett, mint a bírál kar minden tagja, akik a ki­rály engedélyével fogadalmat tettek Károlyi Mihálynak. Ma hasonló helyzetien ugyanezt ‘tenné Az ülés ezzel véget ért. Megállapították a palicsi szállodai árakat Bárom részre osztották a furdőszezor.t Subotica város tanácsa szerdai ülésén fogia kozott a paücsi szál odai szoba­árai: megállapításának kérdésével. A tanács tekintettel a mai nehéz gazda­sági viszonyokra, igyekezett mérsékelni a Szobaárakat, hogy ezáltal lehetővé tegye a kevesebb jövedelemmel rendel­kező betegek számára is az üdülést. A kérdést Rajcsics Sándor helyettes pol­gármester előterjesztésére olykép ol­dotta meg a tanács, hogy a fürdősze­zont háromrészre osztotta és az áraka1 úgy szabta meg, hogy az elő- és utó­szezonban jóval olcsóbba kerül a lakás, mint a két hónapig tartó főszezon­ban. Az előszezon május elsejétől junius. 15-ig, a főszezon junius 16-tól augusztus 15-ig, az utószezon pedig augusztus ló-lóí szeptember 30-áig tart. Az árakat a következőképpen álla­pította meg a tanács. A régi szállóépü­letben kétágyas szoba ■ előszobával az e'őszczonban vagy az utószezonban úgy­szintén az uj épületben előszoba helyett balkonnal 1500 dinár, a főszezonban 3000 dinár. Kétágyas szoba előszoba és balkon nélkül a főszezonban 2600 dinár, egyébként 1200 dinár, egy ágyas szoba főszezonban 2200 dinár, elő- és utósze­zonban 1000, a nádas épületben a fősze­zonban 1900 dinár, elő- és utószezonok­ban 850 dinár, a Kis-Ábel-villában fő­szezonban 1200 dinár, elő- és utószezo­nokban 550 dinár a szoba ára. Akik a te'jes szezonra akarnak szobát bérelni, azok tiz százalék kedvezményt kapnak. Szobákat a helyettes po'gármesteri hiva­talban már előjegyezni lehet, az elő­jegyzés alkalmával a bérleti összeg felét, a szoba elfoglalásakor pedig a másik felét le kei! tizetni. A párisi revük Meztelenség helgett most már starok­­kal dolgoznak a revüszinházak (A B. N. kiküldött tudósítójától.) A 'párisi revü, amely mindig legérdeke­sebb összieállitása volt a francia szín­háznak, most ismét uj csapáson halad. ■Ezek a revük a közelmúltban nem szol­gáitok egyebet, mánt a női test szépsé- i gének dicsőítését. Néhány tucat jó! ; összeválogatott hibátlan, formájú nő meztelenül ellepett a közönség előtt: «ez volt a revü. Annak a publikumnak, ■ amely a gerincét képezte a revük kö­­izönségétiek, tehát a külföldieknek, igen jj megfelelt ez a művészet, mert olyat 5 nyújtott, amit csak Parisban lehetett I megkapni Lassanként a párisi revii- I színházak rájöttek arra, hogy a szin­­ipadi meztelenség unalmassá válik és irnosí uj alapokra fektették színházaik íprogramjáL A meztelenség aduíját fel­váltotta a star. Ez korántsem jelenti azt, hogy a párisi revü karhölgyei több ;ruhát öltenek magukra, mint ezelőtt, ide mindenesetre az iránynak a íejfödé­­|sét mutatja. I Sorra véve a párisi revü-szinbázakat j első helyen kell említeni a Casino de Parist, amely Mistinguett-tcl, Paris leg­­tnépszerűbb dívájával csöditi oda esté­­ről-estére az embereket. Mistittguett nagy sikerének titkát nem lehet meg­érteni. Ez a hölgy jóval felül van az ötvenen, nem is szép, hangja sincs és • mégis elvan divatos, hogy nemcsak pi­­jperecikkeket, de már újságot is elnc­­jveztek róla. »Mistinguett. elmen képes hetilap jeionik meg, tánccal és divattal foglalkozik. A primadonna sikereire jel­lemző, hogy a Casino de Parisba nem mint tag szerződött, hanem anyagi ré­szesedést vállalt. Meg vau a revüuek a férfiprlmadün­­! nája is. Maurice Chevalier. A Palace­­\ban lói) föl esti 3000 frankért, de jö­tt őre már máshova szerződött esti 4000 frankos honoráriummal. Chevalier igen szimpatikus, bonvivan külsejű komikus, aki nagyszerűen táncol és bájosan ad elő. Sikere teljesen indokolt A műsor­ban van egy páros énekes-táncos jele­nete, amelynek a einte: »Ditez-moi Mr. Chevalier!« ez olyan népszerű Plris­­ban, hogy minden dancingban, minden bálban erre táncolnak és nincs az a mozizenekar, amely egy előadás alatt legalább egyszer rá né zenciitsen. Mistinguett és Chevalier népszerűsé­gével vetekszik a »18 Hofman-Girls* közkedveltsége. Ezek az amerikai tán­cosnők a »Moulin Rouge*-ba lépnek föl és még az elfásult párisiakat is lázba hozzák táncmüvészetükkel. Ilyet még nem látott ez ai város! A IS tagú trupp minden egyes tagja táncfenomén és mutatványaik közelebb állnak az akre­­batatrükkhöz, mint 'a táncművésze,thez. Ami a meztelenségüket illeti, ők is csu­pasz combokkal táncolnak, de felső tes­tüket — ellentétben a francia táncos­nőkkel — nem hagyják szabadon. Le­gendákat beszélnek arról az összegről, amit ez a 18 kisasszony itt — dollár­ban — zseb re vág. A »Folies Bcrgcret zz egyetlen talán a nagy Music-Hailes-ok között, amely nem dolgozik attrakciókkal. Ez a müln­­tézet megelégszik azzal, hogy a régi tradíciókat tiszteletben tartva, nagy csapat meztelen nőt vonultat fel festői és kevésbé festői képek keretében. Külön műfajt képvisel a revü-szinhá­­zak között a Mayoí, amely a tipikus pá­risi művészetet és ízlést szolgálja. Eb­ben a színházban egy angol táncosnő és egy spanyol énekesnő viszik a pri­madonna-szerepeket. Jellegzetes tulaj­donsága, hogy műsorán, olyan disznó­­ságok szerepelnek, amely néha még a vaskos humorhoz szokott párisi népet is zavarba hozza. Van a darab kereté­ben két jelenet, az egyik »A szerelem mérlege«, a másik »A légyott« elmet viseli, ezekben olyan trágárságokat mondanak, hogy a nézőtér francia kö­zönsége majd lefordul a székről gyö-

Next

/
Thumbnails
Contents