Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-05 / 34. szám
12 OLDAL :* ÁRA VI DINÁR Peütam* pfeéeua! XXVI. évfoly^íii Síiboíiea, CSÜTÖRTÖK, 1925 február 5. 34, szám Megjelenik wir^’a i ~qel, ünnep «tán él hétfős délben Telefon i~4 aiiólin stal 8—58, SíerkesjrtSség 5—10 —BH—MSgaiWCTI A politika árvize Előfizetési ár negyedévre 135. dinár Kiadóhivatal; Snbetíta,Aleksandrova nl,l.(lelf>sik*paÍ9lsl SserkesstŐEég! Aleksandrova uL 4: (Ress?a=Í5iíBeíérs*jía!ota} Folyik a vdlasiujMi küzdelem s a k orteskedéstSyeros árja egyre rnegasabtoi Teinelkeđik. S amíg eléri ez az uj vízözön az Ararat hegyet, lassan, de megváltozhatatlan sorrendben egymás után lepi el az ország legvirágzóbb tájait, legtermékenyebb földjeit, legszorgalmasabb iparvidékeit. Ma már a korteskedés hangos lármája nemcsak a nyilvánösság fórumán folyik, a választási harc hadszíntérré dúlta fel az egyesületeket, a hivatalokat, a sportklubokat, sz ujságiró-szekciókat, a községházakat és iskolákat. „AU cl bál és zug a torna.“ Az utolsó napok erőfeszítése a leleményesség és eltökéltség utolsó tartalékjait is harcba veti, a győzelem gőze s a bukás szégyenétől való menekülés vágya minden elhatározást ingadozóvá tesz a jog és erőszak alternatívája előtt. Kik lesznek az uj pionírok, akik az elposványosodott közélet területén kijelölik az uj utakat. Kik lesznek az uj mérnökök, akik az elposványosodott közélet uj belvizszabályozási tervét kidolgozzák. Az egyre emelkedő ár tarajos habjai között küzködik a viharral az uj Noé bárkája, amibe az ország jövőjében bízó hit az alkotmányosság princípiumát, a jogrend eszméjét s az állampol gári egyenlőség és szabadság doktrínáját helyezte el. Mikor ér szárazföldet a bárka s mikor tér vissza zöld ággal a kiröpitett galamb. Megfelelheíetlen kérdések ezek. Nincs ember, aki válaszolni tudna. Az igazságot mindenki saját érdekeinek szemüvegén keresztül látja s az ország érdekét alig tudja valaki a pártja érdekétől fcu önválasztani. Ha a választási küzdelem csak módszerek küzdelme lenne, melyben minden párt csupán országboldogitó programjának érvényesüléséért küzdene, mi szükség lenne akkor ezekre a szenvedelmekre, melyek gyűlöletté korbácsolják a lelkesedést s a legéberebb törvény: tiszteletben is elnémítják a felelősséget és az ellenőrzést. A politikát nemcsak azokról a terekről kel! visszaszorítani, melyeket megduzzadt árja ellepett, nemcsak a közhatalmi szerveket, a gazdasági intézményeket s az egész polgárságot szolgálni hivatott állami és közigazgatási szervezetet kell mentessé tenni a politikától, hanem a politika megmaradt területén is újra ki kell válogatni az érvényesülés és meggyőzés eszközeit. Mintahogy revízió alá veszik e fegyverviselési engedé'yeket, revízió alá kellene venni a politikai küzdelem fegyvereinek engedélyezését is. Senkinek nem lenne szabad az érdek csatájában, « meg győződések küzdelmében gyilkoló revolvert és robbanó gránátot a kezébe venni. A közélet sétatereit is figyelmeztető táblákkal kellene ellátni; agyepre lépni tilos vagy nem -zabad az ültetvényeket rongálni. Amit a társadalmi szervezettség, az állam népének összemüködő mun kaja alkotott, azt a közjó védelme alá kellene helyezni s meg kel lene óvni vandálkortesek pusztításaitól. Az egymással fegyveresen mérkőző nemzetek között is bizonyos kérdésekben meg egyezést tudott létesíteni az em* béri szolidaritás nemzetközisége. A hágai és genfi konvenciók hatályosak maradtak az egymással hadbanálió államhatalmak között is. A műemlékeket is nemzetközi megegyezés védte a háborús támadásoktól. Éppen csak a politikai pártok küzdelmét nem enyhítheti a belátás, a közjó, az államérdek parancsa, éppen csak a politikai pártok küzdelmeinek elfajulásától nem lehet megvédeni azokat az értékeket, melyek nem az egyes partoké, de az egész nemzeté ? Ne áltassuk magunkat illúzióval, a választás lehet, hogy egyidm'g tartó nyugvópontot jelent, de végleges megoldást, tökéletes megbékélést nem fog hozni. Fegyvérzaj közben nemcsak a Múzsák nyugosznak, nyugszik az objektiv mérlegelés, a szenvedélyektől mentes belátás is. Az ország határai, megvédenék bennünket a külső támadások ellen, de a politikai küzdelemnek nincsenek gátjai. A tavaszi áradás most borzalmas méretek között ismétlődik meg s az ország egész népet árvízkárosulttá teszi-A kormány életbeléptét! a királyság védelméről szóló törvényt A zagrebi törvényszék büntető följelentést tett a zagrebi rendőrfőnök ellen Á kormányhoz' közelálló körökben a leghatározottabb formában terjedt el az a hir. hogy a korrnáirv uj utasításokat készül kiadni az antimonardiista propaganda letörésére. Erre a célra a kormány elrendeli az 1913. évi XXXIV. magyar törvénycikk alkalmazását a Vah!ásás. Horvátország. Szlavónia és Szerémség területén. A király és a királyság intézményének védelméről szóló magyar törvény öt szakaszból áll. intézkedései1 a következők: Aki a király elten sértést követ el. vagy a király tényeit sértő módon bírálja, vétség miatt két évig terjedhető fogházzal büntetendő. Aki ezt a cselekményt, nyomtatvány utján, vagy irat. vagy kép közszemlére tételével. vagy élőszóval nyilvánosan követi cl. három évig teriedö fogházzal és négyezer koronáig teriedö pénzbüntetéssel büntetendő. Aki, a királyság intézményének megszüntetésére iránytűé mozgalmat kezdeményez. szervez, vagy vezet, vagy ily mozgalomban tevékeny részt vész. úgyszintén az. aki nyomtatvány utján, vagy pedig irat vágykép közszemlére tételével, vagy nyilvánosan élőszóval a királyság intézménye ellen lázit, vagy a királyság- intézményét ugyani ly módon politikai célzattal megtámadja, öl évig terjedhető államfogházzal és négyezer. koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Valamennyi fent előirt büntetéshez a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése és hivatalvesztés is járul. A törvényben meghatározott cselekmények a törvény szerint a királyi Ítélőtáblák székhelyén működő törvényszékek hatáskörébe tartoznak. A kormány véleménye szerint — mint a »Vreme« jelenti ez a magyar törvény még mindig! érvényben rvan. jnsjrt hatályát sgmrnitiő ni tört vénnyel nem szüntették meg. Hir szerint a kormány az alárendelt hatóságoknak rövidesen kiadia az instrukciókat a törvény alkalmazására, az uj viszonyok folytán szükségessé vált technikai! természetű változtatásokkal. Arról, hogv a kormány milyen indokok folytán tartja szükségesnek és aktuálisnak a törvény alkalmazására vonatkozó speciális intézkedést, semmi sem került nyilvánosságra. Makszimovics belügy miniszter nyilatkozata Munkatársunknak alkalma volt beszélni Makszimovics Bőzsó bel ügyminiszterre!, aki kijelentette, hogy a minisztertanács, legalább is az ő-jelenlétében. nem .foglalkozott a törvény alkalmazásának kérdésével és maga is csak a lapokból értesült a dologról. A szóbaníorgó magyar törvény t egyébként'ismeri és ez véleménye szerint érvényben van a Magyarországtól elszakított területeken. Arra a kérdésre, hogy ennek a törvénynek a rendelkezései nem ütköznek-e az alkotmányba, a belügyminiszter azt válaszolta, hogy .az aifíatmáimyal. amely ftifeiezefím ezt a törvényt nem szüntette meg. nem ellenkezik a király sás védelméről szőlő régi inagyar törvény. Ellenzéki jogászok a királyság védelméről szóig törvény alkalmazásáról Az ellenzéki, jogászók véleménye szerint viszont a törvény az alkotmány kihirdetésével hatályát veszítene. mint kifejezetten a magyar királyság védelmét szolgáló törvény. Az alkotmány egyébként is — mondják az ellenzék oldalán — megengedi a köztársasági propagandát, amit bizonyít, hogy «3. alkotmány magia előírja, milyen módon leltét az államformái megválasztani, A rendőr ha lóságok ata« sitást kaptak a törvény végrehajtására ? \ radikális-párt köréből az eső órákban az a hir terjedt cl. hogy a. rendőrhatóságok már utasítást is kaptak, hogy a királyság védelméről szóló törvényt alkalmazzák ott., ahol ezt szükségesnek látják. A kormánynak -ezt az állítólagos, intézkedését általában úgy magyarázzák, hogy tulajdonképpen semmiféle külön utasításra nincs szükség ,e : törvény alkalmazása tekintetében, men: az. ha feledésbe is merült, még most is érvényben van. Azt. hoev a kormány a Vajdaságban és fi Muravidéken valójában alkalmazni1 fogja-e. a legközelebb* napok ingük megmutatni aminthogy most már kJ fog derülni az is. hogy. a kormány.-milyen intézkedéseket tesz választási győzelme érdekében. A miniszterek agitációs útja A kormány tagjainak nagy része még tuiujJig vidéken tartózkodik, sut a Beogracmá n tevö tirihiszte rel-í közül is szerdán többen elutaztak, hogy a választást megelőző utolsó napokat választóik körében töltsék. Így Pribfcseóics közoktatásügyi miniszter Sabaeba. utazott, hogy a driuamcirti kerületben', ahol ö a listavezető. agitációs beszédeket tartson. Lukinics Edo igazságügy miniszter Noviszadra. Sitrnün kereskedelmi, miniszter pedig a Szeré ínségbe utazott. Szerdán visszaérkezett Beograd■ta dalmáciai ■ agitációs uí.iáról_ D'rbtkovics tárcanélküli miniszter és délelőtt és délután is hosszabb meghe-, széleseket folytatott Pastes min%terelnökkel. . Pastes a királynál A miniszterelnök délelőtt egyórás kihallgatáson volt a királynál. Ennek a kihallgatásnak politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak, tekintette! azokra a hírekre, hogy a kormány tagjai hőst ellentétek me«• riiílek fel a Rádióséi: ellen alkalmazandó módszerekre, nézve. Ezekkel az ellentétekkel hozzák összefüggésbe Pribiesevtcs és Makszimovics miniszterek kedd esti királyi kihall-. gaí.ását is. A belügyminiszter egyébként szerdán délben és este hossza«» sün referált a miniszterelnöknek' a belpolitikai" helyzetről és feltűnőéit kedvetlen hangulatban kívozqtt a; mi ni sz tere in ö ks ég röl. A zagrebi törvényszék rágalmazást pőre ßedekovics| rendőrfőnök ellen A zagrebi ügyészség kedden megkapta a törvényszék feljelentéséi dr. ßedekovics zagrebi rendőrfőnök ellen. Bedekovicsot .... mint .ismére-' ies- a horvál bümetötörvénykönyv 103. és 104. .szaka-szítba ütköző rágalmazás és hivatali működés közben elkövetett sértéssel vádolják. A feljelentést az államügyészség a főügyészséghez továbbította, amely a báni táblához teszt áh hogy az döntsön, melyik bíróság folytassa le az eljárást az ügyben, erre M dgfctgi .Je-rm.észeténél
