Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-05 / 34. szám

t 10. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. február 5. NYILTTÉS3. Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy özv. KOCH JAKABNÉ szül. WEiSZ MÁRIA 1925. február 3-án hosszas szenvedés után 64 éves korában elhunyt. Temetése február 5-én délelőtt 1ŰV2 órakor lesz a gyászházbol. Az elhunytat gyászolják : Dr. Koch Arnold, Koch Sándor fiai. Dr. Koch Sándorné szül. Löw'nger Vilma, Koch Sándorné szül. Heumann Lenke menyei. Koch Magda, Koch Lipót, Koch Kató unokái. Továbbá testvérei és számos rokona. Stara-Kanjiža, 1925 február 4. -(Minden külön értesítés helyett.) Sí Izvr. br. 26—1925. Dražbena cfejava. Dolepotpisani sudski izvršilac, u sinislu §. 102. zak. čl. LX. 1881. ovira objavljuje, da će se usled reáenja vel.-kikindskog sreskog suda br. 341—1924. 11 kőrist poverioca Bogdana Bajsanskog iz Mokrina zasíupanog rio advokatu Dru Aleksandru Fenje iz Mokrina protiv dužnika iz Mokrina na jav no j prodaji prodati popisane pokretnine u zapisniku od 18. juna 1924. god. i proce­­njene u vrednosti od 3925 dinara a kője se sastoje od predmeta: 500 kora. balega, 1 ratarska kola, 1 gvoz­­den bograč, 1 jednoravni piug, 10 kokošaka, 7 pataka, 1 ormán sa tri fijoke, 1 kantar,. 1 žut ormán, 1 par sersama sa uzdlcaina, 1 ormán sa raramornom pločom i ogledalom, 1 onnan* 1 ástál, 1 šivaća masina »Sin­ger« br. 81667., 1 divan, 1 dilim. Po rešenju vel.-kikindskpg sreskog suda broj 1877—1924/5. odredjcna javna prodaja, radi podmire­­nja glavnice od 500 dinara na ovaj od 4. II. 1924. g. pripadajuéih 5% kamata i do sada ustanovljenih troá­­kova u iznosu od 574 dinara 50 p. ođržaće se: 17. fe­­bruara' 1925. god. u 4 sati popodne 11a licu mesta u Mokrinu, u sinislu §§. 107. i 108. zak. cl. LX. 1881 po uaplati kupoprodaine cenc 11 gotovom, a u slučaju nuž­­de i ispod procenjene vrednosti prodati. U Vei.Kikindi, )7. januara 1925. god. BOŽIDAR MIŠKOVIC sudski IzvrSilac. Nyilatkozni. Alulírottak ezennel kijelentjük, ■ hogy soha sem voltunk a »Magyar Párt : tagjai, s mint olyanok; meg­kérdezésünk és beleegyezésünk nélkül a Magyar Párt urnaörének neveztek ki. Kijelentjük, hogy az Államalkotó Pártok« tagj vagyunk. St.-Moravica, 1925. évi február hó 3. Tanuk: Facsar Mihály Tóth Sándor Kovács Béla Nagy János Kötő Lajos Juhász János Bútor Lajos Krdei József öníasi Géza Mühelyáthelyszés Tiszie-ettei értesítem a n. é. közönséget, hóm műszaki vállalatomat ar. eddigi Futoki-ut 70 sz. alól Kamecička uiica 37. sz. alá helyeztem át, aho. továbbra is a legolcsóbban vállalok és a legnagyobb pontos ságga! végzek minden e szakmába vágd'munkát. Tiszte eitel Brezovac Imre műszaki vállalata 961 Novisad Kamenička uiica 37. Olcsó jó könyvek A mai könyvdrágaságban a legolcsóbb, könyv, a leg­­■ élvezetesebb olvasmány Milkó Izidor Bacdecker hat uj, irodalmi értékű könyve. A könyvek címei a kővetkezők: ln Firenzei eset és egyéb elbeszélések 2., A miniszter barátja (Mosolygó történetek) 3., Spekulané és társai {Egy kötet vidámság) 4., Asszonyok {Novellák és egyebek) 5., írók és könyvek {elbeszélések és tárcák) 6., Baedeker írásaiból (Noveltiszííkas dolgok) A hat kőiét óra 320 dinár. Egy-egy kötet ára 60 dinár. A pénz előzetes beküldése ellenében portómente­­senküldia BÁCSMEGY El NAPLÓ kiadóhivatala < posthumus verseskötet... Irta: Francois Coppée — Valami feketeruhás nő van itt egy kisfiúval. — jelentette a szobaleány. — Vezesse be. A félhomályban egy gyászruhás asszony köze­ltett, mintegy tízéves fiúcskával, — végtelenül sh ralmas látvány voltak, de hervadt, letört, megkín­zott, leritt róla az a nyomorúság, amely idő előtt vénit, a gyermek vállain is egy koravén, szomorú fej. Mint két árny, suhantak elém: fakó arcuk, fe­kete ruhájuk szinte megborzongatott . . . — Kihez van szerencsém, — kérdeztem — miköz­ben hellyel kínáltain őket. — D’Agricol Mallet' özvegye vagyok. Azt mon­dották nekem hogy ön ismerte őt s azért jöttem, hogy megkérjem: fizessen elő posthumus müveire. Agricol Mallet. ... az emlékek forró forgószelét kavarta föl bennem ez a név. Egyszerre előttem állt, ügy ahogy először láttam, a Lisbonne-kávé­­ház politikus-asztalánál, Michel Polanceuvalf aki most képviselő és miniszterelnökjelölt, akkor pedig a Bonaparte-rezsim bukását és a közlgő forradal­mat jósolta be minden este. Agricol Mallet — őj volt Polijiceau leghevesebb és lcgexaltáltabb hive — naiv és nemes leiek, aki elszédül: a hangzatos szavak forgatagában. Szeptember 4-én ő is fejébe csapta a franc-tireur sapkát, mint egy őrült verekedett egész március 18-ig, amikor a Chátéau d’Eau-i tor­laszokon tlhullt, franc-tireur sapkával a fején és piros övvel a hasán... huszonháromesztendős korában. — Nem, asszonyom, nem felejthettem cl férjét: rendelkezzék velem. Erre elővett egy piros kötésű könyvet és átnyúj­totta. Egy pillantást vetettem a címre: ' Agricol Mailet Posthumus Müvei, Michel Polanceau Előszavával«. Ezt a Polaneeaut egy kicsit mindig utáltam. Már a Lisbonne-kávéház politikus asztalánál is visszatet­szett nekem. Ö volt az egyetlen józan ember a túlfű­tött, exaltált társaságban. Kiváló jogásznak tartot­ták, szocialiStasága miatt azonban nem avatták dok­torrá. Jó szónok volt, de tele epével és keserűséggel és meg volt győződve, hogy valaha politikai vezér­szerepe' lesz. A többiek ideálokról, csatákról és győ­zelmekért harcoltak, 0 csak bosszúra gondolt és ti­tokban a »gyanúsak listáját szerkesztgette. hogy kiket kell majd letartóztatni, kiket kell majd hadi­törvényszék elé állítani. Azok közé a forradalmárok közé tartozik, akikben alapjában egy rendőrként lappang. Mikép Agricol Maliét, ő is belesodródott a kornmünbe, de elég szerencsés — vagy ügyes — volt, hogy idejében kikecmeregjen belőle, sőt kevéssel utóbb képviselő lett és most úgy beszélnek róla, mint ini­­mszterelriükjelöltről.- Igen, — mondta az özvegy megtört hangon, amelyet hallgatni is gyötrelem volt -- igen . . . Po­lanceau volt kegyes előszót írni. Többet nem is tehetett értünk, mert tetszik tudni, nincs jóba a hatalmasokkal. Kifizettem szegény teremtésnek a példányom árát, többet ne mmertem adni... végre is nem koldulni jött. Amikor eltávoztak, átfutottam a kiskönyvet. Hát aki­ket a szerző forradalmi neve, s a skarlátvörös cím­lap csalt a könyv megvételére, alaposam csalódhat­ják! Mert aki forradalmi barrikádokon harcolt, lelke szerint ártatlan és gyöngéd lanípeiigető volt, akinek szivét csak hitvesi szerelme töltötte be. Dehogy a for­radalom — a felesége volt az, ö egyetlen szívügye, Cecilia, akivel jámbor kispolgári miliőben ismerkedett meg. Megszerették egymást, összeházasodtak és kis lakásukon, a montmartrebeli ház, ötödik emeletén úgy éltek, mint egy gerlicepár, melynek nincs mindig táp­láléka. És ez a bájos idill olyan rettentő véget ért! És ez a kedves fiatalember, aki családapa volt, mielőtt nagykorú lett volna, akire az egész negyed nénémasz­­szonyai olyan szeretettel mosolyogtak, aki- — maga is csaknem gyermek! — bölcsőt tologatott, mig asz­­szonykájá oladlán sétált, ez a kedves fiatal, részeg, züllött, gyújtogató bandákat vezérelt, mig végül meg­ölette magát egy vörös rongyért! Ólt! micsoda becs­telenség, milyen végtelen aljassága a politikai furorl nak! Sirás fojtogatta a torkomat, szemeimet elborí­tották a könnyek ... be kellett csuknom a szegény meghalt poéta kötetét. És akkor a borítékon újra ineg­­áttam Polanceau nevét. Mit érthetett ez a fenevad a szegény költő párisi madárcsicsergéséből? Semmit. . . . Este elmentem a Comédie Frangaiseba, ahol egy Scribe-repriz volt. Az első ember,, akit az elő­csarnokban niegpilantottam, Polanceau ur volt, Vol­taire szobra előtt állt néhány vidéki képviselő gyű­rűjében... szónokolt, hadonászott... és képzeletem a Pére Lachaiseuak egy kietlen szöglete felé szállt, ahol egy tömegsírban nyugszik Agricol Mallet. És eszembe jutott a boldogtalan özvegy, hóna alatt a konyvcso­­raaggai, amint Páris sarán keresztül hurcolja gyerme­két és fülembe cseng megtört hangja, ahogy Polanceau ur előszaváról beszélt: »Ez minden, amit tehetett ér­tünk!« Valóban, Polanceau polgártárs nagyon nemes­­lelkűnek képzelte magát, mikor ezt az előszót irta... Pfuj! . ............. Dr. SZEGŐ K. \ SZANATÓRIUMA felnőttek és gyermekek számára ABBAZIA (Italia) Hízó, edző, diätikm» korák. Szívbajok, érelmeszesedés anyagcsere, női« és idegbajok gyógy Húsára elsőronga gyógy intézni. 7 éven felőli gyermekek kisérő nélkül is felvétetnek. nyilatkozat Felelet Hírlapnak az aláirásnélküli cikkére, mely a Báesmegyei Napló nyilttér rovatában megjelent nyílt levelemre vonatkozik. Konkrét adatokkal igazoltam, hogy a Magyar Párt vezetősége, akik mind földbirtokosok és a magyar munkásság között fönáil az érdekkülömbség. Magyar éra alatt is megvolt eme érdekkülömbség és a mostani Magyar Párt vezetősége még abban az időben sem telt meg lépéseket, hogy a magyar mun­kás elnyerje a legelemibb jogát, a titkos szavazási jogot. Tehát ne csodálkozzanak, hogy a magyar mun­kásság nem helyesli és nem tömörül a Magyar Párt zászlója alá. A magyar munkásság aláírásukkal állította, hogy Dr. Sánta úrtól felekonkolyos búzát kapott vérre! szerzet aratási dijjul, miért nem kért Dr. Sánia ur bíróság utján elégtételt, ha ezeket rágalmaknak tartja. Nyilatkozzék Dr. Sánta ur, hogy a számtalan pe­reskedés közül .— amelyek napirenden voltak — me­lyik port nyerte meg és a felettes hatóságok nem-e ama döntést hozta, hogy a munkásnak búzát és nem konkolyt tartozik adni. A maga nemzeteségi meggyőződése csak egy szemfényvesztés akár csak a boszniai bégeké, akik a kormányt csak azért támogatták, hogy a török jobá­­gyok részére kiosztott föld ellenértékét megszerezzék. Önök is ha bekerülnének a Parlamentbe, elsősor­ban követelnék a felosztott földek kifizetését. Azért kedves Magyar munkássaim vigyázzatok ne járjatok úgy mint a török jobágyság akiket 'a török bégek vallási palást alatt félre vezették és a saját ön­ző célúkra felhasználták. Szégyen, hogy a XX. században még ilyesmi meg­történik. Feleljen Dr. Sánta ur, miért nincsen nálunk megszervezve a Magyar Párt mert aki ismeri Dr. Sánta urat, az ellen szavaz mint az olyan ember ellen, akiknek saját anyagi érdeke mindennél cllőbbro való és aki a Magyar munkásság szükségét és baját néni ismeri. Magyar Párt azt firtatja nekünk, hogy megőrzi a magyar iskolákat; Minden magyar tudja, hogy ma­gyar iskoláink • megvannak ahol magyarul tanulnak gyermekeink és, hogy a magyar tanítókat az állam fizeti. A nagybirtokosok részéről ez szédelgetés és ez­zel az eszközzel akartak a saját önző célúkat elérni. Allulirott pár nappal ezelőtt voltam az agrár Miniszter urnái és személyesen meggyőződtem, hogy sokkal könnyebbén juthatok a Miniszter úrhoz, mint Dr.Sánta és társaihoz. Ebben a nehéz -küzdelmekben, amikor az állam-' alkotó elemek,'akik teremtették eme demokratikus ál-, lantot, küzdenek a felforgató elemekkel Radics és tár­sai ellen a Magyar munkásságnak a mostani kormány mellé kell állnia, mert ennek az álltamnak és amely .állam nekünk is hazánk sorsa és jövője továbbra is csak eme államalkotó pártok kezében lesz. Magyar munkásaim! Magyarországban még ma sincsen titkos szava­zási jog. Mi eme titkos szavazási jogot ne használjuk fe! az államalkotó párt ellen, aki nekünk eme jogot meg­adta, hanem Szavazunk rá, mert csak igy fogjuk biz­tosítani a békés és csendes jövőt eme hazában. Az államalkotó pártban szervezett 1000 magyar munkás nevében. St.-Moravica, 1925. év február hó 3-án. Tóth Sándor, e nők. LONARTLAJOS ujoneu felszerelt gépjavító, villany, vizver.efék,^ központi fülé* és »'satonsázási vállalata, .Műhely és iák tár ; Sabotica, Strossrraiei-cva uiica ’0. (Halpiac) Elvállal helyrén és vidéken, vízvezetéki, csatornázási, villany­világítás! berendezést két, miiaie. falta gérek szakszerű javítását hengerlur-st s autogén 'forrasztást. Saját készi'ésü takaiéktüzhelvek bármilyen kiv tefben. Raktár­ról szállít fürdőszoba berendezése1 et és a hozzá szükséges felszerelési anyagot. Költségvetéssel díjtalanul szolgál. Tanoncokfizetéssel telvétetnek

Next

/
Thumbnails
Contents