Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-23 / 52. szám
1925 február 23 BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Újabb zavargások Bnlgáriában * Az ellenzék a Cankov-kormá»y lemondását követeli szövetség tanácsa válaszolni fog a német kormánynak és ettől a választól függhet Németországnak a Népszövetségbe való belépése. Ezeken kívül még több kisebíl-Szófiából jelentik: Brelojnica mellett, Szlibicától nyugatra Breznik irányában egy tizenkilenctagu agrár-kommunista banda átlépte a SHS-boIgár határt. A banda szétüzésére több osztagot küldtek ki és sikerült is a bandát menekülésre kényszeríteni. A bandák zavargásaira és a terrorisztikus merényletekre való tekintettel Cankov miniszterelnök tanácskozást kezdett az ellenzéki vezérekkel az általános helyzetről és a szükséges intézkedésekről nevezetesen pedig az állam védelméről szóló törvény kiegészítéséről. A szociálisták, radikálisok és demokraták minden kiegészítés ellen vannak, amennyiben hangoztatják, hogy a rend fentartására a meglevő törvények elégségesek; mindenekelőtt a rendőrséget kell újjászervezni. Szombaton este egyébként Szófiában újabb merényletet követtek cl a titkosrendőrség egy tagja ellen. Az ellenzéki lapok követelik a kormány lemondását, illetve újjáalakulását, miután a kormány ugyláíszik, nem ura a helyzetnek. Cankov miniszterelnök kijelentette az ellenzéki pártok vezéreinek, hogy a kormány a gyakori rablótámadások következtében a határmenti vidékeken kénytelen a hadiállapolot elrendelni. Erre vonatkozólag a miniszterelnök a szobranjeben törvényjavaslatot fog benyújtani. Azt is közölte a miniszterelnök az ellenzéki pártokkal, hogy a mai viszonyok között nem lehet a kormány újjáalakítására gondolni, tehát azt alkah masabb időre halasztja. Március 9-ikéis ül össze Olasz lap a kisebbségek védelméről Az Epoca „cinikus vallomásának nevezi a román külügyminiszter kijelentéseit A román képviselöházban, mint részletesen jelentettük, az útlevélpanamával kapcsolatos vita folyamán Dúca külügyminiszter az erdélyi magyarságot idegennek mondotta és az országból való kivándoroltatását román nemzeti érdeknek tüntette föl. A külügyminiszter nyilatkozata tudvalevőleg az erdélyi román képviselőket is íölháboritotta s a két pártvezér: Mania és Vajda-Vojvoda élesen tiltakozott ellene. A nyilatkozat a külföldön is feltűnést keltett. Mint Rómából jelentik. ilyen cinikus vallomást tenni két lépésnyire Budapesttől: mégis oktalanságnak tűnik előttünk. Elvégre is. tisztelt urak, a cseh és a román kormányon, kisebbségek mégis csak vannak és védi ezeket, ha nem maga a békeszerződések ténye, hát maga a jog. Nem lehet megtagadni Magyarországtól azt a jogot, hogy botrányt ne emlegessen, vádat m emeljen ćs segítséget ne kérjen, vá laszul azokra a szavakra, amelyek a román miniszterek ajkáról elhang zottak. I az Epoca cimü lap vezércikkben foglalkozik a bukaresti utlevélbotrány|nyal és Dúca külügyminiszter kijelentésével. A cikk többek közt ezeket mondja: —• Dúcának bizonyára igaza van a maga szempontjából. Egy alapos pestisjárvány, egy erőteljes földrengés, vagy pedig a kivándorlási ügynökök okos munkája oldhatja csak rneg a romániai kisebbségek nehéz, sőt talán megoldhatatlan problémáját, — sokkal jobban, mint bármihő kísérlet, amellyel eddig eredménytelenül, próbálkoztak abban az irányban, hogy nemzetiségükből kixütköztessék a magyarokul. Ám Az Epoca cikkét a következőkkel fejezi be: — Közép - Európában a kisebbségek továbbra is fájdalmas és szívós küzdelmet folytatnak a saját nemzetiségük védelmére. Ezt a harcot csupán a mainál jóval nagylelkübb politika enyhíthetné és az együttműködésre irányuló jóval határozottabb akarat szüntethené meg. Szerencsétlenségre a kis államok- néhány nagy államtól támogatva- nem gondolnak másra, minthogy uralkodjanak felettük. Várjuk, hogy a magyar kormány, amely idáig tartózkodóan viselkedett, milyen akcióra szánja el magát. Leirer Amáliát apja szerelmi ajánlatokkal ' üldözte Felboucolták a meggyilkolt táncosnő holttestét a népszövetségi tanács ülése Fontos kérdések szerepelnek a napirenden Géniből jelentik : A Népszövetség tanácsa legközelebbi ülése, amely március 9-én kezdődik Géniben, sokkal jelentősebb lesz, mini az eddigiek. Az ideiglenesen megállapított napirenden huszonkét pont szerepel, még pedig első helyen a genfi békejegyzőkönyv. Bár ennek a kérdésnek tárgyalását angol indítványra előreláthatólag szeptemberig, vagyis a Népszövetség hatodig ülésezéséig ei fogják napolni, mindamellett fontos nyilatkozatokat várnak. Az ülésen a népszövetség tanácsának angol tagja, előrelethalóan Chamberlain külügyminiszter fog elnökölni. Franciaország részéről Briand lesz jelen, hacsak Herriot az utolsó pillanatban el nem határozza, hogy Genfbe utazik, Olaszországot Szalandra viszszalépése esetén Schanzer, a. korábbi népszövetségi delegátus fogja képviselni, Japánt pedig, mint rendesen, gróf Isii. A népszövetségnek Németországot, Ausztriát, Bulgáriát és Magyarországot illető katonai ellenőrzéséről a japán delegátus terjeszt elő jelentést, amely négy pontot ölel fel. Külön pont foglalkozik Lengyelországnak azzal az igényével, hogy a Népszövetség állandó katonai bizottságában képviseletet kapjon. Magyarország és Ausztria szanálása a pénzügyi bizottság jelentésének alapján fogja a tanácsot foglalkoztatni. Németországnak a népszövetséghez intézett emlékirata a napirend tizennyolcadik pontjaként szerepel. Bizonyosra vehető, hogy a Nép-5 Budapestről jelentik: A törvényszéki orvosszakértők szombaton boncolták fel Leirer Amália holttestét és megállapították, hogy a tettes először leütötte a nőt valami tompa tárggyal, amitől elszédült. Elesett és ekkor kapta az egyik szúrást. amitől a vértócsa keletkezett a padlón. Ekkor a tettes felemelte az elaléii. vérző nőt. az ágyra dobta és ott több szúrást ejtett rajta. A halált elvérzés okozta. A nyomozás még mindig teljes sötétségben botorkál, azonban egyre több olyan momentum merül föl. amely megerősíti a rendőrséget abban a föltevésben, hogy a gyilkosságot az áldozat apja, Leirer Lőrinc, követte ei. A detektívek kétségtelenül megállapították, hogy a gyilkosságot olyan személy követte el. aki a leánnyal közelebbi viszonyban volt. Az áldozat egyik volt cselédjének és Kerstens Tódornak vallomásából kétségtelenül megállapítható, hogy a gyilkos tette elkövetése után átrendezte a hálószoba berendezését, hogy a rendőrséget megtévessze és még ara is volt ideje •• esetleg február 16-iki1 látogatása alkalmával — hogy az ágyakat eltolja helyükről. Kerstens Theodor vallomása szerint a likörös üvegben ugyanannyi likőr volt. mint utolsó látogatásakor. a gyilkos tehát nyilván csak a látszat kedvéért öntött a likőrből keveset a poharakba, hogya nyomozás közegei azt higyjék. hogy a gyilkosságot barátságos poharazás előzte meg. Most már az is. feltűnt a detektiveknek. hogy a \ koantrós üveg melleit nem Ükőrös pohánkák . hanem pezsgés poharak állottak. Ha Leirer Amália kínálta volna meg vendégét likőrrel, bizonyára likőrös pohárkákat tett volna az asztalra. A gyilkos azonban a likőrös poharakat nem találta és igy hirtelenében pezsgős poharakat szedett elő. A rendőrség uiabb helyszíni szemlét tartott a lakásban, ahol a detektívek egy kulcsot találtak, amely az előszoba folyosóra nyíló zárába illik. Ennek a kulcsnak nagyon nagy fontosságot tulajdonítanak. ugyanis az eddigi megállapítások szerint három személvnek volt kulcsa a lakáshoz: Leirer Amáliának. Kerstens Theodornak és a nő édesapjának. A lakásban eszerint két kuics volt. a harmadik pedig a fél világi nő holland barátiától került elő. Rejtélyes, hogy miként maradhatott két kulcs a lakásban? A nyomozás vezetői ' első pillanattól kezdve gyanúsnak találták Leirer Lőrinc szerepét, akinek a vallomása rendkívül zavaros és ellentmondó, amit főként az tesz gyanússá, hogy az apa — aki busz évig nem fe ismerte leányát —- egyébként feltűnően1 nyugodt, tehát nem fájdalmában beszél összevissza. Leirer Lőrinc például tiltakozott az ellen, hogy a detektívek nyitva hagyják a zongora födelét, mert a hideg levegő — mondotta —- árt a hangszernek. Leirer megkísérelte fél re vezetni a nyomozást és egyizben azt a kijelentést tette, hogy nem biztos, hogy az áldozat az ö leányával azonos. A nyomozást vezető rendőrtisztviselők egyike ekkor arra wtasrtptta, hogy menjen ki a törvényszéki orvostani intézetbe, mert ott Leirer Amália kéthónapos holttestén bizonyosan megállapíthatja maid leányának személyazonosságát Leirer Lőrinc ijedten azt felelte erre. hogy ö a bonét mi intézetbe semmiképen sem megy ki. Leirer Amália és apja viszonya még tisztázásra szorul. Az öreg Lé\f$rnek három házasságából öszszcsen hét gyermeke született Leirer Amália édesanyja, Wesp Hermina, becskereki származású nő volt, akinek korai halála után Leirer nem is törődött leányával. Leirer Lőrinc valamennyi gyermekével, rossz viszonyban állt, csak Amáliát látogatta meg gyakrabban, amióta — busz évi távoliét után — egy temetésen összeismerkedtek. Az a vallomása Leirer Lőrincnek, hogy leányával annak életmódja miatt nem érintkezett, nem telel meg a valóságnak. A meggyilkolt nő egyik barátnője azt vallotta a rendőrségen, hogy Leirer Amália gyakran- panaszkodott neki, hogy apja folyton üldözi szerelmi ajánlataival. A rendőrség azonban más irányban is folytatja a nyomozást, amely főként Szisz Juliannának, Leim* Amália volt cselédjének vallomására támaszkodik. Szisz Julianna, aki két ízben is szolgált a meggyilkolt táncosnőnél, elmondotta, hogy amikor Leirer .Amália és a hollandus Konstantinápolyból visszaérkeztek, délelőttönként 3—1 Ízben is felkereste ew fiatalember Leirer Amáliát a lakásán, akit az úrnőié maga fogadott. A fiatalember harminc év körüli, magas, sovány, barnaszénül, harnahajn, Chaplin-szcrü rövid angol bajusza volt. A másik a nyomozás szempontjából használható adatot Leirer Amália szomszédnője. özv. Arnár Miháiyné Szolgáltatta, akt a rendőrségen tett vallomásában előadta, hogy karácsony előtt egy-két 'nappal éjszaka rosszul lett és három óra tájban fürdőszobájába ment teát főzni. Az ő fürdőszobájának ablaka Leirer Amália előszobájának ablakára nézett. Azt vette észre, hogy Amália lakásának ablakából a folyosóra kilép egy férfi, aki magas, vékony fiatalember volt. A fiatalember látta, hogy világosság dereng a szomszéd lakásban, erre visszalépett az ablakon keresztül a lakásba és csak később jött lei onnan, amikor már ,a szomszédin') a villanyt eloltotta. :A tanú vallomása szerint ez a fiatalember másfél év óta többször járt el ■ Leirer Amáliához, amikor a hollandi, nem volt Budapesten. Vasárnap este jelentkezett a rendőrségen Schenk Károly artista, aki telepatikus mutatványokkal szokott varietékben szerepelni és elmondok ta. hogy felesége — aki közismert iő médium — transzban a következőket irta le:- En vagyok Leirer Amália. Az. gyilkolt meg. akit nagyon szerettem, de ö engem nem. Most Pozsonyban lakik Templom-utca 120. szám alatt, az apja borbély. Magas, beretvált fiatalember, egy mulatóhelyen ismerkedtem meg vele. Schenk vallomásának a rendőrség természetesen nem tulajdonit nagyobb fontosságot. Hétfőn délelőtt felbontották a meggyilkolt nő végrerideletétr és megállapították, hogy minden vagyonát hollandi barátjára hagyta. A rendőrségen ujjlenyomatot vettek föl Kerstens Tódorról és Leirfer Lőrinc\ röl amelyeket összehasonlítottak a lakásban talált véres újlenyomatokkal. Leirer Lőrinc hétfőn naivabb jutalmat tűzött kí a nyomra vehetőnek ségi kérdés szerepe! a márciusi ülés napirendjén. Németország felvételének kérdése miatt o márciusi népszövetségi ülésnek nagy jelentőséget tulajdonítanak.