Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-14 / 43. szám
6. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925 február 14, Bizalom az ősi erényben Ma egy idegen városban jártam, ismeretlen uccák, ismeretlen emberek között és egy barátomat ' kerestem. A címét nem tudtam. Ilyenkor az ember úgy tájékozódik, hogy sorra kérdez minden szembejövőt: >.kérem szépen nem tetszik tudni, hol lakik Iksz Ipszilon?« Mire a jó benszülöttek ingyen útbaigazítják. Ez szabály és kötelesség, akárcsak az uccai .dohányzónak tüzet adui. Hát én is így kezdtem. A toronyórán ekkor pont tíz óra volt, délelőtt. — Pardon kérem, nem tetszik tudni, hol lakik Iksz Ipszilon? — A diváuykitömö? . — igyekezett prceizirózni a dolgot a megszólított. ~ Nem, a harisnyastoppoló — mondtam én reménykedve.-- Ja? Hogyne ösmerném! Nagyon jól ösmerem lelkendezett a benszülött — csak tessék erre egyenesen lemenni a vörös ökör hétig, aztán balra át. fel addig a rácsos kapuig, amely zöldre van festve, onnan könyök irányban két ucca vezet, amelyik srégeu balra fut és úgy néz ki, mint egy lófej. abba ne menjen, a másikban lakik az Iksz ur. — Köszönöm szépen — mondtam meghatottál! és nekivágtam eredeti Útmutatás szerint. »Milyen, jó is — gondoltain — itt sose lehetne eltévedni, ez az egész város egy család — és felfrissült lélekkel, amit csak egy ilyen felcmclőeu kollektív érzés tud előidézni, bandukoltam tovább. Alig félórai csatangclás után elérkeztem a válaszúihoz. Itt kétségbeejtő dilemma lepett meg, a mennyiben sehogyse tudtam megállapítani, hogy melyik a iöíejü ucca. A kettő közül ugyan az egyiknek hosszúkás és púpos alakja volt. de ez inkább a tevére emlékeztetett, mint a lóra. Megszólítottam tehát egy nőt: —- Pardon nagysád, nem teccik tudni melyik házban lakik Iksz Ipszilon? A nő rámnézett kék szemeivel és igy — Ezzel a két szememmel! — és nagyobb nyomaték kedvéért rámutatott antracéaikélc szemeire — csak menjen most hozzá, még valószínűleg otthon találja. — Hol lakik? — Én? — kérdezte a néni kecsesen. — Nem, a stoppoló! — tiltakoztam. — Itt. egyenesen menjen addig a szoborig, látja?- (nem látom) onnan derékszögben fel a Szentlélek zárdáig, az ott, amelyiknek a teteje idelátszik (nem látom), ezzel szemközt van egy kiugrás ház sok cirádával, félemelet, numero három. Itt lakik az Iksz, — Numero három? — ismételtem a búcsúzénál és ő helybenhagyólag bólintott. — Végre! — sóhajtottam, amikor a numero három ajtó előtt álltam és becsengettem. A figyelő ablakban egy bájos kislány feje jelent meg és én rögtön láttam, hogy roszkor jöttem. i — Az Iksz Ipszilout keresem — mentegetőztem — de ha talán, most nem ér rá . . . — - Iksz Ipszilon nem lakik itt — jej kmette ki a nő és becsapta az ablakot. Nem vesztettem el lélek jelene temet és újra becsengettem. Ezúttal egy kopasz ur feje bukkant fel, aki mérgesen kérdezte: — Mit akar maga? — Az Iksz Ipszilout keresem — mondtam. — Itt nem lakik semmiféle Iksz Ipszitou Zó — dühöngött a vén mókus. Ebben a pillanatban ért . oda egy rettentő nagy. darab puilembcr. — Nézd csale — hívta fel rám Ügyeimét az öreg — valami Ikszct keres ez a gyanús pasi. — Jó lösz, ha tovább áll — lóbázta meg karjait a Marhaerős és én sürgősen elhagytam u színhelyet. Már alkouyodott, esteledett, a körúton kigyultak a lámpák és én még egy utolsó próbát tettem egy biciklis emberrel, áld éppen fel akart pattanni a kerékpár hátára. — Nem tetszik tudni, hol lakik Iksz Ipszilon? — Jaj kérem, én nem vagyok idevafelelt: — Jaj kérem rossz helyen keresi! Iksz a másik városrészben lakik, a Duna-rnentén —- és megmagyarázta. — Kisztihand — mondtam hálásan és visszafordultam. Délidé járt az idő, a mikor a Duna-partjára érkeztem. Gyönyörűen sütött a nap és elébe álltam egy halászembernek, aki éppen kivetette a hálóját. — Pardon molim — üdvözöltem lojálisán — nem teccik tudni merre lakik az Iksz Ipszilon? A halász lesütötte a tekintetét és csöndes szomorúsággal a hangjában, igy válaszolt: — Az szegény elköltözött. — Hova költözött?- A temetőbe. — Hát meghalt? — Valószínű, hogy meghalt, mert én is ott voltam a temetésin — mondta a halász maliciózusan. — De az lehetetlen! — estem kétségbe — hisz nem is tudtam, hogy beteg volt! — De ha én mondom magának! — sértődött meg a halász — csak nem képzeli, hogy tréfázok a megboldogulttal ? Pala lepő - - búcsúztam könnyes szemekkel és alvajáróként botorkáziam a házak mentén. Az igazságügyi palota e'őtt belém kötött egy őszhaju néni: — Mért sir pubika? — Jaj. jaj, ne is tessék kérdezni — jaj vcszékeltem — jaj, jaj. — Nó, de hát mi a baj? — vigasztalt. — Meghalt a drága Iksz Ipszilon, legjobb barátom; béke hamvaira. — A cipőfelsőrészkészitő? — Nem, a harisnyastoppoló — bőgtem. — De hiszen az él! Tegnap láttam a kávéházba, olyan egészséges, mint a medve! — Biztos, hogy őt látta?, lósil — exkuzáita magát a biciklis — én a szomszéd uccában lakom! — és tovakerekezett. Elérkezett a hazautazás ideje és a sarki rendőrhöz fordultam teljes bizalommal: — Kérem szépen merre van az állomás? — Azt hiszem arra — mondta bizonytalanul a rend éber őre és elővette a zsebtérképet és tanulmányozni kezdte. Alig félórás búvárkodás után kétségbeesve igy szólt: — Ha erre metrv egyenesen több mint biztos, hogy odaér, de a legjobb lesz, ha ffakkerbe1 ül — ezzel szalutált és faképnél hagyott. (t. i.) Móricz Zsigmondi levele a sentai műkedvelőkhöz Üzenet a Buzakalász szereplőméit Sen'áról ic!en‘ik: A sentai műkedvelők legújabban Móricz Zsigmond Buzakalász'' cimii három felvonásos színmüvének előadásira készülnek. A kitűnő műkedvelő gárda, amely a múltban is szép sikereket ért el, lázasan készülődik az előadás: a. Pázmány Zoltán, az előadás főrendezője, a bemutató , előadásra meghívta a darab szerzőjét : Móric/. Zsigmondot is, aki a meghívásra a kővetkező lét eiét irta Pázmánynak és a sentai műkedvelőknek: Igen tisztelt Főrendező Ur! Kedves kolléga Öcsém! Szives, hálás köszönettel vettem kézhez a Búza kalász szentai bemutatójára vonatkozó referádáját. Mondanom sem kell, talán, hogy öregedő lelkem egész szerctete és csodálata fordul Önök felé, akik elég bátrak és önfeláldozók az uj hazában élő magyarok előtt is megszó-1 laltatni engem, hogy demonstrálják a I tragédiái magyar élet roppant erő!* ■ szitéseii A Buzakalász nem színpadi sikerekért, — tantiemért született meg berniem. Megszületett azokért az igazságokért, amelyeket el kellett mondanom, ki kellett vetítenem a kendőzött hiúságok és önmagunkat szédítő hazugságok mai tenyészetében. Ha a Buzakalász eseményein keresztülszürt igazságokat Önök megértetik a közönséggel, teljes a sikerem. Es én csak ezt kérem, csak ezt várom Önöktől. Az anyagi siker legyen az Önöké sok áldozatukért. Ellenben minden írási, szinlapot, esetleg fényképet, ami a Buzakalászra vonatkozik, juttassanak cl hozzám, hogy emlékem legyen a szentai ünnepről. Lélekben Önökkel leszek és a kuliszák mögött én is szorongok a szentaiak megértő elismeréséért, amelynek oroszlánrésze Önöket illeti meg a. kockázatos vállalkozásért. A Buzakalász minden szereplőjét ölelem Önnel együtt és forró sikert kívánva mindanyuyiuknak, őszintén tisztelő hálás hive Móricz Zsigmond A sentai műkedvelők Móricz Zsigmond buzdító levele hatása alatt a legnagyobb igyekezettel készülnek a Busakalász-ra. A Klub-kávéházi gyilkos a bíróság előtt Illy László rágalmazás! pőre Budapestről jelentik: A budapesti büntetőjárásbirósásí pénteken tárgyalta Illy László, a hírhedt Klubkávéházi gyilkos és felesége ügyét, akik ellen két fiatal ícánv. Tőkés Erzsébet és Tőkés Margit^ indított pert alias indok bál elkövetett rágalmazás elmén. A tárgyaláson llly Lászlónét hallgatták ki először, aki elmondotta, hogy az egyik Tőkés-leány a lépcsőházban. durván rátámadt. azt mondta neki. hogy fogja be a szákit. mert felpofozza. A bird: Hát miért mondta magának a Tőkés-lány. hogy- fogja be a száját? Illy né: Azért, mert én nem szóltam egy szót sem. A bíró: Nagyon furcsa. lllyné: Kérem, mi ártatlan, békés emberek vagyujüc. ők kötnek mindig belénk. Mindig azt mondták: mit beszélsz. te gyilkos?! BöríöntöUeléknek neveznek minket, csak azért, mert a férjem Illy László, ezért üldözik a férjemet. Rám meg 'azért baragusznak. mert én tisztességesen férjhez mentem, ők meg öreg kotlóstyukok maradtak. Illy László kijelentette, hogy a Tőkés-lányok belekötöttek kutyájába. amit felesége nem tudott szó nélkül hagyni. .4 bíró: A felesége azt mondta, hogy ö bizony szó nélkül hagyta. lllyné (férjéhez): Hát kérlek, te csak tudod, hogy szó nélkül hagytam. llly: Nem tudom. Ahogy a feleségem természetrajzát ismerem, én bizony feltételezem róla. hogy nem hagyta szó nélkül. llly ezután elmondotta, hogyan sértegették a feleségét a Tőkés-lányok. majd kijelentette. büszke, hogy neve bent szerepelt a lapokban. lllyné (közbevág): ÍLn meg büszke vagyok arra. hogy börtöntölteléknek tttuUUják az uramat. A védő: Erre talán mégsem büszke . . . llly (a védőhöz): Leckézietést öntől sem fogadok el. Igenis büszkék vagyunk rá. A biró szigorúan csendre intette a vádlottat. Most mér ne hepciáskodiék, forduljon a fal felé és ne j feleljen minden közbeszólásra. A járásbíróság ezután a tanukat 'hallgatta ki Uj megyebizotfsági tagok A belügyminisztérium neryven aj tagot n rvtzett ki a bácskai megyebizottságba Noviszadról jelentik: A belügyminisztérium a noviszadi kerületben négyven uj megyebizottsági tagot nevezett ki. Az uj kinevezettek névsora: Dungyerszki Gyóka földbirtokos Kulpin, dr. Petrovics Milos' volt főszolgabíró Novlszad. dr. Petrovics Brankó. a noviszadi terménytőzsde főtitkára. Dimovics Dimitriie nagykereskedő Noviszad. Mátics Milorád földbirtokos Csurog. Kovácsévies Radivoj. a gyáriparosok országos szövetségének noviszadi titkára, dr. Nikolics Gyúró orvos Szrbobrán, Dungyerszki Szteván földbirtokos, Dobanovacski Pál nyugalmazott főispán. Gavanszki Deián földbirtokos. líadzsics Tódor földbirtokos, fíebeljacski .lóca földbirtokos. Műdrínsziu Andriia földbirtokos és Pivnicki Mija földbirtokos, valameuynyien Szrbobránból. Zákics György mérnök Titel, dr. Popovics Milán orvos Szturibecscj. Zstvkov Deján és Zstvkov Vujica földbirtokosok Sztaribecscj. Rasies ' Demeter tanfelügyelő Palánka. Popovics D. Steven gyógyszerész Futták. Miskics Péter Futták. Teofanovics Racka gazdálkodó Szíarasóvé. Kobiímov Gyóka gazdálkodó Pasicsevó. Beli anszki Próka kereskedő Pasicsevó Ssekicski Gyóka kereskedő. Oltgonievics Szima földbirtokos, Vrsaljkov Pera gazdálkodó De.szpotszentiván. Mutinovics Márkó gazdálkodó és Veszeünov Páia gazdálkodó Begecs. Ogrízek Antal nagykereskedő és Ilaau Antal földbirtokos Odzsák. Lázics Tósa földbirtokos. Tomyánszki Szvetiszláv igazjgató-tanitó és Richter Antal földbir- I tokos Bács-Pttrovoszeló. Uvalics jRadoljub igazgatótanitó és Dinücs R. Szima gazdálkodó Dernve, Nasz- I ti.es Bózsó gazdálkodó és Szimono- i vies Anton gazdálkodó Bogván, Katies Vinkó gazdálkodó Vaiszka. Palies Gavra vendéglős Szilbács. Bezárták a budapesti Operaházat A sztrájkoló zenekart elbocsájtották Budapestről jelentik: A budapesti Operaház zenekara néhány nap előtt tudvalevőleg fizetésemelési mozgalmat indított. Báró Wlassics Gyula főigazgató csütörtök este közölte a zenekar megbízó! taival, hogy a kultuszminisztérium nem tehet Ígéretet még arra sem, hogy egy későbbi időpontban emelje a zenészek fizetéseit. A zenekar tagjai pénteken délelőtt foglalkoztak ezzel a válasszal és elhatározták, hogy ragaszkodnak eredeti követelésükhöz, a pénteki főpróbán már nem vesznek részt cs szombaton már az előadáson ss jelennek meg. A zenekar határozata az Operaházban nagy riadalmat keltett és báró Wlassics főigazgató azonnal érintkezésbe lépett a kultuszminisztériummal, ahol azonban nem voltak hajlandók a zenészek átlagos hárommilliós havi fizetését emelni, sőt még csak a legkisebb ígérettel sem akarták a zenekart biztatni, holott a zenészek ennyivel is beérték volna. Az igazgatóság merev álláspontja következtében a zenekar a Manón tizenkét órára hirdetett próbáján már nem jelent meg. Az Operaház igazgatósága ezután nyomban kommünikét adott ki, amelyben megállapítja, hogy a zenekar tagjai szerződésszegést követtek el és ezért őket kilépetteknek tekintik, az Operaház pedig további intézkedésig nem tart előadást. A Walkür péntek estére hirdetett előadása már el is maradt. jjFIORANTA
