Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-12 / 41. szám
/ 12 OLDAL » ARA 1'L DINAR PoStarina plaée®»’ XXVI. évfolyam Subotica, CSÜTÖRTÖK, 1925 február 12. 41. szám Megjelenik minden reggel, ünnep ntáv *« hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 3—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatalt Subotica, Aleksandrova uLl.(Lcíbaeb’paSota) Szerkesztőségi Aleksandrova uL 4. (Rossia-Fonciere-palots) A magyarság gyásza ni. pitáséban. S ök mindaketten azt mondják, hogy ezt a követelést a magyarság már teljesítette, amikor kát mandátumot szerzett csak Szuboticán a demokrata pártnak s döntő győzelemhez segítette a radikális pártot. Nem mi mondjuk ezt, nekünk talán nem is hinnétek el, de Pribicsevics és Groli mondja s mindaketten a választási eredményekre hivatkoznak bizonyítékul és igazolásul." Pribicsevics és Groll tanúbizonysága szerint tehát elérkezett az az idő, amikor a magyarság nem követelheti többé hiába az alkotmányon és nemzetközi szerződéseken alapuló kívánságai teljesítését, elérkeztünk tehát ahhoz az időponthoz, amikor —- az országos szláv pártok, pártvezérek és kormányzó politikusok kijelentése szerint — az állampolgári egyenlőség megvalósításának nincs többé akadálya. Pribicsevics és Groll lényegileg megegyező tanúbizonysága szerint a magyarság olyan politikát folytat, mint amilyent az államalkotók kívántak tőle, A magyarsággal szemben tehát nincs semmi aiap a gyanakvásra, elérkeztünk a testvériesség aranykorszakába. Akik nemcsak kortes célokból törődnek a magyarság politikai elhelyezkedésével, azoknak most kivételesen kedvező alkalmuk van levonni a tényeknek s a maguk szavának konzekvenciáját. Nagyszerű alkalom van meggyőzni n magyarságot orról, hogy a jogok megadásában s az állampolgári egyenlőség megteremtésében valóban csak erre vártak. Pribicsevics és Groll szerint a magyarság teljesítette azt, amit évek óta kívánnak tőle. Most már a magyarság is várhatja annak teljesítését, amit neki ezért cserébe ígértek. Az ellenzék a passzivitás gondolatával foglalkozik Csütörtökön ülnek össze a blokk vezérei Az SHS, királyság politikai életének két jellegzetes egyénisége : Pribicsevics Szvetozár miniszter és Groll Milán, aki külügyi államtitkár, nagyköveti és operaházi intendárisi múlt után — minden tisztségében kivételes tekintélyt szerezve képességeinek és europeerségének — jutott be a most összeülő nemzetgyűlésbe, s nyilvánosság előtt vitába bocsátkozott egymással. Pribicsevics azt mondja, hogy a Dávidovics-párt Szubcticán a magyar szavazatok ezreinek támogatásával szerzett két mandátumot, Groll szerint pedig a radikális párt a szuboticai kerületben váratlanul nagy győzelmét ötezer magyar szavazatnak köszönheti. Pribicsevics bizonyára jól van informálva s Groll is bizonyosan megbízható helyi tapasztalatok alapján tette meg ezt a kijelentését. Mi nem akarunk bírák lenni ebben a perben. Mi most az elmondandók kedvéért mind a két vitatkozó politikus éSlitésát elhisz- S2ük: elhisszük Pribicsevicsnek.hogy magyar választók szerezték meg a Dividovics-párt kél mandátumát s dhissz ük Grollnak, hogy a radikális párt fölényes győzelmét a magyarok támogatásának köszönheti. Sőt — mind a két megállapítás — amiben egyébként logikai ellentmondás nincs is — valószínűségét alátámasztjuk még azzal a reánk nézve fájdalmas ténnyel, hogy a magyarság mandátumot szerzett a Davidovics-pártnak, győzelmet biztosított a radikálisoknak, csak « magyar pártnak nem szerzett egyetlen mandátumot se. Ha leégett a ház, a romokat nem szórjuk szét a szélben. Igyekezzünk a magyarság javára hasznosítani még azt a legnagyobb szerencsétlenséget is, ami most érhette. A nagy szláv pártoknak, a nagy szláv pártok vezetőinek s még azoknak a vajdasági szerb politikusoknak is, akiknek őszinte magyar barátságában és türelmességében’nincs okunk kételkedni, a magyarság politikai szervezkedésének legelső pillanatától kezdvő meg nem változó álláspontjuk az, hogy a magyarságnak nem lenne szabad önálló nemzetiségi pártban szervezkednie s nem is lenne szabad a nemzetiségi összetartozást politikai szervezkedésük alapjává tenni, hanem vágysz egyik országos pért keretei között kellene elhelyezkedést kpresni, vagy pedig osztályérdebeikben, társadalmi elhelyezkedésükhöz s politikai törekvéseikhez képest kellene a magyaroknak belépni az országos szláv pártok valamelyikébe. Azok a szerb politikusok, akik kezdettől fogva ezt az álláspontot képviselik, minden alkalommal rámutattak arra, hogy a magyarság saját maga építi maga köré a bizalmatlanság sáncait a külön nemzetiségi szervezkedéssel s a külön utakon való haladással maga erősíti az elülni nem tudó gyanút s azokat a vádakat, melyek az igazság tüzén mindig elhamvadnak, de a gyűlölet füstjéből mindig újra megszületnek. Azt hangoztatták állandóan, hogy a magyarság nem is várhatja kisebbségi helyzetének megjavu-; iását, kisebbségi követeléseinek teljesítését addig, amig bizalmatlanná neveli magával szemben az államalkotó tényezőket s amíg a külön szervezkedéssel maga hangsúlyozza azokat a különbsé.;*dkyt, «melyekkel <•> magyarság el akarja magát választani az államot alkotó nemzettől. Ha egyszer— mondották sokszor — a magyarság lemond a nemzetiségi szervezkedésről s nemcsak szavakkal, de azzal a ténnyel is, hogy szláv pártokba viszi politikai törekvéseit, igazolni fogja engedelmességét az ej viszonyokkal s hűségét ős lojalitását ez uj hazával szemben, akkor nem marad jogos kívánsága teljesítetlen s egy pillanatig sem fogja hiába követelni az állampolgárt egyenlőség megvalósítását. Nem akarunk most vitába szállni ezzel a felfogással, nem akarjuk csoportosítani azokat az érveket, melyek e felfogást igazolják, de nem akarjuk azokat a komoly megfontolásokat sem kifejteni, melyek a magyarságot a külön szervezkedés útjára terelték. Mindez most közömbös. Az egyetlen lényeges most az, hogy a magyarság a választások eredménye alapján s Pribicsevics s Groll kijelentéseire hivatkozva, odaadhat az ország nyilvánossága elé és azt mondhatja: „Teljesedésbe ment, amit az országos szerb pártok követeltek tőlünk. A választások eredménye szerint csak a suboticai kerületben döntő győzelemhez segítettük a radikális pártot és két mandátumot szereztünk a demokrata pártnak ugyanakkor, amikor egyetlen magyar párti jelöltet nem választottunk meg képviselőnek. Azt kivontátok tőlünk, hogy hagyjuk el a magyar pártot, térjünk le a jnemzetiségi szervezkedés alap járói s támogassuk a szerb pártokat. A kormányíémogató szerbek bizonyára hisznek Pribicsevicsnek s az ellenzéki szerbek bizonyára nem kételkednék Groll megálla-Beogradból jelentik : A belügyminisztérium még mindig nem hozta nyilvánosságra a választási eredmény részleteit, amit pedig a politikai közvélemény érthető.kíváncsisággal vár. Az ellenzék, a mely a választások utáni napon biztos volt győzelmében, lassan belenyugszik abba, hogy az ezután nyilvánosságra hozandó eredmények sem fognak pozícióján javítani. A vereségért azzal vigasztalják magukat, hogy a kormány, bárhogy törekedett is, nem tudta mégsem elérni uzt a nagy többséget, amit remélt, hanem csak minimális többségre tett szeri, amellyel — véleményük szerint — nem tud sokáig dolgozni. Miután a választások statisztikája még nem készült el, nem lehet egyelőre tudni, hogy milyen számban szavaztak le a választók és hogy az egyes pártok az eddigi szavazatállományukhoz képest milyen szavazatmennyiséget tudtak szerezni. Azt mar azonban most meg lehet állapítani, hogy február 8-én a választók jóval nagyobb százaléka járult az urnák elé, mint óz előző választásokon és igy természetes, hogy a pártok legnagyobb része gyarapította szavnzatálloműnyát. Hozzávetőleges számítás szerint percentuálisán a legszebb eredményt a kormányzópártok érték el, elsősorban pedig a radikálisok, akik előreláthatólag közel kétszáz-háromszázezer szavazattal kaplak többet, mint 1923 márciusában. Az a kérdés, hogy az összes leadott szavazatokból a kormányzópártoknek, vagy az ellenzéknek jutott-e a többség, még nem dőlt el, de minden jel szerint az ellenzéki pártok szavazatának összege túlhaladja a radikális és Pribicsevics-párt szavazatmennyiségét. Az egyik érdekes eredménye a választásoknak, hogy az uj parlamentben jóval kevesebb tesz a muzulmán vallásu, fezes képviselők száma. A dzsemjet 14 képviselője •<őzül csak Ferat Drágái választották meg, a Spahó-párt 18 képviselő helyett ezúttal csak 15 képviselőt küldött a parlamentbe. A radikális-párt muzulmán képviselője Nedzsib Bej Basics kibukott, helyette két uj radikális muzulmánt választoltak meg, A demokrata-pártnak szintén less két muzulmán képviselője. Az uj parlament legöregebb képviselője, aki a megnyitó ülésen a korelnöki tisztet fogja ellátni, a demokrata-párt programjával a bregalnicai kerületben, megválasztott Lazovics Arsza, aki nyolcvan éves. A múlt parlament korelnöke Oraovac kibukott, nem választották meg a Radics-párti jatzsabelicset sem, aki a horvét köztársasági képviselők legutóbbi bevonulása után lett a parlament korelnöke. Az ellenzéki pártvezérek konferenciája Az ellenzék ’ taktikájának megállapítása ügyében rövidesen megkezdődnek e tanácskozások a pántok vezetői között. Az ellenzék konferenciáját, mint már megírtuk, csütörtökre hívták össze Beogradba, szerda estig azonban sem Svaho. sem Korosec. sem
