Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-06 / 35. szám
1925 február 5. BACSMEGYEJ NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi a S8 ® A kalotaszegi magyarság nagygyűlése impozáns külsőségek között folyt le Bánffylnmyadon. A nagygyűlésen césztvett az erdélyi Magyar Párt dcmokratikns szárnyának valamennyi számottevő vezetője, a központi pártvezezetöség képviseletében Gabányi Imre dr., Várady Aurél és Deák Gyulai a romániai szociáídemokráta-párt hivatalos megbízásából Hoífcr Géza kolozsvári párttitkár, Szatmári Lajos, a marostordal földműves magyarok vezére és huszonnégy kalotaszegi község bizalmi emberei^ akik körülbelül negyvenezer szervezett magyar kisgazda nevében járultak hozzá a beterjesztett határozati javaslatokhoz, * A nagygyűlésen a kalotaszegi tagozat vezetői és a meghívott demokratikus gondolkodású pártvezeiök — igy többek közt Paál Árpád — éles bírálatot mondtak a Magyar Párt feudális vezetőségéről. Deutscheh Géza, aki beszámolt a brassói kongresszusról, hangsúlyozta, hogy Brassóban a párt ellenzékét nem engedték szóhoz jutni. »Mindenbe belenyugodnánk — mondotta —, Jia .a Magyar Párt vezető urai hároméves Vezetésük idejéből tényleg eredményeket tudnának felmutatni, vagy a siker legkisebb reményével is nézhetnénk további működésűié elé. Semmi garancia) nincs azonban arra, hogy ezek a vezérrkedök, kik saját fajtestvéreiket sem akarják meghallgatni, mai politikájukkal valaha is eredményt tudjanak elérni.« Beterjesztett végül egy határozati javaslatot — arait egyhangúlag elfogadtak —, amely megállapítja, hogy a brasói nagygyűlésen nem respektálták a szólásszabadságot. A központ részéről megjelent Gabányi védelmébe vette Ugrón ókat és azt próbálta bizoayiinui, hogy a brassói nagygyűlés elnöke gosai? járt el. amikor Dentschcktől • meg> vonta a szót, mert a szómegvonást a nagygyűlés résztvevői követelték. Gabánylnak Padi Árpád válaszolt: kijelentette, hogy az az elbánás, amelyben Deutscheket Gyárfás, Gabányi és az elnök részesítették, nem volt méltó a Magyar Párt nagygyűléséhez. * A nagygyűlés végén a kalotaszegi pártszervezet vezetőségét választották meg. A szervezet elnöke egyhangúlag ismét Koós: Károly', alelnöke Bárdos Péter, titkára pedig Deutschek Géza lett A központi kiküldött záróbeszédében felkérte Koós Károlyt, hogy' tehetségét állítsa a közös ügy' szolgálatába és ha vannak is kifogásai, támogassa a Magyar Párt vezetőségét, amely töltetlen jóindulattal! védelmezi a kisebbségi magyarság érdekeit. * Heves vitát provokált a központi pártvezetőség kiküldöttje, Várady Aurél* aki beszédében a. leghatározottabban kijelentette, hogy a jelenlegi liberális kormánnyal a Magyar. Párt nem hallandó megegyezni. Deutschek; válaszolt neki először: »Hogyan bízhassunk — mondotta — abban a pártvezetőségben, kinek kiküldöttje itt azt hirdeti, hogy szsei a kormánnyal nem tárgyalhatunk. Ml nemcsak párt, hanem az egész magyarság politikai foglalata vagyunk. Érmek, a magyarságnak helyzetét pedig minden kormánnyal szemben tisztázni és biztosítani kell.« Perédy György nagyváradi hírlapíró szintén élesen rátámadt Váradyra, akinek szemébe vágta, hogy nem őszinte, mert írásos bizonyítékai vannak arra, hogy a pártvezetőség igen is hajlandó a mai kormánynyal is felvenni a tárgyalások fonalát. *■ Érdekes határozati javaslatot terjesztett elő Koós Károly, a kalotaszegi tagozat vezetője., A határozati javaslat —• amelyet különben el is fogadtak követeli a Magyar Part rendkívüli közgyűlésének sürgős egybehivásáí, az, ostromállapot területéről a .képviselők kiküldését és nem kinevezését. — a közgyűlésen az - elmaradt jelentés elő* terjesztését és szabad vitát abban a kér-v désbcii, bogy a magyarság eddigi politikájához tovább ragaszkodni akar-e, avagy politikai rendszerváltozást * kíván. határozati javaslatot elfogadásra ajánlotta Padi Árpád is, aki kifejtette, hogy a Magyar Pártnak keresni kell a megbékülést, mert ijem ellenzéki párt, hanem kisebbségi népképviselőt, amelynek sokkal nagyobb szüksége van a megegyezésre, mint az államalkotó pártoknak. Lemond a belga kormány Tíieimis nem hajlandó a tisztviselők követelését teljesíteni menni,' mert az államháztartás egyensúlyát félti. Minthogy pedig Brüsszelből jelentik : A minisztertanácson Hymans bejelentette, hogy a szövetségközi katonai ellenőrző-bizottság néhány nap «’ait elkészül végleges jelentésével, a melyet azután Focit tábornagy, mint a szövetségközi katonai ellenőrző bizottság elnöke, fog tanulmányozni" és megküldi ezt a szövetséges kormányoknak. A minisztertanács további során a kormány a parlamenti helyzettel foglalkozott. Ha a kamara a mostani költségvetés keretén íu! az állami tisztviselők fizetésjavítására a reformban előirányzott összegnél nagyobb tételeket kívánna, altkor Tlieunis miniszterelnök mint pénzügyminiszter lemond. Az állami tisztviselők fizetésfavitásárói szóló tervezet 20 millió frank többkiadást irányoz elő és ezen Tkéunis nem hajlandó túloz e parlamenti bizottság, amely az állami tanítók fizetésjavitását tárgyalja, egymaga 55 millió frankkal többet kivan, mint amennyit o kormány előirányzott, llieünis lemondása elkerülhetetlen és ebben az esetben az egész kormány lemond. Az az elhatározás is megérlelődött a tegnapi napon, hogy a kormány már abban az esetben is beadja lemondását, ha a parlament a tartományi szabadválasztások reformjáról szóló törvényjavaslatot soron kivill akarja tárgyalni. Theunisnak az a véleménye, hogy a választójogi reformnál sokkal sürgősebb törvényhozási intézkedések vannak és nem engedi ezeket háttérbe szorítani a választójog reformja miatt. A magyarországi ellenzéki blokk feladja a passzivitást? A blokk négy tagja megjelent a parlamentben Budapestről jelentik ; A demokratikus blokk elnevezésű ellenzéki pártszövetség,' amelynek tagjai idáig .passzivitás» bau voltak, a bomlás tüneteit mutatja. A blokk tagjai közül többén azt a/, álláspontot képviselték már régebben, hogy az ellenzéknek vissza kell térni a parlamentbe, de a blokk többségének véleményét ez a kisebbség idáig még mindig respektálta és kitartotta passzivitás mellett. Szerdán este Dénes István nemzetgyűlési képviselő bejelentette kilépését a blokkból, mert —• kilépőlevelében irta úgy érzi, hogy nem maradhat passzivitásban. Dénes kilépését a blokk, vezetői nem lógták fel tragikusan, mert már régebben az a vélemény alakult ki, hogy' ö tulajdonképpen a miniszterelnök részéről kiküldött titkos megfigyelő az ellenzéki szövetségben és Szilágyi Lajos csütörtökön készült kizárási indítványt tenni a blokkban Dénes, ellen. Annál nagyobb feltűnést keltett, hogy Horváth Zoltán és Rákóczi Ferenc Kossuth-párti képviselők, akik idáig személy szerint is hevesen ellenezték a parlamentbe való visszatérést — és a szociáldemokrata Hebelt Ede dr, csütörtökön délelőtt megje' fentek a parlament épületében. Rákóczi er alkalommal kijelentette az újságírók előtt, hogy a: ellenzéki blokk csütörtök esti ülésén dönt a passzivitás föladásáról. —• Ha a blokk — mondotta Rákóczi — a további passzivitás melleit foglalna állást, akkor Horváth, valamint Lakó Imre, Szakács Andor, Hegymégi Kiss Pál és én visszatérünk a parlamentbe. A kormánypárt körében ez a bejelentés nagy megrökönyödést keltett, mert attól tartanak, hogy az ellenzéki blokk feladja a passzivitást és mialatt Bethlen a Népszövetségben tárgyal Genfben, bevonul a parlamentbe botrányokat rendezni. Törökország válaszolt a görög jegyzékre A patriarchs kiutasitási ügye az angorai nemzetgyűlés előtt Konstantinápolyból jelentik: A török kormány erélyes honéit jegyzékben válaszolt Görögországnak. Ä válasz.iegyzékben Törökország ragaszkodik ahhoz az - állásponthoz, hogy ténykedése nem jelenti a lansannei szerződés megsértését és visszautasítja az arra irányuló kezdeményezési. hogy az ügyet a hágai nemzetközt bíróság elé terieszszék. Az angorai nemzetgyűlés csütörtöki ülésén l'cthi bég miniszterelnök nyilatkozott a görög konfliktusról. Beszédében kijelentette, hogy a kiutasított patríarclia széniéivé nem szerepelt a lausannei békeszerződésben és igy a kiutasítás teljesen Törökország belíigye. A békeszerződés , szerint csak. bizonyos minimális időnél tovább Törökországban lakó görögöket. nem lehet kiutasítani, ezzel. szemben a' uatriarcha a megállapítottnál rövidebb ideje lakik 'Törökországban. A török kormány csak a békeszerződést hajtotta végre. Arakor a török polgároknak a békeszerződés alapján el kellett hagynátok Görögországot. senki som kérdezte, van-e köztük fontosabb egyházi méltóságot viselő személy. Úgy halljuk — mondta Fetht bég — hogy Görögországban nagy* az izgalom. azzal vádolnak bennünket, hogy kihívjuk magunk elleni a keresztény orthodox, világot és igyekeznek a kereszténység körében ellenszenvessé tenni: Törökországot. Az európai közvélemény ennek ellenére láthatja, hogy a mi oldalunkon van az igazság. Törökország ugyan a békét kívánja, de: ha bárki kezet emel függetlenségünkre, védekezni \ fogunk. 4 kormány figyelemmel kliséd, az eseményeket és nem fog habozni. hogy szükség esetén megfe!lelő rendszabályokat alkalmazzon. A miniszterelnök nyilatkozatát az (egész nemzetgyűlés lelkesedéssel fogadta. • Londonból jelentik: Venizetosz Londonba érkezett és a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy csupán ^üzleti ügyekben« jött az angol fővárosba. A szövetséges nagyhatalmak között diplomáciai utón élénk eszmecsere indult meg a görög-török konfliktus miatt, arról azonban még nem esett döntés, hogy együttesen fognak-e diplomáciai lépést tenni Angorában és Athénben, kádig csak az történt, hogy a szövetségesek Görögországnak mértékletességet tanácsoltak, a török kormánynak pedig azt ajánlották, hogy a vitás kérdést engedje'a hágai döntőbíróság vagy a Népszövetség elé terjeszteni. A Times vezércikkében arról ír, hogy Törökország túltette magát a tansannei békeszerződéseit és önhatalmúlag akar nemzetközi iogi térre átterjedő kérdést megoldani. Ha a török kormány vonakodnék az öfcutnéniai patriarcha kiutasítása miatt támadt konfliktust akár a Népszövetség, akár a1 hágai nemzetközi törvényszék iiélete alá bocsátani, akkor Anglia és Amerika tudni fogja, hányadán van Törökországgal. De az angorai kormány önmaga felett mond ítéletet, ha nem meri. pártatlan fórum döntése elé terjeszteni a maga államiogi vitáját. ....-— 1»11 r Afkalmazható-e a Vajdaságban a királyság védelméről szóló magyar törvény? Eileutótek a kormáuvban a törvény alkalmazása kérdésében A Tisza-réle törvény éietbelépíttéséueK kérdése tovább istogígJ- köztaija a politikai tényezőket ét? a hozzászólásukból kitűnik,- hogy a kormányban nem teljes az egyetértés a törvény alkalmazása tekintetében. A jogász-politikusok pártkiilönbség nélkül megállapították már, hogy téves volt az a feltevés, mintha a királyság védelméről szoló 1913. évi magyar törvény Horvátország területére is érvényes volna, mert Horvátországnak külön büntetőjogi törvényhozása volt. -A' Vajdaságra és a Muravidékre vonatkozólag is a jogászok egyrésze kétségbevonja ennek a törvénynek a hatályát, mert szerintük a szerb büntetőtön'énykönyvne-k az egész országra kiterjesztett részei felölelik azokat a bűncselekményeket is, amelyekről a 34. törvénycikk intézkedik. Abból a belátásból kiindulva, llogy a törvény Horvátországra semmiképpen sem vonatkozik, azt következtetne, hogy a kormány eláll e törvény alkalmazásának tervétől. A »Politika« ezzel kapcsolatban arról értesül, hogy az eszme a kormány PribicSevi-es-p{\ ríi részében vetődött fel, de a minisztertanács még nem hozott döntésit, ebben a kérdésben. A független demokraták tervét éppen azoic a radikális miniszterek hozták idő előtt nyilvánosságra, akik nem helyeslik.a független demokraták által javasolt intézkedéseket A beavatottak arról is- (beszélnek, hogy emiatt újból feszültség állt be a radikálisok és független demokraták xászonydban. A »Yrerne« értesülése szerint csupán egy olyan rendelet jogosult., a melyben a rendőrhatóságokat utasítanák, hogy szigorúbban tartsák szemmel azokat, akik a királyság intézménye ellen vétségét követnek ■el és adják át őket a bíróságoknak. Nyilvánvaló, ‘hogy ebben az esetben a bíróságok szabadon döntik eh hogy milyen törvény alapján ítélkeznek. Lukinics igazságügyimniszier kijelentette, hogy a magyar törvény alkalmazását nein., rendelte cl.
