Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-10 / 67. szám
12 OLDAL * ÁRA DINÁR Poštarhsa plaéeaa! Megjelenik minden reggel, ünnep atúa ét hétíó'a délben Telefon némi Kiadéhivaísl 8—58. Sxerk-íildjég 5—18 Előfizetési ár »ejjyedévre 135 diaár Kiadóhivatal: Stäbctica, Alelisaudrova ul, l.jLelbach-paiota) Szerkesztőségi Aleksandrova nL (. (Roasia-Feneiérc. palota) A németek A német kisebbségre sokszor hivatkoztak az elmúlt napokban. Amikor igazolni kellett igazolatlan mulasztásokat, amikor ci kellett fogadtatni elfogadhatatlan álláspontot, amikor eí kellett palástolni elpalústolhatattan vétkeket, akkor napróí-napra olvashattuk kicsit hamis beállításban s az összefüggésükből kiragadott meghamisítással, hogy mit cselekednek, mit írnak, milyen magatartást műtétnek a jugoszláviai németség képviselői. Ez a hűséges beszámolás azonban nem méltatja megemlítésre a német képviselők legutóbbi állásfoglalását, amivel sok tekintetben revideálták korábbi takti kájukat s amive! megcáfolták mindent, amit a reájuk való hivatkozással bizonyítottak. Abban nem lehet kétség, hogy n német képviselők a. logic!kümmeret «.sebben, is g h ü végesebben leg'm* -f-vieíreméltőbben védik igdszláviai németek érdekeit. Az a német nép, mely a terror és választási trükkök kereszt!űrében öt, esetleg bet képviselőt szerzett magának, meg is érdemli a legönfeláldozóbb védelmet s a legelszántabb alkotmányos küzdelmet. A német párt programja, a német párt célkitűzései függetlenek a politikai élet eseményeitől s függetlenek a parlamenti helyzet stabilitásának ingadozásától. A német párt is állampolgári egyenlőségért, gazdasági függetlenségért s kulturális szabadságért küzd. A párt programja független attól, hogy ki van kormányon s hogy a német képviselők támogatják-e a kormányt. Taktikáját azonban a német párt helyesen és természetszerűen a politikai helyzet mindennapi adottságai szerint állapítja meg. Fájdalom, a magyarság politikai közszelleme s a magyarság vezetői egy részének politikai iskolázottsága még nem látja be azt a mélyreható különbséget, mely a végcélok kitűzését, a program megállapítását a taktikától, a küzdelem módszerének kiválasztásától elválasztja. Programban, a küzdelem céljában nincs különbség. Minden magyar azt akarja, hogy megvalósuljon az állampolgári egyenlőség, hogy a nemzetiséghez való tartozás ne legyen gazdasági és kulturális egyenlőtlenségnek jogcíme, hogy teljesedésbe menjen a magyarság földel, jogai, kultúrái sürgető kívánsága- Véleményeltérések csak óbban a kérdésben lehetnek, hogy e magyarság politikai törekvéseit milyen utón s milyen eszközökkel lehet a leggyorsabban, a le ’biztosabban, a legkevesebb kockázatta! célhoz segíteni. A német nép előtt a demagógia már nem is kisérletezjpstne azzal, hogy taktikai kérdésben void véleményekét est az egyetemes program elleni támadásnak tüntessen fel. A választási hadjáratot a németpárt az ellenzék o dalán harcolta végig s a parlament összeülésének legelső napján már szakított az ellenzék taktikájával. Az ellenzék eltávozása után a német képviselők az ülésteremben maradtak, resztvettek a második ülésen, melyen egyetlen ellenzéki képviselő sem jelent meg s résztvettek abban a szavazásban, amit az ellenzék alkotmányellenesnek és semmisnek deklarál. A német pártot kétségtelenül a német nép erdeke vezette akkor Is, amikor a korábbi választáson megegyezett a kormánnyal, a német nép érdeke vezette akkor is, amikor az utolsó választáson az ellenzéki pártokban keresett fegyverbarótokat s a német nép érdeke vezette , akkor is, amikor a kormányhoz való közeledés útjára lép. Az utolsó per oszt? elült a politikai élet adottságai, s mindenkori helyzet követelményei a legellentétesebb irányokba vezették a német pártot, de soha nem kellett megát szembetalálnia a féktelen gyűlölködés és gonosz rágalmazás terrorlegényeivel annak, aki a német nép érdekében a program épségben tartása mellett olyan irányváltozást sürgetett, amire a németség politikai szervezete csak később szánta el magát A német képviselők szombat állásfoglalása arra enged következtetést, hogy a német párt a választások alatt elfoglalt politikai elhelyezkedését már teljes egészében nem tartja a német nép érdekében valónak, fia lehetne a politika stratégiai alapelveit megformuiézni, bizonyára be kellene sorolni közéjük azt is, hogy minél nagyobb a törvénynyel és alkotmánnyal nem korlátozott uralom súlya a nemzetiségekkel szemben, annál cukibb kell a kisebbségeknek a herelommal való megegyezés útját keresni. Amíg ném a törvény, nem az alkotmány, hanem ha talmi szó szabja meg a 1 isebeségek jogainak es terheinek mértékét. addig a -megegyezéses politika mindig', többet használt az intranzigenciánöl. A német nép de kuilurbund • To! van iatva s a német Középiskolákat bezárták. Nem féltjük a német népet, a jobb politika vissza fogja azt szerezni, amit a be nem veílt politika elvesztett, de ki ári a magyarság mellé, ki szerzi vissza az elmulasztott alkalmakat, ki teszi jóvá az elkövetett hibákat ? tette, hogy a parlament, ideiglenes elnökétől megkapta a képviselő* választásokra vonatkozó iratokat és azt javasolta, hogy a.: ülést zárják be és ez ét d cím reges tárgyalást kedden déié'őtt 0 órakor kezdjék meg. Tat.? Pécs dr. okkor az ellenzéki'bizottsági tagok nevében felhívta tsz igazoíő-bizötlság mint az első megválasztott, parlamenti testület figyelmét arra,'hogy megválasztott képviselők o képviselők alkotmányban biztosított immunitása ellenére internálásban, i let ve bírói fogságban vonnak, Felszólította « bizottságot erre. K o r m anyparii b; :t: közbeszólásaikbari "ruinbics dr. maiivá gok tak és kilóién tett :n:czsílsn í;. főzik o\:. igazoto-öizottsag Hatáskörébe. Trumbics dr. beszéd* végen a ..következő- javaslatot terjeszn JlZOttSi 'azOiO-mzo!ísa te í szó* A Radics-párti vezetők 'letartóztatása az igazoló-bizottság előtt ■ Trumbics fiiUaűozási jdeafeít be a horvát képviselőit fogvataríása ellen — A bizottság napirendre lért az ellenzék indítványa fölött talc foglalkozni a bizottságban ía nusitandó magatartásukkal, betű rozathozatal nélkül oszlottak szét, mert a bizottsági tagok még nem kapták meg a kormánytól a várt instrukciókat Beogrodból jelentik: A parlament szünete újra némi csöndességet hozott a politikai életbe, miután a képviselő csaknem teljes számban elutazta!' Beogradból. Csak az igazoló-bizottság kezdte meg működését és ennek tagjai, valamint a pártvezetőségi tagok maradtak Beogradban. A viszonylagos politikai nyugalom mindamellett nem hozott enyhülést a kormánypártok éa az ellenzék között és egyik részről sem történt kísérlet a közeledést». Még mindig nem került nyilvánosságra a kormány álláspontja a képviselői megbízólevelek — Esősorban a Radics-párti mandátumok — igazolásé tekinteté ben, aminek, hír szerint az az oké, hogy ebben a tárgyban a kormány tagjai közt sem jött még létre egységes vélemény. A kormány délelőtt és este is minisztertanácsot tartott, amelyen f mandátumok igazolásának ügyével foglalkoztak, hzonhan döntés nem hoztak. Emiatt az igazolóbizottság kormánypárti tagjai, a kik délután «^értekezleten akar* Az igazoló-bizottság ülése Az igazoló-bizottság egyébként hétfőn megkezdte működését. Délelőtt 10 órakor volt txz első ülés, amelyen dr. Radonles' Javán, mint a legidősebb korményzópárti tag, elnökölt. Radonics azt javasolta, hogy közfelkiáltással Sr skies Milán volt minisztert válasszák meg « bizottság elnökévé. Az ellenzék tiltakozott: az indítvány ellen é*s dr. Trumbicsoi jelölte elnökül. A szavazás során Srskicset 11 szavazattal Trtmbicsra leadott 10 szavazat ellenében, a: igaroló-btzottiág elnökévé választottak. Ugyanígy jártak el a titkárválasztásnál is, a melynek során LeOVOC baranyai ad k i s képvselőt választottá Kulenovtcs n uzu mán képviselővé zem1'"’' tit'-^rrá. $rSf ~ u un a megválasztás után átvette uz elnökiéit, Bejelen* 'ltja a kormányt, hogy Radien István és .Kokanovics Cseda képviselőket, akik bírói letartóztatásban varinak, továbbá Macsek Vladimir, Predavec Józsefi Krnjevics Juraj, Kosutics Ágoston és István képviselőkei, akik Zagrebban a Víaska-ucca 74. szám alatt levő rendőrségi kaszárnyában rendőri fogságban vannak és akiknek képviselői megbízóleveleit mór átadták a parlament elnökségének, bocsássák szabadon, hogy o parlamentben képviselői kötelességüket teljesíthessék. Az, igazoló-bizottság tiltakozását fejezi ki az ellen, hogy az említett képviselőket, — bár 1925 február 8 lkától, a választás napjától a képviselői immunitás joga megilleti őket — megakadályozzák i épviseR’i funkciójuk teljesítésében. Simcnovics Milán radikálispárti képviselő szó! először Trumbics indítványához. Szerinte e javaslattal Trumbics űzi követeli a bizottságtól, hogy az alkotmányt és a napirendet sértse meg. Az igazoló bizottságnak nincs joga ehhoz, hogy ebbe az ügybe beleavatkozzék és as ellenzéki indítvány elvetését kérte, Budiszavljevics független demokrata azt kérdi Trumbicstól, hogy milyen formában képzeli el a kormány beavatkozását, amikor Radics és Kokanovics jogerős bírói határozattal kerültek letartóztatásba és akik eben birói eljárás folyik. Trumbics dr. újból hosszabb beszédben válaszol a hozzá intézett kérdésekre. Szerinte az öt internált képviselőt a bíróság szabad ábra helyezte és a bíróig batárc'z tát a báni tábla is j >váhacryta. , — A törvényszék szabadlábra helyezte a képviselőket — folytatta Trumbics a kapunál azonban a
