Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-11 / 68. szám

T925. március 11. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. tííM. Kisebbségi A csehszlovák kormány tagjai nagyon Jó véleménnyel vaunak a köztársaság magyarjairól, ámbár ennek a jó véle­ménynek igen kevés Imsznát veszik szlovéitszkv: t . '.véreink. \ umi'.koriban Udrzai hadügyminiszter jelentette ki. bogy a magyar a csehszlovák legjobb katonája: pontos a szolgálatában és de­rék a hadviselésben. A hadügyminiszter nyilatkozatát 1 •.••schsriovák pénzügymi­niszter, Bucka, most kiegészítette: azt mondotta, hogy a magyar nemcsak jó katona, de jó adófizető is; Szlovenszkó­­ban a magyar paraszt fizeti legponto­sabban az adóját A prágai kormány­­lapoknak Írják a t,:!v vivkoi lapok —. sajnos, i kormányférfiak nyilatkoza­ta után b. 1 magyar -• rés; marad: ál- Jcttirilcnes ryghizhata!lan. * Érdekes bünpörbe-ii Ítélkezett a temes­vári törvényszék. Stumpfeld Iáié ipar­iskolai igazgatót állainciloncs izga­tással vádolták, mert az igazgató boá­ban egy tanitógyiiléscn magyarul akart felszólalni, azonban a jelenlevő ható­sági kiküldött figyelmeztette, hogy csak románul beszélhet.-• Majd öt von év múlva — felelte Stumpfeld falc. A ható.-ág; h.kiadott feljelentésére ezért a válaszért áitamellem-s izgatás címén eljárást, hiditoítak az iskolaigaz­­ga'ó ellen. A tárgyaláson a vádlott az­zal védekezett, Iiog'-' ebben a'kifejezés­ben miiidvutéle, agresszív szándék távol állott tőle. Amikor azt mondotta, hogy ötvei; év múlva, azt értette alatta, hogy egy emberöltő kel! ahhoz, hogy min­denki folyékonyan beszéljen románul. A bíróság elfogadta a védekezést és Stumpfeld Üdét felmentette; < -H " '-f N^r A szlovenszkói írók között felvető­dött egy Író-konferencia gondolata. A terv: gyűljenek össze mindenféle belső és külső különbség nélkül a szlovensz­kói írók legjobbjai, és inasuk beszéljék meg az égető problémákat, melyek el­sősorban az övéik. A mozgalom kezde­ményezői szerint ebből az írókra is és a kisebbségi magyarságra is csak jó liárainlana. Az iró-konferencia gondola­tát különben már megvalósították Er­délyben, ahol a kolozsvári újságíró Ijlub rendezi meg az érdekes vitaesteket. •& A szlovák autonomisták eszmeileg már megnyerték a harcot — mondotta Hlinka, a szlovák «épvezér.- Az eszmei győzelmet úgy érti, hogy Szlovenszkó egész népe lélekben és gondolatban cl van határozva az autonómia kimondá­sára, illetőleg kiküzdésére. Az elhatáro­zás már kialakult — most csak a gya­korlati megvalósítás kérdése vau hát­ra: az, hogy mikor milyen alkalom ki­használásával fognak lépéseket tenni a keresztülvitelre. Hogy miért érlelődött meg ez a meggyőződés a szlovák nép lelkében, amit Hlinka András eszmei győzelemnek mond, arra nézve elég annyit mondani, hogy — mint ők állít­ják — az uj eüiflyeződysbeu ueiti azt kapták, amire számítottak. A szlovák nép nem közössé tett nyelvterület után vágyott századok óta, hanem a szlovák nemzeti autonómiára. Az állampolgár­ságot kicserélte a békeszerződés, de ezzel az önkormányzati kilátások még 'rosszabbak lettek. Az eszme meghódí­totta a lelkeket — hirdeti Hlinka páter —, most csak a taktikai fellépés alkal­mas pillanatára várunk. Londonból jelenük: Az aisóház keddi ülésén Chamber!a in külügymi­niszter távollétébeu Baldwin mMsz­­tcrelnök válaszolt arra a kormiuy­­í'ncrz intézeti interpellációra. hogy Németország teljes mértékben tel.ie­­sitette-c a Versailles! békeszerződés­nek :■ tengeri és lézi leszerelésre' vonatkozó rendelkezéseit, Baldwin miniszterelnök az inter­pellációira adott válaszában kijelen­tene. hogy a német kormányt már 1922 áprilisában értesítették a s/5-A szlovenszkói magyar lutheránus egyházak külön egyházmegyében való közigazgatási beosztásáról Jánoska György, a keleti kerület püspöke, a kö­vetkező nagyérdekességü nyilatkozatot tette egy pozsonyi újságíró előtt: — Nekem egyénileg nincs kifogásom a magyar egyházmegye eilen. 11 jennek felállítása elméletileg helyes. Rá keli azonban mutatnom azokra- a gyakorlati nehézségekre, melyek az egymástól tá­voliéit vő magyar egyházak igazgatásá­ban, az új egyházmegye költségvetésé­nek fedezésében -és a régi egyházníc- KJ ék kezén levő vagyon megosztásában rejlenek. Szent-Ivány József, a szlovtuszkói magyar evangélikus szövetség világi el­nöke, a kpvetkező reflexiókat fűzte Já­rt püspök nyilatkozatához;- A püspök ur nyilatkozata őszinte örömmel tőit d, litert én is a lutherániá­­oan látom egyikét azoknak az össze-, kapcsoló szerveknek, melyek a két nép közé, - nyugodt lelkiismerettel állít­hatom, nem az én akaratommal, —'do­bott ellentétek dacára képessé teszik a szlovákot és a magyart a békés test­véri együttélésre. E mellett a magyar önálló egyházmegyének a fölállítása még azt a' célt is fogja szolgálni, hogy ■u -egyházi közigazgatás is egyszerűbb és kömn ebb lesz. Hars a nemei birodalmi elnökségért A demokraták Simonit ajánlják elnöknek Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlés demohrata frakció'« fel bí­rást ' intézett « többi partokb u, iogy egységes megállapodásalap­ján Simons birofctni főlöninyszi’lti ■ íHőköl válasszák .meg ideiglenes birodalmi elnökké. A demokra­táknak ezt a felhívását politikai i örökben ügyes manővernél: mond óbból a célból, hogy Sieger- W;i duók, a centrympárt jelöltjének esélyeit gyengítsék, M a felhívás nem keltett nagy vissz­hangot a többi partok körében. Már a jobboldali pártok, ennek alapján íe’szőiitotíá'k a demokra­tákat, hogy a birodalmi elnök vá­lasztásának előkészítésére a jobb­oldali pártok részéről alakítót: bi­zottság tárgyalásaim küldjék el megbízottjaikat. A demokraták elnyel tesznek a felhívásnak. Baldwin szerint Németország végrehajtotta a tengeri és légi leszerelést Vita az attffa! aisők iahitn :t nlmei IcAis'vvcrz-JsroÁ vetséges hatalmak kormányai, hogy megállapiiásuk szerint Németország <?. h'.ni erők leszerelése tekintetben tettesen elemet tett a versmtteH bé-1 készerzödésben előirt követelőié* j nyelviek. Mtilt év szeptemberébe;) a£L is*,közölték. Jnésrállapitásnk - ' r 'ur Németország a -lengén le­fegyverzést is végrehajtotta, holott ennek a határideje csak november­ben járt le: Az alsóház a. miniszterelnök felvi­lágosításán tudomásul vette. : »Senki sem kompromittálta Olaszországot annyira, mint Mussolini“ Sforza volt külügyminiszter nyilatkozata legnagyobb szövetségek önícomiíöy­zatát Csalc azért, mert azon a vi­déken nem akadt senki, aki úgy le­alacsonyodott — feen, ismétlem úgy lealacsonyodott volna, hogy a fasiszta testületek tagjává vált. Er­re jön az önkény és jön a törvé­nyek. nyílt megszegése. De én as­ért bízom a jövőben. Megerősít eb­iben a nép egészséges, jó életfelfo­gása..., Óé még ha minden jóra fordul is, akkor is fájdalmas ás ká­ros emléke lesz az olasz történe­lemnek az önkénynek ez ® mai kor­szaka. Március 15-én dönt & nagykövetek tanácsa a jagö“* szláv-aibán hafárrcaclezesről Nínesies jegyzéke a nagyhatalmakhoz a Szent Naum-kolostor ügyébe» A Szent Naum-kolosíor birtokáért húzódó jugoszláv-albán viszály ismét aktualitást nyer azáltal, hogy március ! 5-ilcón összeül Parisban a nagykövetek tanácsa, arhclytői a jugoszláv kormány végső döntést vár ebben a vitás kér­désben. Az uj albán kormány uralom­­raiutásakor, mint ismeretes* tárgyalások indultak meg a két állam között, amelyek sikerrel is kecsegtettek és már hire ter­jedi, hogy Achmed Zagu kormánya ön­ként lemond Szent Maiimról az SHS királyság javára. Utóbb azonban aehér­­'égek merültek re-1, mert Albánia numj toraiéit rakom pen.rációt kávéké. Szent 1 Sown ellenében és így a megegyezés 1 a jött létre. I A legutóbbi napokban ezer! a kor- Imánn jegyzéket intézett Franciaorszá/, Í.Anglia és Olaszország kormán íjaihoz, amelyben kéri, hogy a nagykövetek fecr.­­I fctv-r.ciája vá'loziassa :ney az 1952. évi, I vaiaaiiut a hágai nemzetközi döntőbiró­­jság multévl döntését és a Szent Naina­­f kolostori az SHS királyságnak itéiic oda. ' “ ! Szpalajkozncs Mítosz:úv párisi követ I ez .tel kar. ct-o'atban nyilatkozik a beo- Jgfádi „Weine“ számára i iá.Jelesen ] ismerteti azokat a iöriéndjm okokat, amelyek alapján az SHS .állom' jogot forrnál a Szent Nmim-kolostorro. A párisi követ annak c r-.T.é/’vének ad kifejezés, rogy a nagyh.-.laiulaí; pártolni fogják a aiyocJáv kormány kívánságát. --------- 1 titta 1 nWBCaflBBgaaail»aBDW8)i«»»«i» »’mmrn -A török kormánpsapatsk összeütköztek a kürti feikalffkksi Ä iáiédák Stszáz halottat és számos foglyot vesztettek Konstantinápolyból jelentik: A lázadó kurd csapatok ellen összeállított kor­ín Íny csapa tok még nem kezdték meg 1 stratégiai felvonulási. A kardok tizen­két kilométerre megközelítették Diarho­­kirí és megszakították az összeköttetést Csermik városával, az arganai vilajet egfontosabb csomópontjával. A kor­mánycsapatok vas-'rnap reggel óta a gyülekező pontok felé vonulnak. A kor­mány elrendelte azoknak a 23—26 értés katonaköteleseknek á bevonulását, akik a felkelők álfa! veszélyeztetett kerületek* lel szomszédos vidékekről szőrme nah, Szombaton éjszaka megtörténi a kor­­m á uy csapa tok első összeütközése a lá­zadó kardokkal, amiről az angorai kor­mány a kővetkező hivatalos jelenté t adta ki : , A felkelő bandák, amelyek Diarne­­kirtcl északra megütköztek felderítő osztagainkkal, március 8-ikára virradó éjszaka megtámadták fedezeti erőjüket, amelyeket ezen a vidékén vontunk ösz­­sze. A lázadók makacs és ismételt kí­sérleteket tettek arra, hogy a várost hatalmukba kerítsék, de tr!;es vércsé­ét szenvedtek. Egy másik felkelő osz­lop, ame!y Csermikből indult el, az éj­szaka lepe alatt oldalról közeledve akartak behaío'ni Diarbekirbc. Csapa­taik ellentámadása teljesen szétszórta I a lázadókat, akik számos foglyot és j több mint ötszáz halottat vesztettek. Ül előzésük teljes erőre! folyik, Rómából jelentik: A párisi Jour­nal olaszországi tudósítója, Henri Bénáid beszélgetést folytatott gróf Sforza volt külügyminiszterrel Mus­solini politikájáról. Sforza, akit a fasislák néhány nappal ezelőtt Mi­lanóban véresre vertek, a követke­zőket mondotta a francia újságíró­nak: — Nem szívesen kritizálom ugyan az olasz állapotokat idegenek előtt, — mondotta Sforza —- vannak azon­ban esetek, amikor egyenesen ha­zafias kötelességünk parancsolja, hogy felvilágosítsuk a külföldet és amikor hallgatnunk egyenesen bűn lenne. De egyébként is senki sem kompromittálja Olaszországot a kül­föld előtt annyira, mint maga Mus­solini, az önmagáról hangoztatott dicshimnuszokkal. Mussolini szerint ugyanis az olasz nép — amely pe­dig ezer év óta jó egynéhányszor csinált politikát és dicsőséges, nasnr politikát — még nem elég éTett, nem elég méltó a szabadságra és éppen ezért kell nálunk megfojtani teljesen a .közszabadságokat, 'betil­tani a gyűléseket. Igaz, ezek a ki­jelentések nem egészen idegenek, nem egészen újait az olasz politi­kában. Hiszen ugyanezekkel a sza­vakkal és elvekkel kormányozott bennünket 1848-tól 1869-ig a bécsi kamarilla is. A liberalizmus ereje volt az, amely a szegé-'- elnyo­mott Olaszországot 1869-ben ki­emelte az elnyomatásból. Mussolini épp a napokban igyekezett védel­mezni a közvélemény előtt önkény­­uralmának jogosultságát és ennek bizonyitására Macchiavelli eszméit rángatta elő. De az egész csak ar­ra volt jó. hogy bebizonyítsa vele, hogy nem is olvasta őket. különben emlékeznie kellene a hires mondat­ra, amely azt mondja, hogy »akik panaszkodnak a nép és az előkelők közötti küzdelmek miatt, azok vol­taképpen a történelemnek azt az út­ját kifogásolják, amely Rómát naggyá és hatalmassá tette.« Én azt izenem a külföldnek: Ne hagyják magukat félrevezetni! Ne higyjenek a urai látszólagos csendnek. Olasz­ország. amelyet a liberalizmus tett naggyá, minden szenvedésen, min­den elnyomáson, minden fenyege­tésen túl is bii foTmaradni a maga történelmének dicső, szabad liberá­lis tradícióihoz! És a hatalom mai birtokosai is ismerik az ország óriási többségének róluk való véle­ményét. Nézze csak a városokat, a hol sehol sem merik kiírni a válasz­tásokat. nem merik engedélyezni a választók gyűlését, mert tisztában vannak az Ítélettel. Y,7. az igazság! A többi, a látszat, az nem számit! Nézze csak. itt van a hivatalos köz­löny. Nem tudok ennél tanulságo­sabb olvasmányt elképzelni sem a külföld számára. De főleg az ola­szok tanulhatnak belőle. Mindent rendel etekkel kormányoznak... Néz­ze csak, rendeletileg felfüggesztik 3

Next

/
Thumbnails
Contents