Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-22 / 51. szám

16. oldal.

BACSMEGYEI NAPLÓ

1925. február 22.

Dr. K. K.

Irta: Szép Ernő

Szegény dr. K. K. Szegény.

Egy tízesztendős noteszomban Iatjsztességes polgári osztályt s hogy haladéktalanul cselekedni kell. A bizottság azt indítványozta, hogy azonnal vessék latba a Dórát. (A Dóra nem nő, hanem az államvédelmi törvény, Defence of Realm act.)

Az éjjelimulatók ellen azonban vajmi bajos föllépni. Mindegyiknek kötelessége beengedni a cirkáló detekíiveket, de a klubok annyira föl vannak szerelve vészcsengőkkel, titkos ajtókkal, hogy mihelyt -a rendőrség belép, a mulatóknak már hült helyét leli. Utóbb fényesen öltözött női detektivekkel operáltak, kik inkognitóban surrantak be, de szintén eredménytelenül. Londonnak 11.000 klubja van és 1.100.000 klubtársa. Hozzá kell venni azt is, hogy sok klub igen előkelő tagokkal rendelkezik, a walesi herceg, miniszterek, államtitkárok vannak benne. Ennélfogva ez a mozgalom is abba maradt.

A belügyminiszter most ni ötleten gondolkozik.

Bűvös doboz. San Franciscóban most meghalt Abrams doktor, ki annakidején sok beszédre, orvosi vitára adott alkalmat, mert ő a feltalálója a bűvös doboznak nevezett furcsa készüléknek, melynek segítségével — legalább is ő azt állította — meg tudta állapítani a betegek kórisméjét és meg is tudta gyógyítani. Közben a bűvös doboz Amerikából Angliába került, ahol sok orvos, köztük nevezetes tekintélyek is, elfogadták az amerikai orvos találmányát.

Parázs viták keletkeztek a tudományos világban, főkép Amerika és Anglia között. Egyrészt csodálatos értéknek jelentették ki a caliíortiaiai orvos találmányát, másrészt kinevették üt és pellengérre állították.

Londonban nemrég szaktekintélyekből bizottságot alakítottak, mely gondosan megvizsgálta á bűvös dobozt s terjedelmes jelentést tett róla a királyi orvosi akadémiának. De ezt a jelentést

— csodálatoskép — máig se hozták' nyilvánosságra, véka alá rejtették. Csak ennyi szivárgott ki: a bizottság tagjai, kijelentették, hogy megállapításukat' nemj tehetik közzé, mert az visszaélésre vezetne és csapást lelentene az orvostudományra.

A Daily Express egy szakértője leírja Abrams doktor bűvös dobozát, melyet a bizottság elvetett. A doboz igen bonyolult szerkezet, melynek segítségével gépiesen meg lehet vizsgálni a beteg testét, tüdejét, szivét s a hangi melyet egy igen érzékeny mikrofon sokszoroz következtetni enged arra, hogy a szervek helyesen müködnek-e. Állítólag egy automota orvos, mely az orvost fölöslegessé teszi. &

A napfény rabságban. Az ember, mióta a világon él. állandóan ábrándozik arról, hogy a Napfényt, a Nap melegségét, energiáját rabul eiti, igába hajtja. Minek görnyedezzen bányákban, szenet kotorva, minek dolgozzék a hőért, a fényért, mikor rengeteg mennyiségben előtte van a legnagyobb energia-; tartály,, a Nap? Csakhogy u Nap ereiét eddig nem sikerült lebirni.

Most jelentés érkezik erről is. Kis tükrök, nagyitó üvegek segítségével Marcel Moeure állítólag az emberiség szolgálatába hajtotta a Nap melegségét is.

— Eddig sikerült — mondja a tudós.

— 1500Ü fok Farcnhcit hőmérséklet elő- j Idéznem és ezt könnyen megduplázha- í tóm. Készülékem segítségével egy da- j rab gyémántot légnemüvé változtattam, és 610 foknál cseppfolyóssá tettem egy j darab szenet. Platinát s más fémeket ol- * vasztottam meg, melyek valósággal el- - füstölögtek, gőzzé változtak készülékem] rettenetes melegségében.

E fölfedezés óriási fontossági), kiilönö-j sen ipari szempontból. Ezen a módon | könnyen termelhetünk villamosságot. \ Abban a völgyben, melyben a tudós ki- \ sérletezik, a Halál Völgyében (Dead, Valley) a nap állandóan forrón süt és j roppant sok villamosságot termelhet. !

A gép, egy négy láb átmérőjű gömb, felső nyílásán befogadja a napsugarakat és rengeteg kis tükör tükrözi, továbbítja különböző lencsék, nagyitők felé .., *

poztam az este.

Nov. Id. Dr. K. K. halálseitelme.

Egy pár levéllel azután:

Dr. K. K. elesett, Haslövés.

Dr. K. K. mellé találtam leülni november tizenkettedikén, délelőtt, az I erdőben ott valahol a konaticei dom: bök körül Egyórás raszt volt. Nagy ■és örvendetes meglepetés! Éjszaka lélkettőkor verték föl a szerencsétlen< I ezredet Obrenovácbau. alighogy I 'nagy kínnal elkvártélvoztak minden-j kit déltől estig és a fáradt, szakállas,! sáros és Szennyes urak valahogy] ágyat, világítást, kályhát és fűtő- { anyagot tudtak szerezni maguknak í mindenféle vacak vendéglőben, isko-* Iában, iparoskörben meg' elhagyott j civil lakásokban. Nohát aztán még borotválkozni, tisztálkodni, (aki nagyon élelmes volt teknőt is rekvirált fürödni), volt legalább féltizenkettő. mire négy-ötnapos mozgó harc minden fáradsága, mocska után] ledögölhettek a szegény népkefélö tiszturak. És kérem félkettőkor riadó! Még az eső is esett hozzá. Különben is akkor minden éjszaka esett az eső. I

Hogy az osztán hogy megyen. I hogy szeles, hideg eső alatt, rossz! térképekkel és rossz utakon, távolról « döbbenő ágyúzás mellett, csillagtalan sötétségben, idegenben vonulni. ] nem tudni hová. nem tudni kinek a bölcseségébői. kinek, minek az üröméért. avval a kiszolgáltatott Pici kis saját-élettel, amelyik ott a blúzon belül (és a blúz alatti bizalmas civilmellényen belül) a test homályából kétségbeesetten leskelődik ki felé. mint valami nyavalyás villamos zseblámpa... hogy ez hogy megy és hogy tart világos reggelig, annak a részleteire nem kiváncsiak Kegyetek ugyebár, egyelőre még Sallustius krónikái százszor érdekesebbek. amelyekben Metellus cipelte magával a római- béreskatonákat a gyötrelmes afrikai homokra, a Jugurtha bujkáló csapatai után. Majd kétezer év múlva, megkapjátok tik is a ti bronzarcélctcket és a tragikus patinátokat, ti jelentéktelen együgyű férfiak, ti póruiiárt egzisztenciák, fiskálisok, jegyzők, könyvelők, ke reskedőemberek. akik ott császká! tatok, csúszkáltatok körülöttem lóháton és gyalog az árokszéleken, bottal, vagy a kivont kardot mártogatva magatok mellett az undok agyagos sárba., meleg cigaretli nélkül. dal nélkül, füttyszó nélkül, a káromkodást elsziszegvc. a sóhajt az orrotokon eresztve s a csepegő könnyeket a szveter gallérjába ejtegetve. lehajtott fővel, diszkréten.

No. szóval nagy csudára reggel lett azután a végtelen éjszaka után is és kisütött a nap. és melegecske lett; erdőt értünk: az élet könnyű hangjai kezdtek hallatszani, csemegézvén a zsebből s füstölvén, danolásztak. heccéiödtek. fütvörésztek az emberek is. meg az urak is. Lefele kellett haladni abba az erdőbe, persze felbomlott a kettősrénd. mind az emberek szaladtak mint a kecskék; aki nem -olvasta az újságból, hogy háború van. azt hihette volna, valami jókedvű gyakorlat, versenyfutással. Egyszer csak kiabálni! kezdenek a szakaszparancsnokok; raszt! raszt! — nohát az ilvet látni kell. hogy áll meg abban a szempillantásban a mozgás, mintha a filmen merevedne meg a írr-zgó tömeg egyszerre, mert a felvevőgép elakadt. De ez a megadott népség a másik pillanatban már a földön hevert moccanat nélkül, mintha csodálatos könnved halál lepte volna meg az egész társaságot a fák alatt.

Ott láttam egy tölgyfa tövében ülni dr. K. K. urat és kedves ió pajtásomat. akivel még a Száván innen

melegedtünk össze, mikor K. K. dr. ur. saját meghatározása szerint, mint a Száva-biztositó részvénytársaság alkalmazottja működött. (Azt a népfölkelö honvédezredest október közepéig a Száva-biztositó csapatok közt tartották. Ott ült dr. K. K. és nagyban szalámizott. A legénye, ki mellesleg még dr. K. K.-nál is öregebb népkefélő volt belé volt abba a szörnyeteg nagy zsákba búivá, aki- j ben a dr. K. K. fehérneműje, könyvtára. cipözete, csizmázata. beretválkozó, mosdó készletei, házioatikája, francia meg svájci kártvapaklriai. Kodakja. meg én nem tudom mi minden fölszerelése testvériesülr a legényének a himmi-hummi iával. Az úgy-; nevezett legény a Thermostiveget" halászta ki dr. K. K. barátomnak. (Igaz, Thermos is volt a zsákban!) Meglózázta patent hadizsebkését, i azt a kis barna vízilovat, dr. K. K.. ] mikor észrevett és csillant egy hüsé- j geset a evikkerje. mert felkapta ked- s vesén azt a bohó. kövér feiét:

— Bonjour, inon prince! Nous! voilá dans la fóréi de Fontainebleau!,

Emfatikusan szólott mindig fran-j ciául. csupa bokmdériából. Mesélte, j hegy íélesztendeig élt Parisban ügy- í védielölt korában; a mulatt nők ér-j dekclték. igen. csak a mulatt nőket megtapasztalnii ment Parisba. Nem láttam ’v életlenül három napja dr. K. K.-t. Örültem, hogy nem sebesült és bogi'1 egyáltalában láthatom és hallhatom. Negyvenkétéves volt. Kir. járásbiró. Vidéken. Augusztus-] ban bevonták, miatt hadnagvurat aj cs. és kir. világháborúba. Nőtlen- cm j bér volt. A szerelem és a fölét tör- ‘ heteden hive. (Saját szavai.) Kürti-f tort bajuszt használt, a feiét simára* borotváltatta (mikor tehette, persze) \ szenvedélyesen szerette a frivol ado-i mákat, a rákot, az ananászt, a búr-; gundi vöröset és a világos piiseni sört: Borzalmas undort jelzett min' dig a k. u. k. törzstisztekké! szemben.

j — Ezek a szörnyetegek csak a

• mozgósításnak köszönhetik, hogy érintkezhetnek vélem. (Nem is érint! kertek a k. u. k. törzstiszturak sze ! gény dr. K. K.-val.) Kérlek le kell . feküdnöm egy órát aludni, úgy kimerít az undor, ha ilyen kiséneties emberi alakulatot látok. (Jondolha, tód barátom milyen önuralmamba kerül ha tiszfelgek nekik. én. a szerelem és a jólét törhetetlen hive.

Boldogság volt a raszt; köröskörül tüzeltek, hallgattak, ettek, tiz perc alatt az egész vitézi nép aludt. Magam túlságos fáradt voltam, dr.

. K. K. túlságos egészséges volt; mink fenn maradtunk, diskuráltunk. A nap' a fákat hosszába megcirogatta. Édes? jő levegő volt és drága világosság, j D. K. K. kivette a kicsi zsebtükröt a lajbiiából, belenézett a bajuszát le kefélte. Egyszer csak elhallgat.! Megint emeli a tokos, kicsi tükröt (a sarkába volt a baiuszkefe szerelve) és olyan komoly hangon, amilyent egyáltalában ötőle várni nem lehetett, azt mondja:

— Barátom, azt mondja, illenék az embernek egy kicsit megismerkedni magával mielőtt megdöglesztik.

— Mi lelt Kálmán?

— Kimondhatatlan furcsa kérlek, mikor így az orrom, meg az állam, meg a fülem, meg a szemem bemutatkoznak a tükörben. Egyáltalán nem tudom mi közöm ezekhez az alakulatokhoz. Nézz ide , kérlek.

j (Nyitogatta az orrlyukait.) Es nézd. i (A száját kapkodta széjjel, mint a j kutya ha legyet lát.) Röhögni kell (barátom. Hogy jut az ember ezek> hez a szervekhez? Azt hiszed kérj lek tisztában vagyok az orrommal.

• vagy a fülemmel? (Megíogdosta a fülét.) Érdekes barátom. Szervusz.; (Ezt a fülének mondta.) Alig vir-;

"i radt. máris alkonyul, az ifjúság hajnalkorában vá-há-ha-háálni keceli. (Három hangon énekelt, mint a da. lárda.)

Nevettem. Az öreg magyar is fölemelte a sipkáját ott hátrább, mert vagy öt percre visszavonult a zsákkal aludni. Dr. K. K. eltette a tükröcskét. megtörülte zsebkendőjével a

bicsakot. lesodorta a morzsát a combjáról. leszedte a evikkert. reálehelt mindkét oldalon az üvegekre -azokkal a kissé bágyadt, idegenszerü saját szemekkel amelyek az emberre. mint gyámoltalan gyermekek úgy bámulnak, mikor levétik a evikkert. azt mondta, szegény, kedves, humoros dr. K. K.:

— Édes Ernőm, hálálseitelmeim vannak.

— Ugyan ne bolondozz.

— Sőt. Az utolsó nercig bolondozni fogok kérleg. míg a tisztelt monarchia megdöglc&zt Nézd. már november derekán járunk. Mit gondolsz. miért hívtak meg erre a társutazásra Szerbiába? Hogy kalandokat gyűjtsék, vagy hogs- a pocakomat elveszítsem a gyaiogsportban, netalán? Nem veszed észre, hogy megdöglesztik az embereket? Kérlek. már kiienc ütközetben működtem és azt hiszem különös kedvezmény, hogy eddig is nem döglesztettek meg.

Nagyot nevetett és kiabált, hogy egy tucat szegény összetört népkefélő felkapta a nyakát ott a közel fák alatt:

— Engem barátom, a szerelem és a jólét törhetetlen hívét!

Azután valahogy másról beszeltünk. Egyszer csak visszaesett a sejtelmébe dr. K. K. Megfricskázta a derékszíj ja t a hasán:

— Ezt a pocakot szereztem kérlek a tisztelt világon. Látod barátom evvel a dologgal se vagyok most tisztában. Ügy érzem, mintha raboltam volnál Hát jár nekem nagyobb adag has, mint akármelyik szegény, közönséges uépkeíélőnek? .Mit gondolsz. ha holnapig valahogy leadhatnám . . . nyugodtan tíöglenék nieg.

Másnap reggel félnyolc körül (minekután egész nap és egész éjjel menetelés volt a térdigérö sárban) dr. K. K. egy. bizonyos számú magaslaton. annak is a gerincéit, a tisztelt szakasszal elfoglalta a kijelölt helyet a megásott lövészárokban. Rendes szokása szerint, mielőtt beavatkozott az ütközetbe, felegyenesedett a lyuk fölé s egészséges, boros, szerelmes hangján rövid beszédet intézett a lövöldöző ellenséghez:

— Tisztelt uraim. Nevem dr. K. K. kir. járásbiró, X. székhellyel. Mielőtt az úgynevezett ütközetbe tisztelt szakaszommal beavatkozom, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy mint a szerelem és a jólét törhetetlen hive, kényszer alatt működöm az igen tisztelt világháborúban. Meg kell jegyzenem, hogy az igen tisztelt hatalmak hozzájárulásom nélkül és ízlésem ellenére fáradoztak e barátságtalan áiiapot létrehozásán, és én a magam részéről ma is szentül hiszem. hogy lehetetlen, miszerint a müveit európai állaniok egymásnak háborút izémének. Végtelenül^ fájlalom igen tisztelt uraim a történendőkét. Irányzók hétszázötven!

Efféle, kedélyes különcséget akkor még nem vettek szigorúan a fölöttetek a népkefélö tisztek részéről, akik tizennégyben igen népszerűek voltak. kivált ha meghaltak, mint szegény dr. K. K. barátom is. akkor reggel negycdkilcnc tájban, haslövés címén.

zenemükereskedése

TIMISOARA

Románia zeuetaiikSzpontja

Minden mctrencleiíst gyo-san <s pontosan elintéz. — Jegyzékek ingyen. 372