Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-18 / 16. szám
1925. január 18, BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Élet Vajda Sándor, az erdélyi román ellenzék vezére, a nemzeti párt társelnöke, a «Brassói Lapok« tudósítója előtt egyenesen megdicsérte Tatarescu minisztert, akinek az • erdélyi Magyar Párttal szembeni eljárását nagyon tapintatosnak mondotta. A Magyar Pártiói pedig igy beszélt a román politikus: -A brassói gyűlésen mint vörös fonál húzódik végig a régi uralmi gondolkodásmód és az ott megjelentek csak az oligarchizntust képviselik. Nem voltak ott, vagy legalább is nem jutottak szóhoz a magyar intclkktuelek képviselői, a parasztság képviselői, a munkásságot pedig egy kommunista. Csetry, képviselte.« Az újságíró felhozta, hogy hiszen Ugrón István megnyitóbeszédében kijelentette, hogy irredentát nem ismer és alkalmazkodni akar a megváltozott helyzethez. Vajda így válaszolt: ~~ Én is mondtam ilyeneket a magyar parlamentben. — Őszintén? — őszintén. — Akkor mért nem méltóztatik feltételezni ezt az őszinteséget Ugrón Istvánról? — Akarja — felelte Vajda —, hogy engedékeny legyek. Elhiszem, hogy Ugrón volt olyan őszinte Brassóban, mint én annak idején Budapesten. Janovics igazgatóval, ezzel- a lelkes és fegyelmezett emberrel. Két napig fog a társulat Bukarestben magyar rmtjÄ» darabokat játszani s előadásaira :a ktüf'turliga nevében, melynek jelszava ma: megértés és testvériség, — meghívom e A francia miniszterelnök lesújtó nyilatkozata a román kormányról Bukarestből jelentik: A Cuvuníul ciniü lap Francia elégedetlenség Romániával szemben ; eiimnel feltűnést keltő cikket közöl Diamanti ixirisi román követ és Harriot francia miniszterelnök találkozásáról. A lap bevetésképpen elmondja, hogy Bratiann Yintila pénzügyminiszter, aki Parisban résztvett a szövetséges hatalmak pénzügyi konferenciáján, olyan távirati jelentést küldött haza Bukarestbe, hogy a konferencián barátságiakul a hangulat Romániával szemben. A szövetségesek kedvezőtlen magatartására jellemzésképpen a pénzügyminiszter ismertette annak a beszélgetésnek tartalmát, amelyet Herriot miniszterelnök folytatott Diamanti párisi román követtel, áld azért kereste fel a francia premiert, bogv fclgyógvulása alkalmából üdvözölje. Herriot, a jelentés szerint rendkívül szívélyesen fogadta a román I követet és csak akkor lelt tarlózkotdó a viselkedése, amikor Diamanti * Románia érdekeit emlegette. A követnek feltűnt Herriot magatartása és megjegyezte: úgy érzi, bogy a szívélyes íogadtatás nem országának, hanem személyének szólt. — Az ön feltevése helyes,.— válaszolta Herriot. — Van oka miniszterelnök urnák az elégedetlenségre Romániával szemben? — Romániával szemben nincs - válaszolt hűvösen a francia premier — de kormánya ellen igen is több okom van az elégedetlenségre. . — És mik azok az okok miniszterelnök ur? — kérdezte Diamanti. — Majd egyszer megmondom, — zárta be a beszélgetést Herriot, aki «ezután elbúcsúzott a román követf tői. Diamanti nvomban a beszélgetés után közölte mindezeket Bratia• nu pénzügyminiszterrel. A lex Mussolini ellen Orlando és Giolitíi támadják 3 fasisták választójogi javaslatát Ac ■ erdélyi magj ars ág legtekintélyesebb lapja, a kolozsvári ; Keleti Újság;, Tatarescu látogatásával kapcsolatban >Ui orientációt várunk a magyar politikusoktól is; dininél foglalkozik a kisebbségi politika fontos kérdéseivel és megállapítja: ha a magyarság el akarja kerülni, hogy egységes román front alakuljon ki vele szemben, bele kell kapcsolód;:: - a román politikába, szövetségre kell lépni román pártokkal, amelyek a kisebbségi jogokért hajlandók meg-» küzdeni a reakciós erőkkel. \ feltűnést keltő cikk így végződik: Kerüljenek mindent, ami a románságot oktalanul provokálja. Ne verjék ei a kritika szavaiért. tőlünk azoknak az úgysem nagyszámú román politikusoknak érzéseit, akik a kisebbségi kérdéssel foglalkoznak. Ne hitessék e! azt az otromba szörnyűséget a magyarsággal, hagy csak akik a románságnak nem tetszenek, azok csupán a patentirozott magyarok és hogy viszont árulók azok, akik őszintén vallják a románsággal való baráti megegyezés szükségét. És így tovább. Egyszóval uj orientációt, a román nép bizalmának megnyerésére irányuló komoly, céltudatos és habozás nélküli lépéseket várnak a magyar politikusoktól a magyar kisebbség tömegei, mert a sérelmi politika további merev folytatása lassú öncmésztésbc szorítja a tömegeket.; « A magyar kultúráról irt hosszabb vezércikket saját lapjában Jorga .Miklós tudós, erdélyi politikus. A kolozsvári Magyar Színház a napokban mutatta be Jorga egyik darabját és a kiváló szerző, aki súlyos tekintély a. román irodalomban is, ez alkalomból a következőkben mondotta cl véleményét a magyar kultúráról. »A kolozsvári Magyar Színház egy darabommal hatodik román bemutatóját tartotta meg. Színészeinek képességei a legritkábbak közül valók. És ott is, ahol tehetségük nem haladja fül az átlagost, akkora tiszteletet tanúsítanak a szöveg, a közönség és önmaguk iránt, - akkora lelkiismeretességet egy kultúra felelőssége :ránt, amely megszűnt uralkodónak lenni és ezért annál több áldozatot követel, hogy senkisem tagadhatja meg tőlük az őszinte és mély tiszteletet, bármilyenek legyenek is érdekei és előítéletei. Mivel megszoktuk. hogy a jóság, a barátság, az emberi bajtársiaság egyetlen gesztusát šem hagyjuk válasz, nélkül, meghívtam Bukarestbe a magyar társulatot, élén . Rómából jelentik: A szombati nap politikai eseménye az a hatalmas beszéd, amelyet a választójogi vitasorán Orlando a kamarában mondott. Kifejtette, hogy ’mindig léve volt az egyes jelöllek rendszerének s az 1919-iki és 1923 iki események csak megerősítették véleményében. Azonban az a nézete, liogv u jelenlegi viszonyok semmiképpen sem alkalmasak uj választások fogamtositásáru. hiszen olyan korszakban yan. amikor minden alkotmányos szabadság egyszerűen be van szüntetve. A népakaratot most megtudakolni, olyan pillanatban, amikor a szabad választásnak minden előfeltétele hiányzik, teljességgel lehetetlen. A népakarat állítólagos kifejezése nem voina egyéb a mai viszonyok között otromba hamisításnál. A fasista kormányzásnak utolsó két esztendeje alatt talán sohasem volt egy pillanat sem a választásra kevésbé alkalmas, mint éppen mostan. Ilyen körülmények között föl kell vetni a kérdést, hova vezet ez, mi lesz az ország jövője? Orlando beszédét a ijuista kept iselŐk nagy nyugtalansággal hallgatták. majd sülit közbeszólásokkal zavarfák, item egyszer megtörtént, hogy köré.ie és Giolitíi köré nagy csoport képviselő fenyegető magatartással csoportosult. Égy ilyen alkalommal. amikor már majdnem úgy volt. hogy dulakodás üthet ki, Giolitíi fölkelt és távozni akart, de mtgynehezen visszatartották és megnyugtatták. A liberálisok nagy .tetszéssel hallgatták Orlando beszédét. Beszélt Giolitíi is. aki kifejtette, hogy nem volt még rá eset. hogy kamara olyan viszonyok között tárgyalt volna választói reformot, mint most. ü is az egyes jelölések hive, volt mindvégig, de tiltakoznia kell azok ellen a rendszabályok ellen, amelyeket a kormány a sajtó és a politikai egyesületek ellen életbeléptetett. A magyar párt választási kilátásai A magyar párt jelölőlistáinak beterjesztése és a bíróságok által tör. tóm elfogadása után a Bácsniegyei } Napló becskerekt munkatársa kér■ dést intézett dr. Várady Iinréliez. a ■ bánáti magyar párt elnökéhez a ma’ gyár párt agitációjára és választási előkészületeire nézve. Várady Imre dr. a következőket mondotta munkatársunknak : — A magyar párt listáit beadtuk az elnöki tanács megállapodásához ; képest mindenütt és-azokat a tör\ vényszékek mindenhol elfogadták. : A magyar párt a legnagyobb reményekkel megy a vá'asztási küzde> lembe és nem engedi masát tnegféí lendíteni. A kandidáló-listák beadássá előtt is sok oídalról ezernyi meg > nem válogatott megfélemlítéssel próbálkoztak a magyar pártot viszszariasztani attól, hogy a listát, vagy — horribile dicta —■ önálló lis-> tát action be nyilatkozata —- A pártvezetőség azonban tisztában volt azzal, hogy ezeknek' a fenyegetéseknek nem nagyobb ;az értékük a választásokon ismert és szokásos triikköknél. A Párt nem riadt vissza, benyújtotta a listát és ime a bíróság pártatlanságába vetett hitünkben nem is csalatkoztunk. A vezetőség az előkészítő munkálatokat már jóformán be is fejezte és most csak a szavazótömegeken a sor. hogy eldöntsék, kívánnak-e a magyarság részére parlamenti képviseletet. A • pártvezetőségnek az a meggyőződése, hogy választótöniegeink. éppúgy, mint az előkészítés munkájában, a választásokon sem fogják engedni magukat alaptalan és átlátszó ijesztgetésekkel megfélemlíteni. Ha a magyar választópolgárság a rávárakozó feladatoknak eleget fog tenni, az esetben bizton. remélheti, liogv a magyarságnak • számarányának megfelelően minden i Dr. Várady Imre pártelnök 1 választókerületben meg lesz a képviselete. — A választási akció serényen folyik, természetesen mindenütt a helyi viszonyok követelményeihez alkalmazkodva a lehető legintenzívebben. mégis minden felesleges hűhó kizárásával. — A magyar sajtóra kétségtelenül nagy feladat vár a küzdelemben. N— feladatot végez a saitó a közélet minden megnyilatkozásában. Mennyivel súlyosabb az a feladat, ami a politikai küzdelmekben vár a sajtóra s a mi küzdelmünkben vér a magyar sajtóra. S a magvar sajtó hűségesen meg is felel ennek a feladatnak. Az orosz orvos díjj-omája Sértő' szó-e a „vrács“ Noviszadról jelentik: Dr. Jovánóvics György csurogi községi orvos a múlt év április 5-ikén a csurog! radikális k’ub ülé én dr. Vulánovios Ilia csurogi orvosnak indulatosan odakiáltotta: — Maga nem orvos, maga kuruzsló (vrács) ! Dr. Vulánovics becsületsértés miatt feljelentést tett a zsablyai járásbíróság előtt. Dr. Jovánovics védekezésében előadta, hogy nagy külömbség van az ő és a Vulánovics orvosi diplomája között, ő egyetemet végzett, ott nyert orvosi oklevelet, Vulánovicsnak azonban nincs szabályszerű diplomája, mert Oroszországban nyert okieveiet, amellyel nem jár doktori enn, ezt a címet csak úgy használhatná, ha szigorlatot tenne és értekezést irna, Minthogy ez nem történt meg, Vulanovicsot eimbítpriőnak tartja. A zsab’yai járásbíróság dr. fovanu-vicsot felmentette azon a címen, hogy a önzés szó magyarul kuruzslót jelent ugyan, azonban Oroszországban a felcsereket nevezik vráes-nak. Az orosz orvos fel ebbe zett az ítélet ellen. A noviszadi törvényszék szombaton tanuk kihallgatását rendelte el annak a megállapítására, hogy a radikális gyűlésen résztvevők sértő értelmezést tulajdonítottak e a vrács szónak. Vulánovics egyébként képviselőjelölt a titel-zsablyai járásban s a jelölő ivén is mint doktor szerepel. A franciák elutasították a németek követeléseit A német-francia kereskedelmi tárgyalások nem szakadtak meg Parisból jelentik: A lapok szerint real szakadtak meg, de veszedelmes holtpontra jutottak a német-francia kereskedelmi szerződéses tárgyalások. A francia delegáció pénteken újabb emlékiratot nyújtott át Trendelenburg német államtitkárnak és ebben a legvégső engedményeket foglalja össze. A német delegáció vezetője néhány napi haladékot kért, hogy a memorandumot eljuttassa Berlinbe és utásitásokat kaphasson. A Journal Industrielle Raynaldy kereskedelmi miniszter következő nyilatkozatát közli: I — Olyan pontra értünk a kereskedelmi szerződéses tárgyalások ^orán, amelyen túl már Franciaország nem mehet. Megjelöltük az engedmények legvégső határát. A németek azt kívánták, hogy a most megkötendő gazdasági provizóriumot, amely az ő javaslatuk szerint ez év december 1-ig terjedne, utólag foglaljuk bele a végleges kereskedő roi szerződésbe, mint elvi megállapodást, de nem fognak találni francia minisztert, aki ezt elfogadja, én ilyen alapon nem is tárgyalok és ezt az álláspontomat az egész kormány helyeselte. Az uiabb jelentések szerint a keres-j kedelmi szerződéses tárgyalásokkal megbízott francia küldöttség elutasította a német küldöttség követeléseit és arra az álláspontra helyezkedett, hogy további engedményeket nem lehet tenni. lap összes barátait, mindazokat; akik megérthetik egyes gesztusok szükségességét, melyeket korunk parancsol. A j í'eatru Popular szerény keretei között [fog let'dyni ez a ió kulturális munka. • Ne hiányozzunk onnét«.
