Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-10 / 39. szám

12 oldal * Ara n dmAr

Po&tarma plaéena'

XXV*

am

Subotica, KEDD, 1925 íebraár 10,

39. szám

dlcgjff .üdén reggel, ünnep után és hétién délben

Telei*. ~ szánts Kiadóhivatal 8—58.Szerkasxíőség 5—19

Előfizetési ir negyedév. • 135 dinár

VIJV,

A magyarság gyásza

Mielőtt még fölmérhetnénk a választósok eredményének országos jelentőségét s mielőtt hozzá kezdenénk ahhoz a munkához, mely a legnagyobb katasztrófa tanúságait is hasznosítani akarja a kisebbségi küzdelemben, most adjuk át magunkat a szégyennek és a fájdalomnak.

Az országos választások első eredménye az. hogy a magyarság nem Jutott parlamenti képviselethez.

Mi soha nem becsültük íul a parlamenti kisebbségi küzdelmet, a kisebbségi harcnak a parlament iórumára való kiterjesztését de nem is becsültük le a küzdelemnek ezt a hatásos, visszhangos. sőt dekoratív módját. Nem is az iij legjobban, hogy a most összeülő parlamentben nem lesz egyetlen magyar képviselő sem s az ország ötszázezer magyar lakosának nem lesz egyetlen narlamenti szószólója sem. hanem fái látni a meddőségbe i'ulaát inarkodásokat fáj látni a, kifosztott reményeket. föl. réti« élésen fai ‘kin ma: varsa-" t' m H.s.áéigét ■ ' ...:

■event. ám: a mmypipdiu. kevés dohányt! magyarságot érte. 11a gnsaagyarsűg politikai szervezeteit feloszlatják. ha lehetetlenné teszik, hogy a magyarság képviselőket jelölhessen. ha megakadályozzák a magyar választókat abban, hogy jelöltjeikre leszavazzanak. — mindez kisebb szerencsétlenség, elviselhetőbb csapás leit volna. Mert megmaradt volna illúziónk, hogy csak az erőszak akadályozhatta meg a magyar tömegek felvonulását, megmaradhatott volna az a hitünk, hogy csak törvénytelenséggel lehetett elütni ;a magyarságot parlamenti képviseletétől. hogy a magyar erőnek megmutatkozását. a magyar fail hűség igazolását csak a kíméletlenségig fokozott hatalmi eszközök hiúsíthatják meg. De igy honnan veszünk vigasztalást a jövőre és igazolást — az elmulasztottakra. Nem a parlamenti képviselet, liánéul a hitünk* elvesztése fáj a legjobban.

Mert nem vigasztalhatjuk magunkat azzal, hogy terror, törvénytelenség és erőszak törte le a magyarságot., Nem akarjuk szépíteni az eseményeket. nem kendőzzük e! a történteket. Amit a hatalom kezelői a hatalom megtartása érdekében megtehettek. azt meg is tették. Nem lehet tagadni, azt sem, hogy véres , emlékű atrocitások sokfelé hütötték le a lelkesedést s helyi intézkedésekkel sok helyt megnehezítették a választók egyes csoportjainak a választói jog szabad gyakorlását. De az országos eredmények mégis tiltakoznak ama bcáüiíás ellen, hogy lehengerelték az ellenzéket s az ellenzékkel lehengerelték a magyar-Ságot is. A szuboíicaj választási kerületben elért eredmény meghazudtolja ezt a vigasztaló mentséget. Ha volt . erőszak - és ha volt terror, az egyformán nyilatkozóit meg minden nem kormányzópárttai szemben s mégha a Radics-párt itt is bizonyos megkülönböztetésnek örvendhetett, tagadhatatlan, hogy a hatósági elbánás nem tett különbséget Szuboticán a Davidovics-párt, s a magva? párt között. Ha pedig egyenlő feliételek 'mellett a DavMovics-cárt llstžlžfl

bejöhetett a második Jelöli is. akkor nem az erőszaknak s nem a terrornah kell tulajdonítani, hogy a magyar pán listavezetőié sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges választókat.

Fájdalom, nem vigasztalhatjuk magunkat azzal, hogy a terror törte le a magyar pártot Fájdalom, a hibát a magyar maiban kell keresni.

A betegség fölismerése nélkül nem lehet gyógyítani.

A magyar pári hibázott a jelölésekben. hibázott ,a propagandájában, de az eredendő hibát, a párt szervezésében követte cl.

Amikor a magyar párt megejtette jelöléseit, többek között a következőket irtuk: »Nem folytatunk személyi harcokat. A hozott határozat még nem kötelező, elég idő áll még rendelkezésre, -hogy engedelmeskedjenek'a magyarság- érdekeinek. Ki vállalja a felelősséget a kudarcért, ami az egész magyarságra fog nehezedni. M egyesek hiúságát és mj jer. jgsrv :!■%«.- r%

érdekek rovására átfúrják, aeit&i ti rém? A magyarság vezetőinek vv.n kell irtást tenniők. csak érvényt kel! szerezniük akaratuknak és meggyőződésüknek. Ezt a jelöltséget nem ők akarták és mm akarják a magyar választók. Van még idő arra. hogy a magyar választók ne csak az urnák előtt juttathassák kifejezésre akaratukat.« Rámutattunk ugyanekkor arra’ is. hogy a választás nem az alkalmatlan tetőiteket fogja kilmktatni. hanem az egész, magyarságot s hogy a magyarság, politikai vezetői most nemcsak vezért liivatottságukró! tehetnek tanúságot. de arról is.-'hogy a magyar párt $ a magyarság érdekei elérkeztek a válaszaira.

Mindez fájdalom nem használt Aggodalmainkra, gondtelies figyelmeztetéseinkre, egyetlen válasz az a pózos és elbizakodott figyelmeztetés volt. hogy ha szalmabábokat állítanak jelölteknek, a magyarságnak a szalmabábokra is le keli szavaznia. Ez a szalmabábelmélet azonban rettenetesen megbufiQtt. A fail összetariozandóság. a nyelvi közösség nem elegendő alap 'arra. hogy a tömegek kívánságainak teljesítése, sőt isinérete nélkül választási győzelmet lehessen ráépíteni. A választók ezreit nemcsak a program s nemcsak a nemzetiségi küzdelem érdekei vezetik, hanem foglalkoztatják a személyi tekintetek is. A magyarságnak azonban 1— és ez a rettenetes — nem volt alkalma arra, hogy ;■ választások előtt visszautasítsa, a pártvezetőség által kelletlenül jelölteket. Bevált Kasszandra-jóslamnk s a magyar választók csak az urnák előli juttathatták kifejezésre tiltakozásukat.

Ebben a választási kampányban mi — minden akaratunk, kívánságunk. sőt elszántságunk ellenére — nem állhattunk nyiil mellel a magyar párt mellé. A jelölések megértésekor a magyar párt érdekei elváltak a magyarság érdekeitől s mi a magyarság érdekei mellé szegődtünk! Újévkor —, még egyszer — ‘megkíséreltük á nyilvánosság előtt

Kiadőbivstc!: Sureties, Aleksandrova ui.l.ó.eibach-ti&lota) Szerkesztőségs Alektaadrovs ui. 4. {Hnssia-Foneitre-palota)

33BS&

gyarsággal: újévkor még egyszer fölajánlottuk szolgálatainkat a magyar pártnak. Újévkor mi még a következőket irtuk:

■— »Akik szivükön is s nemcsak a szárukon viselik a magyarság érdekeit. azoknak első kötelességük: helyreállítani a magyar sajtó s, a magyarság politikai szervezete között a testvéri viszonyt. A magyar lapoknak az érvek bunkóiával s az igazság szikrázó pörölyével keltene a magyarság tudatába beleverni a magyar képviselőjelöltek nevét, az első oldalon öreg betűkkel kellene minden áldott nap megerősíteni a magyarságot kötélességei teljesítésében. S ehelyett mit látunk? Az a magyar lap. amelyik oda áll a küzdők mellé, erőtlenül dadog akkor is. amikor harsogni és üvölteni keltene s jajjal és hangos panaszokkal kellene betölteni a közömbösség süket tereit. $ azt a magyar lapot, amelyik másképp tydnir ezt. a feladatot végezni, meg sem kérdezték afelől, hogy kik mellé éEhai presztízsével. teídrddyévtíh meggyőződésével s nyÚvhosságdnak fijlinérjietetlencre.iivv, ,t. Wjyyt'a. /■?r-ő? ujvgyar váitkzók ícvreshmló helyi skervezotét megkérdeztek véleménye és javaslatai felől, csak a magyar sajtó orgánumait nem. A magyar szervezkedésnek legelső feladata helyreállítani a megzavart viszonyt s minden magyar lan ereiét‘megnyerni a »magyarság politikai mozgalmának támogatására.'

Erre a feljaj daló felajánlkozásunkra . még csuk magánvélemény formájában sein .kaptunk választ. A magyar párt vezetői nein tettek meg semmit a szakadék áthidalására, de mindent megtettek a szakadék kimélyitésére. Ragaszkodtak tovább is azokhoz a, jelöltekhez, akiknek alkalmatlanságáról miaguk is meg voltak győződve • s akikről maguk mondják, hogy soha többet vezető szerepet a magyarság politikai mozgalmában nem vihetnek. (Eléggé, sőt fájdalmasan világító példa aszerdai: a szentai magyarok közűi a teljesen ismeretien •Lovrekpvicsp árira többen szavaztak le, mint a magyar pártra. Ki tudja fölmérni az elvesztett előnyt az elmaradt nyereséggel. hogy felelni lehessen arra a kérdésre: a: szentai magyar jelölt személye mit tett a magyar pártnak.) De azért! egyetlen . szót sem irtunk le a magyar párt ellen

— a hirdetésekért éppúgy nem vagyunk felelősek, mint ahogy, nem felelünk azért á liirdeíésért sem, liogy a Fridol bőrzsir hasznúi-e-legjobban a borszenazámokaak,— s jóleső elégtétellel állapítottuk meg, hogy a jogot, főidet. iskolát választási vezérszó a Bars megyei Napló vezércikkeiből kerüli a magyar párt választási kiáltványába.

Sokat kellőié írni s sokat fogunk is még irni a magyar párt választási 'propagandájáról. Jól ismerjük

— a magunk testén is — azokat az erőket s azokat a tényezőket melyek majdnem lehetetlenné tették a nyilvános választási agiteciot. De

német párt mégis dolgozott, hallat-.

í erőfeszitésseí, hallatlan kockáaiválíalással, áe mégis dolgozott

kiöáJtMem 4 mgm vártai a mar is aógx, ft.BSfementbe, de — a szuboücai Đaviđovics-párt mégis dolgozott rendkívüli

szívóssággal, rendkívüli elevenséggel dolgozott és annak dacára, hogy. Pleszkovícs Lukács is a jelöltjei között volt, mégis két mandátumot szerzett De milyen kevesen vannak a magyar párt vezetői közül, akik komoly munkát végeztek s menynyire egy-két férfiú lelkiismeretére, és munkabírására volt hárítva minden agitáció, minden propaganda a a párt minden etetni egnyilváliulása. (Ha egyik-másik ur csak tizedannyi hősiességei, és snájdigságöt és kitartást • tanúsított volna-a mgyas párt; agitáció?, munkájában, mint a mennyivel íerblicsatáit vívta ? mint! amennyivel az u.lel.v.1 élőin _ napon belénk márt. más és. biztatóbb e red* ményt .mutatnának a szubotíeai választási urnák.)

* magyar pártot ál kell szervezni s-.a magyar nárivezető&ég ■ szervezeté helyett meg kell teremteni a magyar nép szervezetéi. Mein kételkedünk a magyar pán. eddig: ve* yiöinrt jószándékólu-- és nemes MuiSátókcp! DA a nusgy,,.. \ .cmegek iiéíéte mígyjáifJu' .liter kiniakute'aik bar a kérdésben, hogy kikre kíván* ja .politikai vezetéséi bízni. A magyar pártnak sokat ártott az a rágaioir.hadjárat. amit igazi ellenségek és álbarátok vezettek ellene. Bármennyire hazugok is a rágalmak, félre kell állni azoknak, akik eddig is csak támadási felületei! nyújtottak.a magyarság elten. Meg keli szüntetni a személyi kérdések megoldásává! is azt a látszatot, mintha a magyarságot oszíályérdekek céljára akarnák felhasználni. A magyar párt munkáját a magyarság nyilvánosságának védelme (útt kell helyezni. A párt demokratikus. újjászervezése megszüntetné azt az eddig is károsnak bizonyult rendszert, hogy a. magyarság csak a meghozott határozatokból, csak a megtett intézkedésekből tudjon következtéim arra,, hogy — milyen problémákat keltett neki megoldania. A pártvezetőség omnipotenciája helyett ki kell építeni a magyar nép demokratikus politikai szervezetét. A magyar pártnak eddig csak a vezetősége volt megszervezve, de, á magyar nép maga szervezetim maradt: Csak. a párt kerete voJtlnjegj, de együttérző fegyelmezett tömeg nem töltötte ki az összes kereteket. ■A választás szerencsét!en balsikere most világit arra az igazságra, hogy nem elég a pártvezetőség, párt is kell. A magyarság politikai partját még csak ezután l$eil megszervezni.

Hogy ezt a munkát személy szerint ki k fogják elvégezni, másodrendű kérdés. A magyar párt jelenlegi vezetői között vannak olyanok is, akik eddig csali rátermettségükről, csak vezér: hivatotíságukról tettek tanúságot s aldknek személyét az egész magyarság osztatlan megbecsüléssel és szeretettel veszi körül. Hogy a párt újjászervezésének munkájában jut-e szerep annak a győzedelmes csoportnak, mely magái ellenzéki magyarságnak nevezte, erre' a' későbbi események fognak fejelni-