Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-24 / 53. szám
6. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1925. február 24. A kisebbségi kérdés az interparlamentáris konferencián Ősszel lesz a legközelebbi konferencia Washingtonban Párisból jelentik: Az interparlamentáris konferencia most zárult párisi ülésén elhatározták, hogy a legközelebbi interparlamentáris konferenciát az ősszel, valószínűleg október elején tartják meg Washingtonban. A kanadai kormány kérésére a tanácskozás egy részét Kanada területén folytatják le. A konferencia egyebek közt tárgyalni fogja a lefegyverzés kérdését és a kisebbségek ügyét. Az előkészítő'' bizottság az utóbbit le akarta vétetni a napirendről, hogy az egyes európai nemzetek a konferencián esetleg ne kerüljenek egymással szembe. Lukács György magyar delegált azonban hivatkozott arra, hogy ez a kérdés Középeurópa legfontosabb problémája s reformokra van szükség, mert a kisebbségi ügyek csak az esetben juthatnak az illetékes fórumok: a népszövetségi tanács és az állandó nemzetközi bíróság elé, ha a tanács valamennyi tagja hozzájárul az ügy napirendre tüzéséiiez. Szükséges tehát, hogy a vitás kérdéseket oly állam is az említett fórumok elé vili esse, amely nem tagja a népszövetségi tanácsnak s még helyesebb, ha a kisebbségeknek is szervezett képviseletük lesz, amely a sérelmek tárgyalását kezdeményezheti. A bizottság elvben elfogadta, hogy a kisebbségi kérdés is kitüzessék a konferencia napirendjére, de megbízta a kisebbségi bizottságot hogy oly témát válasszon, amelynek tárgyalása nem idéz föl ellentéteket a konferencián. Április végén a konferencia tanácsa Parisban újabb ülést tart a végleges program megállapítása végett. A népszövetségi ligák uniójának brüsszeli értekezletén is épp ily tartózkodás nyilvánult meg a kisebbségi ügyekkel szemben. Azokat a javaslatokat, amelyek szerint az érdekelt kisebbségeknek joguk legyen a vitás kérdéseket a népszövetségi tanács vagy az állandó nemzetközi biróság elé vinni, ai ligák uniója előkészítés végett albizottsághoz utalta. A magyar hatóságok kiadtak Németországnak egy gyilkos német diákot Állítólag a Konsul-szervezet parancsára gyllko t Budapestről jelentik: Múlt év májusában Győrött a rendőrség letartóztatott egy németországi fiatalembert, akit a német hatóságok rablógyilkosság miatt köröztek. A fiatalember egy Griitte- Lehder Róbert nevű diák, aki a rendőrségen a7.t állította, hogy őt nem rablógyilkosság, hanem politikai gyilkosság miatt körözik. Elmondotta, hogy a német Konsulszervezet egy pomerániai titkos katonai szervezet tagja volt és ebbe a szervezetbe befurakodott egy Daners nevű kommunista kém, aki elleste a katonai szervezet titkait és azokat el akarta adni a berlini kommunista központnak. Megtudta ezt a szervezet vezetősége és megbízta Griitte-Lehdert azzal, hogy Danerst üldözőbe vegye, aki már útban volt Berlin felé. Grütte-Lehder teljesítette a megbízást és még a vpnatban utólérte Danerst. Berlinben azután Dar.ersszel egy ideig együtt mulatott és állandóan a kommunista kém mellett maradt, hogy az ne adhassa át a birtokába jutott anyagot a kommunista vezetőségnek. Később két társával együtt a tegeli erdőben agyonlőtték Danerst, majd kiürítették zsebeit, álliótlag azért, hogy a nála levő dokumentumokat elvegyék tőle és holttestét otthagyták. Mind a három gyilkos külföldre menekült. Grütte-Lehder Ausztrián keresztül Magyarországba szökött. Közben a tegeli erdőben megtalálták Daners holttestét és a további rendőri nyomozás megállapította, hogy Grütte-Lehder Daners gyilkosa. A német hatóságok kölözőlevelet bocsátottak ki ellene. Ennek alapján azután Győrött tavaly május 10-ikén Grütte-Lehdert letartóztatták. A német kormány, amelyet a magyar hatóságok hivatalosan értesítettek a letartóztatásról, azonnal megindította a kiadatási eljárást. A német hatóságok az errevonatkozó jegyzékek szerint Grütte-Lehdert gyilkossággal vádolják, de tagadják, hogy politikai gyilkosság-, ról van szó. Hosszadalmas jegyzékváltás indult meg, amelynek során a magyar hatóságok végül elhatározták, hogy Grütte-Lehdert kiszolgáltatják a német hatóságoknak. Erről értesítették is a német követséget, amely azután megtette a szükséges lépéseket, hogy Ausztria megadja az átszállításra az engedélyt. Harc az örökségért A rokonok terhelő vallomása a apján ismét letartóztatták a tiizhalált halt öregasszony örökösét — A rendőrség gyilkossággal gyanúsítja Almási Ferenc vasúti tisztviselőt A péntek esti szuboticai tiizkatasztróía, amelynek, mint ismeretes, özvegy Teleki Albertné áldozata lett. még mindig rejtélyként áll a rendőrség előtt.- A gyilkossággal gyanúsított Almási Ferencet, akit szombaton délelőtt őrizetbe vettek, de még aznap éjjel elbocsájtottak a rendőrségről, hétfőn délelőtt újból letartóztatták. A rendőrség gyanúja szerint a tüzkatasztróíát Almási idézte elő szándékosan, hogy Telekinét cltegye láb alól és igy hamarabb hozzájusson az öregasszony vagyonához, a melynek a múlt év január -tizenkettedikén készült végrendelet értelmében általános örököse. A terhelő tanú vallóid ások A rendőrségi nyomozást azok a tanúvallomások terelték jelenlegi stádiumába, amelyeket az elhunyt rokonai tettek a rendőrségen. Telekiné rokonai ugyanis ügy álíitják be Almásit, mint akinek egyetlen célja volt. a szerencsétlen aszszony vagyonát megkaparintani. Egybehangzóan vallják a rokonok, hogy Almási miatt voltak rossz viszonyban Telekinével, mert Ahnási állandóan igyekezett Telekinét ellenséges indulatra hangolni a rokonok iránt. A legsúlyosabban terhelő vallomást Horváth Józsefné, Izmendi Ferencné és Kaufmann Gizella mondták jegyzőkönyvbe, akik valamennyien rokonai Telekinének. Ezek ,a vallomások úgy tüntetik fel a helyzetet, hogy Telekiné teljesen Almási befolyása alatt állott és noha több Ízben kifakadt gondozójának bánásmódja ellen rokonai előtt is, talán félelmében nem merte házából eltávolítani a fiatalembert. Horváth Józsefnét, aki szintén Telekiné házában lakik, hétfőn délben hallgatta ki Mamusics György bűnügyi rendőrkapitány. Horváthné elmondta, hogy Almási felesége, Petrik Teréz révén Iván rokoni viszonyban Telekinével, akinek házába körülbelül egy évvel ezelőtt költözött. Ez időtől kezdve ellenséges volt a viszony közte és az elhunyt között, mert Almási mindig az.zal ijesztette Telekinét, hogy rokonai meg akarják verni. — Amikor A^lmási feleségének anyja — mondotta Horváthné — valami felett összeveszett Telekinével, Almási, hogy az öregasszonyt meg ne haragítsa, eltávolította magától feleségét is és olyan kijelentést tett, hogy inkább marad Telekiné mellett, akinek a vagyonát örökölni fogja, mint feleségével., akinek a révén mindössze két lánc földet kapott. Végül kijelentette Horváthné, hogy Telekiné halála után Almási nyomban beszüntette vele az ellenségeskedést és habár azelőtt még köszönési viszonyban sem voltak, szombaton egy liter bort vitt neki és ugyanannyit küldött Izmendinének is. Izméndi Ferencné megerősítette Horváthné vallomását. Kaufmann Glza vallomása 'szerint Almási, amikor felesége anyja összeveszett Telekinével, kijelentette, hogy ha Telekiné meg fog rá haragudni és megmásítja végrendeletét, agyonlövi magát. A kihallgatások során többen azt vallották, hogy Almási már egyizben örökölt hasonló körülmények között. Operáció mint súlyosbító körülmény Almási másik örökösödésének története, amelyet a kisemmizett rokonok szintén terhelő adatként tárnak fel, a következő: Özvegy Racsmányné, született Petrik Terézia, aki Almási feleségének nagynénje volt, múlt év júniusában operáció alatt meghalt. Halálát jóval megelőzően végrendeletet készített, amelyben fele vagyonát Almásira, fele vagyonát pedig unnak feleségére* hagyta, míg Almási feleségének testvéréről meg sem emlékezett. A vallomások szerint Almási bírta rá Racsmánynét, hogy az ű javára végrendelkezzék. Racsmányné végrendelkezett is, mire Almási, hogy hamarább hozzájusson az összeghez és megmeneküljön attól a veszélytől, hogy Racsmányné a rokonok esetleges rábeszélésére megsemmisíti a végrendeletet, rábeszélte, hogy rákbaja ellen operáltassa meg magát. A rokonok szerint Racsmányné még évekig elélt volna bétegségével, de hallgatva Almási rábeszélésére, megoperáltatta magát, amibe belehalt. A mentő-vallomások A .terhelő vallomások mellett néhány mentővallomás is történt Almási ügyében. Az egyik ilyen mentővallomást Arai Anna tette, aki barátságos viszonyban volt Telekinével. Arai Anna többek közt azt vallotta, hogy az elhunyt mindig dicsérőleg beszélt Almásiról. Legutoljára február hó 26-ikán találkozott Telekinével. aki elmondta neki, hogy halála esetére már gondoskodott a temetéséről és Pletl temetkezési vállalkozónál olyan temetést alkudott ki, amely a sírkővel együtt százezer dinárba fog kerülni. Azután elmondta, hogy vagyonát az őt gondozó Almási fogja örökölni, mig Horváíhékra csak tíz koronát hagyományozott. Jónás János kézbesítő szintén jelentkezett vallomástételre és közölte a rendőrséggel, hogy a múlt hétfőn megszólította őt Telckiné, clpanaszolva, hogy Almásit elhagyta a felesége. —- Azt a jóravaló embert — mondotta . Telekiné — elhagyta az asszony. Almási felesége vallomásában elmondotta, hogy Telekiné és a rokonok között már régóta ellenséges viszony volt amiatt, hogy az öregasszony férjét jelölte meg általános örökösül, inig rokonaira csak kisebb összegeket hagyományozott. — Egy alkalommal — vallja Almásiné — amikor Telekiné távollétekor ismét az örökségről volt szó. Horváth József azt a kijelentést tette, hogy hiába csinált végrendeletet az ötegaszszony, mert van egy ajándékozási szerződés, amelyben Horvátéknak ajándékozta a vagyonát. Az egyetlen terhelő körülmény A rokonok terhelő vallomásán kivid egyetlen terhelő körülményt észlelt a rendőrség Almási bűnössége mellett. A rendőrség ugyanis kizártnak tartja, hogy véletlen szerencsétlenség esetén lelekiné a szobának abba a részébe került volna ahol holttestére rátaláltak. Amikor Almásit hétfőn délután kihallgatták, főleg azt igyekeztek megállapítani, hogy hol és milyen helyzetben kezelte lábait Telekiné. Almási elmondta, hogy este lefekvés előtt ágyánál leült egy zsámolyra és a benzines lábast a zsámoly' elé, vagy a közelben levő asztal sarkára helyezte. A kritikus estén a lábast, amelyben a benzin felrob-' bant, a zsámoly előtt találták, a holttest pedig térdelő helyzetben a szoba túlsó részében a másik és vetetlen ágyra borulva hevert. A rendőrség lehetetlennek tartja, hogy robbanás esetén Telekiné a másik ágy felé menekült volna, mert ez esetben a felrobbant lábason, amelyből hatalmas lángnyelvek emelkedhettek ki, keresztül futott volna a szemben lévő ágy'hoz. A rendőrség szerint Telekiné vagy az ajtó felé menekült volna, amerre szabad útja volt, vagy pedig hanyatt esett volna ágyára, amely előtt ült. A rendőrség valószínűbbnek tartja, hogy Telekiné párnáit és ágylepedőjét előzőleg leöntötték benzinnel, majd amikor az asszony már ágyában feküdt, Almási meggyujtotta a benzines ágyneműt. Amikor pedig Telekiné az égő ágynemük közül kiugrott, hogy meneküljön és egyenesen a másik ágy felé futott, lángokban álló ruhájától meggyulladt a földön levő benzines edény és felrobbant. A rendőrség ezt a feltevését azzal is igazoltnak látja, hogy az ágynemű a dunna alatt gyulladt ki, mig a dunna-takaró tetején még pörkölés sincs. A magával, tehetetlen asszony azután, annak ellenére, hogy nagyobb tűz nem volt, a nagy füstben — mint a boncolás i£ megállapította — megfulladt.. A rejtélyes ügyben a rendőrség tovább folytatja a nyomozást és kedden újabb tanukat fog kihallgatni. Beregi nem tarthatta meg ' szavaló-estjét Kettős rendőri kés Qltstgek a budapesti színházakban Budapestről jelentik: Szombaton’ este, közvetlenül az előadások megkezdése előtt, detektívek jelentkeztek a budapesti színházak irodáiban és kérték, hogy őket a nézőtéren helyezzék el, miután a főkapitányságra bizalmas értesítés érkezett, hogy Beregi Oszkár valamelyik színházban váratlanul föl szándékozik lépni és emiatt az ébredők úgynevezett tüntető osztagokat küldtek valamennyi színházba. A színházak igazgatói azonnal intézkedtek a. detektívek elhelyezéséről valamint a kettős rendörőrségekről is, amelyeket a főkapitányságról küldöttek ki egy-egy altiszt vezetése alatt a színházakba. Beregi egyik színházban sem lépett föl és igy a tüntetések is elmaradtak. Beregi egyébként betiltott szavalóestje helyett szombaton a Fészekklub rendes hangversenye keretében akart néhány verset elmondani és ez alkalomból néhány hive ünnepélyesen akarta fogadni Amikor azonban Beregi a Fészekbe megérkezett, közölték vele, hogy a fogadtatás elmarad és kérték, hogy föllépési szándékáról is mondjon le. Beregi aztán föl sem ment a nagyterembe, hanem azonnal eltávozott. I „FIORANTA" krém ért szappan határa csodás 563 Lerakat „SOA" donorija Novisad I SZABÓK HGYELP/SfcBE I 836 A Carlton és Mayfair férfidivatlapok képviseletét Jugoszlávia területére átvettük. „PAPIROS“ Novlsad, Jevrejaka ni. 7.
