Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)

1925-02-12 / 41. szám

4. oldal. Az orosz kérdés a magyar nemzetgyűlésen Budapestről jelentik: A nemzet­gyűlésen folytatták a költségvetés tárgyalását. A vita első szónoka Beck Lajos volt. aki kifogásolta, liogy a kormánynak eddig egyetlen vámtarifaszerzödést sem sikerüli megkötnie. Magyarországnak vau ugyan általános kereskedelmi szer­ződése Németországgal. Romániá­val. de nincs, vámtarifaszerződése, ami nélkül pedig a gazdasági érint­kezés. .nem telíts. Az orosz-magyar gazdasági szerződés hátterével fog­lalkozva felemlítette, hocv az első szempont, amelynek kedvéért ez a szerződés napirendre került a ma­gyar iparcikkek exportálásának gondolata volt. Főleg a magvar gaz­dasági gépek. ekék. cséplőgépek ex­portálásáról lehetett volna Szó, az­után a magyar . vasfeldolgozó ipar iparcikkeinek kiviteléről is szó lehe­tett volna, de szó lehetett volna ló­­kivitelről is. Oroszországban a gaz­daság? helyzet tudvalevőén olyan, hogy a termelés pangását főleg a szükséges gének hiánya okozza. De szerinte Oroszország vásárlóképes­sége annyira leromlott, hogy ezidő­­szerint a- nagy amerikai, angol, fran­cia. német és osztrák kínálat számá­ra túlságosan gyenge. Nehéz kérdés az is. hogyan fogja Magyarország inegállani a versenyt a nagyálla­­mokkal. különösen Amerikával, mert ezek a nagy birodalmak, dacá­ra annak, hogy Oroszország igen nagy összeggel tartozik nekik, még mindig nagy összegeket kínálnak hitelbe. Uj rendelet a rádióról Nenadovies poataigazgató nyilatkozata . A rádió világszerte hatalmas fel­lendülése Jugoszláviában is jelenté­keny mértékben megszaporitotta a rádióamatőrök számát és nincs az a nap. hogy a postaminisztériumhoz ne érkeznének kérvények, amelyek rádióícivevő-áll'omások engedélye­zését ne kérnék. Beogradban Gyor­­gyevics Zs. Milán, postaminiszté­riumi osztályfőnök szerkesztésében Telegraf i Telefon címmel igen tar­talmas. szakszerű és az egész nem­zetközi rúdiószolgálattal részletesen és kimerítően foglalkozó, iól szer­kesztett havi szakfolyóirat jelenik már meg. A postamiuisztériumnak muH évi októberben kelt rád'órendeletc sza­bályozza a rádióbevezetés előfelté­teleit és a rádiószolgálatot általában. Február 10-én jelent meg a posta­­minisztériumban újabb, az előző ren­deletét kiegészítő és módosító ren­deleté. melyre vonatkozólag Nena­­dovics Velimir postaigazgató a kö­vetkezőkben tájékoztatta a Bácsme­­gyci Napló munkatársát. — A. legújabb rendelet bizonyára érdekelni fogja nemcsak a rádió­­-amatörök mindinkább növekedő tá­borát. de a közönség ama részét is. finely rádiófélvevő-állomások fel szerelésének tervével foglalkozik. A rendelet néhány korlátozást tar­talmaz. mely csupán a rádiószolgá­lat zavartalansága érdekében tör­tént. Szükségessé vált legelsősorban is intézkedéseket életbeléptéim, begy a zavaró Rückkiwlunsokat — amelyre nincs magyar kifejezés és a nemzetközi rádióforgalomban min­den nyelven e szakelnevezést hasz­nálják — megszüntessük. A posta­­minisztérium elrendelte, hogy ápri­lis 1-én túl Rückkuplungos rádiógé­pek behozatalát és forgalombahoza­­talát nem engedi meg. A nostami­­njsztérinm két havi időt enged a rá­diókészülékekkel kereskedő cégek­nek. hogy meglevő Rückkuplungos készülékeiket eladják vagy' a kül­földi gyáraknak visszaküldjék. A rádiókereskedők a rendelet sze­BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925. február 12. rint tartoznak azoknak a névsorát beterjeszteni, akiknek készülékeket eladtak. Készüléket csak .annak sza­bad eladni, akinek a készülék felállí­tására már meg van a oostaminisz­­térium engedélye. Aki ezt elmulaszt­ja. az nem kap többé engedélyt ké­szülékek behozatalára. A beograd—rakovícai állomást, mely naponta 6 óra 30 perctől—7 óra 30 percig dolgozik — három­szor egy héten: hangversenyeket ad le. másik három- napon hírszolgá­latot végez, tökéletesíteni és lénye­gesen ki fogják bővíteni. Ezenkívül legközelebb elkészül a Zagrebbun létesítendő uj rádióállomás, mely külföldi állomásokkal is versenyké­pes iesz. A rádiószolgálat az S. H. S. ki­rályságban gyors lépésekkel halad előre a fejlődés utján. Mem jött létre a munkásság „egységfrontja*' Az amszterdami határozat taktikaváltoztatást követel az oroszoktól Több lap azt a német forrásból eredő hirt közölte, hogy az Amster­damban ülésező Nemzetközi Szák­szervezeti Szövetség elnöksége az orosz kérdésben olyan határozatot hozott, mely szerbit abban az eset ben. ha azt Moszkva kívánja, az orosz szervezeteket felveszik a Nemzetközi. Szakszervezeti Szövet­ség kebelébe'. Ez a híradás nem felel meg a valóságnak, sőt bizonyos fo­kig ellentmond annak, ami Amster­damban valójában történt. Mint ugyanis Amsterdamból jelentik, a Szakszervezeti Szövetség vezetősé­gének ülése hosszas előkészítő ta­nácskozások után végre rátért a na­pirend harmadik és legfontosabb pontjának, az orosz kérdésnek, ille­tőleg az egységfront ügyénfck meg­vitatására. A tanácskozás, amelyben az összes delegátusok resztvettek és valamennyien kifejtették vélemé­nyüket, két napon át tartott. A ta­nácskozás végén Parcel nevéről hí­ressé vált angol indítványt, amely az orosz szakszervezetek meghívá­sáról szól. nem a szintén jelenlévő Parcel angol delegátus. hanem Branley terjesztette elő. Branleyí a munkásmozgalomban a tegkonzervativebb angol szakszer­vezeti vezetőnek tartják, az angolok tehát nyilvánvalóan azt akarták do kuntentálni az ő szerepeltetésével, hogy az angol szakszervezetek eb­ben a lépésben nem látják a bolse­vistákhoz való közeledést, és csak azt akarják elérni, hogy egy óriási és gazdag terület munkásai ne le­gyenek kizárva a nemzetközi moz­galomból. Az indítvány fölött azonnal szava­zásra került a sor és az angol dele­gátusokon kiviü mindössze a dánok szavaziak Oroszország meghívása mellett és a hivatalos résztvevők közül a Nemzetközt Bányászszövet­ség és a Nemzetközi Fzálütószövet­­ség titkára. A szavazás tehát 13 szá­vai 6 ellenében elvetette az angol indítványt. Később azután azt a köz­vetítő indítványt tették, hogy a Nemzetközi Szakszervezeti Szövet­ség amsterdami irodáját hatalmaz­zák fel arra, hogy amennyiben az orosz szakszervezetek be akarnak lépni a Nemzetközi Szövetségbe, tárgyalásokat kezdhessen velük. Első perctől fogva nyilvánvaló volt, hegy a vezetőség ezt a közve­títő indítványt úgy tekinti, hogy az oroszoknak feltétel nélkül való belé­péséről van szó. Az. oroszoknak ez a lépése egyenlő volna azzal, hogy az orosz szakszervezetek eddigi takti­káinkkal szakítva, alárendelik ma­gukat az amsterdami vezetésnek és a jövőben nemcsak hogy tartózkod­nak minden bolsevista asritációtól, de egyenesen megtagadják bolse­vista múltjukat. Erre egyelőre nem lehet számítani és igy az orosz kér­désben való tanácskozások gyakor­latilag azzal az eredménnyel vég­ződtek. hogy az amsterdami szövet­ség nem teremtette meg az egység­frontot. nem vette fel a kapcsolatot Szovictoroszország szakszervezeté­vel. Auguszta főhercegnő hadisegélye és a Habsburgok áetroulzálása Izgatásért három h-vi fogházra ítéltek egy budapesti magánhivatalnokot Budapestről jelentik: A büntető-tör­vényszék Bubrik-tauácsa szerdán tár­gyalta Szántó Mihály magántisztviselő ügyét, aki ellen az ügyészség gyilkos­ságra való felbujtás, a; királyi ház tag­jainak megsértése és izgatás büntette miatt emelt vádat. A magyarországi szociáldemokrata­párt múlt év augusztusának első nap­jaiban a háború kitörésének évfordulója alkalmából béketüntetést rendezett. A vasmunkás-szövetség Thököly-uti ott­honában tartott gyűlésen Payer Károly képviselő beszédet 'mondott a háború ellen és többek között említést leit ar­ról is, hogy Auguszta főhercegnő hail­­bavonult férje után nagyösszegü hadi­­segélyt vett fel a háború esztendei alatt. A szónoknak c kijelentése után a hallgatóság soraiból valaki küzbckiál­­tott: — Kötelet József főherceg nyakára! Az ügyeletes rendőrtisztviselő és a hallgatóság közé vegyült detektívek megállapítása szerint Szántó Mihály magántisztviselő volt a közbeszóló, akit nyomban letartóztattak. A detektívek szerint Szántó a föntemlitett kijelenté­sen kívül tömegsztrájkra izgatott, a burzsoáziát gyaiázta és sértő módon emlékezett meg Auguszta főhercegnő női becsületéről. Szántó Mihály, alti több mint hat hó­napja vizsgálati fogságban' iilt, a bíró­ság előtt tagadta, hogy a vád tárgyává tett kifejezéseket használta. Védekezé­sével szemben a tanúként kihallgatott detektívek azt vallották, hogy a vádlott a szóbaniorgó kijelentéseket megtette. A bíróság Szántó Mihályt izgatás miatt három havi fogházra ítélte, ellen­ben a gyilkosságra való folbujtás és a királyi ház tagjainak megsértése dinén emelt vádak alól fölmentette. Az Ítélet indckciása szerint Szántó az izgatás vétségét elkövette azzal, hogy a polgári osztály elleni gyűlöletre ser­kentette és töinegsztráikra hívta fel a gyűlés hallgatóságát. A gyilkosságra váló felbujtás büntette alól azért kel­lett felmenteni a vádlottat, mert -abból a kifejezésből, amelyet használt, nem állapítható meg, hagy csakugyan meg volt benne a bűncselekmény elköveté­sének szándéka. A királyi ház tagjainak megsértése miatt emelt vád alól azért mentette fel a törvényszék a vádlottat, mert — mint az indokolás megállapítja — az 1921 évi 47-ik szakasza megszün­tette azt a különleges büntetőjogi vé­delmét, amelyet a királyi család tagjai odáig élveztek. — Megszűnt a trónörökösödési jog — mondja az ítélet — tehát megszűnt az la közjogi ok is, amely indokolttá telte Ia királyi család tagjainak fokozottabb védelmét. Az ítélet indokolása megállapítja, ;l:ogy a vádlott becsületsértést követett id József főherceggel és Auguszta í <­­hercegnővel szemben, azonban minthogy a becsületsértés csak magánvádra üldö­zendő és minthogy a főhercegi házas­pár nem indított becsületsértési port a vádlott ellen, az ügynek ezzel a részé­vel a bíróság ttom foglalkozhatott Az ítélet indokolása úgy jogászi, mint politikai körökben nagy feltűnést kel­tett, mert ez az első eset, hogy a bíró­ság a Habsburg-ház detrdnizálásáról. szóló törvény alapjaira helyezkedve ho­zott ítéletet. A Jékai-centennárium Erdélyben «/ A román kultuszminiszter Jókai­­könyvet ad ki Kolozsvárról jelentik : Az erdélyi ma­gyarság: méltó módon akarja kivenni részéi a Jókai-centennárium ünnepségé­ből. Február 18-án az összes erdélyi színházaié Jókai-darabokat fognak elő­adni, a kolozsvári Magyar Színház pe­dig jókai-hetet rendez, amelyen az Aranyember, a Kárpáchy Zoltán, Egy magyar nabob és a Fekete gyémántok kerülnek színre. Az irodalmi társaságok ünnepi üléseken fognak Jókai jelentő­ségének áldozni. A román kormány elhatározta, hogy Jókai költészetét brosúrában fogja meg­ismertetni a román közönséggel. képadata kultuszminiszter megbízta Kristóf György kolozsvári egyetemi tanárt, hogy Jókai életét és müveit is­mertesse egy nyolcéves kötetben. Ezt a könyvet a kultuszminiszter lefordiitatta románra és csatolni fognak a brosúrá­hoz néhány Jókai-novellát is dr. Bitay Árpád fordításában. Borbély-kongresszus lesz Szubotícán A borbélymunkások a borravaló-rendszer ellen A jugoszláviai borbélytmmkások már­cius hó végén Szubotícán kongresszust tartanak, amelyen az ország valamennyi borbély - szakszervezete képviseltetni fogja magát. A kongresszus előkészüle­tei már folynak és a napokban fogják megállapítani a kongresszus időpontját. A jugoszláviai borbélymunkásoknak ez lesz a második kongresszusuk és leg­fontosabb tárgya azoknak az elvi ellen­téteknek az elsimítása , amelyek a beo> grádi központ és a horvátországi szak­­szervezetek között íemiáiianak. Az első kongresszuson ugyanis, amelyet két év­vel ezelőtt Beogradban tartottak meg, nagy nézeteltérések keletkeztek a beo­­grádi és zágrebi .szakszervezetek kö­zött, úgy hogy emiatt el kellett ejteni azt a tervet, hogy a,második kongrpsz­­szart is Beogiádba.n tartsák meg, mert ebben az esetben a horvátországi szak­­szervezetek távol maradtak v olna. A kongresszus második tárgya a munkaidő szabályozásának kérdése. A törvény szerint a borbélymunkások itc­­teiiként csak negyvennyolc órát kötele­sek dolgozni, jelenleg azonban az a hely­zet, hogy a borbélymmikások a legtöbb helyen jóval túllépik ezt a munkaidőt, mert a borbélyüzletek naponként nyolc óránál tovább vannak nyitva. Javaslatot terjesztenek a kongresszus elé a borra­valórendszer eltörléséről is és azt fog­ják követelni, hogy a munkaadók oly fizetéseket adjanak munkásaiknak, amely megélhetésüket biztosítja.

Next

/
Thumbnails
Contents