Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-04 / 33. szám
to. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. február 4. Mit és mennyit együnk? Orvosok az ebéd ellen — Egy francia orvos, dr. Maurice Boigley, tudományos szempontból szemlét tart az emberek étkezési módja fölött s összegezvén azokat a nézeteket, melyekét ;az eddigi kutatások felszínre hoztak, meg állapítja, melyik a legegészségesebb étkezési mód. Az angolok, valamint a németalföldiek, kereskedők családjai, háromszor étkeznek naponta; reggel nyolc és kilenc között van az első étkezés, a reggeli, mely vajból, hideg sültből vagy sonkából, befőttből, lekvárból, teából vagy kávéból ájb Déli egy órakor egyszerű ebéd, mely a mienkhez képest nagyon sovány. Hét és nyolc óra között este pedig a vacsora, mely kisebb, szegényesebb a reggelinél. Levesből, húsból, főzelékből és csemegéből áll. A németek, mint tudjuk, máskép osztják be az étkezést és jórészt ezt követjük mi is: nyolc órakor reggeli, dél felé az ebéd, közepes mennyiségű, aztán az »Abendbrot«, melyet hét és tiz között rendszerint vendéglőkben költenek el. Franciaországban a reggeli nagyon is könnyű. Tizenegy órakor délelőtt ebédelnek, de nem túlsókat Hat és tiz között van a vacsora, mely étkezésük igazi eseménye. Ahány ház, annyi szokás. Nyilván az emberek ízlése, vagy az égaiji viszonyok' teremtették meg ezeket a szokásokat Ellenben a tudomány most fölveti a kérdést, hogy a három közül melyik ,a legcéjszerübb? Az orvos ezt válaszolja: —• Nézetem szerint legokosabban az angolok étkeznek, kiknél a két fontos étkezés1 között tiz óra időtartam van, mely megengedi a gyomornak, hogy elvégezze emésztési munkáját, kiürüljön és pihenjen. Az a kis ebéd, melyet déltájt) kapnak be, nem nehezíti el őket, a fejet' nem terheli meg. Ha az ember sokat ebédel, délután nem tudja jól végezni dolgait. A francia szokásnak pedig az ián hibája, hogy az emberek egyezerre nagyon sokat esznek, megterhelik gyomrukat és ennek folytán rosszul emésztenek1. Dr. Bergonié, a bordeauxi tanár azt javasolta, hogy étkezésünket a testben jelhalmozott energiamennyiségek szerint rendezzük be. Szerinte legtöbbet kell ennünk reggel fél nyolckor, mikor testünkben a fölhalmozott- energiatartályok elérik a legnagyobb fokot. Ez a dús reggeli nemcsak növeli a következő négy-öt óra energiáját, hanem lehetővé teszi, hogy a máj, mely- díjéi természetszerűen nem, kapott táplálékot kellően feldolgozza. Délután négy és öt órakor újra együnk. Könnyű villásreggelit, teát és még valamit Végre/-harmadik étkezés legyen nyolc vagy kilenc órakor, de csak két fogásból álljon. íme, a tudósok tanácsa. Különbözik egymástól a kettő, de az kiviláglik mindegyikből, hogy mi a lehető leghelytelenebbiil étkezünk, mikor délben, a nap közepén, munkásságunkat megszakítva, túlontúl megterheljük gyomrunkat Nálunk az ebéd a legfontosabb, ,holott a mai tudomány felfogása szerint a nap közepén a legegészségtelenebb enni. Boigley fölemlíti, hogy a szellemi munkásoknak nagyon könnyű táplálékkal kell élniök. Egyenek kenyeret, zöld főzeléket, érett gyümölcsöt, egy kis bort is ihatnak, de naponta ne fogyasszanak többet százötven-százhetven gramm húsnál, mert a hús különösen ülő foglalkozású embereknek nehezen emészthető. Ezzel szemben a testi munkás bőséges húst kapjon. Ez fejleszti energiáit izmosríja. Mindez természetesen nem vonatkozik az aggokra, az öregekre, kiknek étrendjét testi állaootuk Írja elő. Általános elvül kimondhatjuk, hogy hatvanon tul lehetőleg nem szabad vacsorázni. Inkább az ozsonna legyen kiadósabb. Házassági rémtörténet amerikai fordulatokkal és budapesti erkölcsökkel Nagymamán, házibaráton és előéleteken át Budapesttől Newyorkig és vissza és összevissza Furcsa történet ez, keserű, és mintha Strindberget igazolná, aki szerint az együttélő házastársak gyűlölete minden gyűlöletnél mélyebb. V. Frigyes dúsgazdag amerikai gyáros 1922 elején rokonai látogatására Magyarországra ment. Beutazta egész Magyarországot, Balatonfüredre is ellátogatott, mindenütt előkelőén, nagyvilágiasan élt. Könnyű volt neki, súlyos dollárokkal fizetett a könnyű fajsúlyú magyar korona helyett. A középkorú amerikai gyáros Balatonfüreden megismerkedett egy fiatal leánnyal, B. Margittal, aki nagyanyja társaságában ép ott üdült. Az öregasszony, — mint a rendőrséghez beadott feljelentésében N. Frigyes elmondja—egy tisztiorvos özvegyének adta ki magát. Aziuriasan viselkedő B. Margit megtetszett az amerikainak, barátság fejlődött ki közöttük és a barátság halálos szerelembe hajtott át. N. Frigyes megkérte a nagymamától Margit kezét és néhány hét múlva igen sokan suttogtak Budapesten B. Margit fényes partijáról, Fgy fordulatokban gazdag feljelentés S a házasság, a fényes parti további történetéről szóljon helyettünk N. Frigyes feljelentése: . — A feleségéin, kevéssel azután, hogy nászútokból hazaérkeztünk, társaságunkba hozta dr. H. Gyula budapesti gyakorló ügyvédet, akit mint a család ügyvédjét és atyai támaszát mutatott be. Dr. ff. Gyula ettől a perctől kezdve mindenütt jelen volt,, ha házasságunkban valami esemény történtj és amidőn 1922 őszén feleségemmel együtt New- Yorkba menteni silriin érkeztek levelek Budapestről a feleségem elmére. A boríték hátsó oldalán mindig ez állt: Feladó: dr. ti. Gyula Budapest. Feleségem mindig megmutatta a leveleket , s azok hangját én teljesen korrektnek találtam. — Feleségemnek azonban nem volt Newyorkban nyugta, úgyhogy unszolására hat hónapi ittidőzési után visszajöttem vele Budapestre. Itt aztán úgynevezett előkelő hoteléletet éltünk. — Néhány hónappal ezelőtt különböző családi körülmények kezdtek idegesíteni. Észrevettem, hogy feleségem családja hadilábon áll az erkölccsel. Kifogásoltam, hogy feleségem Klári nevű, válófélben lévő asszonynővére és feleségem időskorú nagyanyja túlságosan rabjai a férfitársaságnak, hogy a »polgári« nagymama az előkelő Hotel Bristolban él és hogy mindketten előkelő és gazdag uraknak kitüntettjei. akik nem túlságosan diszkrét formában halmozzák el a hölgyeket ajándékokkal, Eltiltottam feleségemet, ami miatt tűrhetetlenné vált a helyzet s 1922 végén már be is adtam feleségem ellen a válókeresetet. »Menyasszony és metresz« — A válókereset beadása után különváltam feleségemtől. Mingyárt a különválás első napjaiban feleségem erkölcsi előéletét illetően szörnyű adatok birtokába jutottam. Megtudtam, hogy húszéves feleségem előélete botrányokban éppen olyan gazdag, mint hatvanötéves nagyanyjáé. Megtudtam, hogy hozzám való férjhezmenetele előtt évekig kitartott barátnője volt dr. H. Gyulának, vele élt egy lakásban és amikor párhetes völegénykedésem alatt nappal fogadott engem] nagymamája jelenlétében,! de este, távozásom után a szende, piruló menyasszonyból kibontakozott a — metresz! — 1923 április elején, amikor a válóper már folyt, Astória-szálión levő lakásomon kellemetlen meglepetés ért. Birósági végrehajtó tisztelt meg látogatásával és feleségem javára ellenem nőtartás címén végrehajtást foganatosított. Meg kell jegyeznem a továbbiak'megérthetősége végett, hogy feleségemnek ehez joga nem volt, mert jogérvényes közjegyzői okiraton alapult nőtartási igényeiről lemondott. Ebből a végrehajtásból közöttünk újabb per keletkezett. A magándetektív beszámol — 1924 május 21-ikén fejezte be egy magánkutató-vállalat az általam megindított nyomozásokat és én megtudtam, hogy feleségem nemcsak házasságunk előtt volt dr. H. Gyula barátnője, hanem amikor nászutunkról visszaérkeztünk Budapestre, 11. Gyulával egy idegen ur garzonlakásán naponta találkozott. Ugyanezen a napon, amikor ezek a szörnyű adatok tudomásomra jutottak, tartott tárgyalást a büntetőbíróság egy, feleségem ellen indított becsületsértést pörömben. Feleségemet ugyanis feljelentettem, mert egy hozzám intézett levelében azzal vádolt meg, hogy egy arany cigarettatárcát elloptam tőle. Amikor a tárgyaláson megjelentem, feleségem már ott volt nővérével és dr. Acs Jenő ügyvéddel és feleségem mellett ott lépdelt ienhéjázó gúnyos mosollyal az ajkán dr. H. Gyula i is. Végsőkig elkeserített ennek az em-1 bernek agresszív viselkedése és kétség-1 beesett dühömben kiköptem dr. H. Gyű- * la előtt és tovább mentem. Ekkor ért j orozva, hátulról, ár. H. Gyula, többszö- ] rí hatalmas ütése. A becsatolt orvosi bi- J zonyitvány alapján kérem dr. H. Gyula megbüntetését súlyos testi sértés büntette elmén. Eddig a feljelentés. Orvosi jelentést is csatolt hozzá N. Frigyes, amely szerint a sérülések busz napon tul gyógyultak. Az eltenoffenziva S most adjuk át a szót dr. H. Gyulának, aki a napokban terjesztette elő védekezését a bíróságon, mondván: — Kérem a vizsgálat elrendelését arranézve, hogy a sértett testi sérülését nem én okoztam. A sértett orra már előbb el volt törve. Kérem továbbá annak megállapítását, hogy a sérülések nyolc napon belül gyógyultak, annak megállapítását, hogy az inzultust N. Frigyes aljas indokokból eredő magatartása okozta, s végül annak megállapítását, hogy jogos önvédelemből léptem fel ellene. — 1921 március 28-án vette feleségül az amerikai zsidó gyáros — hangzik tovább dr. H. Gyula ügyvéd védekezése i — B. Margitot, egy vidéki körorvos ] leányát. A leányt jól ismerem, régebb-j ről, de az amerikait sohasem láttam." Később megismertem őt is, amikor mint ügyvéd jártam el néhány peres ügyükben. Aljas és kiszínezett rágalom az, hogy én feleségével titokban találkoztam volna, mert még véletlenül sem találkoztam vele soha. Felesége egyszerűén azért vált el tőle, mert nem akart visszatérni Amerikába azzal az emberrel, akit mindenkinél jobban meggyülöU és akinek erkölcsi előéletéről furcsa dolgokat tadott meg. Mit tudott meg a fiatalasszony? — Mit tudott meg a fiatalasszony a férjéről? — teszi fel a kérdést önmagának az ügyvéd. — Megtudta, hogy hamis okiratok alapján indított válópört ellene! Megtudta, hogy a férje, aki magyar koro nákban sokszoros milliárdos, a szállóban, hogy ne kelljen fizetnie a külföldiekre kirótt ötvenszázalék felárat, osztrák-amerikai zsidó létére magyar állampolgárnak jelentette be magát. Megtudta, hogy férjének brutális és állandó szokása a kiköpés s hogy egy ízben hatvanötéves nagyanyja előtt is kiköpött. — Ezért, csak ezért vált el az aszszony N. Frigyestől. 1924. május 21-én aztán, amikor az affér történt a fiatalasszony felhívására kisértem el őt a törvényszékre, nehogy a férj inzultdlhassa. így történt azután az, hogy .V, Frigyes elébem köpött, mire én szemtől-szembe arculütöttcm. De meg kell vizsgálnunk most azt, hogy ki az, aki pofont adott és ki az, aki a pofonokat kapta? Ki ö és ki vagyok én?-— Én tizenhat éve vagyok Budapesten gyakorlóügyvéd. Tartalékos tüzértiszt vagyok, becsülettel végigharcoltam a háborút, öt kitüntetésem van és közöttük két vitézségi érem. — A sértett? Ezelőtt Amerikában használta ki a háborús konjunktúrát, aztán idejött a dollárjaival és azt hitte, hogy pénzért minden kapható Budapesten. Itt megnősül, aztán aljas indokokból elválik. Amint felesége lemond minden jogáról, újból összeáll vele és egy teljes évig ismét együtt élnek. Közben hamis okirat alapján kimondják a válást. Két év után rájön, hogy felesége leánykorában nem volt tisztességes, pert indít ellene, amelyben azzal érveli hogy felesége egy arany cigarettatárcát kapott a szeretőjétől és azt adta neki nászajándékul, de amikor a felesége visszakéri a tárcát, becsületsértésért följelenti az asszonyt. A per során bocsánatot kér volt feleségétől, de a cigarettatárcát nem adja vissza. »Végrehajtatja magáU, de nem fizet. Minezt a pénzért! Ez a sértett* a feljelentő, szegény B. Margit férje. , Ilyen hangnemben vallott azután a volt feleség is az eljáró hatóságok előtt Minden szavában a gyűlölet izzik, minden mondata szúr* vág, tép, hasit. A bíróság nem rendelte el a kért körülményekre a vizsgálatot, hanem kitűzte a főtárgyalást. A díszes háromszög néhány hét múlva a bíróság elé kerül és az elnök bizonyára gondoskodni fog fegyveres, íogházőrökröl, akik a tanácskozóteremben meg fogják fékezni a strindbergi »Haláltánc«-nak ezeket a féktelen budapesti táncosait. Az ősfzfs tavaszi és nyári női és férfi „Papyrus“, Novisad Jcvrejska ulica 7.
