Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-09 / 66. szám

2. oldal., BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. március 9-utat nem választott, mint Nincsics, amikor az antibolsevista blokkot megteremtette. Olyan emberekről, akik maguk bevallották, hogy kom­munisták, hivatalosan megállapítot­ták, hogy nem azok és megenged­ték nekik gyűlések tartását és je­lölőlisták állítását, viszont egy nagy pártot, amely az ország harmadát képviseli és kijelentette, hogy nem bolsevista, bolsevistának nyilvání­tottak csak azért, mert legerősebb vetélytársa a kormánypártoknak. A háboruclőtti kis Szerbiában sem folyt soha ilyen választási politika. Az obznana nem egyéb, mint rend­kívüli állapotok megteremtése. Mindez azonban nem segített, a megegyezés pártjai 3—400.000 sza­vazattal többet kaptak, mint a kor­mánypártok. Kötelességünk, hogy folytassuk a megegyezés politikáját, mert csak erre lehet felépíteni az ország jövőjét. Röviddel ezelőtt még a szemünkre vetették, hogy nem tudjuk mit akarunk, ma azonban, amikor a megegyezés fő irányvona­lait már meghúztuk, nem lehet igy beszélni. A főkérdés, hogy az or­szág olyan kormányzást akar-e, amilyent Pastes és Pribicsevics kí­ván, vagy amilyent mi óhajtunk. Az ország javára szolgálna, ha a megegyezés politikájának útjára lépne, mert ez vezet a szakad Sághoz és teljes egyenjogúsághoz. Figyel­meztetem önöket - fejezte be sza­vait Davidovics -hogy a mi ma­gatartásunktól függ a kormány ma­gatartása és sokkal rosszabb lesz a helyzet, ha nem tartunk össze. Dr. Polics felolvasta az ellenzéki pártok megegyezésének szövegét, amit a képviselők egyhangú lelkese­déssel tettek magukévá. Az ülés ne­gyed hétkor ért véget, ami után az igazoló-bizottság ellenzéki tagjai tu nácskoztak még a bizottságban ta­­uusitandó magatartásukról. bírják el a most divó magas kamatokat, valóban rászorulnak a kényszeregyez­ségre. A jelenleg érvényben lévő ktlny­­szeregyezségi törvényt meg kell szün­tetni, de ugyanekkor uj törvényt kel. hozni, amely a csődeljárás szigorát egy méltányos csődelőtti kényszeregyezségi eljárással enyhítené. A Nemzeti Bank multévi tiszta nye­resége 58 millió dinár. Az állam része­sedése 33 millió. A részvényesek szá­mára mintegy 22 millió marad, osztalék fejében részvényenként 400 dinárt fi­zetnek ki. Chamberlain megállapodásra jutott Herriot-val Az angol domíniumok nem járulnak hozzá a genfi jegyzőkönyvhöz Parisból jelentik : Chamberlain an­gol külügyminiszter szombaton dél­ben D ti ergu elnökkel való ta­nácskozás után a külügyminisztéri­umba ment, ahol egy órakor tizen­­nyolcteritékes ebéd volt. Az ebéd után Herriot. cs Chamberlain szül­ei bkörii lárgyattis! folytatott, a melyen a két miniszter rendelkezé­sére 1öbb angol és francia szakértő állott. Herriott s Chamberlain között a tanácskozás félöt óráig tartott. A tanácskozás után közös kommüni­két adtak ki, amely szerint Herriot és Chamberlain a külpolitikai prob­lémákat, főleg a biztonsági kérdést tárgyalták meg és gyakorlati és hat­hatós megoldást igyekeztek keresni. Ezt a véleménycserét a többi szö­vetségesekkel való politikai tárgya­lások fogják követni. Chamberlain, amikor Genfböl visszatért, újabb tár­gyalásokat fog folytatni Herriot-val. A tanácskozás után Chamberlain kijelentette a hozzáintézett kérdé­sekre, hogy meg van elégedve a tanácskozások eredményével. Cham­berlain további kérdésekre kijelen­tette, hogy megállapították Herriot­­val, hogy [úgy Franciaország mint Anglia örömmel üdvözölnék, ha Né­metország is belépne a Népszövet­ségbe. Megkérdezték Chamberlaint, mi igaz abból, hogy Lengyelország és Csehszlovákia a paktum-tervezetből kizártnak érzik magukat, erre Cham­berlain kijelentette, hogy az a ba­rátságos viszony, amely a szövetsé­geseket a háború alatt egybekap­csolta, természetesen most is csak folytatódik. A tanácskozás után az újságírók Herriot-hoz is kérdést intéztek és megkérdezték tőle, volt-e szó a tár­gyalásokon a német biztonsági aján­latról. Herriot igy felelt: — Ha erre a kérdésre nemmel felelnék is,- úgy se hinnének nekem. Amikor afelől kérdezték, hogy Lengyelország lépéseket tesz-c a német tervezet ellen, Herriot kije­lentette, hegy Franciaországnak és Angolországnak nem lehet dolguk Lengyelországot a határai felöl való szabad rendelkezésükben korlátozni. Kijelentette még Herriot, hogy a genfi népszövetségi ülésen Anglia nem fogja a genfi jegyzőkönyv visz­­szautasitását bejelenteni, csak ki fogja fejteni azokat az okokat, ame­lyek miatt a domíniumok a jegyző­­könyvhöz a mai formájában npm já­rulhatnak hozzá. Dúca ujabb támadása Magyarország eMen A román külügyminiszter a magyar költségvetés tanulságairól Bukarestből jelentik: Gredisteanu képviselő a képviselőházban kér­dést intézett a külügyminiszterhez az 1925. évi magyar költségvetés tárgyában. Dúca külügyminiszter a kérdésre válaszolva megállapította, hogy ez a költségvetés aránylago­­san sokkal nagyobb, mint a román költségvetés, különösen a csendőr­­ség, a hadügy, a külügy és az igazság­ügy tételei tekintetében. Románia ennek következtében felveti a kér­dést,. vájjon Magyarország pénzügyi helyzete valóban olyan sulyos-e, mint ahogy magyar részről áílijják, amikor költségvetésében ilyen arány­talan kiadásokat enged meg magá­nak. A valóság az, hogy Magyar­­ország nincsen ilyen szomorú hely­zetben és igy nem lehet elvárni sem Romániától, sem más 'hatalmaktól, hogy zálogjogaikról lemondjanak. A román külügyminiszter kijelentette továbbá, hogy már tárgyalt a kis­­ántánt többi kormányával azokról a lépésekről, amelyeket a kisántánt Magyarországgal szemben tesz, külö­nösen Magyarország lefegyverzésére vonatkozólag. Budapesti jelentés szerint Dúcának és a magyar külügyminiszternek leg­utóbbi éles polémiája után, magyar poli/ikai körökben nagy feltűnést és megdöbbenést kelt a román külügy­miniszter ujabb támadása Magyar­­ország ellen. Dúca legújabb kijelen­tésében a Magyarország belügyeibe való beavatkozást látják és azt hiszik, hogy a kisántántban újabban ismét megnyilatkozó az a tendencia, hogy Magyarországgal szemben állást fog­laljanak, előhangja a kisántánlaak a legközelebbi időre Bukarestbe össze* hivott konferenciájának. sen foglalkozó beszámol a öl A Nemzeti Bank a kényszeregyezségi eljárás reformjáe'rt A kamatviszonyok a Nemzeti Bank közgyűlése elölt Beogradból jelentik: A Nemx’.i Bank részvényesei vasárnap tartották közgyű­lésüket. A bank igazgatósága a közgyű­lés elé terjesztett jelentésiben részlcte­­a kamatviszonyokkal és imatláb-maximálási ak­cióról. Az ország különböző részeiből össze­gyűjtött adató’: szerint az aktív kamat­láb magassága tizennyolc és harminc százalék között mozo\ A tizennyolc percentes kamatláb kivétel, a leggyako­ribb a huszonnégy százalék. A passziv kamatláb hat és tizennyolc százalék között váltakozik, leggyakoribb a tizen­két száza'ékos. Erre vonatkozólag a Nemzeti Bank igazgatósága mcgáPa­­pitja, ho ;y amióta a din ír cm -Ledet-, a túlhajtott kámatláb veszélyezteti hitelt igénybevevő válla átok létét. Epén ezért a Nemzeti Bank indokoltnak tartja, hogy ne támogassa azokat a közvetítő-intézeteket, ame'yek ilyen ma­gas kamatokkal dolgoznak. Beszámol a jelentés a kényszeregyez­ségi gyakorlatról is s megállapítja, hogy a legtöbb kényszeregyezség a háború után alapitott vállalatoknál fordult elő. Ezután állástfoglal a kényszeregye: seg' eljárás reformja mellett, amelynek szük­ségességét azzal indoko ja, hogy a/ utóbbi időben a kflínys crcgye,.séget gyakran spekulativ célokra, a hitelezők megkárosít; sara használták fel. E - na-y­­ban rontotta az cr*zág hitelét a kü'föl­­dön. bokán azonban, akik lelkiismeret­len spekulánsok kezeibe kerültek s nem A rejtélyes leány Uj irányban nyomoz a budapesti rendőrség Leirer Amália gyilkosa után x Budapestről jelentik: A rendőri hagyjam egyedül, mert nem szeret­nyomozást a Leirér-ügyben fontos uiabb tanúvallomás alapján uj irány­ba is kiterjesztik. Szombaton este megjelent a főkapitányság központi ügyeletén Treplán Antal henteSse­­géd. aki a Mestcr-ucca 29. szám alatt lévő kolbászarugyárban van al­kalmazásban és előadta, hogy a Lei­­rer-ügyben olyan dolgokról van tu­dóméi sa, amelyek szerinte a nyomo­zás céljaira felhasználhatók. Előad­ta a következőket: — December 20—23-ika táján este hét óra, körül ott ólálkodtam a1, körút és a Rakóczi-ut sarkán, az Hrnkc kávéház előtt, amikor észrevettem, hogy az Erzsébet-köruton. az Emkc kávéház oldalán egy csinos nő jön. aki kezében utikosarat visz. Amint odaért a körút és a Rákóczi ut sar­kára. átment a másik oldalra. Mint­hogy a leány megtetszett nekeni. utánamentem. A leány a Rákóczi tér felé haladt. Közben bátranézege tett. amit "Én biztatásnak vettem és i Rákóczi téren meg is szólítottam. — Beszélgetni kezdtünk, én udva riaságból elkértem az utikosarat a j leánytól, liogv majd én viszem. .4 kosár nagyon nehéz volt. Útközben a leány azt mondotta, liogv most érkezett a keleti pályaudvaron vi­dékről, nem pesti lány. a Baross uccuban alkalmazták ncvelőnönek. Már ekkor tudtam, hogy a leány elő­adása nem igaz. mert hiszen, ami­kor én az Emke előtt álltam, akkor ö a körúton jött, ez pedig nem a ke­leti pályaudvar iránya. — Közben elérkeztünk a Baross uccába. A leány a 36. számit liáz ka­puja előtt megállt és megkért, hogy né, ha férfivel látnák öt megérkezni. len azonban erősködtem. hogy íoiki­­sérctn. lel is kísérlem a félemeletig, ott azonban a leány nagyon határo­zottan elutasított, — Letettem tehát a félemeleten a kosarat és otthagytam a leányt. Most. amikor olvastam a Leirer Lő­rinc letartóztatásáról szóló tudósítá­sokat, arra gondoltam, hogy a leány csak megtévesztésből kísértette ma­gát a Baross ucca 36. számú házig cs lehetséges, hogy tniaidonképoen a Baros ucca 34. számú, házba akart menni, ahol Leirer Lőrinc lakik. -Minthogy a leány előadását, már ak­­j kor sem tartottam valónak, elmen­­■ lem a Baross ucca 36. számú házba cs ott kivétel nélkül minden lakóim érdeklődtem, hogy december 20— \30-ika között érkezett-e a házba va­lami nevelötiő. vagy általában olyan személyreirásu nő. amilyent én oda­­kisértem. Megadatni ottani. hogy a házban lakók közül senk1 sem vett föl nevelőnőt és senki sem látott yan nőt. amilyent én odakisértem % Ezután a hentessegéd a leányról a következő személyleirást adta: Hu­szonhárom-huszonöt év körüli, kö­zéptermetű. nyúlánk, arca fehéres, gömbölyű, szökés haia van és ke­­\ ésljeszédü. A rendőrség ennek a bejelentés­nek az alapján nyomozást indított, hogy a tényállást földerítse. Arra gondolnak ugyanis, hogy ez a nő ese*leg Leiter Amália lakásáról vitt akkor a súlyos utazókosárban külön­féle tárgyakat, talán az ezüstnemiie­­ket. Leirer Lőrinchez. Szrájkba lépnek a cukorrépatermelők Megegyezés nélkül végződüit a cukor­gyárak és répatermelők tárgyalása Beográdból jelentik: A cukorrépater­­me'ő'í és a cukorgyárak delegátusai ujabb egy ttes konferenciát tartottak a földmivclésügyi minisztérium osztályfő­nökének elnökletével, hogy megki :crcl­­jék a megegyezést. A konferencia azon­ban eredménytelen maradi, mert a óvá­rosok ragaszkodtak előbbi ajánlatukhoz, amelyet a termelők nem fogadlak cl. A gyrösok egyik képviselője kihir­dette, hog,/ a cukorrépáért magasabb árakat nem fizethetnek. Ezt a transport megdrágulásával, a magas kamatokkal, a répa gyengeségével és a túltermelés­ei okok a meg. A termelők kijelentették, hogy nem fogadhatják ci ezeket a feltételeket és meg llapi:ották, hogy a gyárosok a ter­melők egyes'létének szétbomlasztását célozzák. Végül az c'nöklö miniszteri kiküldött sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy nem sikerült a megegyezést létre­hozni és közölte, hogy a konfliktusról a földmivclésügyi miniszter jelentést fog tenni a kormánynak. A konferencia ez­zel vérét ért. vJ A konferencia után a cukorrépater­melők külön tanácskozást tartottak, a melyen a következő határozatot hozták: — Minthogy a cukorgyárak megma­radtak eredeti ajánlatuk mellett, a ter­melők kijelentik, hogy a* cukorrépater­melés lehetetlenné vált és elhárítanak maguktól minden felelősséget ennek ká­ros következményeiért. —- Felhívják az egi/esület tagjait, hogy saját érdekükben elmen az évben ne ves­senek cukorrépát.

Next

/
Thumbnails
Contents