Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-15 / 44. szám
1925 február 15, BACSMEGYEI NAPLÓ 15. oldal A meggazdagodás 482 módja A „Revue de Monte Carlo“ Monte Carlo, február. Meute Caiíúbau két újság jelenik meg. Egy napilap, a »Petit Monégasque« és egy hetilap, tíz az utóbbi úgynevezett tudományos folyóirat, a. magasabb és jobb körök számára. Ennek a! »tudományos újság«-nak a »La Revue de Monte Carlo- a cinre. Rendesen hozza a megbízható roulctte-szótárt, roulette-szériákat, a trenteet quarantc sorozatokat, továbbá a játékról tanulmányokat, valamint a nyerésnek eddig még ismeretien /módszerét. Ez a revü pontosan közli az összes roulette-számokat, amelyek egy hét alatt a játékterem második szánra rbolette-asztalnál kijöttek, A statisztika rendkívül érdekes. Kiderült példán!, hogy a múlt héten a zéró 127-szer jött ki, 26-szor csütörtökön, de péntekeu csak hétszer, továbbá, hogy ezen a hé, fen minden szám gyakrabban 100-szor s ritkábban 140-szer jött ki, 2247-szer nyert a fekete, 2298-szor a vörös. A golyó egy nap alatt körülbelül 650-szer gördült végig ezen az asztalon. A : Revue de Monte, Carlo« mindent tud, mindent ieljcgyez s még azt is számon tartja, ha egy croupier a másiknak átadja helyét. Például az első croupier, aki pénteken 1024 december )2-ért a golyót gördítette, a hatos számot hatszor, az 56-ost pedig négyszer érte el, ellenben as utána következő croupier mindéi a 16, 23 és 25-ös számokat vetette, melyek az előzőnél egyáltalán t;cm fordultak elő. Az első croupier többször dobott vöröset, mint a másik pedig teke' tét. A Revue hosszú kimerítő listáiból mindent ki Ieirct deríteni és az itt közölt adatokból csodálatos rendszereket lehet konstruálni, amelyeknek bizonyosan kelt nycriiiök. A lap mindegyik számában egy játszma található és a kommentár mindig az, hogy még régebben lehetett volna nyerni, ha valaki evvel a szisztémával játszott volna. A következő héten azután, oh, nyájas olvasó! természetesen megint másként kaszálódnak össze a szerencse kiszámíthatatlan utjai. Ezek a rendszerek a következők: Differenciális játék tucatra. A logikus lépcső. Az elővigyázatos kapitalizáció. A nagyon óvatos játék. Várójáték a kisjátékosok számára. Nagysikerű vegyesjáték. Kabalisztikus rendszer. Villámgyors játék. Három arany golyónként A torinói játék. Végül a Revü 482 különböző rendszert ismertet, amelyeknek feltétlenül nyerniök kell. A Revü kiadóját úgy képzeltem el, mint egy ideálista aggastyánt, a roulettolögia professzorát, vasi- olyasvalakit, aki ott ül a kaszinó mögötti napsugaras helyen, egyszerű kis szobácskájábán és számol-számoi, csalhatatlan biztos módszereket épit ki, hogy gazdagok lehessünk, 482 rendszert már ismer, de őt Is csalogatja a hitvány Mammon. Nem! Ö egyáltalán nem játszik. Különben nem lenne rászorulva arra, hogy a »Revue de Monte Carlo«-t kiadja. Vagy talán nem is olyan vad ideálista, hanem szürke, szimpla nyárspolgára a monacói fejedelemségnek. Ezeknek tudvalevőleg törvényeik értelmében nem szabad résztvétmi a kaszinói játékban. Ebben az esetben az idealista egy marscilli ur, aki a Revircbc a , következő hirdetést odú be: Tökéletes eljárás, amelynek segítségével pénzt lehet nyerni, kis tőkével is. Cint. stb. Egyszerűen Monte Carloba utazhatna 'és1 játszhatna avval a kis tőkével, afitentiyibe a'hirdetés közlése kerül. Ez nem az egyedüli hirdetés a Revue de Monte Carlo «-ben. Olyan emberek, is híreinek, akik először egy- rendszert ítkanta!» kitalál »Rendelkezem a szükséges tőkével és hajlandó vagyok együttműködni egy kipróbált rendszerű játékban, amely állandó nyereséget biztosit. Komolytalan ajánlatok kalandorai kíméljenek meg. 26-os számú postaszekrény.« Egy zálogkölcsönző azt hirdeti, hogy a" legmagasabb árakat adja ékszerekért és szőrmékért zálogba. Egy kiadó a legérdekesebb és legeredetibb tudományos regény, amelyet Valaha rouletteről írtak. Ludus dr. titka; címmel, hetedik kiadása hirdeti. így tehát a legteljesebb mértékben nemzetközi éz a szigorúan tudományos folyóirat. A német hirdetés azt adja tudtál, hogy Danzi szabad városában Zoppot kaszinóba!? is folyik a roulettejáték. Semmi kétség, hogy oLt is mérhetetlen vagyont lehet szerezni, ha előzőleg a ■Revue de Monte Carlo« összes szántait kívülről megtanulta az ember, valamint a 482 rendszer közül .íjait az egyet, amelyik valóban helyes, ki tudja választani . . . TERE-FERE Schratt Katalin, Sdiratt Katalin újra föllép a színpadon. Ferenc József egykori barátnője késő öregségében a rivallda fényében áll. Miért? A magyarázat egyszeri!. Az kényszeríti őt erre ami Duse Eleonórát: teljesen elszegényedett, meg kell keresni mindennapi kenyerét. Az egykor dúsgazdag színésznő az éviek során lassanként eladta, clárvereztette mindenét, azokat a tárgyakat, melyeket bécsi és ischli villájában gyűjtött. Az első árverést ilyen módon je knfette be: — Egy ischli villában több ingóságot elárvereznek, mely egy volt udvari színésznőé. A hirdetésre nem tétette oda nevét, de mindenki tudta, hogy ezek az ezüstnemitek, ezek a régi bécsi porcelánok, ezek a viz festmények, faszobrok az ö tulajdona. Ebből az alkalomból több adomát mesélnek, melyet tőle tudtak meg Ferettez Józsefről. A király egy este a bécsi operában először látott smokingot, melyet az angol szabók találtak föl. Másnap .megkérdezte barátnőjét: Mic»da rövid, fekete zsakettot hordtak tegnap este azok, akik az első 2/sötyében ültek? ' Schratt megmagyarázta, hogy ez az utolsó divat, de a király nagyon furcsállotta. így nyilatkozott róla: — Aki smokingot húz.;az azt akarja elhitetni, hogy frakkja van. Pedig nincs is frakkja. Nem is szerette a király a smokingot, akárcsak a liftet. Ha csak tehette, gyalog járt a lépcsőkön. A gépkocsival sem tudott megbarátkozni. 1908-ban iilt rá először, mikor VII. Edwárd király meglátogatta. Nizzában egyszer a Helder-étterem külön szobájában vacsorázott szárnysegédével és Lichtenstein Rudolffal, szoros .inkognitóban. A véletlen úgy akarta, hogy egy másik különszobában Erzsébet királyné vacsorázott egy hölggyel, szintén szoros inkognitóban. Egy harmadik teremben pedig Palmer, a bécsi .bankár vacsorázott barátjaivai. Nem szoros inkognitóban. Mikor a királyné ki akarta fizetni vacsoráját. észrevette, hogy sem nála, sem a hölgynél nincs pénz, ennélfogva a hölgy az étterem tulajdonosát értesítette, hogy másnap fizetik ki számlájukat. Már indulni akart a két hölgy, mikor a tulajdonos jelentette, hogy számlájukat kiegyenlítette az a bécsi ur, aki a harmadik szobában vacsorázik. Palmer, a bankár. Ferenc József pedig csak később értesült arról, hogy a királyné itt járt. * Időjóslót 1925 re. Az idei időjárás szeszélyes,’ hisztérikus. Januárban már volt telünk, tavaszunk, nyarunk, őszünk Mindenünnen a Világról hasonló jelentésüket kapnak a meteorológusok. Rendkívül nagy hidegek, szeszélyes hőhullámok , viharok, áradások, földrengések, köd, cső. Mit jelentenék ezek az ingadozások? Egy angol tudós erre így válaszol: — Mindennek az oka a hold, az a nyirkos, vizes csillag, melynek már a régiek is nagy -befolyást tulajdonítottak. A földréteg mozgása nagyobb erő'el mutatkozik télen. Ebben az időszakban a föld közelebb van a naphoz, mint júliusban. Minthogy pedig e roppant tömeg vonz bennünket, a föld-csuszamlások is gyakoriabbak. Az idén azonban akkor van a föld a nap közelében, mikor a hold is leginkább közeliinkbe:ér, különösen ujbold idjeén, -- ekkor közöttünk és a uSp között foglalt helyet — s Így a hold és nap vonzóereje egybe esik. Ez a megkettőzött .vonzóerő természetesén kihat a földrétegre is, q tengerre is és sok zavart okoz. Morrell, a csillagász már évekkel ezelőtt megjósolta azt, hogy az 1925-ös év meglehetősen viharos lesz, különösen a szeptember hónap harmadik hétében. * Szent bürokrácia! Németországban forradalom elsöpörte a régi rendszert, de egy megmarad; a császárságból: a bürokrácia, ' az aprólékos, szőrszálhasogató, kicsinyes, sokszor bosszantó, sokszor mulatságos .hivatalnok-gondolkozás. Ha leroskadtak az avatag pillérek, azért tovább uralkodik a szent bürokrácia. Pár példát.Hylein kereskedő kikocsizik rcgy reggel Berlin mellé. Az erdő mellett három utouálló rátámad és el akarja kötni lovát. A kereskedő fórgópisztolyt ránt, kétszer rájuk lő, megostorozza lovát ($• sikerül megmenekülnie. Az első rendőrőrszobában jelentést tesz a történtekről. A rendőrség jegyzőkönyvet vesz iöl s a kereskedőt hatvan aranymárka pénzbírságra Ítéli, mert »kétszer lőtt pisztolyából olyan területen, melyet lakottnak lehet tekintenie. Egy vidéki város állomásán leszáll a vonatról férj és feleség, a feleség elájul, férje támogatja öt, hogy kocsihoz vezesse. De a tolongásban a férj leejt egy üvegköcsögöt, mely rapittyán összetörik. A szegény ember viszi tovább az ájult nőt. Itt rájuk kiált a rendőr, hogy három 'aranymárkát kell fizetnie, mert .beszemeteltc az állomás járdáját Máris hajlandó kifizetni q férj -a három márkát. Nem, mondja q rendőr, a három márkát a pénztárnál kell kifizetni s előbb jegyzőkönyvet kell venni róla. Ájult feleségét az ácsorgók gondjaira bízza, rohan a hivatalba, hogy jegyzőkönyvet vesznek fel, majd a pénztárhoz. Közben néhányan fölszedegetik a járdán heverő üvegtörmelékeket, kiviszik az uccára. Negyedóra múlva lihegve érkezik a férj. — Itt a jegyzőkönyv. itt a vevény — mondja a rendőrnek. De a rendőr most már kijelenti, hogy a három márka befizetése fölösleges, mivelhogy az ilvcgtörmclékck az uccáti vannak ds az, ami az uccán van nem tartozik a pályaudvari rendőrség hatáskörébe. Egy köztársasági érzelmű német figyelmezteti a falusi hatóságot, hogy hét év után is Császári csendőrség van kiírva a laktanyára $ megkérdezi, mi ennek' az oka. Pár nap múlva választ kap a hatóságtól, mely azt kösd! vele. hogy csak két aranymárka befizetése után tolhatja meg erre a telekiét s amennyiben nyolc napon belül nem Űzeti be uz összeget, kérdéséi tárgytalannak tekinti. Horn tábornok q hadtestparancsnokág előtt lebukik lováról, megsebzi magái, lova elszabadul. Egy hölgy ragadja meg a lovat. Közben pedig, rnig a tábornok véresen föitúpászkodik q földről, és sántítva beleié indul, a közlegények..: kik ezt a jelenetet végignézték, feszes kaptákban állnak előtte ds moecani sem mentek . . ■ * Pályázat hóhért, állásra. Lengyelország hóhért, keres. A pályázatot már régóta kiírva. Most érkezett az első ajánlat. A jelentkező a legyei kormányhoz, beadványt intézett, melyben kifejti érdemeit. Biztosítja a kormányt, hogy megbízhatóság, lelkiismeretesség, kötelességtudás tekintetében senki sem ' állhat ja vele a versenyt, mesterségét már régóta gyakorolja. Ausztriában pribék volt, s minthogy előléptetést kivan, hóhér szere tue tenni Lengyelországban. — Annyival is inkább — irjq — mint-, hogy magam is lengyel vagyok és munkámat országom, hazám javára szeretném gyümölcsöztetni. Fizetésemet legalább annyiban állapítsák míg, mint egy államtitkárét. Elsőoisztqlyy szabadjegyet kérek minden utamrá, a kivégzés helyéig, kitűnő segédszemélyzetet, azonkívül nevem titokbannrlását. Lengyelországban nem könnyű hóhérnak lenni, ha figyelembe vesszük, hogy itt háromféle halálbüntetés vau. aszerint, hogy területe a régi Lengyelországhoz, vagy Németországhoz, vagy Ausztriához tartozott-e. Az újonnan odqcsatolt területeken még nem léptették életbe a lengyel törvényt. Ezért Galíciában még mindig akasztanak, Posenben és Sziléziában vagy lefejeznek vagy akasztanak, a többi helyeken pedig főbelövik az elítéltet. A jelentkező — mint hangsúlyozza —■ mind a három nehéz műfajt egyforma könnyedséggel,' szakértelemmel gyakorolja. * Franciaország és a nemesi levelek. Már régebb óta foglalkoztatja a francia közvéleményt az a hír, hogy a mai kormány teljesen el akarja törölni a nemesi dineket. A nemesi címek adományozása Franciaországban megszűnt a harmadik köztársasággal. de mikor XV1I1. Lajos trónra lépett, visszaállította a forradalom előtti régi nemesség Jogait s ugyanakkor elismerte az I. Napoleon- alatt keletkezett nemességet is. Ebben az időben progresszív adót vetett ki a nemesi címekre, a herceg 18.000 frankot fizetett, a báróság ellenben csak 5.000 frankba került. Ez az adó nem volt egészen kőtelező, de hogyha a nemesi cim viselője nem íizette meg. az állam nem szolgáltatta ki kuíyabőíét, nem erősítette meg jogában, tigy hogy az illető hivatalos beadványokban nem is használhatta címét. Ez a rendelet 1815-ből származik. A nemesi címek elismertetésért íizotendö adórendelet az 1925-ik esztendeig érintetlen maradt, de a műit . hónapokban egy francia közgazdász árt indítványozta a kormánynak, vettesse ki újra az adót, hogy az állam jövedelme gyarapodjék. A közgazdász így érvelt: « — Ha az adót kötelezővé teszik, az állam a 80.000 nemességet viselőtől ezen a cinien körülbelül tíz milliard frankot szerezhet. Ellenben a kormány mégis letett a tervről. Mert Igaz ugyan, hogy sok nemes van ma Franciaországban, de vajmi kevés van azok között, aki pénzt is hajlandó fizetni a kutyabörért. Az elmúlt öt esztendőben mindössze 17-en kérték nemességük hivatalos beiktatását, ami az államnak csak 35.0000 frank jövedelmei jelentett. A pénzügy miniszter tehqt erről a csipcsup haszonról -nagylelkűén lemondott. M0RAVETZ zenemiikereskedése TIMISOARA Románia *tnf-mükö?.pontja Mintítn sBcgrersüeíéai gyorsan ej pontoxia <•:ást«*. — Jegyzékek ingyen. 373
