Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-13 / 70. szám

12 OLDAL » ARA n DINAR v ww «I__&­PoStarina plalena? 'unsV-XXVI. évfolyam Subotica, FENTEK, 1925 március 13, szám Bie^jeleulk mindem reggel, ünnep ntán ét hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—19 Előfizetési ár aeg-ystiévre 135 dinár Kiadóhivatal: Schotten, Aleksandrosm ul, 1. (Lclbacb-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul, 4. (Rossia-FoEáére-Haíota) A mindenható pártérdek Olvassuk a beogradi parlament igazol ó-bizottságának tárgyalásá ­ról szóló tudósításokat. Az első tárgyalási napok viláia máris al kaimat ad egy külöi ös törvény szerűség megállapítására. Ha re dikáiis-párti képviselők mandátu mát tárgyalják, a bizottság tizen­egy radikális-párti tagjának az a meggyőződése, hogy a választási eljárás szabályszerű, a választó sok vezetése kifogástalan volt s ezért a választások megsem ; i sitésére nincs törvényes alap. E lenben a bizottságbon helyet fog­laló tiz ellenzéki képviselő kivé­tel nélkül azt bizonyítja, hogy e választói törvényt lábbei tapos ták, a választások eredménye) meghamisító ták, a választók szo­bád akaratnyilvánítását terorrei lehetetlenné tették, tehát a par lamentárizmus szégyene lenne, ha igazolnák a mandátumot. H azutéa-ellenzéki mandátum kerü sorra, a szerep megváltozik, di változatlanul megegyezik továbbr is a tizenegy többségi s' a tiz el­lenzéki képviselő véleménye,csak­hogy most a kormányzópártok­­hoz tartozók követelik a válasz tás megsemmisítését s az ellen­zékiek ragaszkodnak a mandátum verifikálásához. Az igazoló-bizottság tagjai mű­ködésük megkezdése eh tt eskü tesznek, melyben megfogadják, hogy elfogulatlanul és párttekin­tetek nélkül fognak ítélkezni. Az igazoló-bizottság tagjai valóba bírói funkciót gyakorolnak, Nei szabad feltételezni sem az ig; zoló bizottság tagjairól, ho meggyőződéseiket alávetik pán érdekeknek. Mindössze csak n. történik, hogy a politikai küzdel mek megrontották a kritikát, le­rombolták az objektivitást, meg bénították a judiciumot olyan mértékben, hogy a' politikusok, ha akarnának is, akkor sem tűd nának elfogulatlanok lenni azok­ban a kérdésekben, melyeknek eldöntése a pártérdeket érinti, A radikális-pórt tagjai mór csak azo­kat a bizonyítékokat tartja kifo­gástalanoknak, melyeket a radi­kális-párt érdekében terjesztenek elő s azokat a tanukat tartja sza­vahihetőknek, akik a radikális-párt érdekében tesznek vallomást. Az ellenzékiek viszont, bizonyára ők is tökéletes jóhiszeműséggel, tiszta lelkiismerettel, de a politikai tu­sókban megbénult Ítélőképesség-, gél csak annak az információnak hisznek, amiknek alapján meg le­hetne tagadni a radikális pártiak mandátumainak igazolását s ha­misítványnak tartanak mindé; o'yan okiratot, me'y ez ellenzéki képviselőket győzelemre juttató választások törvényszerűsége el len irányul. Bár ennek igazságát aligha le­het kéíségbevonni, mi mégis az igazoló-bizottság tagjaivaí szem­ben elkövetett súlyos inzultusnak ártjuk azokat a hírlapi cikkeket, melyek szerint az igazoló-bi/ot - ág kormányzópártokhoz tartozó öbbsége levette a tárgyalt kér dást a napirendről, mert még nem -meri a kormány álláspontját. Ezek a beszámolók azt jelentik, ogy az igazoló-bizottság radiká­­s és függet en demokrata tagjai hirói funkciójú ban utasítást kapnak s fogadnak el a kormányfő-. Ly an-e ez vájjon? Mi azt álitju-, ogy nincs !gy. Nem is lenne orré o parlamentarizmus ellen elköve­tett merényletre szükség, mert a öbbség tagjai úgyis azt tartják igaz­ságnak, amit a kormány helyesei, z ellenzéki tagok előtt ped g az az gazság, amit az ellenzéki pártok főbizottsága tart annak. Mi m«s ez mint a politika mindenhatósága, p^rturaiom omnipotenciája, a pártérdekek monopóliuma, melyet ellentétes előjelek szerint, de egy­forma mértékben uralnak a több­­-égi és ellenzéki pártok. Ne csodálkozzunk azért. A par­­amentben ugyanaz történik, ami az egész országban. Amikor a radiká isok kormányoznak, radi kálispórti a főorvos, a főmérnök, az iskolaigazgató, a tűzoltó, a fa­lusi biró. S amikor a demokraták akarták a saját képükre és hason­latosságukra átalakítani az orszá­got, ők sem azt nézték, hogy e egmegfeleiőbb ember ,kerüljön a megfelelő helyre, hanem azt, hogy a kormányzópart ellenfelei kezé­ből kivegyék az impériemot s sa­ját őrszemeiket helyezzék el az allami és községi hivatalokban. A parlament bírói funkciót gya ­korló bizottsága sem lehet ment attól az epidémiáié', amely meg­telni baktér urnáivá! az egész köz szellemet. K rkw wd példája meg­mutatta, hogy Angliában, a par­lamentarizmus hazájában meny­nyire a pártokon s mennyire az elnöki presztízsen felüiál ónak te­kintik minden egyes képviselőnek a marid turnon a apuló törvény­hozói jogát. Ha a parlament ;riz­­must eltanultuk Angliától, tanú - juk el tőlük a parlamentáris élet tisztaságát, emelkedettségét és a pártérdekektől való függetlenités lódját ;s. Folytatta munkáját az igazoló-bizottság Valamennyi tárgyalásra került mandátumot i^azoták Az igazolóbizottság csütörtökön folytatta a délszerbiai kerületek mandátumai felett megkezdett vitát. Először a kruseváei kerület mandá­tumaival foglalkoztak, melvek ellen panaszt nyújtottak be. Többek közt azt is sérelmezi a panasz, hogy a választási bizottságok elnökei csupa kvalifikáció nélküli egyének voltak. igy többek közt egy pincér is. A pa­nasz szerint a hatóságok titkos moz­gósítási behív ólevelekkel is operál­tak, a katonaságot pedig Horvátor­szágba vezényelték, hogy ezzel is hassanak a választókra. A panasz több visszaélést is felsorol, igy azt is. hogy' egyes községekben nyílt volt a szavazás. Pecsics Dragutin demokrata hang­súlyozta. hogy a választások ered­ményéből világos, hogy7 szabályta­lanság történt. A törvény szerint le­hetetlenség, hogy7 pincér legyen a választási bizottság elnöke és telje­sen érthetetlen, hogy az állami bi­zottság hogyan sérthette meg. ennyi­re a törvényt. Követelte, hogy a ke­rület három községében uí válasz­tást Írjanak ki. Dr. Hohnyec klerikális, az állami bizottság volt alelnöke kijelentette, hogy7 a szerbiai választási bizottsá­gok elnökeit, fovanovics Mihajló semmi tőszéki elnök javaslatára ne­vezték ki. Ö sohsem egyezett volna bele, hogy pincéreket nevezzenek ki bizottsági elnökül. Timonovics Milán radikális bizo­nyítani igyekezett, hogy az ellenzék gyakorolt befolyást a radikálispárti választókra. Szerinte minden meg­történt. hogy a választások szabad­ságát biztosítsák és visszautasította azt a vádat, hogy d hadsereget a vá­lasztđsok céljaira felhasználták, és belevonták a politikába. A többség: ezután isazolia a man­dátumokat, inaid a nisi, moravai és metochiai kerület mandátumait vita nélkül igazolták. Az ohridi kerület mandátumainak tárgyalásánál nagyobb vita fejlődött ki. Jokszitnövics Dragutin emelt pa­naszt Trifunovics Ranko belügyi po­litikai államtitkár megválasztása el­len. A panasztevő szerint Triiuno­­vicsot nem lehetett a törvény értel­mében'jelölni. mintán még nem múlt el egy éve. hogy a miniszter helyet­tese retidörtisztviselő volt. Hivatko­zik Mijovics volt miniszter-helyettes esetére, akinek mandátumát az előző parlament ezen a címen megsemmi­sítette. Tipiotijevics Koszta demo­krata szerint ez az eset a radikáli­sok objektivitásának próbája. Az éíőző választások után a radikálisok úgy határoztak, hogy Mijovics nem lehet tagja a parlamentnek, azt kö­veteli tehát, hogy ebben az esetben is ugyanigy döntsenek. Stcnanovics radikális azt fejtegeti hogy a tör­vény nem tiltja, hogy a politikai ál­lamtitkárok képviselők lehessenek. Kéri a panasz elutasítását. Polies dr. — a Zajednica tagja — azt állít­ja. hogy Trifunovics Ranko rendőr­­tisztviselő volt és emiatt — nem pe­dig politikai államtitkári állása miatt — kell a mandátumát megsemmisí­teni. Milovanovics és Jovanovics Vásza radikálisok a mandátum iga­zolása mellett, Holmyec ellene fog­lal állást, végül is az 'igazolóbizott­ság szótöbbséggel igazolta az ohriđi választások eredményét A pírod kerület mandátumait — amelyek ellen nem nyújtottak be pap -nászt — vita nélkül igazolják, A dii­­namenti választások ellen a disszi­­dens radikálisok adtak be petíciót, amit azonban Perics Ninko beszéde után a bizottság elutasít és a mandá­tumokat igazolja. A prizreni kerületben az ellenzék petíciója szerint a törvényszék elnö­ke részt vett az agitációban. a kor­mánypárti panasz szerint viszont Serif _ Bajrdm. a demokraták lista­vezetője. Bajram Cur nevével agi­tált. Timotijevics Koszta demokrata hivatkozik arra. hogy Serif Hajrám annakidején az alkotmányra szava­zón. Milovanovics radikális szerint Serif Bajrám 1920-ban a mecsetről levette az állatni zászlót és Bajrám Cártól kapott levelet, akivel össze­köttetésben állt. Azt javasolta, hogy bizottságot küldjenek ki az ügy megvizsgálására és addig halásszák el a döntést. Popovics Torna radiká­lis szerint a délszerbiai albánok sem­miféle összeköttetésben, sem állnak •az albán kondiéval. Bajrám Curjiak az aktákhoz csatolt levele nem lehet autentikus, mert az albán banda ve? -zár nem tud inti. Eznlái: Milovano­­vies bejelenti, hogy 'panaszát vissza­vonja, mire a prizreni választásokat a bizottság igazolta. Vita nélkül verifikálták a arijcpOS* lei. rudniki és; smederevói. választá­sokat A skopljei választásoknál hosszabb vita fejlődött ki Pccsics demokrata és Milovanovics radiká­lis között Milovanovics Musztafa kifejtette felszólalásában, hogy a muzulmán­­tömegek azért pártoltak el a dzsem­jeitől. amikor . ellenzékbe vonult mert a korán sok helyütt előírja, hogy a hatóságok előtt mez kell hajolni. Leovac Mömcsillo Indítványt ter­jesztett elő. hogy a bizottság utasít­sa el az ellenzék részéről benyújtott panaszokat és erősítse meg a vá­lasztások eredményeit. A bizottság ezután megkezdte a vitát az egyes kerületek választású eredményei felett,A tetoyői és a hit­vesi kerületek eredményeit rövid vi­ta után elfogadottnak jelentették ki és a bizottság ülése ezzel véget ért1 Radios az angol típusa monarchiáról ' A zagrebi fírvat szerdai számá­ban a Siobodni Dom betiltása óta szokásos heti mellékletet ad. amely­ben Radies István nyilatkozatát közli az angol tipusu' monarchiáról. A nyilatkozatot Radios állítólag még a Davidovics-kormány bukása előtt tette Herceg Rudolf, a Siobodni Dom szerkesztője előtt. A nyilatkozat legjelentősebb része a következő: — Amikor az írek olyan képvise­lőket kezdtek választani, akik ..vagy egyáltalán nem mentek be az; angol parlamentbe, vagy ott csak Gladste­­ne liberális-pártjával szövetkeztek, lassanként belátta az annul parla­ment. hogy az ir választók akaratát tisztelni ke!!, hogy Írországot sza­bad állammá, valóságos köztársság­gá kell nyilvánítani. Az angol tipusu monarchia követelése nem üres tak­tikai formula, hanem a mi komoly lavaslatunk az egész belső harc. te­hát a horvát nemzeti és természete­sen államalkotó politika kérdésének megoldására.

Next

/
Thumbnails
Contents