Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-04 / 33. szám
/ / i/f A ff ti L/fđt í J2. OLDAL Bt ÁRA 1 DINAR A* iái PoStarina pladena! XXV!. évíóij :m Suhotica, SZERDA, 2925 február 4. Megjelenik minden, reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon ezám; Kiadóhivatal 8—58, Szerkesztőség 5—1.0 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár isra/etleo kortesek Beogradi li jiTflTiftgiiirTi' n nli hogy az olaszországi szláv kisebbség vezetői üdvözlő táviratot küldtek Kralt Istvánnak s a szivaci orvtámadás miatt felháborodásuknak és részvétüknek adtak kifejezést. Sokszor megírtuk : a kisebbségi kérdés, aminek Becsben múzeuma, Pozsonyban könyvtárai vannak, nem magyar kérdés, ha magyar kérdés is. Sokszor megírtuk, hogy Közép-Európa kisebbségei nyelvre, nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül természetes szövetségesei egymásnak. A kisebbségi sors, a képzőművészet „egyenletes fejlesztési“ elve, avagy a fizikai „közlekedési edények törvénye" szerint egyformán javul, egyformán súlyosod:!* mindenütt. Mert az uralom közszellemét is nagyjában ugyanazok a tényezők alkotják égés«- Európában. Az SHS. királyság nemzeti kisebbségeinek leghatalmasabb segítő társai az SHS. királyság hetnrain kívül rekedt szlávok. Amit a kisebbségi sorban éU> szlávok jogtalan támadásnak, az emberiesség ellen intézett merényletnek tartanak, azt az uralmon lévő szlávok sem kendőzhetik el politikai rezonná. Az uralmon lévő szlávok nem súlyosbíthatják mesterségesen és tervszerűséggel a kisebbségi helyzetben élő szlávok helyzetét azáltal, hogy példát adnak az uralomnak erőszakos cselekedetek véghezvitelére és megtorlatlanságára. Az SHS. királyság kormányában volt annyi nemes együttérzés s volt annyi bátor helytállás, hogy a diplomácia: vi ssony megszakításának fenyegetésével védje meg a jogtalanság szégyenétől és nyomorúságától a görögországi szerb kisebbségeket. Nem szabad kételkedni ennek a védelemnél: őszinteségében és elszántságában. De nem szabad ennek a védelemnek hatályosságát és hatását lerontani azzal a példsnyujtással, melyet a meg nem torolt erőszak a görögországi felelőtleneknek s a felelőtlenekkel rokonszenvező görögországi kormányzatnak nyújt. Az idegen impériumák aiott élű szerb testvérek tiltó koz mii: oz elten, hogy az SHS. királyságban jogtalan bántatom érje. a kisebbségeket s az idegen impérium alatt élő szerb testvérek legelemibb érdeke követeli meg az SHS. királyság kormányától azt, hogy nyújtsa u törvény védelmét, az alkotmány oltalmát a kisebbségeknek s az állam büntető hatalmával toroljon meg minden törvénysértést. Ma már, amikor nemcsak a nemzeti, da az államalkotó néphez tartozó osztálykisebbségeket is vasbot és boxer fogadta a szentai nagytéren, talán nem haszon néikül figyelmeztetjük azokat, akiké ma a kormányzás minden hatalma és felelőssége, hogy milyen szakadékos távolságok választják el a hirdetett programmot — a bűncselekmények meg* torlatlanságától. Nincs olyan politikai párt, amelyik ne hirdetne jogrendet, állampolgári egyenlőséget s ne követelné a törvényes rend megvédését és megszilárdítását. Mi nem kételkedünk abban, hogy a kormányzók pártja ezt a programot őszintén hirdeti és ószintén akarja. Eredményes politikát azonban csak a tömegek lelkivilágának, kívánságainak s a tömegitélet tényezőinek ismeretével és tiszteletJbenláriásáva! lehet folytatni, A iötncgcke! is meg keli győzni arról, hogy a iurdeieti program őszinte. S a tömegek1 meggyőzésének egyetlen Havai* más, egyetlen megcáfolhatatlan, egyetlen túl nem harsogható eszköze van: a cselekedet. Száz Demosthenesnél is szebben beszél egy gramnyi tett. A tömegeket s főként a kisebbségek tömegeit nem szabad az elé az alternativa elé állitani, hogy választaniok kelljen az elhangzott szavak s a megtörténi cselekedetek programja között. Nem lehet mást hirdetni és mást tenni, mert a tömegek sokka! hajlamosabbak a cselekedeteknek hinni, mint a szavaknak. Kralt Istvánt, a jugoszláviai németé!: politikai vezetőjét ismeretlen tel! cseh leütötték Szivacon. Nincs senki az országban, aki nem ítélné el ezt a merényletet, amiről — úgy ' véljük — a jugoszláviai magyarság', .is alkothat magának olyan meggyőződést, mint amilyennek —r az olaszországi szláv kisebbség kifejezést adott. Az ismeretien tetteseknek — tételezzük föl a legjobbat —• bizonyára az vök a szándékuk, hogy megakadályozzák, vagy lehetetlenné tegyék a vajdasági németek választási akcióját. Ezt a céljukat el is érték a véres merénylet kitervelői és végrehajtói. A bűncselekmény megtorlatlansóga azonban éppen az.ellenkező hatást keltette s meg kell állapítani, hogy a németség politikai megszervezése terén, ha a legalul» dáiytalanabbul s a ■ legszabadabb an folytathatta volna propagand íjéit Kraft, olyan eredményt nem íudoil volna elérni, mint amilyent a szivaci lámadók elérlek. Bizonyosnak kell tartani azt is, hogyha Szekulics Miián megtarthatja szentai népgyülését, ha szabadon terjesztheti agitációs iratait s fölkeresheti szabadon választási kerületének minden községét, párthívei megszervezésében s a párt iránt érzett hűségük megKiaőöMv&tah Subotica, Aleksandrova vLl.íí,cvhacH-|!9!ota) Szerkesztőségi Aleksandrova uL 4. (RtísíiarFönciére-palota) erősítésében nem tud annyit elérni, mint amennyit a szentül véres . támadás tettesei elértek. És nem lehet kételkedni abban sem, hogy a Magyar Párt választási esélyeit az atrocitások, a rnegtorolatlan bűncselekmények s a ki nem nyomozott tettesek legalább annyival javították meg most, amennyit a magyarság népszerű és köztisztelettel övezed vezetőinek, Várady Imrének, Sánthn Györgynek, Gráber Lászlónak emberi és politikai kiválóságai elérhettek volna a magyarság politikii megszervezésében még akkor is, ha semmi akadály nem gördült volna és nem gördülne a propaganda útjába. A politikai történelem végeláthatatlan sorát szolgáltatja azoknak a példáknak, melyek meggyőző erővel bizonyítják, hogy a martiravntás többet használ az üldözötteknek, mint az üldözőknek. A magyar pártnak, a nénid pártnak s a szocialista pártnak nem azok, az igazi kortesei, akiket az erőszak le akart gyűrni, hanem a szivaci, a bafinai és a szentai ismeretlenek. Akik o magyarságot a magyar párttól, a németeket a németségtől s a szocialistákat a szocialista párttól el akarják tántorítani, azoknak első és egyetlen célhoz vezető feladatuk: megakadályozni az ismeretlen kortesek munkáját. Kraft István, Varga János, Szekulics Milán az isten segítségével ki fogják heverni sérülésüket, de zz ismeretlen kortesek agitációjának hatása tovább fog érződni, mint az általuk okozott sebek. Az erőszak és a fenyegetés a legcéltalanabb politikai fegyverek; ezeket a fegyvereket el kell maguktól dobni azoknak, akik nem maguknak, de az általuk képviselt gondolatnak akarják megszerezni az ország népének támogatását. A választások előtt helyre lehet még hozni s helyre kell is hozni a hibákat. Gondolják meg, hogy Mussolini uralmát semmi sem tudta megrendíteni, csak a Matteotti-gyilkosság, pedig a gyilkosok Mussolini politikai ellenfelét tették el iáb alól s a gyilkosok — börtönben ülnek. A választási harc Boszniában eljárás indult a földműves-párti urnaorök elless Pribicsevics a királynál A választások közeledtével az ellenzéki pártok részéről egyre több panasz és tiltakozás érkezik a kormányhoz, sőt a királyhoz is. Az ellenzéki lapok tele vannak atrocitásokról szóló jelentésekkel. Szeknlics Milánnak 'Sentán történt megtámadása mély hatást kelteit politikai körökben. Az ellenzék rámutat arra. hogy a politikai tekintetben teljesen mérsékelt szocialista-párt ellen is ilyen, eszközöket használnak ie! a választási küzdelemben. A ibeográdi ellenzéki lapok keddi számukban, a földmivespárt híveinek boszniai üldöztetéséről számolnak be. Egy banjalukai jelentés szerint a banjalukai kerületben a földmivespárt umaőrzői levelet kaptak Radics István aláírásával; a járási főnökök beidézték valamennyi földmivespárti urnaűrzöt azzal a felszólítással, hogy vigyék magukkal a Radicsféíe leveleket. Ezzel kapcsolatban több esetben megtörtént hogy a beidézettek a hatóságok felszólítását hamarabb kapták kézhez, mint Rallies levelét, amiből bizonyosra veszik, hogy politikai ellenfeleik apokrif leveleket küldenek nekik Radics aláírásával. \ földmivespárti urnaőrzők egy részét a boszniai hatóságok a Radlgcsal \ aló összeköttetés miatt az obznana-rendeletre való hivatkozással letartóztatták. Lázics Voja, a földmives-párt elnöke és a valjevói kerület listavezetője kedden táviratilag feljelentést tett a belügyminiszternél és panaszt emelt az agitációs szabadság megsértése miatt. A feljelentés szerint a valjevói kerület főispánjai és szolgain rá i h a jszát inditottaV ' mindazok ellen, akik nem a radikális párthoz tartoznak. A kormány tagjainak legnagyobb’ része nincs Beogradban, hanem kerületeiben tartózkodnak agitációs utón. Nincsics külügyminiszter az Észak-Bánútban tartózkodik. Pastes miniszterelnök kedden, délelőtt Gyuricsics Márkó szociálpolitikai miniszter látogatását fogadta, akivel hosszasabban tanácskozott. A beogradi újságírók a sajtószabadságért A zagrebi ujságiró-szekció —• mint már jelentettük — Wilder belügyi államtitkárt kizárta az újságíró-egyesület tagjai közül. A határozat indokolása az, hogy Wilder a lapok kolportázsjogának felfüggesztésével és betiltásával, súlyosan vétett az újságíró-egyesület' érdekei ellen. Az ügy beogradi politikai körökben nagy feltűnést kelt. A beogradi, újságírók cgyrészc is csatlakozik á zagrebi újságírók mozgalmához és beadvánnyal fordult a Jugoszláv Újságíró Egyesület beogradi szekciójához, azzal a kéréssel, hogy Hívjon össze rendkívüli közgyűlést, a melyen tiltakozó határozatot akarnak hozni a sajtószabadság ellen elkövetett erőszakosságok ellen. A beogradi újságírók előterjesztése többek közt a következőket mondja:-- A sajtószabadság elfojtása az ország minden részében mind nagyobb méreteket ölt. Az üldözött sajtó élén a zagrebi áll és ezután nyomban következik a: horvátországi, xlalmáciai és egyéb vidékek sajtója. A legutóbbi időben betiltották’
