Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-06 / 35. szám

10. oldal. BACSMEGYE! NAPLÓ T925. február 6. Kinek öltözködik az asszony?! Egy párisi folyóirat körkérdései a mondainevilághoz A Candida ciiuii folyóirat legutóbbi számában érdokos körkérdést intézett a párisi társaságok vezetőasszouyaihoz, művésznőihez és íróihoz. A következő kényes kérdésről volt szó: Kinek öltöz­ködik .az. asszony? Magának, az embe­reknek, vagy égy embernek, vagy, hogy a többi asszonyokat lefőzze? A beérke­zett feleletek a kérdést több irányból világítják meg. Rohan grófnő szerint az öltözködés az évszakoktól függ. Nyáron szeméremből öltözködik, télen pedig, hogy meg ne fázzék. Broglie hercegnő, hasonlóképen igen előkelő hölgy, a: kö­vetkezőket mondja: »Szeretem a szép ruhákat és a szép szöveteket, nem a többletért, amelyet számomra jelente­nek, de mert őnötmiagukban véve mű­vészi tárgyak, ahogyan vaunak szép festmények és szép szobörinüvek, úgy vannak szép ruhák, is?. Marthc Regnkr, a hires színésznő, azért öltözködik, mert a többiek is igy csinálnak s az ember nem járhat mez­telenül. Ha az embernek öltözködnie kell, okosabb, ha ezt eleganciával csi­nálja. «Antikor a világra jöttem felöl­töztettek s azóta ugyanezt csinálom: megszokásból-:. Mistinguettc, Parisnak örökifjú ga­­m inéi a igy felelt: Ha kirándulok, ma­gamért öltözködöm, ha a színpadon kl­­szépitem magamat,' másért teszem. Úgy akarok kinézni, hogy tessék masamnak és, jó kedvem legyen. Spindly, a népszerű variette diva, már osztályoz: először magáért öltözködik, másodszor egy férfi számára, harmad­szor, hogy a férfiakat pukkassza. Két­ségtelenül eddig ő az egyetlen nő, aki festék nélkül mondja el a maga igazsá­gait Ellenben Gambier művésznő két­ségbevonja, begy a nők le akarnának főzni más asszonyokat Szerinte: tíz nő hasonlóképen szép és elegáns lehet, anélkül, hogy legcsekélyebb mértékben Zavarná egymást Mindegyik más mű­fajt jelképez, mindegyiknek megvan a maga charmeja, miért irigyeljék hát egymást az asszonyok? A nagy vitában megszólalnak a férfiak is. Paul Geraldy, a női lélek legalapo­sabb ismerője, igy válaszol: »Az asszo­nyoknak szüksége van, hogy tessenek, ez az egyetlen ok, amiért öltözködnek. De hogy egy embernek tessenek, szük­séges előbb, hogy sokat gyakoroljanak. Az asszony hódítani akar és nyomban déri célját, mihelyt észreveszi, hogy a férfi szerelmes .belé. Sohasem célja, hogy szeresse a férfit, csak ki. akarja próbálni a hatalmát felette. Ünönmagába szerelmes és ezért ő a legyőzött. Róbert de Ff őrs úgy vélekedik, hogy a nő azért öltözködik, mert természeté­nél fogva kokett és ezért már Éva ide­je óta ékesíti magát Évának csak leve­lek és virágok állottak rendelkezésére, de meg lehetünk győződve arról, hogy ü ezekkel magát a legelragadóbb módon takarta be. Talán megfordult agyában az aj legcsekélyebb . mellékgondolat, hogy a kígyónak is tessék, vagy az él­­ső férfinek, de határozott gondolata csali egy volt, elsősorban fel ékesítenie magát. Maurice Donnay, az akadémikus szín­műíró, nem engedi meg az általánosí­tást, egy szerelmes asszony a szerelmé­ért, a többiek másoknak hiúságból, hogy iriggyé tegyék barátnőiket, vagy a fér­fiak végett, akikről* tudja, hogy az ele­gáns nőkkel szemben megvan a maguk gyengéjük. Szeretnék-e az asszonyok a gyöngyöket és bundákat, ha hiányozna belőlük a hiúság. De elsősorban divat­ból öltözködnek. Nagyon könnyít meg­győzni őket, hogy az a kalap, amelyet hat hónappal ezelőtt utáltak, ma elra­gadó. Vau Dongái, a párisi mondain-yilág László l’Tilöpje. zárja be a megnyilatko­zásold sorát: »A nők elsősorban a ma­guk kedvéért öltözködnek,' azután, hogy izgassák barátnőiket. ök tudják, hogy a férfiak nem értenek meg hasonló dől gokat Nincs- az a férfi, akinek öt per :ig lehetne beszélni chiffonró!.Mert ; férfiak gentlemanok, mescUcsérik a nők toalettjét, de a bókon kivid egyéb cél­jaik is vannak. Néha a nő azért öltöz­ködik, hogy levetkőzhessen. Ez esetben kétségtelenül a férfiak számára öltöz­ködik. A vajdasági futhallsport válsága A válság szimpiornái, okai és orvoslása A vajdasági labdarugó alszövetség Számtalan érv szól amellett, hogy a I vajdasági íutballsportot centralizálni kell. Minden objektiv vajdasági sportem­ber tudja, hogy abból a kátyúból, amely­ben futballspórtunlí megrekedt, csak a vajdasági faíballalszövetség tudná kisza­badítani. Az »illetékes« körök bámulat­­rarnéltó közömböséggel halogatják ennek a problémának a megoldását. E sorok írója közvetlen személyes tapasztalásból ismeri a legnagyobb vajdasági centru­moknak, Suboticának, Sombornak! No­­visadnak és Becskereknek a sportéletét és igy saját tapasztalatai alapján szö­gezheti le. azt a tényt, hogy a vajdaság fatballsportja városonkint és egész egyetemében lejtőre jutott. A vajdasági futbullsport téli álma a legkiáltóbb bizonyítéka a mai állapotok tarthatatlanságának. A szokatlanul eny­he télben egyetlen-egy komoly sportegy let sem pihenteti csapatát. Túrázik vagy vendégeket fogad, de mindenesetre csi­nál valamit, viszont Snboticán, Sombor­ban és Novisadon a futballban teljes a holtszezon. A hiba most télen ugyan­az, ami az egész vajdasági futbullsport sztagnálását okozza: nincsen a vajda­sági sportcentrumok között semfni ősz szeköttetés és, mert — elismerjük leg­nagyobb részben önhibájukon kívül külföldi ellenféllel nem mérkőzhetnek. Egyetlen kivétel Sombor—Subotica, mely városok között sűrű az érintkezés, ez a kivétel azonban csak arra jó, hogy erő­sítse a szabályt, mert nyilvánvaló, hogj Sombornak és Suboticának egy szövet­ségbe tartozásával magyarázható; hogy Sombor pár év alatt felküzdötte magát Subotica nívójára. Bcogradtól Suba tiedhoz! Sombor példái:: ellentmondást nem türően bizonyltja, hogy Novlsatl és Becskerek mindenesetre hasznot húzná­nak, a közös alszövetség megalakításá­ból, már csak azért is, mert néhány szezon után egyenlő ellenfelei lenné­nek a suboticai és sombori csapatoknak, ami számukra már is haladást jelentene. Novisad is, Becskerek is a beogradi alszövetség egy-egy külön kerületét al­kotják, de eddg még soha semmi hasz­nát nem vették központi alszövetségiik­­nek, ami egész természetes is. hiszen az álaniatőrségre, helyesebben a semmiképen sem titkolt titkos profesz­­szionizmusra helyezkedett fővárosi sport­körök előtt teljességgel idegen a tiszta amatőr alapon álló vidék sportja és leg­feljebb csak akkor törődnek vele, Jia né­hány kitűnő játékosát pénzzel, vagy jó állással Beogradba csábíthatja. Az átcsoportosítás pszihológiai előfel­tételei — legalább is Novisadot és Becs­kereket ilietöleg — föltétlenül megvan­nak, a vajdasági alszövetség megalaku­lás’. problémájúnak lényege már csak az, hogy az átcsoportosítás technikai ke­resztülvitelére milyen módozatok állnak rendelkezésre. Subotica és Sombor nyeresége Mielőtt azonban ezt a kérdést kifejte­nénk, tisztázni kell, hogy vájjon azok az előfeltételek, amelyek Becskereknél és Novisaduál nyilvánvalóan az átcso­portosítás mellett szólnak megvannak-e Snboticán és Somborban is. Ez utóbbira nyomban rámondhatjuk, hogy igen. A somboriaknak egyedüli, de állandó pana­sza a subotica! alszövetségben, hogy az alszövetségi központtal szemben, különösen az adminisztráció révén, hát­térbe szorulnak. Ilyen háttérbe szorításról azonban szó sem lehet akkor, ha Suboticaval nem csuk Sombor áll szemben, hanem szoros kapocs tart össze négy vajdasági nagy várost, amc lyek közül bármelyiknek indokolatlan tuisulyba-helyezkedési törekvéseit a má­sik bárom könnyen ellensúlyozhatja. Ez az egyetlen szempont teljesen elegendő ahhoz, hogy Sombor örömmel cserélje föl a subotica! alszövetséget a vajdasá­gival L Hátra van még Subotica. Kétségtelen, hogy a vajdasági alszövetségben. nem juthatna Suboticának olyan korlátlan hatalmú szerep, mint amilyennel házialszövetségében rendelkezik, de ezt az egyeduralmat bizonyára köny­­riyü szívvel áldoznák föl az egyesületek azért, hogy egy kicsiny és immár minden fejlődésre képtelen al­­szövetség tulajdonosai helyett nagy és fejlődésképes uj alszövetség vezetői le­gyenek. Egyetlen szemponton kel! csak felül­kerekedni: az önző klubérdeken, amely­nek csak addig van létjogosultsága, amig ez általános sportérdekbe nem ütközik. A Vajdaság egység Távolról sem kívánunk politikai pro­blémát érinteni, amikor a Vajdasági egy­ségének szükségességét hangsúlyozzuk, itt kizárólag sportbeli egységről van szó, olyanról, amely minden országrész­ben kivétel nélkül megvan. Horvátor­szág egy alszövetség (a zagrebi) Szer­­! la egy (beogradi), Szlovénia (ljublja­nai), Dalmácia (spliti), Bosznia (szara .evői) és bujábbá« Siavóniui (osijeki) mind külön cgy-egy önálló alszövetség, csak a Vajdaság darabolódik tel subo ticai ószövetségre, továbbá noVisadi és becskereki kerületekre. (A Délbáná­­tot sajnos a rossz közlekedés miatt ma­gunk sem csatolnánk a vajdasági alszö­­vetséghez). Ami minden más ország­részben hasznos, az bizonyára használ­na nekünk is, mert abszolúte nem termé­szetes dolog az egyazon iskolán növe­kedett (például a subotleui és novisadi) sport szétválasztása. Más analógia: a sombor: uszóalszöveíség, a sonibori bir­­kózóalszövetség, a becskereki atlétikai alszövetség mind magában foglalja az egész Vajdaságot, egyedül csak a subo-. ticai labdarugó alszövetség csonka. Az alszövetség adminisztratív berendezkedése Említettük már, hogy a pszihikai meg­győzés után az adminisztratív berendez­kedés prepozíciója következik (admi­nisztráció itt nem a szorosan vett irodai munkát jelenti, liánéin az dlkerületek, bajnokságok beosztását, maga a sziikebb, értelemben vett adminisztráció termé­szetszerűleg szorosait ezek után igazo­dik). Ezen a téren egy jó ötlet,, egy mindenkit kielégítő tervezet —- úgy hisz­­szük — nyert ügyet jelentene. Az aláb­biakban nyers vázlatot közlünk, ame­lyet magunk sem képzelünk végleges­nek, legfeljebb olyan kiinduló pontnak, amelyből szakemberek szakszerű és mindenökfölött objektiv hozzászólása után az egészséges megoldás kikereked­hetik: A bajnokság beosztása úgy történhet­nék, hogy az első osztályú bajnokságban együttesen vehetne részt az egész Vaj­daság. Négy suboíicai*), két sombori, két novisadi és két becskereki egyesü­let játszik az első évben a vajdasági alszövetség első osztályában, természet­szerűen a tavasszal beterjesztendő baj­nokságok helyezései alapján, a második *) Az egyik subotica! egyesület helyét foglalná el a Kulai SC, ha az 1924—25. évi suboíicai •kerületi bajnokságban leg­alább a hatodik helyre kerül. és következő évekbe» már nem városok szerint meghatározva,, hanem az első év eredményei szerint a legjobb tiz, esetleg nyolc csapat maradna az első­­osztályba!]. Á második osztály decentralizálva len­ne négy, esetleg öt alkerületben a vasúti összeköttetés szerint: 1. Subotica (To­pok* Bajmok), 2. Sombor (Bezdán, Apa­­tin, Miletics), 3. Novisad (Vrbas, Kúla), 4. Bccskerek (Kikinda), 5. Tiszamellék (Senta, Staribecsoj, Novibecsej, Star;: és Novakanizsa) és a szükség szerint minden alkerületben harmadik osztály is létesíthető. A két fordulós pontrendszerre alapo­zott bajnokság, amelyet most a suboti­­cai kerületben csak az első és második osztályban játszanak.. minden! bajnoki csoportra kiterjesztendő, a szezon befe­jezése után pedig a harmadik osziály győztese (esetleg a két első helyezett) saját alkerüietében a második osztályba kerül, inig a. második osztály alkerüíeti győztesei kupszisztém szerint döntik el ki a legjobb (esetleg legjobb kettő) kö­zülük és az helyet cserél az első osz­tály utolsó (két) helyezettjével. A szükebb értelemben vett admi­nisztráció természetesén a bajnoki be­osztáshoz igazodik. A Il-ik és íll-ik osz­tályok ügyét alkerüíeti intézőbizottságok intéznék, amelyeknek feiebbezési fóruma a központi intézőbizottság, illetve igaz­gatótanács. Ez utóbbiak első fokon csak az eisQpsziályra és az egész alszövetség­­re vonatkozó ügyeket intéznék, igy ke­vesebb dolguk volna és ritkábban ülé­seznének. aminek következtében tagjaik­nak nem kellene föltétlenül a központ­ban lakniok. Be lehetne hozni az igaz­gatótanács vándorgyűléseit, amivel eg.' - egy gyűlési napot a vidéki városokban valóságos sportümicppé avatnának, amelynek rendkívül nagy propaganda ereje van. Az egész adminisztráció központi irodai irányítását fizetett köz­ponti titkár látná el. Az első teendő Úgy hisszük, bog; a föntebb mondot tak elég alapot nyújtanak' az eszme to­vábbterjesztésére és alaposabb kidolgo­zására. Ez a munka, ha jóakarattal fo­gunk hozzá, föltétlenül sikerrel jár. Hívjon össze a suboíicai alszövetség vezetősége ankétül az' érdekelt kerületi vezetőkből, szakemberekből, sportújság­írókból és játékosokból, mindenki mond­ja. el ott a véleményét és keil, hogy tisz­tázódjék a: helyzet, kell, hogy kiderüljön, hogy a vajdasági sportíársadalom nagy többsége kívánja a vajdasági alszövetség megalakítását. Ha ez kiderül, a szuboti­­cai alszövetség. közgyűlésen hozzon ilyen értelmű határozatot és hasson! oda,” hogy ezt a J. N. S. zagrebi közgyűlése is .szankcionálja, ennek pedig komolyabb akadálya nem lehet, mert bizonyos, hogy a beogradi alszövetség nem fog ragaszkodni a novisadi és becskereki kerületekhez, hisz úgy sem tud velük mit kezdeni, a többi nem érdekelt alszö­vetség pedig még kevésbbé gördítene akadályt az uj alszövetség fejlődése elé. A vajdasági futhallsport fejlődése — mint látjuk -- a vajdasági vezető spqrt­­térfiak és elsősorban a suboíicai alszö­vetség vezetőségének kezében van leté­ve. Nincs joguk az itt aposztrofáltnaknak egyszerűen elmcllőzni az eszmét. Annyit mindenesetre meg kell íenniök. iiogy az ankét összehívásával módot adjanak an­nak megállapítására, hogy mit akar maga a Vajdaság, a Vajdaság sport tár­sadalma. Ez az akarat legyen döntő, en­nek mindenki vesse alá:. magát! Fel kell ébredni a téli álomból és,' ha már a zöld gyepre nem mehetünk,' a zöld asztalnál alkossunk valamit. Cse­réljük. ki gondolatainkat, tudjuk meg végre mi a többség akarata, amelyet az­tán végre is kell hajtani. Ha ezt elértük, nem töltöttük el hiába a telet. Komor Mihály. Perzsa, smyraa és plüsazönyeg Ói pgönyök, sezloniakarók, b mulatós olcsó árakon KEAUSZ FD NÉl, NOVISAD

Next

/
Thumbnails
Contents