Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-15 / 44. szám

20 OLDAL » ÁRA 3 DiitÁR PeStariaa piáiénál BAGSMEGYEI XXVI. évfolyam Suboiica, VASÁRNAP, 1925 február 15. 44. szám Megjelenik eaindaa reggel, ünnep ntán ć« hétfőn délben Telefon széni: Kfaddbivata! 8—58. Szerkesztőség 5—10 EiSfiietéci ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotka, Alekseadrova ul,l.{Ls5b»ch-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rost'a-Fonciére-palaU) Iskola és politika Megdöbbenve olvassuk a hírt, mely a német középiskolák be­zárásáról s a magyar osztályok ellen hasonló intézkedések elha­tározásáról számol be. Szorongva nézünk az esemé­nyek elé. S ezt a szorongást alig enyhíti az a reménykedés, hogy a kormányzat nem követhet el saját érdekei ellen ilyen jóvátehe­tetlen merényletet. Még melegei: azok a szavazatok, amelyek a Vajdaságnak nem egy járásában győzelemre segítették a radixális jelöltet, a vajdasági magyarság­nak még a fülében csengenek azok a szavak, amelyek még egy héttel ezelőtt a kormányzopártok jőszándéku belátását, támogató segítségét helyezték kilátásba a magyarságnak s melyek a radi­kális párthoz való csatlakozásban jelölték meg a magyarság érde­kének leghathatósabh védeimót. Mi lett egyetlen hét alatt ezekből a szavakba! ?!N$?m gondolják-e azok a pártok, melyeknek ezután ;s szükségük írivet még mégy-ár szavazatokra, hogy még u ieglii­­székenyebbeket, a félelem önkén­tes áldozatait, a minden hangos szóra bedöiöket sem fogják meg­nyerni a maguk számára, ha a Vajdaságban tv magyarság egy jelentékeny részének támogatá­sává! megnyert csata után a leg­első dolguk a magyar iskolák bezárása. Jó! tudjuk, azok előtt, akik elhatározták magukat erre az erőszakos intézkedésre, hiába hivatkozunk a törvényre s a jogra, s a törvényesség pajzsával hiába akarjuk megvédeni a halálra ke­resett iskolákat. Sikert csak ak­kor érhetünk el, ha meg tudjuk őket győzni, hogy ha a magyar iskolák ellen törnek, saját uralmi pozíciójukét is gyöngítik. A pártok aránya azt mutatja, hogy a vajdasági választások tényleges eredményének n vár­ható eredményektől való eltérése adta meg a kormánynak a több­séget. Mondhatjuk tehát, hogy a radikális pártra leszavazó magya­rok jelentékeny részben váltak a kormánytöbbség kialakulásának tényezőivé. Bizáncban Isit volna a hála, de ez a hála Beogmdb.au is? Földet, jogot, békét és kenye­ret igérrek a kormányzópártok azoknak a -magyaroknak, a’ dk őket támogatják. Ezt ígérték n csak nyugtalan ielkiisniereíét s álmatlan éjszakákat adnak neki, ha bezárják a magyar osztályokat. Ez a kérdés s az a mód, ahogy « kormány a német iskolákkal elbánik, azoknak a meggodoiások­­nak jogosultságát hangsúlyozza, amelyeket a kisebbségi kérdés revíziója címén nemrégiben eze­ken a hasábokon szóvá tettünk, íme g németek $ taxiit nemzet­gyűlési választáson páratlan sikert érve el — nyolc mahdátumot szereztek, amelyből minden atro­citáson, választási trükkön és fe­nyegetésen keresztül is megtar­tottak hetet. Amíg a németeknél: nem volt parlamenti képviseletük, szabadon működhetett a kuUurbund jak és voltak iskoláik. Most, hogy a németeknek van parlamenti kép­viseletük, nincs kultiirbundjuk és nincsenek középiskoláik. Használt-e hét a németségnek a parlamenti képviselet, pedig képviselőik ta­gadhatatlanul bátran, lelkesen, sok tudással s önfeláldozó erély­­lyel védték a németség érdekeit. Nem mi, a lények hangsúlyozzák, 'az a kisebbségi politika nem lehet eredményes, amelyik csuk a fog fegyvereivel, csak az alkotmányra való hivatkozással akarja megszüli­­'élni a sérelmeket és ókor ja' betöl­teni a kívánságokul. A magyar kisebbségi politika a választási harcokig ej'ig tett n^ásh n-úlffe jgyük rnszlörudjára tűzte a trianoni s:er:ődést, másikra az alkotmányt-, hat módikra a kisebbségek védel­méről szóló nemzetközi megállapo­dást s a kisebbségi sors kálváriáján igy processziözott egyik sérelem Stációjától n másikig. S mi lett az eredmény? Nem vagyunk ciniku­sok, a legmélyebb fájdalom hang­ján mondjuk: ha a magyar osztá­lyok megmaradnak, talán azért ma­radnak meg, meri a magyarság nem jutóit parlamenti képviselethez. A választásokon a magyarság el­vesztette parlamenti képviseletéi, de talárt megnyerte.a magyar iskolákat. S ha ez igy van s ha mindattól a veszedelemtől, amit a németség választási sikere a németségre zudit, a magyarságot választási kudarca menti meg, okos, bölcs, politikus, magyar érdeket szolgáló cselekedet-e ózza! tőtnjénezni a magyar önérzetnek, hogy csak az műszak tette lehetetlenné a maJ gyarság választási sikerét. Ha már elvesztettük ezt a csatát, legalább azt a hasznot biztosítsuk a magyarság számára, amit még o csaíaverésböl is meg lehet menteni. - A német iskolákat be­zárja az uralom bosszúja, mert a németeknek hat középiskolájuk van, a magyar osztályokat talán megkíméli, mert e magyaroknak egyetlen képviselőjük sincs. N:m az-e a legelemibb, a leg termés :e u­­sebb magyar kötelesség, hogy nz veszélyeztessük a magyar osztályo­kat annak hangoztatásával, hogy a magyarság egy részét csak az'erő­szak terelte be a kormányzöpárlok támogatói közé. Az egyik magyar lap irta ma a. következő mondatot: „Hogy Pribicsevics mit mond, az nem fontos". Pribicsevicstöl függ ma a magyar iskolák sorsa, Pribi* csevicsíől függ me a magyar gyerekek jövője, Pribicsevicstöl függ ma az egész magyar iskola­­kérdés -elintézése és ekkor akad­nak magyarok, akik azt hirdetik s azt at véleményüket akarják a rnegyafeág közmeggyőződésévé tenni, i*ogy nem fontos az, hogy Pribicsevics mit mond. Akiknek fontos a magyar iskola, azoknak kell, hogy fontos legyen annak véleménye is, aki ma a magyar iskolák föíött-szabadon rendelke­zik. Ez a fölfogás, ez a meggyő-' ződés vezetett el eddig is a ka­tasztrófa politikájáig. Az igazság­­hon való elbizakodott hit, az al­kotmányba vetett túlzott remény­kedés s az a hetyke önérzet, rneiy nem számol a szembenálló erőkkel, mely nem tekinti az utakat járhatatlanokká tevő aka­dályokat s mely megelégszik, ha mindennap elrikolthatja a maga vaksággal és hódúi tsággal meg­vert csakazértis-ét, — íme, ezek a tényezők, * melyeknek majdnem annyi részük van a magyar sors megnehezedésében, mint Pribi­csevics Szvetozér kíméletlensé­gének. A magyarság azonban jobban hisz a világító, a visszhangos példáknak, jobbanhisz a tények­nek s a cselekedeteknek, mint az üres szavaknak, melyek e! akarják kendőzni az igazságot s le akar­ják részegíteni önérzetét. A ma* yyarság a választási hadjárat rojrijai.ból nem píedesztólt akar kimenteni csatavesztő vezérek iába alá, — a magyar kisebb* ség meg akarja menteni az isko* lói!. Balugdzsics beriiml követ részivesz a politikai helyzet megoldásában Äz ellen?,élű blokk vesseféteége befejezte íanácskovásait Beogradbó! jelentik: Politikai körökben nagy feltűnést keltett az a hír, hogy* Balugdzsics Zsivc­­jin. berlini követ politikai ügyben a legközelebbi napokban Beo­­gra'dba érkezik. Balugdzsics tud valevőén a legutóbbi kormány­­válság idején is nagy szerepet játszott a belpolitikában, egy íz­ben mint a korona bizalmi em­bere a pártokkal tanácskozást is folytatott és akkoriban nagy fel* tűnést keltő nyilatkozatában a leg­felsőbb körök álláspontját sze­gezte le a politikai helyzetről. Mindezt tekintetbe véve azt hi­szik, hogy Balugdzsicsnak a mos­tani zavaros helyzetből való kibon­takozási tanácskozások során is fon­tos szerepe lesz. Az ellenzéki blokk be­fejezte tanácskozásait hz ellenzéki blokk vezetői szom­baton délelőtt Ő3 délután folytat­ták és befejezték három nap óta tartó tanácskozásukat. A tárgya­lásról semmiféle kommünikét vagy nyilatkozatot nem adtak ki és a pártvezérek megbeszéléseik anya­gút. szigorúan titokban tartják. Általában úgy latszik, hogy az ellenzék a parlament összeülésóig nem is fog semmi közös politikai akciót kezdeni és határozataikat taktikai okokból nem .hozzák nyil­vánosságra, nehogy a kormány oz ellenzék terveit előre ellen­súlyozhassa. A költségvetés a minisztertanács előtt A miniszíertánács szombaton este fél hattól fél nyolcig ülést tartott, amelyen a kormány vala­­mennyi tagja részt veit. Az ülé­sen hír szerint a költségvetésről tárgyaltok, A költségvetési év tudvalevőén április elsején lejár és addigra el kell. készülni az nj büdzsének, nehogy ex-Iex követ­kezzék be. Mivel a parlament megnyitásától április elsejéig nem. leitet n költségvetést tető alá hozni, a kormány kénytelen ismét a tizenkelte d.d: rentís: eréhez nyakú. A minisztertanács ezért megbízta a pénzügyminisztert až áprilisi tizenketted kidolgozásával, hogy azt még márciusban el lőhessen a nemzetgyűléssel fogadtatni. A tanácskozás egyéb anyagára nézve a kormány tagjai nem voltak haj­landók felvilágosítást adni, bizo­nyos azonban, hogy a miniszter­tanácson a belpolitikai helyzetről és a választási eredményektől í$ fontos megbeszélések vájtak. A német képviselők beogradi akciója Neuner Vilmos és dr. Bellu­­ntácher németpárti képviselők Beo­­gradban tartózkodnak, »Hol a né­metség sérelmei ügyében járnak el a kormánynál. Szombaton Neu­ner dr. terjedelmes memorandu­mot nyújtott be a belügyminisz­tériumnak a párdűnyi események ügyében, továbbá erről hosszas megbeszélést folytatott Vitáét bel­ügyi államtitkárral is. A bead vényben Neuner dr. kifejti, hogy a pérdányi eseményekért Petro­­vies jegyző és e községi elöljáró­ság felelősek, ennek ellenérv ezek még mindig hivatalukban vannak, míg a német polgárokat letartóztatták és súlyosan bántal­maztak is. Séhamather és Neuner délben fel­keresték Pribicsevics Szvetozár közoktatásügyi minisztert, akihez kérdést intéztek, hogy megfelel­nek-e a valóságnak a német közép-

Next

/
Thumbnails
Contents