Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-11 / 40. szám

1925. február 11 BACSMEGYEI NAPLÓ £ ©Har. Kisebbségi Élet © so A kolozsvári Magyar Színház buka­resti vendégjátékának befejezése alkal­mával Jaiiovics Jenő igazgató és -Saiit- Giorgiu, a Teatrul Popular igazgatója, közös táviratot küldtek a Parisban időző Jorga Miklóshoz, ki a magyar társula­tot Bukarestbe meghívta.- A táviratra Jorga Miidós a következő választ küld­te Parisból: »Igen tisztelt Janovics ur! Nagyon meghatott távirata, amelyben társulatának megérdemelt sikerét közli; azon társulatét, amely olyan tehetséges és olyan becsületesen készíti elő az elő­adásait. Örülök, hogy igy is segítettem Írét nép közt bizonyos megértést terem­teni, azon két nép közt, amely, ha már régebben megértette volna egymást, megváltoztatta volna a világ ezen részé­nek a sorsát, amelynek földjén hazánk annyira egybetartozik, hogy leikeinknek is együtt kell tartaniuk. Barátsággal üdvözli N. Jorga.« A jövő szempontjá­ból —írják s#B, erdélyi magyar lapok — rendkívül nagy a jelentősége annak, hogy Jorga Miklós, a tiszta román nem­zeti érzés legkiválóbb képviselője, igy Héii meg- aj múltat és igy látja a jövőt. Vallomása záloga annak, hogy a kultu­rális közeledés magyar munkásainak szava nem pusztába kiálló szó és a kél kép alkotó munkásainak közös munkája ftíeg fogja teremteni, a nyugalmas jövőt. * Sándor József erdélyi magyar kép­viselő a bukaresti parlament legutóbbi ülésén szétosztotta a képviselők és a kormány tagjai között a Magyar Párt elnökének. Ugrón Istvánnak azt a röp­­krátái, amelyben válaszol Tatarescu miniszternek arra a vádjára, hogy a,z erdélyi magyarság a- kommunistákká! szövetkezett. Dúca külügyminiszter a röpirat átvételénél megjegyezte Sándor­nak: — No azért mégis hibát csináltatok azzal, hegy Csetryt szóhoz juttáMtMok* Iltszen tudtátok, hogy kommunista. — Hiszen, ha mi azt tudtuk volna, - mondta Sándor József. — No majd válaszolok erre is, csak olvassam el. Tatarescu már csökönyösebb volt. — Be togom bizonyítani — mondta — hogv hibásak voltak. .Meg fogom mu­tatni Csctry vallomását, valamint a többiekét is. melyekkel eléggé bizonyí­tani tudom a váciak alaposságát. Meg­mutatom Kacsok levelét, megmutatok mindent. —■ Ne biztasson miniszter ur fe­lelte Sándor —. hanem adja ide gyor­san, 'azokat• abizonyítékokat, hadd lás­suk őket közelebbről. —, Még találkozunk — zárta le a be­stéig, tési Tatarescu — és akkor átadom őket. * A csehszlovákiai magyarok kultursé­­rélmeiről ir a pozsonyi Magyar Újság. »Napról-uapra . tapasztaljuk — írja hogy a leglchctétlenebb tanügyi rende­­tcíekkcl igyekszik a kormány a magyar kultúra fejlődését megakadályozni. Alig van község, hol nein volna fizetés nél­küli magyar tanító: vannak olyanok, aki!, megkapták ugyan a tanítási engedélyt, de a fizetés kiutalásáról elfelejtettek gondoskodni. Aztán: nemrégiben a nép­iskolák redukálásával parallel a magyar tannyelvű középiskolák számát is csök­kentették. Mindennek dacára sehol nincs elegendő tanár, ahol pedig van, ott — mint Érsckujvárott és Komáromban — mégis elbocsátottak magyar tanerőket, fczekután joggal.mondhatjuk, hogy azok idézik elő a sérclmi politikát, kik a leg­jobban szemünkre vetik. A bajt a for­rásnál kell orvosolni és akkor nem desz ok a panaszra.* * Érdekes kiutasítás; esetről számolnak f>$- a szlovákiai magyar lapok. Naidics Adolf grád születésű kerc.skcclőícgéd A történet főhőse, aki az uj országalaku­­lások után jugoszláv állampolgár lett. Két esztendőt a háború után Mariborban töltött’Najdics, aki közben valami poli­tikai bűncselekményt követett el, úgy hogy Becsbe ment emigrációba. Becs­ből a múlt év decemberében’mint .alkal­matlan idegent kiutasították: átz-suppoí­­ták Csehszlovákiába. Naidics nem vesz­tette él a fejét,,letelepedett Pozsonyban, ahol azonban mint tolvajt a rendőrség letartóztatta. A tárgyaláson, amikor ki­hirdették, hogy kiutasítják a csehszlo­vák köztársaság területéről, Najdics el­mondta, hogy Jugoszláviába nem j mehet, mert politikai vétségért körözik, Becsbe nem inehet, mert onnan kiutasították, Magyarország pedig nem veszi ít‘, sem Románia, mert nem odavaló állampol­gár. A biróság úgy ' határozott, hogy Najdicsőt, ha letölti büntetését, átadja C-: Németországnak. A görög-török konfliktus Népszövetség döntőbírósága elé kerül Az athéni kormány jegyzéket intézett Törökországhoz Athénből jelentik: A görögj kormány megszerkesztette a törölt kormánynak a kiutasított pátriárka ügyében átnyújtandó jegyzéket. Bbben p jegyzékben közük az angorai kormánnyal, hogy most, miután Törökország elutasította e döntőbíróságokra vonatkozó aján­latokat, Görögország kénytelen egyoldalúan eljárni és a mega részéről Törökország tiltakozása ellenére a Népszövetség döntőbíró­sága elé viszi a pátriárka k'utasí­tásának ügyét. A jegyzék ~ugy van megfogal­mazva, hogy fölöslegessé, sőt lehetetlenné teszi a válaszadást. Görögország mér a legköze­lebbi napokban elküldi a Nép­szövetségnek is azt a jegyzéket, amelyben annak döntését kéri a vitás kérdésben A párkányi lázadás Véres összeütközés a párdányi németek és a felelőtlenek között Választási visszaélésből véres tömegmozgalom — A párdányi németek a jegyző és aljegyző eltávolítását követelik Alkoholtilalom és kivilágítás Becskerekről jelentik: A becske­­reki alispánt hivatal kedden délelőtt telefonértesítést kapott Párdányból. 4iogv a község m'rnct lakossága iel- Idzadt és követeli, hogy a jegyző és iniegyző hagyják el a községet. A telefonhir vétele után • Ratios Szve­­tiszláv alispán és Piitník Emil vár­megyei aljegyző nyolc csendőrrel autón nyomban kiutaztak Pár­­dányra. Párdányban, amikor Paiics alis­pán a csendőrökkel délben megér­kezett. már teljes csend uralkodott. Az wccákon íeltiizöt!: szuronnyal csendőrjáratok - cirkáltak. A község­háza előtt szintén erős csendőrké­­sziileséit teljesített szolgálatot. Rajfcs alispán a községházán azonnal megkezdte a vizsgálatot. Kihallgatta Petrovics Nikola közsé­gi jegyzőt és a pár órával előbb rendcsinálás végett -Párdányba ér­kezett rnódosi főszolgabírót. Micsin Vladimírt. Petrovics jegyző elmondotta, hogy hétfő este a radikálisok orszá­gos győzelmének örömére a. párád­­nyi radikális pártszervezet tagjai tüntetést rendeztek. Ezt megelőző­leg. Petrovics jegyző kidoboltatta a községben, hogy a lakosság világit sa id az ablakokat. A tüntetők, ami­kor végigjárták; az iiecákaí. bever­ték azokat az ablakokat, amelyek nem-voltak kivilágítva. A tüntetés mám a Bagi-íéle vendéglőben a ra­dikálisok bankettet tartottak, ame­lyet az éjszaka folyamán száz tőből át lé német megtámadott.: a ban­kett résztvevői és a németek közötti Összeütközés során többen könnyeb­ben megsebesültek. Kedd reggel az izgatott német lakosság - körülbe­lül. négyszáz ember ■ megjelent községháza előtt és Roibel Jakab al­ti ró utján felszólították Petrovics Nikola jegyzőt, hogy az aljegyzővel együtt hagyja el a községet. A jegyző telefonértesítést küldött áz aüspáni hivatalnak és módosi fő­­szolgabirósagnak. Micsin Vladimír főszolgabíró .néhány csendőrrel azonnal megjelent Párdányban és ügyesen hazatérésre bírta a községháza előtt csoportosult és fenyegető magatartást tamisitó német pol­gárokat. Az alispán kihallgatott több pár* dányi német lakost is. akik a történ tekét egybehangzóan igy adták elő: A község német lakosságát rendkívüli mértékben felizgatta az a körülmény, hogy a választáson a radikálisokra eseti" ' kétszázhuszon­hat szavazattal szentben a német Párt csuk hetvenkilenc szavazatot kapott. Ezt az eredményt a német lakosság annak tulajdonította, hogy a német urnaörök nem kaptak igazolványt és így nem teljesültéit ék ellenőrző kötelességüket. Amikor hétfőn este megérkezett a községbe a belügy­minisztérium hivatalos .ielímtése a radikális-párt választói győzelmé­ről. a községi jegyző elrendelte, hogy este ünnepélyes kivilágítást kell rendezni. A németpárti polgá­rok nagyrésze nem teljesítette ezt a rendeletét. Este a felelőtlen ele­mek. többek állítása szerint Petro vies Nikola jegyzővel. Momirszki Dusán aljegyzővel és Hertelendy heretic járási lielyettes-képviselő­­jclölítc! élükön beverték a ki nem világított ablakokat, maid bevonul­tak a Bagr-féle vendéglőbe, ahol noha a szesztilalom még nem járt le. i ni ti kezdjek. Éjjel tizenegy óra tájban a felelőtlen elemek egy na­gyobb csoportja megtámadta az ne­páli Fcigl Ferenc német polgárt akit ütlegelni kezdtek. Segélykiáltá sara a szomszéd házakból többen elősiettek, megütköztek a támadók kai és nagy verekedés kezdődött. A tüntetők hamarosan visszavonultak de magukkal harcolták Tperinger János hatvannégy éves német pol gdrt. A foglyul ejtett Tzerhigert ; korcsmába vitték, ahol durván bán talmazták és súlyosan megsebesí­tették. A németek, amikor megtudták, hogy. Tperingert kínozzák, nagy tö­megben behatoltak a vendéglőbe es. a szerencsétlen aggastyánt kiszaba­dították kínzói kezei közük Közben természetesen verekedésre került a sor: .néhányat! revolvereket rántot­tak -elő' és a németek félé. lőtték. Szerencsére azonban nem 'történi súlyosabb sebesülés. A történtek nagy izgalmat keltet­tek a községben és kedden reggel mintegy négyszáz főnyi német polgár gyűlt össze a községháza előtt, bőgj' elégtételt szerezzenek ma­guknak a sérelmekért. A tömeg megbízásából Reibet Ja­kab községi a Ibi ró felkereste a jegy­zőt. akinek tudomására adta. hogy7 a lakosság úgy az ö, mint az al­jegyző azonnali távozását köve­teli és kérte, hogy mindketten hagyják el a községet. Petrovics jegyző erre telefonon felhívta a. módosi. főszolgabírót, va­lamint a vármegyei alispánt, akikkel közölte, hogy a község lakossága fellázadt és azonnali segítséget kért. ^ Félórán belül néhány csendőr ■ kí­séretéből! Párdányra érkezett Mi­­csín módosi- főszolgabíró, a még mindig a községháza előtt álló tö­meget leesendesitettc és feiszólitot­­te az embereket hogy tériének hs.­­za. Egyben megígérte, hory; a la­kosság megbizottaiva! délután meg­kezdi a tárgyalásokat a jegyző és az aljegyző felváltása ügyében. Délután, egy órakor, á németek megbízottai: felkeresték Micsin fő­szolgabírót a községházán, hogy a tárgyalásokat megkezdjék. A főbíró azonban a megbízottakat elüt ásítot­ta és kijelent ette. hogy nem tárgyal velük. ■ A véres események ügyében a vizsgálat tovább folyik. A bunyevác-párt elégedetlen a vezetőivel A választási kudarcért« vezéreket teszik felelőssé A választások eredménye külö­nösen a bunyevác-sqkácok között okoz nagy eikedvetlencdést. A bu­­nyevác-sokáe-párf kezdete óta ál­landóan képviselve volt a parla­mentben és még a legutóbbi nemzet­gyűlésen is három képviselője volt. A párt mindenkor nagyon élénk ági­­tációt folytatott és általában a vaj­dasági pártok közül talán leginten­zivebb politikai pártéletet élt. An­nál lesujtóbb most a buuvcvác vá­lasztótömegekre az a kudarc, amit'a párt a mostani választásokon szen­vedett. A bunyevác tömegek nagy­részt a párt eddigi -vezetőit teszik felelőssé a súlyos kudarcért. A párt !tfagy tömegei ugyanis eddig-is tel­jesen távol állottak azoktól- az in­kább személyt természetű harcok­tól. amelyek végül is a bunyevác­­sokáe-párt szakadására vezettek. A’ pártegység hívei most rámutatnak arra. hogy a szakadási egyesek épp a legválságosabb helyzetben, köz­vetlenül a választások előtt -'idézték elő. ■ Általában az a vélemény alakult ki. hogy a btmyevác-sokác-oárt ed­digi, szilárd pozíciójút legalább részben megtarthatta volna, ha , a választások előtt nem .bomlik két frakcióra. A párt még ebben az eset­ben vesztett volna mandátumot, te­kintettel arra. hogy Szubotfcán- a bunyevác szavazók nagyrésze nem kerülhetett*az urnák elé az illetőségi igazolvány kényszere miatt, főleg azonban azért, mert a bunyevác­­sokác-párt amugyis elvesztette, sza­vazóinak egy tekintélyes részét, akik a Radics-párthop csatlakozták., a Radies-párt pedig a demokrata

Next

/
Thumbnails
Contents