Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-07 / 36. szám

1925. február 7. B ÁCSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal. Közgazdaság • m • A kényszeregyezségi eljárás revíziója . Az ország közgazdasági életében nagy jelentőségű az illetékes közgazda­­sági tényezőknek az a száudéka, hogy a különböző országrészek közgazdasági érdekképviseletei között harmonikus együttműködést teremtsenek, Ezt a célt hivatott szolgálni a jugoszláviai keres­kedelmi és iparkamarák országos, kon­gresszusa, amelyet május 14-re és. 15-re hívtak össze Szarajevóba. A kamarai kongresszus tárgysoroza­tának legjelentősebb pontja a csődön IHvüli kényszcrcgyczségról szóló tör­vény revíziója. A kényszeregyezségi el­járás tudvalevőleg sok visszaélésre nyújt módot, különösen azáltal, hogy le­hetővé teszi fiktiv hitelezők bejelentő-, sét és a kényszeregyezségek már any­ujára, elszaporodtak, hogy nagy mér­tékben veszélyeztetik a jugoszláv ke­reskedelem jó hírnevét. A törvény reví­ziójával azt akarják elérni a kamarák, hogy a visszaélések lehetetlenek legye­nek, de mégis legyen módjuk a valóban rászorult •• jóhiszeműen fizetésképte­lenné lett — vállalatoknak bűnvádi el­járás megkerülésével szanálni helyze­tüket. Tárgyalni fogja a kamarák kongresz­­szusa a Közgazdasági Tanács ügyét, a melyet az ország legfőbb közgazdasági fórumává szándékoznak kiépíteni. A kongresszus foglalkozni fog a közleke­dési nehézségekkel és — fiir szerint — a panaszok összefoglalásán kívül konk­rét javaslatot is fog tenni a közlekedés megjavítása érdekében. A tárgysorozat negyedik pontja a ke­reskedelmi és iparkamarák és egyéb közgazdasági szervezetek kongresszu­sainak állandósítása és a kongresszusok szabályzatainak kidolgozása. Végül sze­repel még a tárgysorozaton a párisi nemzetközi kereskedelmi kamarai kon­gresszusra kiküldcndő jugoszláv komité megválasztása. A szarajevói kongresszusra a keres­kedelmi és iparkamarákon kívül meg­hívják az ország valamennyi közgazda­sági szervezeteinek kiküldötteit. A legfőbb scmmitő'szék dönt a törvény jogérvényéről Beogradból jelentik: A közgazdasági érdekeltségek egy részének a csödöii- Kivüli kényszercgyézség intézményével szemben megnyilvánult véleménye, mint jelentettük, hatásos kifejezésre jutott az állami jelzálogbank legutóbbi állás­foglalásában. Az a tény. hogy az állami jelzálogbank beszünteti a hitelnyújtást nindaddig, amig a kényszeregyezségi eljárás könnyű lehetősége veszélyezteti a követelések biztonságát, a kereske­­ieliiii minisztériumot is intézkedésre késztette. Surmin kereskedelmi miniszter sür­gősen a legfőbb semtnitőszék elé utalta döntés végett az állami jelzálogbank ál­tal felvetett kérdést, bogy a jeizálog­­,tövetélések elsőbbségi privilégiuma, a Helyről külön törvény intézkedik, fenn­­áll-e. még, vagy sem. A feleletben, aine­­yct .a legfőbb bíróság erre a kérdésre adni fog.‘nem lesz kikerülhető a kény­­.zeregyezségi törvény jogérvéuyességé­­c vonatkozó véleménynyilvánítás. Jo­­gászkörökbeti, sőt az igazságügyminisz­térium illetékes osztályán is az a véle­­nény kerekedett felül, ltogy a kényszer­­egyezségi törvény jogilag már régóta lem érvényes, mert az erről szóló bor­­vát- báni rendeletet az 19*2. évben csak egy periódusra szóló indemnitási tör­vény terjesztette ki az egész országra. A legfőbb bíróságnak az állami jelzálog­bank követeléseire vonatkozó döntése elé éppen ezért rendkívül nagy érdeklő­déssel tekintenek és azt hiszik, hogy hamarosan eldől a kényszeregyezségi törvény további sorsa. Gyuricsics Márkó szociálpolitikai mi­niszter, aki hosszú ideig állott az igaz­ságügyi minisztérium élén és jogi kér­désekben egyike a legkiválóbb szakér­tőknek, a kényszeregyezségi eljárásról a következőkben foglalta össze vélemé­nyét: ■ — A kényszeregyezségi törvény nem jó törvény és nem szüntette meg a csődeljárási törvény reformjának szük­ségességét. Ellenkezőleg, rövid idő alatt igen károsnak mutatkozott, mert meg­öli az általános hitelt és lekiismeretlen adósoknak kedvez. Ezt a törvényt mi­nél előbb meg kell szüntetni. Egyébként az a-Véleményem, hogy a kényszer­egyezségi törvény ma már nem is ér­vényes és a bíróságoknak is erre: ,az álláspontra kellene helyezkedni, mert annak a tizenkettod költségvetési tör­vénynek, amellyel a kényszeregyezsé­get az egész országra kiterjesztették, érvénye már régen megszűnt. Valószínű, hogy a kormány is foglalkozni fog ezzel a kérdéssel. KINTORNA «80 A szubotieai zsidótemplom melleit az uccasarkon szokott kéregetni egy ötreg koldus. Alulikor megállított egy urat és alamizsnát kért. — Néni adhatok. — felelte az ur - nekem sincs. A koldus felháborodva rászólt: — Szégyelheti magát! Ilyen erős, egészséges ember létére mért nem megy dolgozni? * Égy vajdasági kereskedő, akiről köz­tudomású, hogy súlyos fizetési zavarok­kal küzd, főzi hitelezőjét: — Legközelebb megkapja a pénzét. Ebben a hónapban, azonban nem fizet­hetek egy párát sem. — A múlt hónapban is ezt mondta, — veti szemére a hitelező. — Meg is tartottam a szavamat, — mondja büszkén a kereskedő. — Vagy talán űzettem? # A becskereki Rózsa-szállóban leg­utóbb nagy bankett volt egy zsidó'papi előkelőség tiszteletére. Az asztalfőn foglaltak helyet az ünnepelt mellett a hitközségi, szentegylefi elnökök és egyéb előkelőségek, míg az asztal vé­gén a kiszsidók fogyasztották a menőt. Etelek tekintetében ugyanis teljes de­mokrácia uralkodott a banketten, mig ami az italokat illeti... na igen,' hát asztalion nem kocsisbort ittak. Amikor a tósztokra került a sor, az ünnepelt nagy szónoklatot tartott, a melynek során kitért arra is. hogy az utóbbi esztendőben mennyire megválto­zott az egész világ. — Minden megfordult. — mondta ne­mes. pátosszal — az emberek gondolko­dása, a hitélet, Európa. Becskerek . . , Az asztal végén közbesüvitett egy szomjas hang: — Bár ez az asztal is megfordulna! Perzsa, Smyrna és plüsszonyeg függönyök, sezlontakarók, b mulatós 1 olcsó árakon KRAUSZ FD-NÉl, «OVISAD TŐZSDE «as ® A dinár külföldi árfolyamai 1925. február 6 Zürich 8.375. Budapest deviza 1162—1168, valuta 1142—1162. Prá&a deviza 54.85— 55.35, valuta 54.75- 55.25. Berlin deviza 67.65—67.85 milliárd márka, valuta 67.30—67.70 milliárd márka. BÓcs deviza 1145—1149, valuta IMI­IÜL Trieszt 38.95—39. Newyork 1.6125. Zürich, iebr. 0. Zárlat: Fáris 27.925, London 24.80, Newyork 5.1825, Brüsz­­szcl 26.75,. Milánó 21.525, Amsterdam 208.85, Berlin 123.50, Bées 0.007,3, Szó­fia .3.775, Prága 15.20, Varsó 100, Buda­pest 0.0072. Beograd 8.375, Bukarest 2.70. Beograd, felír. 6. Zárlat: Fáris 335.25 —336, London 296.50—297, Newyork 60.75— 61.90, Genf 1195—1197. Prága 182.50—183, Milánó 257.50—257.90. Becs 8.73—8.78, Budapest 8.66. Noviszadi terménytőzsde, febr. 6. Az irányzat lanyha, a forgalom csekély. Kötések történtek: Búza, bácskai 75— 76 kg.-os 485 dinár, bánáti Szenta pa­ritás 75 kg.-os 475 dinár. Zab 310 di­nár. Tengeri- bácskai 210—215 dinár, áp­rilis-májusra 240 dinár, szerémségi 215 dinár. Korpa szerémi ISO dinár. Szcntai gabonaárak, febr. 6. A pén­teki gabonapiacon a következő , árak szerepeltek: Búza 460 dinár. Árpa 300 dinár. Zab 280 dinár. Ó-tengeri 220 di­nár. Uj-tengeri morzsolt 205 dinár. Kö­les 260 dinár, Repce 825 dinár. Bab 310 dinár. .Muharmag 455 dinár. Here mag 1510 dinár. 0-ás liszt OG. 720 dinár, 0-ás G. 700 dinár, 2-ős 650 dinár, kenyér­liszt. 5-ös 600 dinár. 7-es 470 dinár, 8-ns 260 dinár. Korpa 200 dinár. Budapesti gabonatőzsde, febr. 6. Lany­ha irányzat mellett jelentékeny áresé­sek búzában, és rozsban. Az amerikai piacokról úgy Csikágo­­bóf, mint Nevvyorkból, mintegy 7 cent­tel alacsonyabb búzaárakat jelentenek. Esett a tengeri is 1 * j centtel. A rozs májusra 3% centtel olcsóbb. A buda­pesti tőzsdén 20—251000 koronával ala­csonyabb pénzajánlatok vannak búzára. 600—602.500 koronát kínálnak a 77-es búzáért budapesti paritásban. A mal­mok sem tesznek magasabb pénzaián­­lator. A rozs irányzata egy árnyalattal jobb a búzáénál, azonban rozsban is 15— 20.000 koronával kínálnak alacsonyabb árak a tegnapi jegyzésnél. A takarmánycikkek piaca is lanyha. Számottevő forgalom csak tengeriben indult, amelyre 305—310.000 koronás ajánlatok vannak budapesti paritásban. Zabból alig néhány vág gon t kínálnak budapesti közraktárakból. 425—430.000 koronás' áron. Budapesti értéktőzsde, mbr. 6. A tőzs­deterem látogatottsága ina még jobban megcsappant és az üzletkötések számá­ról csak azoknál a részvényeknél lehet szó, amelyekben tényleges kötések for­dultak elő. Ilyen például a; Ganz, a No­va, néhány cukoripari érték, amelyek­ben a forgalom nem csappant meg és a tényleges kereslet az árfolyamot a teg­napi szint fölé emelte. A tözsdeidő későbbi - folyamán az irányzat változatlanul tartott. Az Ufl­­rnann-gyász tízperces szünete után az irányzat azonban hirtelen fordulattal lanyhasásra hajlott és még azoknál a részvényeknél is csak nagyobb enged­ménnyel lehetett üzletet kötni, amelyek­nél a tőzsdéidé első telében nyereség­gel adtak túl u részvénytulajdonosok. Zárlatkor a legtöbb részvénynél a mai legalacsonyabb árfolyam volt érvény­ben. 'Tözsdezdriat (ezer koronákban): Ban­kok: Angcl-magy. 36, Szlavón ielz. 6S, Magyar Hitel 436, Osztrák Hitel 165, Jelzáloghitel 49, Leszámítoló 66, Keresk. bank 1110. Takarékpénztárak: Belvárosi 31, Pesti hazai 2910, Biztosítók: I. Ma­gyar Bizt. 7150, Fonciére 145. Bányák és téglagyárak: Beocsini 1120, Borsodi S0, Szetntfőrfnci 40, Kohó 365. Nyomdák: Athenaeum 78, Franklin 76, Globus 30. Vasművek és gépgyárak: üazd. gép ISO, Fegyver! 905, Franki 120, Ganz Dán. 2870, Ganz »vili. 1305. Faipari vállalatok:. Guttmann 715., Hazai, fa 87, Szlavónia 65.5, Nasici 1850. Gsikágói gabonatőzsde, iebr. 5. Búza májusra 192.5, Búza júliusra 162.75, Bú­za szeptemberre 149.5, Tengeri májusra 135, Tengeri júliusra 136, Tengeri szep­temberre 136, Zab májusra 61.125, Zab júliusra 62.25. Zab szeptemberre 59.5, Rozs májusra 170.125, Rozs júliusra 146.5, Rozs szeptemberre 125. + Newyorki gahonatőszde, febr. 5. Bti* /.a őszi vörös 215.5, Búza őszi kemény 205, Tengeri 141, Liszt sp. \v. cl. 925— 975. Az irányzat búzánál gyenge, ten­gerinél nyugodt. Vízállás Noviszadrói jelentik: A noviszadi hidrotechnikai hivatal jelentése szerint a jugoszláv vizek mai állása a követ­kező: Duna: Bezdán 72 (+42), Bogoje­­vó 96 (+20). Vukövár 42 (+12), Pa­­lanka 40 (+8), Noviszad 12 (+4). Ze-' műn —20 (+4), Pancsevó —55 (+3). Szmiederevo 8 (+2), Orsóvá 40 (—). Dráva: Maribor 11 (+1), Zakanj —145 (—), Terczinopoljc —118 (—), Donjt Mihojlac —31 (—1), Osziick —8 (—!). Száva: Zagreb —85 (—2), Sisak —3C*. (—), Jasenovic 94 (—4), Bród 93 (+2). Mitrovica 93 (+3), Beograd —103 (+2). Tisza: Szenta —124 (—2). Becse —140 (-), Titel -14 (—)'. I« III "1 PORDSON TRAKTOR I FORD AUTÓK 1 OLIVÉR EKÉK LEGFLŐNYÖSEBS BESZERZÉSI FORRÁSA KLEIN GÉZA SUBOTICA ____ ^ ^ ^ ^ ®HMHI 11 flHHH Rnfftrnlf CSÍil; a legjobb minő. jut&íiui wíi} ségben. bi-csi gyárt. Hiányok, vers-.venhi. ...i öles arakon Kiausi Lilénél Novisaü FIORÁNTA? EREDETI 5125 SCHICHT-szappan a SZARVAS védjeggyel a világ legjobb és használatban legolcsóbb szappané Ügyeljen a SCHICHT névre és a SZARVAS védjegyre.

Next

/
Thumbnails
Contents