Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-20 / 49. szám

1925. február 20. BÄCSMEGYE! NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Élet m »• A román parasztpárt vezére, dr, Lupu, nagy beszédet mondott a paraszt­párt ’ temesvári kongresszusán. »A pa­rasztpárt — mondotta —a parasztság részére akarja kiverekedni azokat a jogokat, amelyeket eddig megtagadtak tőié. Do a parasztpárt szolidáris akar lenni a többi néprétegekkel is. Az oligarchia a jogtalanságok végtelen so­rát követte el. Példa erre az agrárre­­fontt kivitele, M,a is vannak tizezerhol­­das magánbirtokok akkor, amikor Mol­­dovában ezrek vamiak föld nélkül. Ar­ra törekszünk, hogy az agrárreformot egészítsék ki és a megmaradt földet őszi szák ki azok között, akikről mindeddig megfelejtkeztek. A kisebbségekről szól­va — .folytatta beszédét Lupu dr. — megállapították, hogy Romániában négy­millió kisebbség él, ezeknek legnagyobb részét irredentizmussal vádolják, de ho­gyan is legyenek megelégedve sorsak­kal akkor, amikor a románok nagy tö­mege is panaszkodik. Amíg a kormány politikája a kisebbségekkel szemben az elnyomatás, addig a parasztpárt politi­kája a kibékités politikája lesz. Az ir­redentizmust a kormány hibás politiká­ja tenyészti ki. Nem lehet akkor majd a magyarság irredentizmusáról beszélni, ha a magyar parasztnak tisztességes megélhetést biztosítunk. A kormány mai kisebbségi politikája, amely elnyomó tendenciájú, négymillió ellenséget terem­tett az országnak. Ha igazságosak, lesz­nek a kisebbségek iránt, ők lesznek az elsők, akik hirdetni fogják, hogy Romá­niában ió és érdemes élni. Ezt akarja a parasztpárt és igy Románia megvál­tása:' csak a parasztpárton keresztül tör­ténhetik. :< Bratíann Vintila román pénzügymi­niszter a kamara legutóbbi ülésén a közbeszóló Yoida képviselő felé fordul­va a következő megjegyzést tette: — Nem várhatunk más feleletet attól az' embertől, aki aláírta a kisebbségeket védő egyezményt. A pénzügyminiszternek ez a megvető megjegyzése azonban felszólalásra kész­tette Voida Voevol Alexandrát, aki 1919 december 9-én az ominózus kisebbségi egyezményt valóban aláírta vagy he­lyesebben Coamla tábornokkal aláíratta. — Mindig és mindenütt — mondotta Voida — az ország, az egész világ és a történelem előtt büszkég vállalom a felelősséget azért, hogy aláirtani azt, amit a nagyhatalmak tőlünk követeltek. Teszem ezt azért, mert a román nemzet a kisebbségeknek Gyulafehérvárt sok­kal többet kínált fei, mint a nagyhatal­mak azokban a semmitmondó paragrafu­sokban, melyeket Parisban szerfcesz­­tet tek! Bratianu Vintila megjegyezte: — Pedig szégyelhetné magát. A csehszlovák agrárreformról jr a-..Manchester Guardian Coniercial« nevű angol közgazdasági szaklap, amelynek Keynes, a híres angol közgazdász a szer­kesztője: A csehszlovák földreform — írja —. nyilvánvalóan kisebbségellenes tendenciájú, de végrehajtásában azért, ha kis mértékben is, érvényesülitek bi­zonyos nációnális gazdasági szempontok. Az agrártörvény alapján a kormány kö­rülbelül 1000 nagybirtokot kötött meg 460.000 hektár szántó és rét, 116.000 hektár legelő és közel 8U0.000 hektár erdőséggel. Ebből a területből azonban 1925-ig mindössze 130.000 hektár mező­­gazdasági művelésre alkalmas földet aprózott el. Ezt a meggondolt ütemet azonban, ugj- látszik, immár nagyon las­súnak találja a csehszlovák állami föld­hivatal: a most nyilvánosságra hozott tervek szerint egyedül 1925-ben 611 nagybirtokot akartak felosztani 150 ezer hektár szántóval és 30 ezer hektár le­gelővel, vagyis 20 százalékkal többet, mint az elmúlt négy év alatt. A feldol­gozott statisztikai adatok szerint egy igénylő 1.23 hektár földet kaphat az uj felosztásra kerülő nagybirtokokból: nyil­vánvaló tehát, hogy gazdasági szempon­tok alig szólnak a végrehajtás ilyen módja mellett. Annái' is kevésbé, mert a ■törvény nem tesz különbséget a föld minősége között. Már a földosztás eddi­gi mértéke is azzal a következménnyel, járt, hogy 1924-ben háromszorannyi bu- j záí és lisztet kellett importálni Szlo­­v enszkóba, mint 1923-ban. Ez a helyzet természetesen még rosszabbodni fog. a földhivatal fokozott tevékenységének e r e dmén y de ép eu. A földosztásnak legfőbb célja azonban, úgy látszik, az u. n. ma­radék-birtokok alakítása, melyekkel poli­tikai exponált hívért jutalmazza a prá­gai kormány. Már eddig is 63 ilyen ma-, radékbirtokot létesítettek, egyenként 200—300 holdas terjedelemben. Bár eze­ket a választások idejére tartják, még­is potom áron kapott már ilyen niara­­dékbirtokot' több pártvezér. A Zichyek báhonyi birtokához ilykép jutott Smrcek, a Hódzsa-párt titkára és a vágszerda­­hetyi Erdődy-b irtokhoz Fábry Rál volt kassai zsupán.« lékkai is emelni kellett a létszámot. Összesen körülbelül száz tisztviselő­vel dolgozik több a városházán, mint amennyire' szükség van. Van­nak azonban oly ügyosztályok, ahol nincs meg: a szükséges létszám. Ezekbe új tisztviselőket kell alkal­mazni, természetesen csak olyano­kat, akik beosztásuknak megfelelő iskolai képesítéssel rendelkeznek. A létszámcsökkentést megkönnyíti az, hogy több régi tisztviselő mar kér­te nyugdíjazását. Arravonatkozóan, hogy az egyes ügyosztályokban hány felesleges tisztviselő működik.- számszerű ada-Herriot uj paktumról tárgyalt a német nagykövettel Átadták a németországi katonai ellenőrzésről szóló jelentést Parisból jelentik: A német nagykövet, aki tegnap tárgyalásokat folytatott Herriot-val, elsősorban azokat a nehéz­ségeket vitatta meg, amelyek a francia­német kereskedelmi tárgyalások végleges befejezését késleltetik. A Matin azon­ban úgy tudja, hogy von Hoesch be­szélt azokról a feltételekről is, amelyek mellett Németország hajlandó lenne résztvenni annak a paktumnak megtár­gyalásán, amellyel Anglia a genfi pak­tumot óhajtaná helyettesíteni. A Matin szerint Londonban és Paris­ban egyformán azt tartják, hogy Német­országnak részt, kell vennie egy ilyen egyezmény létrehozásában, (y azonban semmiesetre sem jelenti azt, hogy le­mondanak olyan garanciákról, mint pél­dául a kölni okkupáció, Németország­nak egyszerű ígéretére, hogy alá fogja írni a paktumot, mivel a kölni zónának kiürítése nem történhetik meg, csak a lefegyverzés végrehajtásának pontos és nem vitatható megállapítása után. Walsh tábornok, a berlini. .szövetsé* gesközi katonai ellenőrzőbizottság el­nöke szerdán átnyújtotta Fach marsall­nak a németországi általános vizsgálat eredményéről szóló jelentését. Foch marsall azoknak a szövetséges nagykö­veteknek, akik a nagyköveti értekezlet ülésein résztvesznek. azonnal megküldte a jelentés másolatát. A jelentés 44 oldalra terjed és két függeléke van, melyek közül az egyik a tényleges állományok ügyében kikül­dött albizottságtól, a másik a fegyer­­kezési albizottságtól származik. A Temps szerint a függelékben technikai jelen­tésről van szó. Maga a jelentés általá­nos jellegű. Fel vannak sorolva Német­ország mulasztásai, azonkívül jellemzi a jelentés a leszerelésre vonatkozó német hangulatot, Herriot miniszterelnök a jelentésről már szerdán tudomást vett. Lehetséges, hogy Herriot legközelebb Londonba utazik és Ghambqrlainnal és Baldwinnal tanácskozni fog a német kérdésről. A szövetségeseknek most kell eldön­teniük, milyen formában adják a német kormánynak tudomására azt a január 26-án kilátásba helyezett választ, hogy mit várnak még a szövetségesek N( motor­­országtól leszerelési kötelezettsége tár­gyában. Tisztviselőredukció a suboüeai városházán tokát nem adott ki a városi tap ’es, azonban, mint értesülünk, a R-listá­­sok között vannak elsöosztályu jegyzők, orvqsok, árvaszéki ülnökök, másodosz­tályú rendőrkapitányok, harmad­osztályú jegyzők, egy pénztár­­nők. egy ellenőr, irodatisztek, írnokok, kézbesítők, szülésznők, erdöszolgák,* tüzoítóaltisztek, irodaszolgák, ideiglenes uapidi* jasok és rendőrök. Létszámhiány különösen az adó­hivatalban. a számvevőségen és a tü zol tótestületben mutatkozik. A vá­rosi tanács ezeket az üresedésben lévő állásokat igyekszik minél rövi-; debb idő alatt betölteni. Nincs ki­zárva:' a sem, hogy a raidäriegöay.-­­scgb.cn mutatkozó létszámfelcsleg megmarad, mert mindössze* tizenöt rendőrrel van több, úgy. hogy a vá­ros közbiztonságának megvédésére' összesen százötven rendőr áll -ren­delkezésre. Tekintve Subádéi állan­dó fejlődését a rendőrlegénységnek ez. |í létszáma nem látszik sóiénak. Az éibocsájtások még február hő íoK-amán megtörténnek, úgy hogy, mint értesülünk. az indexre került tisztviselők március elsején már meg sem kapják fizetésüket. A városi tanács a redukció vég­rehajtásával tekintélyes összeget ta­karít meg és reméli:, bogy a súlyos közterheket ezáltal csökkentheti. Száz tisztviselőt bocsátanak el — Elsősorban a képesítés nélküli hivatalnokokat helyezik B-listára — E hó folyamán hajtják végre a létszámcsökkentés!: A városi tisztviselők körében el-, terjedt az a hír, hogy a .városi tá­rnics tisztviselőredukcióra készül és a létszámíeietti tisztviselőket rövi­desen éibocsáj tjük állásukból. A fair érthető izgalmat keltett a városhá­zán annál is inkább, mert a tanács elzárkózott a felvilágosítások elől. A városi tanács maga is halogatta a terv keresztülvitelét és hosszas ta­nácskozások előzték meg azt a ha­tározatot, amelyet a tanács ebnen az ügyben csütörtökön délelőtt rendkívüli ülésén hozott. A városi tanács csütörtöki ülésén elhatározta, hogy még e hó folyamán végrehajtja a tisztviselő-redukciót és körül­belül száz tisztviselőt fog elbo­csátani. A tisztviselőlétszám csökkentésé­nek terve akkor merült,fel, amikor a íizetésrendezéssel kapcsolatban a tisztviselők létszámáról uj szabály­rendelet készült, amelybeii pontosan megállapították, hogy az egyes ügyosztályokban hány tisztviselő alkalmazható. A város vezetőségé­nek az volt az álláspontja, hogy ha a tisztviselőknek nagyobb fizetést ad. akkor több munkát is követel­het töltik és igy a közigazgatást ke­vesebb munkaerővel is elvégezhet!. Az uj szabályrendelet, amelyet a íőszámvevői hivatal állított össze, annyiban tér cl a régitől, hogy azok­ban az ügyosztályokban, ahol a há­ború-utáni években felszaporodott a munka, felemelték, ahol pedig nincs munkatorlódás, ott leszállí­tották a tisztviselői létszámot. Tű­szerűit mindazokból az ügyosztályok­ból, ahol létszámielesleg váll. a felesleges tisztviselőket elbo­­csájtják, illetőleg nyugdíjazzák. A csütörtöki ülésen csupán azt állapították meg. hogy melyik ügy­osztályban hány létszámíeietti tiszt­viselő működik. Ezek valamennyien B-listára kerültek. Az elbocsájlandók névsorát csak egy későbbi ülésen ingják összeállítani, az ügyosztályok főnökeinek jelentése alapján. A Bácsmegyei Napló munkatársa, kérdést intézett Mnlagurszki A$>c polgármesterhez, hogy a tisztvielők clbocsájtásánál milyen szemponto­kat (követ a városi tanács? A polgármester kijelentette, hogy a városi tanács minden hivátalfö­­nökíői jelentést kér a tisztviselők munkájáról. Természetesen elsősor­ban azokat a tisztviselőket bocsájl­­jak el, akiknek nincs meg a szüksé­ges kvalifikációjuk, másodsorban, akik alkalmatlanoknak bizonyultak. Azt a körülményt, hogy az illetők milyen politikai párthoz tartoznak, nem veszik figyelembe. A város ve­zetősége először a régi szabályren­delet alapján akarta végrehajtani a tisztviselő-redukciót, azonban egyes ügyosztályokban a háború után any­­nyira feltorlódott a munka, hogy a régi szabályrendeletben meghatáro­zott tisztviselői létszám kevésnek bizonyult és ezért néhol száz száza-Pusztitó vihar Fiúméban A villám felgyújtotta a torpedögyár egyik raktárit « ■ Fiúméból jelentik: Szerfián Em inéban és a Quarneró partvidékén példátlanul heves nyári zivatar vo­nult végig, amely a hajókban és a partrnenti városokban is nag.v káro­kat okozott A délelőtti órákban tel­jes sötétség borult a tengerre, a me­leg sirocco elviselhetetlen volt a tenger habzott és tajtékzott. A íiu.­nie..abbaziai hajót menetrendszerű: utján érte a vihar és csak nagy ne­hézségekkel tudott a kikötőbe visz? szaterni. A hajón átcsapó hullámok a fedélzetet teljesen megtöltötték vízzel. A Fiúméban kikötni akaró- Theresa nevű daJmáciai vitorlást, a szó! felborította; -a legénység úszva; volt kénytelen a partfa menekülni. A hullámok a petróleum-kikötő" mólóját húsz méter hosszúságban fel tépték és megsemmisítették. Eg.v villám lecsapott a torpedó-gyárra és egyik raktárát felgyújtotta. A ju­goszláv Baross-kikötöben a hullá­mok nagymennyiségű elszállításra váró iát a tengerbe sodortuk; a szél több hajót elszakított láncairól. •A vihar úgy Susakon. mint Fiú­méban nagy károkat okozott: ház­tetőket. cégtáblákat tépett le. ab!a kokat tört be és a lehulló cserepek több ejnbert megsebesítettek. A iú­­goszláv-oiasz határon levő Lazarus­­hajógyár is súlyosan megrongáló­dott. mert a hullámok csaknem hu­szonnégy órán keresztül állandóan átcsaptak a gyárépületen. A vihar elmúltával a tenger a part mentén tele van úszó roncsokkal, amiket a vihar sodort a vízbe.

Next

/
Thumbnails
Contents