Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-14 / 43. szám

2. oldal BACSMEGYE1 NAPLÓ 1925. február 14. noviszadi kúriai tanácsjegyzöt. A február 8-iki választáson Ittebén a radikálisok 760, a német pórt 51, a demokraták 20, a földrni­­vespárt pedig 40 szavazatot ka­pott. A német pártnak körülbelül kétszáz szavazata hiányzik ahhoz, hogy a feisőbánáti kerületben a második mandátumot' is megsze­rezze és ■ ezért kísérlet folyik a megegyezésre, hogy az összes ellenzéki pártok a német pártra adják le szavazataikat. Lehetsé­ges azonban, hogy erre sem lesz szükség, mert ha az ellenzéki választók saját pártjuk urnájára is adják le szavazataikat és sike rül kaflozáz szavazatot elhódita­programma! lépett fel, a radikáli­sok vele szemben is ugyanolyan rendszabályokat alkalmaztak,mint az ellenzéki jelöltekkel szemben- Boskovicstól ezekre a hírekre vonatkozóan nem lehetett egy­előre felvilágosítást szerezni, mert a képviselő néhány nappal ezelőtt pihenés végett a tengerpartra uta­zott. A független demokraták a választási törvény módosításáért A független demokraták sajtójuk­ban és politikai nyilatkozataikban mind sűrűbben szóváteszik a válasz­tási törvény módosításának kérdé­sét. A reformot a tiszta proporciomi­lis rendszer alapján képzelik el a független demokraták, akik a mos­tani törvény következetlenségének illusztrálására felhozzák, hogy míg a Pribicsevics-párt kétszázötvenezer szavazatta! huszonkét mandátumot kapott, addig a Korosec-párt száz­ezer szavazattal nyert húsz mandá­tumok Ezért erőteljes akciót szán­dékoznak kifejteni, a parlamentben és a minisztertanácsban a választó­­jogi. reform érdekében. Ezzel szemben a radikálisok neiu mutatnak nagy hajlandóságot a vá­lasztási törvénynek a független de­mokraták kívánsága szerint való inódositására. de úgy látszik, készek a kérdésről tárgyalásba bocsátkoz­ni és a jelenleginél helyesebb vá­lasztási rendszert keresni. niok a radikálisoktól, akkor egy uj mandátumot szerezne a né­met patt. Miniszterek tanácskozása A kormány pénteken nem tar­tott üiést, Pasics miniszterelnök azonban úgy délelőtt, mint dé!-| után fogadta több miniszter lá­togatását. Felkereste Pasicsot Jo­­vanovics Ljuba, a parlament volt elnöke is, ami politikai körökben feltűnést keltett azért, mert Jovn­­novics már hosszabb ideje nem volt Pasicsnál. A kormány füg­getlen demokrata tagjai Pnb/cse­­vics kabinetjében külön értekez­letet tartottak. Boskovics Dusán kilép a Pribicsevics-pártbői Politikai körökben sokat beszél­nek arról, hogy dr. Boskovics Du­sán, akit a Délbánátban válasz tottak meg Pribicsevics-párti prog­rammal, kilép az önálló demokrata pártból és vagy a demokrata párthoz csatlakozik vagy pedig megalakítja a külön v.r jdaság / pártot, amelynek megalakítását már rég tervezi. Boskovics Du­sánt rendkívül elkeserítette az, hogy a választások során, annak ellenére, hogy ő is kormánypárti TUD JA-E... ? TUDJA-E. mennyi ideig ülnek a nők 1 a tükör előtt? Mindig, örökké. Nem. ez mégis túlzás. Egy Ielkiismertes lélekbúvár, kinek — úgy .látszik — sok ideje volt és szere­­tettel foglalkozott ezzel a tárggyal, pon­tosan megállapította, liogv egy nő az életében mennyi időt szentel arra. hogy arcát a tükörben szemlélje. A megfigyelő íogadkezik. hogy vizs­gálódása nem felületes. Mint nagybácsi, mint vőlegény, mint féri. mint sógor, mint uokaöccs. mint apa s nagyapa egy­aránt alkalma volt bepillantani a női öltöz őszeb ák titkaiba és minden alka­lommal pontos jegyzeteket készített, órával a kezében. A nőket hatéves koruktól kezdve, het­venéves korukig figyelte meg. Arra vo­natkozólag hogy cgv hároméves vagy ötéves kislány mennyit kacérkodik a tükörben, nem kapunk fölvilágositást. De azt már határozottan állítja jeles barátunk, hogy a leányok hattól tizedik évükig naponta átlag hét percet üldö­gélnek a tükör előtt. Tíztől tizenöt évig már egy negyedórát. A nagyobbacska lányok tizenöt évtől húsz évig húszon-j két percig. Húsz évtől huszonöt évig f huszonöt nercet. Statisztikusunk szerint a nő huszonöt 1 évtől harminc évig minden nap félóráig néz farkasszemet a tükrével: ez a leg­több. a rekord. Aztán a fölfelé emelkedő iv lassan hanvatlani kezd. a nő. minthogy csak szomorúságot Iát benne, háládatlanná válik tükréhez. Harminctól harmincöt évig az idő huszonnégy percre rokkan. Harmincöt évtől negyven évig tizennvo'c percre. Negyventől ötven évig tizenkét percre, ötventől hatvan évig mint a legfiatalabb korukban, csak hat percig figyelik önmagukat f „A tét nép helyzete rosszabb, mint a magyar uralom alatt volt“ Juriga éles parlamenti támadása — Folytatódnak a drágaság elleni tüntetések Csehszlovákiában Prágából jelentik: A képviselőházi pénteki ülésén folytatta a miniszter­elnöknek a drágaság ügyében tett nyilatkozata feletti vitát. A vita ke­retében Juriga Nándor szlovák nép­párti képviselő is felszólalt. Kijelen­tette. hogy speciálisan a Szlovensz­­kóban uralkodó drágaságról akar beszélni. —• Szlovenszkóban inár a cseh köztársaság megalakulása óta meg­vannak azok a nyugtalanító gazda­sági tünetek, amelyek a boldog Csehszlovákiában csak most válnak érezhetőkké. A tót nép úgy gazda­sági. mint politikai és vallási tekin­tetben akarva, nem akarva kényte­len megállapítani, hogy helyzete rosszaid), mint a magyar éra alatt volt. Hogy ez nem üres frázis, bizo­nyítja az -- mondotta — hogy az utódállamoknak elszakított részei mind elégedetlenek. Juriga tanúkép­pen itt különösen azokra a rorruiit politikusokra hivatkozik, akikkel együtt a régi magyar országgyűlés­nek tagja volt. A régi magyar par­lamentben a más politikai nézetű képviselőket nem tekintették ellen­ségnek. A magyar miniszterek a nemzetiségi képviselőknek éppúgy kezet nyújtottak, mintha azok kor­mánypártiak lettek volna. Ma a prá­gai igazságügyminiszter szintén ke­zet nyújt a tót néppárt felé. de nem kézfogással, hanem hogy torkon­­ragudia őket olyasmiért, hogy pél­dául az állam nevét két szóim, kötő­jellel merik írni. A szíovenszkó! drá­gaság oka Juriga szerint nem az - osztáiykülönbség. mint Csehszlová-1 kiában. hanem a nemzetiségi és no- J Útikat kérdés. A lót munkásokat, M- j iíyászokat földműveseket Francia-' országba és Argentínáiba tessékeli a prágai kormány: a csehek majd : gondoskodnak arról, hogy a Felvi- < dék ne néptelenediék el. Juriga ezután egyetlen kivezető, útnak az autonómiát, a tót nemzet ] szuverenitásénak elismerését, a teljes j nemzeti egyenjogúságot jelöli meg. < majd pártjának élénk helyeslése’ közben kifejti, lvogy a csehek na-Aztán megszűnik minden. A hetven­éves asszony összetöri a tükrét. Teliát: héirnillióháromszáznegyven­nyolcezerötszázhetvenöt perc. vagyis öt­­czernyolcszázkilencvenhat óra. vagyis kétszáznegyvenkét nap. Majdnem egy évig ülnek a tükör előtt. Egy életre — nem is sok. * TUDJA-E. ki az a nő. ki tellcs életé­ben nem ismerte a békét? Duse Eleonóra az. az uj kor legna­gyobb színésznőié, ki két évvel ezelőtt hunyta !e örökre fáradt pilláját. Ezt állapiíia meg róla életrajzírója: Jcaiíne Bordeux ki az első Duse-bk­­gráfiával ajándékozta meg az irodalmat. Ebbő' érdekes arckép tárul elénk. Apró jelenetek, kis villanások, elsurranó képek, de belőlük össze tudjuk rakni egv nagy. szenvedő élet mozaikját. *!mc. pár jelenetben az életrajza. Vasúti kocs'ban született, egy har­madosztályú fülkében, mert édesapja vándorszínész volt s anviával épp akkor utazott Velencéből Vigebaiióba. Eleonóra Giulia Amalia Duse nemcsak szinészgyermek volt. nemcsak az apja meg az anyja volt színész, hantin az apjának az apja is' a rivalda lámpa­­fényében kereste kenyerét. Ezt a nagy­apját Luigi Dúsénak hívták. Mikor négyéves lett. már színre lépett a kis Duse, a Nyomorultak egyik sze­repében. Cosetteben — Szegény kis Cosette • szól az életrajz. Mikor a darab komikusa az asztal alá rúgta öt. az anyja a színfalak mögül biztatta leányát. »Ne sirj. kislány­ként. ne siri ne féli. csak azért bánta­nak. hogy a többiek nevessenek«. Csak azért bántanak, hogy a többiek neves­senek. Ez az érző színész örök tragé­diája és Duse az az úrasszony volt. az a nő. ki sohasem ösmerte a békét Legelső ifjúságában szörnyűséges nyomorúságban tengődött, napszálltakor még gyertyát sem gyújthatott, mert nem futotta rá. nem volt ruhája télen, hogy védekezzék a hideg ellen, sovány levest kanalazott, kevés polentát evett hozzá, elcsigázódott. tönkrementek az idegei, clsenvvedt a teste. Annyi pénzzel sem rendelkezett, liogv anyja halála után gyászruhát vehetett volna. Mikor Júliát iátszotta. előző estén egy darab száraz kenyeret kellett lopnia, hogy össze ne essék az éhségtől. Aztán mindig dolgo­zott. dolgozott Később a nomádok nomádja lett. ván­­dorkomédiás. törékeny testben aprócs­ka láng. mindenkitől távol, senkivel se rokon, most fönn a magasban, vagy lenn a mélyben, a színpadon megragadó ki­rálynő. a magánéletben egyszerű asz­­szonv. kiszámíthatatlan szeSzólyü te­remtés. ki néha közönyösen játszik, né­ha ragyogóan, az a színésznő, kitől az igazgatók féltek, az a lélek, aki a töké­letesedés felé vezető utón folyton gyö­törte magát, hogy tessék a közönség­nek s gondoskodjék a színészekről, az ö - gyermekeiről«! Mikor egy szerepet tanult, csak a szavaknak élt. azoknak a szavaknak, melyeket tolmácsolnia keil. A színpadon nem tűrt maga mellett senkit szentség­­telcnség volt.háborítani, mert akkor nem volt magáé többé, jianem a szerzőé, akit értelmezett. Minden, ami életében történt, házas­sága. szerelmi ügvei, barátságai, jelen­téktelenné törpülnek színpadi élményei mellett. Még szenvedélyei is. Martino Caiüeret és Andot szerette. Boltot is. a költőt. Jean Philippe Worthot, ki — mint olvassuk — »a világon legjobban értett a női ruhákhoz«, maid Gábriellé d’An­­nunziót. De Igazán akkor élt. mikor lát­szott Voltak olyan idők is. mikor semmi körülmények között nem akart fellépni, mert nem érezte magát elég erősnek a nagy feladatra. gyón rosszul teszik, ha a dunai kon­föderáció kjrdését minden áron !e­­kicsinylik. A drágaság elleni tüntetések egyébként folytatódtak Csehszlová­kiában. Nagyobb tüntetéseket Jelen­tenek Gr ottan. Friedland. Neustadt, Rumburg. Römisch Leina. Gabfonc és Zwickau városokból. Brünrtben is nagy tüntetések voltak- a drágaság ellen. A kommunista-bárt hivott itt is össze riépgyiilést. amelyre nagy tömegek gyűltek össze és a gyűlés után nagy fölvonulás volt. Csopor­tok vonultak föl táblák alatt és sű­rűn főihangzottak a kiáltások: Akasztófára a Petkával. A tömeg egyébként az Internaciondlét éne­kelte s tüntetett a konndnv ellen és éltette a cseh tanácsköztársaságot. A rendőrség lépett közbe, a tömeget mellékuccákba szorította, miközben­­sűrűn használta a gummibotokat. Tizenkét letartóztatás történt és számos sebesülés. Portugália forradalom előtt A kormány tehetetlen a forra­dalmárokkal szemben Lisszabonból jelentik: A kormány helyzete rendkívül kritikus. A radi­kális republikánusok, akik már hó­napok óta heves agitációt fejtenek ki a kormány ellen, hir szerint a leg­közelebbi órákban idt adnak a for­radalomra. Lisszabonban már as el­múlt éjjelre várták a felkelés kitöré­sét. de elmaradt. A republikánusok akciójával szemben a kormány tel­jesen tehetetlen, miután a hadsereg nagy része megbízhatatlan. A forra­dalmárok a legtöbb városban nyíltan készülődnek; fegyveres alakulato­kat szerveznek, forradalmi bizottsá­gokat. amelyek különösen a hadse­reg körében fejtenek ki széleskörű agitációt. A lakosság egész biztosra veszi, hogy huszonnégy órán belül eltávo­lítják a kormányt és megtörténik a rendszerváltozás. A forradalom ki­törése minden pillanatban várható. Moszkvában 1897-ben azt mondotta, hogy a »hó elvette minden erejét«, uem játszhat. Ez pedig a színigazgatónak 100.000 lírájába került Szentpéterváron szintén szabódott ki­menni a szinre. noha a cár meg a cári család több tagia bent ült a cári pá­holyban. — De. signora — kiáltott a színigaz­gató —. már a cár is megérkezett Csak nem küldhetem el a cárt? — Miért nem — kérdezte Duse. — Hisz vissza sem kell adnia a pénzét A cár nem is fizetett Mondja meg nekik, hogy eltörtem a lábamat, vagy hogy meghaltam. Jó éjszakát Pokoli láncoltat kellett viselnie. Es­­téről-estére meghalni vagy tüdővészben, vagy méreg, vagy golyó által. Talán; ez okozta állandó niélabuját. mert 5 mindent átérzett. amit játszott. Élete utolsó tíz esztendeiében nagyon Vágya­kozott a nyugalomra. 1910-ben csak­ugyan visszavonult, szervezete fölmond­ta a szolgálatot oxigént, aethert kellett belehelnie Maid kitört a háború. Sebe­sülteket ápolt. Noha sohasem takarékos­kodott. életbiztosítást kötött egy osztrák Intézettel évi 3Ó.Ű0Ú lírára. De a bizto­sító-intézet tönkre ment. Dúsénak újra kezébe kellett venni a vándorbotoi Amerikában bolyongott. Egyik tüdeie már hiányzott. Az életrajz igy jria le ezt a korszakát: — Amint Arisona forró pusztaságán haladt át a onatia a nap perzselő lángja alatt,’ Duse rettenetesen szenve­dett a fullasztó hőségtől és attól a finom fövénytől, melv hálókocsija két ablak­­tábláián is beszüremkedett. Pietsburgban 1924 április 5-én esőben kellett ácsorognia a színház előtt. El­látsz otta szerepét, bár alig tudott lábán állni. Április 21-én aztán meghalt. A tragédia befo'cződött, K, D.

Next

/
Thumbnails
Contents