Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-10 / 39. szám

12 oldal * Ara n dmAr Po&tarma plaéena' XXV* am Subotica, KEDD, 1925 íebraár 10, 39. szám dlcgjff .üdén reggel, ünnep után és hétién délben Telei*. ~ szánts Kiadóhivatal 8—58.Szerkasxíőség 5—19 Előfizetési ir negyedév. • 135 dinár VIJV, A magyarság gyásza Mielőtt még fölmérhetnénk a vá­lasztósok eredményének országos jelentőségét s mielőtt hozzá kezde­nénk ahhoz a munkához, mely a legnagyobb katasztrófa tanúságait is hasznosítani akarja a kisebbségi küzdelemben, most adjuk át magun­kat a szégyennek és a fájdalomnak. Az országos választások első eredménye az. hogy a magyarság nem Jutott parlamenti képviselethez. Mi soha nem becsültük íul a par­lamenti kisebbségi küzdelmet, a ki­sebbségi harcnak a parlament ióru­­mára való kiterjesztését de nem is becsültük le a küzdelemnek ezt a hatásos, visszhangos. sőt dekoratív módját. Nem is az iij legjobban, hogy a most összeülő parlamentben nem lesz egyetlen magyar képviselő sem s az ország ötszázezer magyar lakosának nem lesz egyetlen narla­­menti szószólója sem. hanem fái lát­ni a meddőségbe i'ulaát inarkodáso­­kat fáj látni a, kifosztott reménye­ket. föl. réti« élésen fai ‘kin ma­­: varsa-" t' m H.s.áéigét ■ ' ...: ■event. ám: a mmypipdiu. kevés do­hányt! magyarságot érte. 11a gnsaa­­gyarsűg politikai szervezeteit felosz­latják. ha lehetetlenné teszik, hogy a magyarság képviselőket jelölhes­sen. ha megakadályozzák a magyar választókat abban, hogy jelöltjeikre leszavazzanak. — mindez kisebb szerencsétlenség, elviselhetőbb csa­pás leit volna. Mert megmaradt vol­na illúziónk, hogy csak az erőszak akadályozhatta meg a magyar tö­megek felvonulását, megmaradha­tott volna az a hitünk, hogy csak törvénytelenséggel lehetett elütni ;a magyarságot parlamenti képvisele­tétől. hogy a magyar erőnek meg­mutatkozását. a magyar fail hűség igazolását csak a kíméletlenségig fokozott hatalmi eszközök hiúsíthat­ják meg. De igy honnan veszünk vi­gasztalást a jövőre és igazolást — az elmulasztottakra. Nem a parla­menti képviselet, liánéul a hitünk* el­vesztése fáj a legjobban. Mert nem vigasztalhatjuk magun­kat azzal, hogy terror, törvénytelen­ség és erőszak törte le a magyarsá­got., Nem akarjuk szépíteni az ese­ményeket. nem kendőzzük e! a tör­ténteket. Amit a hatalom kezelői a hatalom megtartása érdekében meg­tehettek. azt meg is tették. Nem le­het tagadni, azt sem, hogy véres , em­lékű atrocitások sokfelé hütötték le a lelkesedést s helyi intézkedések­kel sok helyt megnehezítették a vá­lasztók egyes csoportjainak a vá­lasztói jog szabad gyakorlását. De az országos eredmények mégis til­takoznak ama bcáüiíás ellen, hogy lehengerelték az ellenzéket s az el­lenzékkel lehengerelték a magyar-­­Ságot is. A szuboíicaj választási ke­rületben elért eredmény meghazud­tolja ezt a vigasztaló mentséget. Ha volt . erőszak - és ha volt terror, az egyformán nyilatkozóit meg minden nem kormányzópárttai szemben s mégha a Radics-párt itt is bizonyos megkülönböztetésnek örvendhetett, tagadhatatlan, hogy a hatósági elbá­nás nem tett különbséget Szuboticán a Davidovics-párt, s a magva? párt között. Ha pedig egyenlő feliételek 'mellett a DavMovics-cárt llstžlžfl bejöhetett a második Jelöli is. akkor nem az erőszaknak s nem a terror­­nah kell tulajdonítani, hogy a ma­gyar pán listavezetőié sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges választókat. Fájdalom, nem vigasztalhatjuk magunkat azzal, hogy a terror törte le a magyar pártot Fájdalom, a hi­bát a magyar maiban kell keresni. A betegség fölismerése nélkül nem lehet gyógyítani. A magyar pári hibázott a jelölé­sekben. hibázott ,a propagandájában, de az eredendő hibát, a párt szerve­zésében követte cl. Amikor a magyar párt megejtette jelöléseit, többek között a követke­zőket irtuk: »Nem folytatunk sze­mélyi harcokat. A hozott határozat még nem kötelező, elég idő áll még rendelkezésre, -hogy engedelmesked­jenek'a magyarság- érdekeinek. Ki vállalja a felelősséget a kudarcért, ami az egész magyarságra fog ne­hezedni. M egyesek hiúságát és mj jer. jgsrv :!■%«.- r% érdekek rovására átfúrják, aeit&i ti rém? A magyarság vezetőinek vv.n kell irtást tenniők. csak érvényt kel! szerezniük akaratuknak és meggyő­ződésüknek. Ezt a jelöltséget nem ők akarták és mm akarják a ma­gyar választók. Van még idő arra. hogy a magyar választók ne csak az urnák előtt juttathassák kifeje­zésre akaratukat.« Rámutattunk ugyanekkor arra’ is. hogy a válasz­tás nem az alkalmatlan tetőiteket fogja kilmktatni. hanem az egész, magyarságot s hogy a magyarság, politikai vezetői most nemcsak ve­zért liivatottságukró! tehetnek tanú­ságot. de arról is.-'hogy a magyar párt $ a magyarság érdekei elérkez­tek a válaszaira. Mindez fájdalom nem használt Aggodalmainkra, gondtelies figyel­meztetéseinkre, egyetlen válasz az a pózos és elbizakodott figyelmeztetés volt. hogy ha szalmabábokat állíta­nak jelölteknek, a magyarságnak a szalmabábokra is le keli szavaznia. Ez a szalmabábelmélet azonban ret­tenetesen megbufiQtt. A fail össze­­tariozandóság. a nyelvi közösség nem elegendő alap 'arra. hogy a tö­megek kívánságainak teljesítése, sőt isinérete nélkül választási győzel­met lehessen ráépíteni. A választók ezreit nemcsak a program s nem­csak a nemzetiségi küzdelem érde­kei vezetik, hanem foglalkoztatják a személyi tekintetek is. A magyar­ságnak azonban 1— és ez a rettene­tes — nem volt alkalma arra, hogy ;■ választások előtt visszautasítsa, a pártvezetőség által kelletlenül je­lölteket. Bevált Kasszandra-jósla­­mnk s a magyar választók csak az urnák előli juttathatták kifejezésre tiltakozásukat. Ebben a választási kampányban mi — minden akaratunk, kívánsá­gunk. sőt elszántságunk ellenére — nem állhattunk nyiil mellel a ma­gyar párt mellé. A jelölések megér­tésekor a magyar párt érdekei el­váltak a magyarság érdekeitől s mi a magyarság érdekei mellé szegőd­tünk! Újévkor —, még egyszer — ‘megkíséreltük á nyilvánosság előtt Kiadőbivstc!: Sureties, Aleksandrova ui.l.ó.eibach-ti&lota) Szerkesztőségs Alektaadrovs ui. 4. {Hnssia-Foneitre-palota) 33BS& gyarsággal: újévkor még egyszer fölajánlottuk szolgálatainkat a ma­gyar pártnak. Újévkor mi még a következőket irtuk: ■— »Akik szivükön is s nemcsak a szárukon viselik a magyarság érde­keit. azoknak első kötelességük: helyreállítani a magyar sajtó s, a magyarság politikai szervezete kö­zött a testvéri viszonyt. A magyar lapoknak az érvek bunkóiával s az igazság szikrázó pörölyével keltene a magyarság tudatába beleverni a magyar képviselőjelöltek nevét, az első oldalon öreg betűkkel kellene minden áldott nap megerősíteni a magyarságot kötélességei teljesíté­sében. S ehelyett mit látunk? Az a magyar lap. amelyik oda áll a küz­dők mellé, erőtlenül dadog akkor is. amikor harsogni és üvölteni keltene s jajjal és hangos panaszokkal kel­lene betölteni a közömbösség süket tereit. $ azt a magyar lapot, ame­lyik másképp tydnir ezt. a feladatot végezni, meg sem kérdezték afelől, hogy kik mellé éEhai presztízsével. teídrddyévtíh meggyőződésével s nyÚvhosságdnak fijlinérjietetlencre­­.iivv, ,t. Wjyyt'a. /■?r-ő? ujvgyar vá­­itkzók ícvreshmló helyi skervezo­­tét megkérdeztek véleménye és ja­vaslatai felől, csak a magyar sajtó orgánumait nem. A magyar szer­vezkedésnek legelső feladata hely­reállítani a megzavart viszonyt s minden magyar lan ereiét‘megnyer­ni a »magyarság politikai mozgal­mának támogatására.' Erre a feljaj daló felajánlkozá­sunkra . még csuk magánvélemény formájában sein .kaptunk választ. A magyar párt vezetői nein tettek meg semmit a szakadék áthidalására, de mindent megtettek a szakadék ki­­mélyitésére. Ragaszkodtak tovább is azokhoz a, jelöltekhez, akiknek al­kalmatlanságáról miaguk is meg vol­tak győződve • s akikről maguk mondják, hogy soha többet vezető szerepet a magyarság politikai moz­galmában nem vihetnek. (Eléggé, sőt fájdalmasan világító példa a­­szerdai: a szentai magyarok közűi a teljesen ismeretien •Lovrekpvics­­p árira többen szavaztak le, mint a magyar pártra. Ki tudja fölmérni az elvesztett előnyt az elmaradt nye­reséggel. hogy felelni lehessen ar­ra a kérdésre: a: szentai magyar je­lölt személye mit tett a magyar pártnak.) De azért! egyetlen . szót sem irtunk le a magyar párt ellen — a hirdetésekért éppúgy nem va­gyunk felelősek, mint ahogy, nem felelünk azért á liirdeíésért sem, liogy a Fridol bőrzsir hasznúi-e-leg­jobban a borszenazámokaak,— s jól­eső elégtétellel állapítottuk meg, hogy a jogot, főidet. iskolát válasz­tási vezérszó a Bars megyei Napló vezércikkeiből kerüli a magyar párt választási kiáltványába. Sokat kellőié írni s sokat fogunk is még irni a magyar párt válasz­tási 'propagandájáról. Jól ismerjük — a magunk testén is — azokat az erőket s azokat a tényezőket me­lyek majdnem lehetetlenné tették a nyilvános választási agiteciot. De német párt mégis dolgozott, hallat-. í erőfeszitésseí, hallatlan kocká­­aiválíalással, áe mégis dolgozott kiöáJtMem 4 mgm vártai a mar is aógx, ft.BSfe­mentbe, de — a szuboücai Đaviđo­­vics-párt mégis dolgozott rendkívüli szívóssággal, rendkívüli elevenség­gel dolgozott és annak dacára, hogy. Pleszkovícs Lukács is a jelöltjei kö­zött volt, mégis két mandátumot szerzett De milyen kevesen vannak a magyar párt vezetői közül, akik komoly munkát végeztek s meny­nyire egy-két férfiú lelkiismeretére, és munkabírására volt hárítva min­den agitáció, minden propaganda a a párt minden etetni egnyilváliulása. (Ha egyik-másik ur csak tizedannyi hősiességei, és snájdigságöt és ki­tartást • tanúsított volna-a mgyas párt; agitáció?, munkájában, mint a mennyivel íerblicsatáit vívta ? mint! amennyivel az u.lel.v.1 élőin _ napon belénk márt. más és. biztatóbb e red* ményt .mutatnának a szubotíeai vá­lasztási urnák.) * magyar pártot ál kell szervezni s-.a magyar nárivezető&ég ■ szerve­zeté helyett meg kell teremteni a magyar nép szervezetéi. Mein ké­telkedünk a magyar pán. eddig: ve* yiöinrt jószándékólu-- és nemes MuiSátókcp! DA a nusgy,,.. \ .cmegek iiéíéte mígyjáifJu' .liter kiniakute'aik bar a kérdésben, hogy kikre kíván* ja .politikai vezetéséi bízni. A ma­gyar pártnak sokat ártott az a rá­­gaioir.hadjárat. amit igazi ellensé­gek és álbarátok vezettek ellene. Bármennyire hazugok is a rágal­mak, félre kell állni azoknak, akik eddig is csak támadási felületei! nyújtottak.a magyarság elten. Meg keli szüntetni a személyi kérdések megoldásává! is azt a látszatot, mintha a magyarságot oszíályérde­­kek céljára akarnák felhasználni. A magyar párt munkáját a magyar­ság nyilvánosságának védelme (útt kell helyezni. A párt demokratikus. újjászervezése megszüntetné azt az eddig is károsnak bizonyult rend­szert, hogy a. magyarság csak a meghozott határozatokból, csak a megtett intézkedésekből tudjon kö­vetkeztéim arra,, hogy — milyen problémákat keltett neki megoldania. A pártvezetőség omnipotenciája he­lyett ki kell építeni a magyar nép demokratikus politikai szervezetét. A magyar pártnak eddig csak a ve­zetősége volt megszervezve, de, á magyar nép maga szervezetim ma­radt: Csak. a párt kerete voJtlnjegj, de együttérző fegyelmezett tömeg nem töltötte ki az összes kereteket. ■A választás szerencsét!en balsikere most világit arra az igazságra, hogy nem elég a pártvezetőség, párt is kell. A magyarság politikai partját még csak ezután l$eil megszervezni. Hogy ezt a munkát személy sze­rint ki k fogják elvégezni, másodren­dű kérdés. A magyar párt jelenlegi vezetői között vannak olyanok is, akik eddig csali rátermettségükről, csak vezér: hivatotíságukról tettek tanúságot s aldknek személyét az egész magyarság osztatlan megbe­csüléssel és szeretettel veszi körül. Hogy a párt újjászervezésének munkájában jut-e szerep annak a győzedelmes csoportnak, mely ma­gái ellenzéki magyarságnak nevez­te, erre' a' későbbi események fog­nak fejelni-

Next

/
Thumbnails
Contents