Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-27 / 56. szám

6. oldal BACSMEGYE1 NAPLÓ 1925. február 27, rendeletét újból hatályba helyezte. A belügyminisztérium ezt a határozatot már közölte is az illetékes hatóságok­kal. A rendelet kibocsátását a kővet­kező indokok teszik jogosulttá: — A kiutasított horgosi magyarok va­lamennyien magyar állampolgárok, akik sem nem optáltak, sem álampolgársá­got nem kértek. A múlt esztendőben a belügyminisztérium elrendelte, hogy ezek a magyar állampolgárok anyaor­száguktól útlevelet szerezzenek be és kérjenek tartózkodási engedélyt. A hor­­gosiak azonban ezt nem tették meg és annakj ellenére, hogy nem jugoszláv állampolgárok, politikai tevékenységet is'folytattak, ami nincs megengedve az idegen állampolgároknak. A demokrata képviselők intervenciója alkalmával a küldöttség tagjai azt állí­tották, hogy a kiutasítottak optáltak, illetőleg állampolgárságot kértek, mire a belügyminisztérium felfüggesztette a kiutasító rendelet végrehajtását, mind­addig, amíg hivatalosan is meggyőző­dik. a deputáció állításának valósága fe­lük A közigazgátási hatóságoktól kért jelentésből azonban megállapította a belügyminiszter, hogy az érdekeltek a kitűzött határidőn belül nem terjesztet­ték be kérvényüket és így kiutasításuk teljesen jogosult. 'ara Cur halála A mcaekílüő' albán bandavezért agyonverték társai Prizreni jelentés szerint Bajram Cut albán rabióvezér, akinek bandája éve­ken keresztül betöréseivel nyugtalaní­totta a S. H. S. királyság délnyugati határait, — néhány nappal ezelőtt buj­­dosás közben különös és rablót meg­illető módon elpusztult. A bandaíönö­­köt társai verték agyon, hogy meg­mentsék a meg! agy ás kínos halálától. Bajram, Cur a Malessia hegységben levő Curaj faluból származik és szülő­falujától nyerte nevét is. Fiatal korá­ban kocsis volt, iskolába nem járt és nem is tanult meg irni-olvasni. Mint kocsis, több lopást és rablást követett el, ami miatt kénytelen voit az albá­niai hegységekbe menekülni. Itt bandát szervezett, eleinte rabolt, később a fel­kelő albán csoportokhoz, csatlakozva, politikai szerepléshez jutott fegyveres bandájának támogatásával. Harcot kez­dett Cmoglavics Riza bég ellen, .aki a djakovica arnauták legtekintélyesebb vezetője volt. Ennek halála után fia, Csena bég folytatta a harcot Bajram Cur ellen, amely harc oly élessé vált, hogy lŐOO-ban Abdul Hamid szultán is kénytelen volt beleavatkozni az albá­niai törzsek viszályába. Riza béget a szultán parancsára internálták. Bajram Curt pedig csendörőrnaggyá és az ak­kor még török uralom alatt levő koszo­vói vilajet csendőrségének parancsno­kává nevezték ki. A világháborúban a volt központi hatalmak oldalán harcolt Szerbia ellen, de a háború befejezése után sem tette le a fegyvert, hanem újabb bandát szervezett, amelyekkel a S. H. S. királyság határain Fan Noli politikájának támogatására több ízben betörést követett el. Amikor Ahmed 7.ogu bég letörte Fan Noli uralmát Al­bániában és Csena bég, Ahmed Zogu oldalán megkezdte Albánia megtisztítá­sát a rablóktól, Bajram Curnak mene­külnie kellett régi ellensége elől. Egy hónappal ezelőtt a Csena bég e ől menekülő Bajram' Cur megmaradt őtven emberével a malessiai hegyekbe vonult vissza. Itt a községeket foszto­gatva tartotta fenn magát, azonban Csena bég rendesül Sió csapatai minde­nütt nyomában voltak, úgyhogy mind beljebb kellett húzódni a hegyekbe. A banda nem talált fedélre, ezért annak tagjai egyenként elhagyták vezérüket. Végül már csak harmadmagával maradt Bajram Cur, ak; társaival élelem és la­kás nélkül az erdőben volt kénytelen megtelepedni. Két napot töltött itt, a második éjszakán azonban Bajram Cur a hidegtől elvesztette eszméletét, teste megkéktilt, mire társai, hogy a kínok­tól megszabadítsák, agyonverték vezé­rüket. A két rabló néhány nappal ezelőtt 'Prizrenbe ment és az ottani katonai pa­rancsnokságnál jelentették Bajram Cur halálát. Elmondták, hogy a holttestet Curaj községben Bajram Cur egyik rokonához vitték. A hatóságok most imegvizsgálják a holttestet annak meg­­! állapítására, hogy a bandavezér való­ban ni éghal t-e. jkísbsotb««TM«—-------------------­Sziovenszkőhan katonai diktatúrára készülnek 1 A cseh néppárt kilép a kormánykoaliclőljől — A pásztorlevél bonyodalmai Prágából jelentik: A násztorlevél ügyében beadott interpelláció miatt, amelyet a német és cseh szocialis­ták, valamint a cseh nemzeti szo­cialisták. Benes párthívei nyújtottak be, a kormánykoalíciót a felborulás veszélye fényezed. Kétségtelen, hogy a klerikálisok ellen irányuló interpelláció sürgősségét a Máz meg fogja szavazni és ezzel a kormány­válság akuttá lesz. A cseh nemzeti szocialisták követelni fogiák a kor­mánytól. hogy olyan nyilatkozatot tegyen, amely nemcsak elítéli a oásztorlevél tartalmát, hanem bizto­sítékot nyújt arranézve is. hogy a törvény és alkotmány megsértői el­len teljes szigorral fog a kormány’ fellépni. A cseh nemzeti szocialisták követelésére a koalícióban résztvevő katholikus néppárt holnapra össze­hívott klubértekezlete adia meg a választ. A cseh néppárt magatartá­sa világos. Schramek és Dolánszky miniszterek valószínűleg már a hol­napi nap folyamán beadták lemon­dásukat. egyben lemond Hrubán el­nök is. a néppárt pedig a koalícióból' kilépve, azonnal ellenzékbe vonul. A képviselőház március 5-én tart­ja ülését. A cseh néppárt kiválása után a kormány nem mond le. a nemzetgyűlést sem oszlatja íei. hogy az egyre érezhetőbbé váló káoszt legalább a kormány állandó ságával egyhitsék. A koalíció ezek után csak négy pártból fog állni. Á kormányt rekonstruálni fogják. Koalíciós körökben biztosra veszik, hogy a lemondott néppárti minisz­terek helyét hivatalnok-miniszterek veszik át. A válság hangulatát nagy­mértékben fokozza, hogy március 5-én több időhöz kötött törvényja­vaslatot kell a nemzetgyűlésnek tár­gyalni. igy a bérleti törvényt, vala­mint az agrárvámok kérdését, amely utóbbiban a magyar kisgazdapárt vezére. Szcntivártyi József, a Cseh­szlovákiában bevezetendő agrárvá­mok mellett foglalt állást, arra hi­vatkozva. hogy az iparilag fejlett Csehszlovákiában a mezőgazdaság legfontosabb érdekeit elhanyagolják. A cseh nemzeti szocialisták lapja, a Narodni Liisti szerint a szloven­­f szkói püspöki pásztorlevelet Ma­­í gyarországoji készítették magyar ; egyének azzal a célzattal, hogy ? Szlovenszkőban alkalmassá tegyék a talajt az általános lázadásra. Rutt­­kán. a lap szerint, tökös irredenta szervezetet lepleztek le. Ellenzéki körökben, különösen a német parlamenti munkaközösség­ben ezzel szemben megái lapítják, hoíjy ezek a hírek nyilvánvalóm arra törekszenek, hogy a kormány eredeti szándékát leplezzék. A kor­mány ugyanis Szlovenszkőban kato­nai diktatúrát akar életbeléptetni, hogy annak jegyében folytassa le a mihamarabb elkövetkezendő válasz­tásokat. Csaruga a siralomházban Csütörtök délelőtt hirdették ki a halálos Ítéletet a rabló­vezér és társa előtt Cinikusan viselkedtek a halálraítéltek Oszijekről jelenti kiküldött munkatár­sunk: Csütörtök délelőtt tiz órakor hir­dették ki a halálos ítéletet Csaruga Jo­­vó és Prpics Pavnó előtt. Tiz óra előtt néhány perccel engedték be az itélet­­kihirdetésre összegyűlt közönséget, a mely olyan vad rohammal tódult be a terembe, hogy a kivonult rendőrség alig tudta a rendet fenntartani. A te­rem zsúfolásig megtelt hallgatósággal. A nők a karzaton valósággal dulakod­tak, hogy minél jobb helyet kapjanak. Tiz órakor nyitotta meg a tárgyalást Popovics Pant a táblabiró, tanácselnök és elrendelte, hogy vezessék be a vád­lottakat Szuronyos börtönőrök között lépett a terembe Csiaruga és Prpics. Csaruga állandóan a karzatot nézte és alig figyelt az elnök szavaira. Popovics elnök felolvasta a legfelsőbb határozatot, amely a Csarugdra és Prpicsra kimondott halálos ítéletet megerősíti. Csaruga az ítélet hallatára megcsörgette láncait és cinikusan ne­vetni kezdett. — Megértette az Ítéletet? — kérdezte az elnök. — Megértettem — szóit Csaruga. Rendben van, tehetnek velem, amit akarnák. Rrpics megiiletődötten vette tudomá­sul a halálos ítéletet és igy szólt: — Nem tehetek ellene semmit. Ezután az elnök közölte az elitéltek­kel, hogy a halálos ítéletet péntek reg­gel hét órakor hajtják végre és intette őket, hogy a pap előtt, aki meg fogja okot látogatni, szálljanak magukba. Be­jelentette az elnök, hogy a védők táv­iratilag kértek királyi kegyelmet az el­ítéltek számára és az ítéletet csak ak­kor hajtják végre, ha nem érkezik meg a kegyelem. Politizálnak a halálraítéltek Az elnök ezután elrendelte a terem kiürítését. A hallgatóság azonban nem akarta elhagyni a termet, úgyhogy rendőröknek és csendőröknek valóság­gal ki kellett verni a közönséget. A te­rem kiürítése közben Csaruga odaszólt a szintén halálraítélt Prpicsnek: — Na itt van most a te Pasicsod! Mire Prpics vállatvanva válaszolta: — Mit lehet csinálni? Ez már igy van! Mindkét halálraítélt cinikusan neve-4 tett, Csaruga folyton a hallgatóság so­raiban helyet foglaló nőkre mosoly­gott, hangos megjegyzéseket tett és ál­landóan hátat fordított a bíróságnak. A siralomházban A két halálraítéltet ezután felvezet­ték a siralomházzá átalakított cellákba, ahol elkülönítve helyezték el őket. Csa­ruga védője dr. Morgenlkaler ügyvéd közölte védencével, hogy később fel fogja keresni, hogy közölhesse utolsó kívánságát. Ezután Bogdanovics Lázár görög-keleti lelkész kereste lel a halál­raítélteket. Csaruga előbb nem akarta fogadni a papot, majd később mégis be­leegyezett, hogy a lelkész felkeresse és mint az később elmondotta, Csaruga megtört és mugábaszállt. Prpics ezzel szemben a leghatározot­tabban kijelentette, hogy nem akar pa­pot látni. Popovics, a bíróság elnöke maga ment be Prpicshez és rábeszélte, hogy fogadja a lolkészt, hosszas rábe­szélése után azonban Prpics durván a kővetkezőképpen fenyegetőzött: — Ha beküldik ide azt a popot, hát kirúgom! Női látogatók a siralomházban Csaruga hozzátartozói közül senki se jelent meg u siralomházban. délután azonban jelentkezett a törvényszéki el­nöknél két sűrűn lefátyolozott nő — anya és leánya '— akik nem árulták d a nevüket,, azonban kijelentették, hogy fontos ügyben feltétlenül beszélniük kell Csarugával. Popovics elnök erre maga vezette be a lefátyolozott nőket a sira­lomházba. A két nő itt sírva fordult Csarugához, aki azonban kijelentette, hogy nem ismeri látogatóit és nem tudja mit akarnak tőle. A lefátyolozott fiatal leáip erre emlékeztette Csarugát szerelmükre, a rablógyilkos azonban hajthatatlan maradt. A leány később Adria-szeletet vett elő és ezzel az édes­séggel kínálta meg Csarugát, aki azt nem fogadta el, majd türelmetlenül kö­zölte a törvényszéki elnökkel, hogy a két nő úgy látszik csak valamilyen ürüggyel be akart férkőzni hozzá. Való­színű, hogy Csaruga csakugyan ismerte látogatóit, akikhez talán közelebbi szá­lak is fűzték. A két «5 sírva távozott a siralomházból. Csaruga később sem tört meg és ami­kor védője meglátogatta, csak az iránt érdeklődött, hogy hova és hogyan fog­ják eltemetni és kijelentette, hogy a te­metése költségeit meg akarja fizetni. A védő megnyugtatta, hogy erre nincsen Szükség és hegy rendesen temeik ei. Csaruga ezután csodálkozásának adott kifejezést, hogy olyan nagy hüllőt csi­nálnak kivégzéséből, holott ö egyáltalán nem tartja olyan fontosnak azt, ami reggel fog vele történni< A délután fo­lyamán azután borbélyt hivatott Csaru­ga és megbcretvdlkozott, majd reggelre is magához rendelte a borbélyt, mert közvetlen a kivégzés előtt is meg akar beretválkozni. Prpicsnél egész délután a nővére volt látogatóban, aki Karlobagóban kalapos­­lány. A csinos fiatal lánnyal a halálra­ítélt egész délután csöndesen beszélge­tett A kivégzés a törvényszék középső, nagyobb udvarán lesz és az aktushoz ezer jegyet osztottak szét. Mauser Fló­rián hóhér szerdán érkezett meg Szara­jevóból Oszijekre és az éjszaka folya­mán inkognitóban a Grand Hotelben szórakozott egy táncmulatságon. A postapalota céljaira megvesd az állam a novisadi Zadruzsna Banka épületét Az immobilízált és ennekfolytán válság­ba került Zadruzsna Banka megkezdett szanálása erős lépésekkel halad előre. A Zadruzsna Banka több mint ötven év óta áll fenn. A jó hírnévnek örvendő pénzintézet tőkéjének jelentékeny részét ingatlanokba, házakba, banképületekbe, erdőségekbe és főleg iparvállalatokba fektette, úgy, hogy a mai szűk pénzvi­szonyok között immobilizálódott, noha aktívái messze felülmúlják a passzívá­kul. A bank igazgatósága, amelynek el­nöke dr. fíctdzsi Koszta ügyvéd, na­gyobb személyes kölcsönt vett fel, amellyel sikerült a nyugtalankodó beté­teseket megnyugtatni. A szanálás so­rán a Zadruzsna Banka feloszlatta beo­­gratíi fiókját és több iparvállalatból, amelyet eddig finanszírozott, visszavo­nult vagy csökkentette érdekeltségét, A bank igazgatóságának kezdeménye­zésére dr. Sztojadlnovícs ' pénzügymi­niszter kedden délután hat órára a pénzügyminisztérium helyiségében ér­tekezletet hivott egybe, amelyen dr. Mi­­letics Szlávkó, egészségügyi miniszter, dr. Janlcs Vojiszláv volt vallásügyi mi-

Next

/
Thumbnails
Contents