Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-19 / 48. szám

1925. február 19. BACSMEGYEl NAPLÓ 7. oldal. hírek « S © „Móric bácsi“ Kezdő író voltam, midőn Feszty Árpád barátsága révén bejutottam Jókai bizalmas társaságába. Bennünk, akkori fiatalokban, éppen annyi türel­metlenség élt az öregekkel szemben, mint a mostaniakban. Jókai dicső­sége azonban megfölebbezhetetlen valóság volt, akár a Duna vagy a Gellérthegy, őt megkritizáini sületlen­ség lett volna. Egy emberöltő óta nemzeti nagyság, nekem pedig gim­nazista korom óta, a mióta fülledt, édes órákban elolvastam — nem ! beía'tam az első Jókái-regényt: le­gendák hőse volt, akit halandó em­beri mivoltában elképzelnem nehéz volt. Végigmentem tehát a Bajza-uccai ház kavicsos utján és olyan szivdcb­­bantó, olyan feszült és valószínűtlen hangulatban voltam, mintha Mátyás királyhoz vagy Zrínyi Miklóshoz kel­lett volna audienciára mennem. Soha még királynak nem volt mél­tóbb major dornusa, mint Jókai Mór­nak Feszty Árpád személyében. A fiatal nagytehetségü festő telve volt tűzzel, merészséggel és fantáziával, állandóan mámoros volt a szépség és a magyarság szeretetétől, gyermek­kora óta rajongója Jókainak és egész­ben véve maga is olyan, mint egy Jókai-féle regényhős. Egyébként ő is komárommegyei volt, (tudjuk, Jókai­nál mit jelentett ez!) az ízlése, a nézetei, sőt a rigolyái is egyeztek a Jókaiéval és senki sem tudott úgy a papi nyelvén beszélni, mint ő. Fesztyék velencei kis palotája ak­koriban társadalmi gócpont volt, a fiatal iró és a kezdő művész akkor kezdett fölemelt fejjel járni, ha már meghívást -kapott a Bajza^uccába, az egész művészi pompa és geniális csődület azonban főleg arra való volt, hogy előszobája iegyen a magas olimpusnak, ahol Jókai trónolt A költő az emeleten tanyázott és ha ie akart jönni Fesztyékhez, akkor kilé­pett egy faragott galériára, amelyről díszes falépcső vezetett le a nagy festőmüterembe. Én is a galérián lát­tam meg első ízben, amint magasán jött a fejünk, fölött. A külseje egészen olyan volt, mint amilyennek elképzeltem. A szelíd és merengő párducfeje, a mély ' kék szeme és a gyönyörű, lágy hangja a szabadságharc óta benne élt a köz­tudatban. •Magam akkor jelentéktelen ifjonc voltam, az aggastyánnal szemben mégis az az érzésem támadt, hogy ez egy nagy gyermek, akit szeretni, kényeztetni és védeni kell. Az ösztö­nöm talán igazat is mondott. Hiszen azért volt nagy köifő, mert ősz hajjal is gyermek tudott maradni, a nemzet csodagyermeke, akinek ajkán az em­beriségnek az örök ifjúság után való vágya szóiait meg. Lehet, hogy ez a költészet lényege. A védíelenség be­nyomását fokozta szervezetének gyön­géd, szinte törékeny volta. Egészsé­ges emher volt, de a hozzá közel áhók tudták, mennyire érzékeny, a széltől is óvni kell. Valami lappangó kis ravaszság volt a lényében., de ez is a gyermek ravaszsága volt. A modora nagyon egyszerű és sze­rény volt, mindazonáltal mindenkor nagy távolság volt közte és miköz­­tünk, fiatalok közt; az egyszerűsége alapjában véve arisztokrata erény volt és a szerénysége a jónevelésü főherceg fegyelmezettsége. Az egész élétén át tartó ünnepeltetés nyomot hagyott rajta. Kivételes sorsú, maga ban járó embert formált belőle. Mi fiatalok, mindig a magyar irodalom hőskorának képviselőjét láttuk benne, mindig az volt a benyomásunk, minha csak rövid vendégszereplésre jött volna le az olimpusról a tarokkozó, politizáló és borozga'tó halandók tár­saságába» Emlékeztetett regényeinek valószí­nűtlen hőseire, akik a valószerü ke­retben azt a különös benyomást te­szik, mintha egy távoli, idegen világ­ból tévedtek volna a földi siralom­völgybe. Az a szelíd melancholia is, amely többnyire beárnyékolta arcát, úgy festett, mintha honvágy volna, melyet a távoli csillaghazája után érez. Maga mondta nekem, hogy szólít­sam Móric bácsinak, — ezt, azt hiszem, megmondta minden fiatal embernek, aki méltőságps urnák ne­­vezte, — de ez sem hozott közelebb hozzá, a társaságában sokáig nem tudtam úrrá lenni az áhiíatos zava­romon, vagy többet, vagy keveseb­bet beszéltem a kelleténél. Úgy láttam azonban, hogy mások, erősebb emberek is hasonlóképpen voltak vele. A nagyok közül akkori ban leginkább, Tisza Kálmán, Fejár­­váry Géza, Mikszáth Kálmán és Szi­lágyi Dezső jártak a Bajza-uccába. Egyikük sem volt éppen lírai termé­szet, azonban a legkeményebb Szi­lágyi volt köztük. Ez a vakítóan fé­nyes szellemű férfi abból a destru­ktiv fajtából való.volt, amelybe a kirá­lyok és oroszlánok tartoznak : messzi földön nem tűrt meg más tekintélyt. Jókait azonban elismerte, miként az oroszlán elismerhetné a sast, aki más dimenziókban vadászhat. De nemcsak elismerte, hanem a kedvét is kereste és ezt a , veszedelmesen szeszélyes és keserű embert sohasem láttuk olyan elbűvölően szeretetreméltónak és szikrázóan elmésnek, mint Jókai asztalának Jókai kedve meglehetősen egyforma volt; humoros csipkedés hangján be­szélt azokkal, akiket kedvelt, a vidám táblabiró álarca mögött azonban ál­landóan ott éreztük az 5 szelíd me­rengését, a csillagok fiának melan­­chólláját. Voltak azonban kivételei, midőn csak úgy ragyogott a. belső jókedv­től. (Talán olyan napok, amikor vé­get ért valami munkája ?) Ilyenkor szokatlanul beszédes volt és azon ■volt, hogy örömöt szerezzen azoknak/, akik éppen a keze ügyébe kerültek. Engem egy ilyen napján fölvitt az emeleti dolgozószobájába, amely való­ban méltó trónterme volt a költőfe­jedelemnek, ott megmutatta elefánt­csontfaragásait, festményeit és kagy. lóit, végül pedig egy dedikált arcké­pet ajándékozott nekem, amely ma is könyvtáram disze. Irodalomról azonban, sem arról, amit ő csinált, sem arról, amivel én próbálkoztam, nem beszélt. Szerénységből nem, vagy büszkeségből ? Nem tudom. Heiczes Ferenc * — Moastreküldotiség megy a sznhoíicaí főispánhoz a magyar iskolák ügyében. Megirtuk, hogy a szuboticai magyar radikális klub kezdeményezésére mozgalom in dúlt meg a veszélyeztetett ma­gyar párhuzamos osztályok meg­mentésére. Az akció vezetői el­határozták, hogy csütörtökön dél­előtt a Népkör, az Ípartesíület, a Lloyd és az érdekelt szülők be­vonásával monstreküidöttséget menesztettek Györgyevies Drago-J szláv főispánhoz, akit föl fognak kérni, hegy interveniáljon a kor­mánynál a magyar osztályok fenn­tartása érdekében. A monstrekül­­döttség, amelyet furies Mérkó nemzetgyűlési képviselő vezet a főispán elé, csütörtök délelőtt fél­ti z óratcor gyülekezik a Lloydban. A mozgalom vezet i fölkérik e magyar szülőket, hogy minél na­gyobb számban csatlakozzanak a deputációhoz. — Asquith, mint Oxford grófja, bevonult a feisöházba. Londonból jelentik: Baldwin miniszterelnök és a parlamenti pártok vezéreinek ősi szertartásos közreműködésével teg­nap foglalta el helyét a felsőházban Asquith. Az ünneplés bevonulás a XIV. századból eredő régi szertar­tások között történt. — Erős havazás Ausztriában. Becs­ből jelentik: Gasteinban és környékén kedden reggel hat órától éjszaka 12 óráig erősen havazott. A hó sok helyütt másfél méternél magasabb. — Keiyriol részvéte a dortmundi bányakatcsztrófa áldozatainak hoz­­z tartozói iránt. Parisból jelentik: Hőseit párisi német követ szerdán kö­szönetét fejezte ki Herriot miniszterel­nöknek azért a részvétnyilatkozatért, amit a dortmundi bányakatasztrófa ál­dozatainak hozzátartozóihoz intézett. — Oronihegyes plébániát kapott. Sta­rakanizsáról jelentik: Oromhegyes la­kosságának régi vágya teljesült a na­pokban. Az' apostoli adminisztratura ugyanis jóváhagyta, hogy Oromiiegyo­­sen plébániát szervezzenek, tekintettel arra, hogy a falu lakossága magára vállalta a, plébánia fen tartását. Orom­­hegyes plébánosául Konc. Dezső inarto­­nosi káplánt választották meg, akit Márton Mátyás kanizsai prépost-plébá­nos fényes egyházi ünnepségek között iktatott be. A beiktatási ünnepségen Kanizsa várost Primes Antal poigárriics­!ter képviselte. — Terjed az angol influenzajár­­> vány. Londonból jelentik: Mint alapok jelentik, a parlament húsz tagja influen­zában megbetegedett. Cantenbury érseke is lázas hiilésben szenved. — India nem veaz részt a wew­­bléyi kiállításon. Londonból jelentik: Mint Delhiből jelentik, India az idén nem vesz részt a wembleyi birodalmi kiállításon. — Kinevezés. A belügyminiszter Vilo­­vac Milant Noviszadra rendőrfogalma­zóvá nevezte ki. — Francia katolikusok tüntettek a kormány egyházpolitikája eilen. Páriá­ból jelentik: Franciaország egész terű-, letét’., vidéki vásosokban és helységek­ben tüntetések voltak a kormány vati­káni és egyházpolitikája ellen. A tünte­tések incidens nélkül, folytak le. — Kétezer kilogram aranyat szál­lítottak négy repülőgépen. Parisból jelentik: Érdekes küldemény érkezett légi utón Londonból Parisba. Négy repülőgép összesen kétezer kilogram súlyú aranyat hozott a párisi Svájci Bank számára. A repülőgépek minden baj nélkül tették meg értékes terhük­kel a kockázatos légi utat és menet­rendszerű pontossággal szálltak 1c a bourgeti repülötclepen. — Megy a rotorhajó. Berlinből jelen­tik: A Flettner-féle rotorhajó cisö út­jára nagyon rossz időt választott. A tengeren viharok dúlnak. A hajó düna­­hullámzásba került, amelyből megfeszí­tett erővel és a felkorbácsolt tenger el­leni folytonos küzdelemben került ki a nyílt tengerre. A rotórliajó hat-hét cso­mó gyorsasággal ment. A szemközt jö­vő halászgőzösök nagy kanyarulattal letértek Htjukról és a rotorhajóhoz kö­zeledtek, hogy a sohasem látott hajót közelről szemlélhessék. Londoni távirat jelenti, hogy Flettner Buckau nevű 'ro­torhajója befutott Firth qf Fotthba. — Lavinaomlás, árvíz és szökőár pusztított Olaszországban. Rómából je­lentik : A legutóbbi napok viharai óriási károkat teltek Olaszországban is. A Valietina völgyében sok lavinaomlás tör­tént. Egy lavina a munkások menedék­helyét pusztította el s négy mókást meg­öli. Egy másik lavina öt embert súlyo­san megsebesített. Friaulban hatalmas területek viz alatt állanak. A legtöbb folyó kilépett medréből. Tarvis alatt az Olaszországból Ausztriába vezető ut több helyen meg van szakítva. A Tag­­liamenlo hatalmas kőhidja, amely 1923- ban is már megsérült, most teljesen be­omlott. Domodossolá-ban egy lavina elborította egy vasúti őrnek a házát, az őrt és feleségét súlyosan megsebesítette, két gyermekük meghalt. A iiguriai par­tokon szökőár okozott -óriási károkat. Nizzában a világhírű Des Anglais-sétány nagyrésze elpusztult. — Kitiltották az országból a Színházi illetet. Beogradból jelentik: A belügy­miniszter február 3-án kelt 1184. számú rendeletével a Budapesten megjelenő .Színházi Élet« cimü képes hetilapot az S. B. S. királyság területéről kitiltotta. — Ausztriában újabb 28.000 köz­tisztviselőt bocsátanak »1. Becsből jelentik : A Neu Freie Presse jelentése szerint a genfi tárgyalások során meg­ái lapított nk, hogy az osztrák kormány köteles a közel jövőben újabb 28.00Q állami alkalmazottat elbocsátani, Eddig összesen 72.000 állami alkalmazottat küldtek el, tehát 38.000 hiányzik ahhoz, hogy .teljes legyen a 100.000-bcn meg­állapított csökkentési izám, amely a genfi első jegyzőkönyvben foglaltatik. A létszámcsökkentésre vonatkozó tör­vényjavaslat legközelebb tárgyalás alá kerül a nemzeti tanácsban. — A szór ietkormány leleplezi a németországi ConsuJ-szövetség tizei­men. MoszkábóLJelentik: \ szov­­jethaíóságok letartóztattak két állí­tólagos néniét diákot. Wolst és Kin­de rmannt. akik gyanúba keveredtek, hogy politikai merényleteket akar­tak elkövetni. Az a vád is felmerült ellenük, hogy a Jakab Michac!-íélo koncom gazdasági kémkedésre bé­relte föl a két állítólagos diákot s ilyen Irányban is megindult a vizs­gálat. Kiderült, hogy Wols és Kin­­dermann a Consul-szövctség tagjai, akiket azért küldtek Moszkvába, hogy a szovjet főembereit gyilkol­ják meg. A moszkvai német nagykö­vet közbevetette magát érdekükben s már-már úgy volt. hogy a két le­tartóztatottat áttoloncoliák a hatá­ron. de a szovjetkormánv megmá­sította ezt a szándékát és a sajtó egyöntetű kívánsága rá elhatározta, hogy nyilvános törvényszéki tár­gyaláson fogja tisztázni a német Consul-szövctség két fölbérelt tag­jának szerepét. — Tizeahét. napig egv barlang­ban. Newyorkfcó! jelentik, hogy Col­li ns na k, a cave-ctty-i barlang kutató­jának halálos szerencsétlensége az egész országban nagy t észvétet kel­tett. Collins tizenhét napig volt a Kentucky államban levő Cave City város alatt elhúzódó barlangban be­zárva és egy nappal azelőtt halt meg szomjúság és kimerülés folytán, mi­előtt a megmentésére kiküldött mentő­­expedíció megtalálta. Collins holtteste olyan erősen szorult be egy szikla­hasadékba, hogy onnan nem tudtaú máskép kihúzni, minthogy előbb mind a két lábát levágták. — Régi haragosok, Noviszadról jelen­tik: Székes Lázár és Öcéla Nikola bl­­nátborcsai gazdák régi haragosok vol­tak. Múlt évi április 23-án a két hara­gos a vendéglőben találkozott egymás­sal, ahol összevesztek, miközben Szé­kes Lázár puskából haragosára 'lőtt, a kit csak a iobh kezén talált cl. A pall­osét ói törvényszék szándékos ember­ölés kísérletéért 15 havi börtönre itéite. Az Ítéletet ma a noviszadi felebbvitcli 'bíróság, liclibenhagyta.

Next

/
Thumbnails
Contents