Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-03 / 32. szám

?. olđai. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1925. február 3. srebban gyűlést tartott, amelyen dr. Prebcit mondotta az első beszédet \ szónok többek között kijelentette, nogy ámitás az. hogy a szerbek és horvátok egy néo és hogy együtt kí­vánnak élni. mert a horvátok ezt so­hasem mondották, A szerbek Nagy- Szerbiát, a horvátok pedig csak sza­bad Horvátországot akarnak. Utána dr. Hőnyi Alekszander beszélt, aki élesen támadta dr. Trumbics An tét, a horvát egységpárt vezetőjét. A hallgatóság eeyrésze ekkor éljenez­ni kezdte Radics'ot és .Trumbiesot, mire ezeket eltávolították a gyűlés­­teremből. A kor vöt bírák egyesü­lete a bíróságokat ért támadásukról Zagrebból jelentik: A horvát bí­rák egyesülete legutóbbi ülésén fog­lalkozott dr. Bcáékóvics zagrebi rendőrfőnöknek a zagrebi törvény­szék ellen intézett ismeretes táma­dása ügyével. A bírák egyesülete egyhangúlag elhatározta, hogy leér­ni fogja az igazságügyminiszíert, intézkedjen a bíróságok auktoritásá­nak védelméről és a sértést elkövető köztisztviselő félelőssé-grevonásáról. Megállapította ezenkívül a. bírák egyesülete, hogy az utóbbi időben egyes sajtóorgánumok méltatlan tá­madásokat intéznek a bírák és bíró­ságok ellen és elhatározta, hogy az ilyen' támadásokra a ’jövőben a; leg energikusabban fog reagálni. Szláv napilap indul a nemzetiségekkel való ibéke és a jogegyenlőség- programmjával A jugoszláviai* nemzeti kisebbsé­gek sorában legúrvább a magyar­ság, Nyelvét nem értik meg. igazáról és. jogos kívánságairól még a legjobb indnlatii es a legobiektivebb szer ' sem tud tudomást Szerezni s így szivekben termékeny talajra talál gyűlöletet ‘ hirdető demagógia min­den rágalma. A szerbiai szerb, a mely csak a rágalmazó, gyalázkodó cikkekből ismeri a vojvodinai ma­gyart és németet, nem tudia szerelő­­tébe fogadni azt a honfitársát, aki nyelvét nem beszéli. A magyar és német ujáágok re­kedtre kiálthatják a maguk igazsá­gait. Beogradban ezt nem értik s nem olvassák. Szerbia beisejé-beti meg éppen nem vesznek róla tudo­mást. A nemzetiségekkel széniben elkövetett visszaélések, erőszakos­ságok száma és csökkenne, ha azok elleti szláv lap. amelynek szavát és hangját azok is meghallanák, a kiknek meg van a hatalma és akara­ta a visszaéléseket megtorolni, pár­tatlan hangon szót emelné. Az ország konszciidációiát, meg­erősödését kétségtelenül nagy mér­tékben szolgálná, ha a nemzetisé­gekkel való teljes 'harmónia megte­remtődnék s a nemzetiségi polgár is erezné a teljes jogegyenlőséget. A magyar kisebbség, s általában a jugoszláviai kisebbségek hiába vártak eddig egy olyan szláv lapot, amely a nemzetiségekkel való meg­­békülés és a teljes jogegyenlőség kiküzdését vallotta volna nrogram­­jának. Mint most velünk'közük, leg­közelebb Szuboticán szláv lap indul meg. amelynek kimondott politikai programja a nemzetiségekkel való teljes konszenzus megteremtése. A szláv lap alapítói e! akarják ke­rülni azt a látszatot, mintha válasz­tások előtt akarnák a közvéleményt befolyásolni, s ezért az ui lap vá­lasztás után jelenik meg Az első száma március 1-én kerül ki.­A. nvolc oldalas képes, napilap cí­me: »DAN« (A NAPVlesz s munka­társai közt a beogradi, zagrebi és noviszadi irodalmi és politikai élet kiválóságai szerepelnek. A meginduló lapra a magyar ol­vasó közönség figyelmét is felhív­juk, Békeparitásra emelkedik ot esztendőn belül a dinár A beográdi keresk edelmi kamara határozatai az aktuális «■aidasági kérdésekről Beogradból jelentik: A kereske­­delmi kamara legutóbbi plenáris ülé­sén 'több határozatot hozott az ak­tuális gazdasági kérdésekről. Az üz­leti munkaidő kérdésével kapcsolat­ban a kamara kimondta, hogy szük­ségesnek tartja az üzletek és: műhe­lyek ugyanazon időben való nyitá­sát és zárását, továbbá, hogy végle­gesen határozzák meg az állami ün­nepeket. amikor kötelező az általá­nos munkaszünet és rendezzék a fe­lekezeti ünnepek kérdését oly mó­don. hogy a minduntalan való tíiun­­kászünettartásnak vessenek mielőbb véget. • ,A másik határozat a dinár emel­kedésére vonatkozik és megállapítja, hogy a januári hirtelen ugrás és tér: mészetellenes változások rémületbe ejtették a kereskedőket, exportőrö- I két és importőröket. Az import az 1919. évtől 1924-ig 30 millió 300 ezer dinárnyi volt. a kivitel ezzel szem­ben 25 millió 600 ezer, tehát a deli cií négymilPóhéíszázczer. Az évről­­évre növekedő export folytán remél­hető. hogy öt év alatt helyrebillen a külkereskedelmi mérleg és ekkor a dinár visszanyeri háboruelőtti érté­l-ét. A legutóbbi árfolyamemelkedés legutóbb ötvenmillió dinárral károsí­totta níeg az exportőröket a kamara számítása szerint. Ezért szükséges­nek, tartják az állatni intervenciót ä dinár hirtelen javulásánál is. nem­csak. az esésnél. Szeptemberben országgyűlési választások lesznek Magyarországon Bethlen miniszterelnök kedden utazik Genf he Budapestről jelentik: Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök kedden uta­zik Genfbe, a népszövetségi tanács ülésére Szabóky Alajos pénzügymi­nisztériumi államtitkár társaságában. A magyarországi főbiztos. Smith Jeremiás pénteken érkezik majd meg Genfbe, ahol ekkor kezdik meg a. szanálással összefüggő kérdések tárgyalását a főbiztos jelentése-' alap­ján. A genfi tárgyalások február 15— 20 között fognak befejeződni Beth­lent távolléte alatt Muss József nép­jóléti miniszter helyettesit?. Az el­lenzék körében az a hír terjedt ej, hogy a miniszterelnök távollé­tiben békeakciót indít a passzivitás­ban lévő ellenzék leszerelésére, ezt azonban beavatott helyen cáfolják. Nincs kizárva azonban az. hogy ,a passzív ellenzék váratlanul nwg Sók jelenni a parlamentben és erőteljes akcióval tudomáséra hozza a Géni­ben ülésező népszövetségnek, hogy Bethlennek a külföldi fórumok' előtt ? hangoztatott demokratikus szólamai 'nem állanak összhangban cseleké­­{(léteivel. 1 A parlament a miniszterelnök tá: jvollétében egyébként folytatja a 'költségvetés általános vitáját, I melynek során legközelebb Bad Já I nos pénzügyminiszter szólal fel. A • költségvetés részletes vitáin-február |20-ikáu' kezdődik. A választóméi tör- I vény javaslat tárgyalása márciusra marad cs úgy tervezik, hogy ha a •nemzetgyűlés elfogadja a felsőház reformját.-az nyomban összeül és a I választójogi törvényjavaslat további s részei már a kétkamarás törvényho­zás elé kerülnek. Politikai körökben nem tartják valószínűnek, hogy a je­len'égi nemzetgyűlés mint or­szággyűlés folytassa működését, ha­pern bizonyosra veszik, hogy Beth­len meg az idei év folyamán felosz­lott at ja a nemzetgyűlést és ősszel, alkalmasint szeptember közepén ki fogja írni a kormány az országgyű­lési választásokat. Trockij után kiiktatják C* Icssrin* és Zinovjeve* Fontos változások S .ovjeioioszo- szá? vezetésében- !;• r Szovjetoroszor zág vezetésében lénye­ges változások készü'nek. Trockij me­nesztése a jelek szerint csak a Kezd .íc azoknak a mélyreható v iío ásóknál:, amelyek a népbiz'o ok tanáé ban hatók. A tendencia: a régi vcze.ő cm berek eltávolítása. Troe* ijl már. sram­­űzték, iratait lefog a tűk s hívei és .a; uj vezérek között véres harc kő... ü Most Csicserin külügyi népbiztost küi. tek három havi szabadságra, ami elej­tését jelenti és legközelebb Zinovjcve: fs"eltávolítják, mert Angliában kompro­mittálta a szovjetet. Berlini jelentés s-érint a Vorwärts moszkvai jelentés alap’ n a következő­ket ir'a Trockij eltávolításáról: FrUrise­i. zk Trockij helyére a forrnda’mi katona­tanács elnökévé, valamint hadü ;yi és tengerészeti népbiztossá való kineve­zése csupán a már régóta fen.''Iá álla­potok legalizálását jelenti.' Trockij a valóságban mér régóta nem működőil hivatalában, hanem mindent Frunse in­tézett, aki* már a múlt tavasszal Troc­kij al.arata ellenére, az ő hclyettesév nevez ek ki. Frunse bessrarábiai patasz' családból származik, régi hol evista, a' . már a eri u-a om idején is forradalmár volt.és Szibériába száműzték, A forra­dalom után katonai pályára ment. ás a vörös hadseregben harcolt Kölesük el­len. A Wrangel tábornok elleni harcok­ban már annyira avanzsált, hogy egy egész hadsereget vezetett. Rigából jelentik, hogy Trockij titkára kíséretében öt-hat hónapi időtartamra au' iát1 Moszkvából E’utaz -sa után a Cicka azonnal házi utotást tartott laka-. s: n, minden könyvet és iratot lefoglalt és azokai átadta Stalininnek. Hír sze­rint -Zinovjev, aki közludomás szerint elnöke a harmadik internacionálénak Trockijt hamv osan követni fogja a számkivetésbe. Társai Stadnia és Kame­nev készek megválni Zinovjevtéi!. Z'nev­­jtv menesztése nem abban a formában fog megtörténni, mint Trockijé. Neki Dé'oroszország an fontos missziót fog­nak felkínálni, hogy igy néhány hónapra távoltartsák Moszkvái ói. Menesztésének oka mindenekelőtt tu'hangos 'evékenv­­ége a harmadik internacíonale élén, valamint különösen Angliával szembe■. követett külpolitikájának következményei. Angol lapok jelentik. Moszkvából, hogy Csicserin orosz külügyi népbiztos egészsége erősen megrendült, minek folytán három hónapig távol fog kétlem tartania m.agác a külügyi népbiztosság vezetésétől. Ez a hir már Csicserin bukásának bejelentése, Aszfaltbetyárok alkonya A szuboticai rendőrség az uccat rendért Mindig és mindenütt voltak aszfalt­betyárok, jólfésült szépíiuk és ráérő Donjuanok, akik vadászterületnek tekin­tik az uccát és szabad prédának, saját j prédái tiknak a nőket. Leány, vagy asz­­s?ony, munkásnö, vagy társaságbeli i hölgy? — jóformán mindegy a gavallé­rok előtt, egyformán készek a megis­merkedésre, egyformán lecsapnak a ki­szemelt áldozatra, ha a nő egyedül van és ha legalább is félhomály uralkodik az uccán. Lehetőleg a mellékuecákbau, de a korzó sem megvetendő színhely, ha rendőr nincs a közeliben. Lehet, hogy a nők az okai, — de két­ségtelen, hogy az uccált lovagjai fölé­nyes önbizalommal merészkednek a ma­gánosán sétáló nők közelébe és tiz eset közül — tizenegyszer megszólítják a kiszemelt hölgyet, elkészülve a leg­rosszabbra; — arra, hogy nem kapnak választ. Gyakorlatból tudják, hogy na­gyobb baleset nem igen érheti őket, mert a megszólítással inZultált hölgyek a feltűnéstől, vagy botránytól való ért­hető'-aggodalom miatt hallgatással parí­rozzák ki a támadást. Nagyon kevés nő akad, aki elég eréllye] - azonnal vissza tudja utasítani a bizalmaskodást, tehát kockázat nélkül indulnak kalandra, pró­ba-attakra az ellenállhatatlanságukban bízó ifjak. A nagyvárosokban mindennapos és szinte sportszerű foglalkozása a ráérő ifjaknak a nők inzultálása, — és meg lehet állapítani, hogy e tekintetben Sza­bottal is világvárosi jelleget kezd ölte­ni. Az utóbbi időben feltűnően sok pa­nasz merült fel, hogy a magánosán sé­táló nőket ismeretlen iériiak tolakodó módon megszólítják és sokszor arcpi­­ritó módon viselkednek a védtelen nők­kel 'szemben. A támadók leg több nyirb íeglalkcrzásnélküli fiatalemberek, akik ezzel a sporttal töltik szabad idejüket, de akadnak köztük kalandvágyó öre­gebb ifjúk, társaságbeli urak is, akik a korán bediló esték diszkrét palástja alatt próbálnak felelőtlenül kalandot ke­resni. Az esti támadások miatt újabban kon­krét panaszok érkeztek a szuboticai j rendőrséghez, aminek folytán, — mint értesülünk, — Obradovícs Dragcszláv rendőrfőkapitány elhatározta, hogy eré­lyes rendszabályokkal megfogja akadá­lyozni a szerelmi utonállók garázdálko­dását. Hír szerint a rendőrök utasítást kapnak, hogy panasz esetén a támadó­kat állítsák elő a rendőrségre, ezenkí­vül pedig a titkosrendőrök is fokozott ■figyelemmel fogják kisérni a proskribált uccalóvogokat, akik al’en a rendőrség konkrét feljelentés nélkül is cl fog járni Perzsa,: smyraa es piüsszönyeg függönyök, ssziontakar k, b .mutatós olcsó árakon kftAUSZ f Dí-.NÉL, ??OVISAD Ron? írna mm tárgyal OrojzorssáfgsI Dúca külügyminiszter nyilatkozata Bukarestből jelentik : A Lapiának az a közlése, hogy Románia újból felveszi a tárgyalásokat Oroszországgal, nagy feltűnést ke tett politikai körökben, annál is inkább, mert a D.mineaía párisi tu­dósijét I hasonló jelentést kapott az \Crósz-rom in tárgyalások felvételére. A Lupta hírét Dueu külügyminiszter erélyesen megcáfolta, kijelentvén, hogy *. román kormány egyelőre semmiféle tárgyalásokat nem kezd a szovjet-kor­mánnyal, Bratianu Vintilu pénzügymi­niszter az ujsagiróK kérdő ére kijelen­tette, hogy ó távol áil ezektői a liirek­­től, a szovjettel semmiféle tárgyalások u ai folytak és az erről megjelent hírek nem jelelnek meg a valóságnak. Ro­mania Soha senkivel sem fog tárgyalá­sokat kezdem Románia rerűleti kovatar­­tozandósága felöl, a szovjettel sem, amely tudomása szerint, semmiféle ja­vaslatot nem terjesztett a román kor­mány elé.

Next

/
Thumbnails
Contents