Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-04 / 3. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925 január 4. Választási mozgalmak Bánátban Tárgyalások Beogradban és Becskeroken Nincsics külügyminiszter útja Davidovics-parti gyűlések A radikális párt a kikinda-becskereki kerületben pénteken nyújtotta be a je­löld listát. A listán szerepelnek: ár. Nincsics Momcsiló külügyminiszter mint listavezető. Becskerek város jelöltje: Besüt;/ Nikola mérnök, helyettese Srda­­noy Vojin földbirtokos, a becskereki és novakanizsai járás jelöltje: Sztankovics Szvetozar volt államtitkár, helyettese dr. Ráics Tosó becskereki ügyvédjelölt, a novibecsei és az alibunári járás je­löltje: Mikajlovics SzvetiszláV volt képviselő, helyettese Szávics Zsivota foldmives, a kikindai járás jelöltje: Budisin Jóco földi. Irt okos, helyettese Pantovics Dragoszláv gyáros, a módosi járás jelöltje: dr. Veszelinovics Iván ki­kindai közjegyző, helyettese Hertelendy Ferenc párdányi nyugalmazott főszö'ga­­biró. A kikindai törvényszékhez eddig a radikális párton kívül a demokrata párt, a foldmives párt és a szociálde­mokrata párt nyújtották be jelölő lis-Nincsics vasárnap Becskerekre érkezik s valósz nüleg még egyszer tárgyal jak­sics Zsárkó-val. A demokrata párt vasárnap Bozsitovo, Klári es Cérna községekben tart nép­­gyülést. Mind a három helyen a párt listavezetője, dr. Setgerov Szlavkő tart beszédet. Nincsics külügyminiszter vasárnap reg­gel érkezik Becskerekre. Az állomáson a városi tanács nevében Alexijevics pol­gármester üdvözli a minisztert, aki ki­utazik Aradac-ra s részt vesz a dobro­­voljac eml kmü leleplezésén s az ezt követő ebéden. Délután visszatér Becs­­kerekre, ahol részvételével radikális konferencia lesz. Vasárnap este a mi­niszter visszautazik Beográdba. Ä magyar fajvédő-sajtó árulássá! vádolja a bíboros hercegprímást Kavarodás Csernoch János újévi nyilatkozata korul Budapestről jelentik: Csernoch János 'bíboros hercegprímás a Neues Wiener Journal tudósitója előtt a követkes nyilatkozatot tette a magyarországi an­tiszemitizmusról : —, Ha Magyarország, a nyugati ku túra- utolsó védőbástyája, nem akar végképp elsiilyedni, arra kell töreked-. Iliink, hogy a szomszéd államokkal. ,a barátságos viszonyt lehetőleg mielőbb helyreállítsuk és mindén erőnk megfe­szítésével régi kultur-szinvonalunk eme­lésén. dolgozzunk. Minden kilengésnek és túlkapásnak meg kell szűnni; el kell jönnie a szorgalmas, buzgó munka kor­szakának, botránypörök, faji és feleke­zeti üldözések nélkül, minden felekezet teljes egyenjogúságával, annak a min­tákból származó liberalizmusnak jegyé­ben, amely mindig kitűnő tulajdonsága volt u magyarnak és a háború előtti időkben megszerezte számunkra Európa lcgliberálisabb és legtoleránsabb álla­mának hírét. E tekintetben én, mint a ■magyar katolikus egyház feje jó példá­val járok elől. Előttem nincs különbség ember és ember között! Budapest fő-« rabbijával a legszorosabb barátság fűz \ egybe és igen nagyra becsülöm azt a komoly, tudományos férfiút. Csak tisz­tességes és tisztességtelen ember van. Ez az egyetlen különbség amit ember és ember között ismerek. Valótlan, hoev az antiszemita üzelmek mögött, a melyek' legnagyobb sajnálatomra utóbbi időben jelentkeztek, a katolikus egyház ; :wussšssBsaisex<m»i^T3ymsamm)smBm^sBBacm Á lista benyújtásával a becskerek­­kikindái radikális pártban va!ó párt­szakadás befejeződött ugyan, de még a Zsujfánszki csoporttal folynak a tárgya­lások. A radikális párt főbizottságának közbenjárására Pribicseviós kijelentette, hogy nem vállalja a iis'avezelést azon a listán, amelyeket a radikális-dissziden­­sek és az önálló demokraták együtt adnak be. Ma m ’g nincs eldöntve, hogy meg lesz-e a közös lista, de más lista­vezetővel, vagy hogy a két csoport kü­lön listával megy-e a választási küzde­lembe. Egy olyan terv is van, hogy a radiká'is-disszidensek lépjenek be az önálló demokrata-pártba, amely esetben nincs akadálya, hogy Pribicsevics legyen a listavezető. Zsupánszki dr. a radikálís-disszidensek vezére s Jaksics Zsárlcó, a Pribicsevics­­párt elnöke, a héten több napon át tárgyaltak Beográdban Pasics-csal, Nin­­csics-csel és Pribicsev:cs-csel, azonban, megegyezés nem ;ött !' re. Huszonöt év az irodalomban (Borsodi Lajos jubileumára) Néhány hév. néhány merész úttörő a járatlan, ugaron: mindössze ennyi, amit sajátjának mondhat az utódállamok magyarságának irodalma, azé a ma­gyarságé, amelyet egykori hazájával ma már csak a nyelv és az irodalom kö­zössége köt Össze. Ebben a sivár nincstelenségben annál nagyobb ese­ményt jelent Borsodi Lajos írói jubi­leuma, mert Borsodi Lajos az utódál­lambeli magyarság irodalmának azok közé a kevés értékei közé tartozik, akiknek jelentőségét nem az adja meg, hogy »hiszen olyan kevesen vagyunk«, hanem értéket képvisel önmagában az ember, az iró. akinek érvényesülése élé nem Trianon szabott u.i határokat és, ha most működésének tere kizárólag a ju­goszláviai magyarság körére szorítko­zik, ennek tisztán csak az. az oka, liógy Borsodi Lajos átérzi annak a köteles­ségnek parancsoló szükségességét, hogy a kevesek, akik mégis vannak, teljesen a miénk, teljesen az utódállamok ma­gyarságáé maradjanak. Nyomtatásban először Becskereken látott napvilágot Borsodi, Laios írása 25 évvel ezelőtt:, egy vers. .amely »Alíqüis« aláírással jelent még a »To­­rbiitäl« 1920 január 2-iki számában. A szerző ]S éves diák volt a kegyes ta­­nitórend becskereki gimnáziumában és á fiatal gimnazista irt még sok verset, néha-néha prózát, aztán jöttek a jogász­évek', .botiérn-kávéházak és pesti redak­­ciók és az első könyv »Mesék meren­gések«.. amelyet 1905-ben . Singer . és Wolffner adott ki Budapesten., Vészi József »Budapesti Napló«-ja. a Pesti Napló« és sok más újság és folyóirat szániitótta állandó dolgozó társai közé á húszegynéhány -éves Borsodi Lajost, aki eközben szőkébb pátriájáról. Becs­­kerekről s Bánátról sem feledkezett meg és versei, novellái, politikai és filozófiái cikkei szép, számmal jelentek: meg már akkor is a Bácsmegyei Naplóban, amelynek húsz év óta állandó munka­társai közé tartozik. A jogi tanulmányok utolsó állomása Kolozsvár. Itt tette le a doktori szigor­latot Borsodi fegv nappal utóbb, hogy ’’Má­tyás és a jogász« című novellája nyom­dafestéket, látott egy kolozsvári lap tár­­carovaíábaii. Hazái témáról szólt az az irás. A jogászról, aki szigorlat előtt áll, de Mátyás király törvényeit nem volt •ideje' megtanulni és kinos előérzete szin­te bizonyosra véteti velej hogy épen ezt fogják kérdezni a professzorok. A megoldás végül is az, hogy Mátyás ki­rály szobra leszáll a lóról és mig a jo­gász egész napon át zuhogó esőben szobrot iil a király helyén, addig' a szo­bor Mátyás király törvényeiből a szi­gorlaton a diák helyett — megbukik. A valóságban nem volt ilyen tragikus a befejezés. Borsodi Lajos fényes sikerre! "tette le a vizsgát és 22 éves korában végleg hazaköltözött Becskqrekre. De ahogy a vizsga előtt drukkoló jo­­igász félelmében az életet adta. az iró, ■ug.v a további működésében is a legszo­rosabban összekapcsolódik az élet és az «irodalom. Amig Magyarország minden ■jelentősebb sajtóorgánumában' egyre gyakrabban jelenik meg neve. addig, itt­hon a kultúra., irodalom és tudomány élő szóval való terjesztésében szorgos­kodik Borsodi. A nagyszerű nmltii és a mostani nehéz helyzeten is kemény küzdelemmel és törhetetlen energiával diadalmaskodó és ezért igazán dicsősé­ges jellemmel rendelkező Toronfálme­­í.gyei Közművelődési egyesület állandó előadói közé tartozik már csaknem húsz "esztendeje Borsodi Lajos, aki n közmű­velődési egyesület szabad líceumában évről-évre megtartotta a maga egy-két . irodalmi és tudományi előadását. A »Séta, az irodalom körül« és »Az iroda­lom újabb irányai« cimii előadások a lejelentősebbek az újabb felolvasások közül, mert ezekben Borsodi mint a ma­gyar irodalom uj korszakának legalapo­sabb ismerője érdekes és ui szempon-I áll. Ügyelek rá és gondoskodok róla, hogy. a magyar ■ klérus ez üzelniektől ne csak távoltartsa magát,. de . azokat minden egyes adandó alkalommal a leg­határozottabban helytelenítse. Ezúttal is ismétlem, amit már oly sokszor mon­dottam: a kereszténység alapelve a. szeretet műiden felebarátunk iránj, val­lásra, fajra vagy osztályra való . kü­lönbség nélkül. Aki antiszemita uszítá­sok bűnébe keveredik, nemcsak haszon­talan, rossz ember, de rossz keresztény is, mert lábbal tiporja a kereszténység legszentebb parancsát, a felebaráti sze­retetek Hiába verik az utóbbi idők bot­rányhősei a mellüket, azt állítván, hogy cselekedetükben őket keresztény meg­győződésük vezette. Innen, a keresz­ténység ezeréves várának ormáról, , a melynek legmagasabb lépcsőjén állok, jelentem ki, hogy semmirekellő fickók és nemcsak nem keresztények, de egy­általán nem is emberek. Az én szemem­ben legalább nem. A biboros-hercegprimás liberális zász­lóbontása széles körökben nagy feltű­nést keltett és különösen a fajvédő-tá­borban okozott kínos meg'epetést. Az ébredőkhöz közelálló lapok egyrésze egyszerűen nem vesz tudomást Cser­­noefi nyilatkozatáról — Így például a Nemzeti Újság sem, amely szoros kap­csolatot tart fenn egyébként az eszter­gomi udvarral — inig a szélső fajvédő­­sajtó élesen támadja u hercegprímást nyilatkozata miatt. Még Andrássy Gyű­tokkal vaió megvilágítással hozta közel a modern magyar írást a vidéki közön­ség önmagától nagyon lassan befogadó, konzervatív lelkiiletéhez. Felolvasások, újságcikkek azonban már nem nyújthattak elég tágas utat az egyre nagyobb termékenységben előre­törő írói véna kinyilatkozásához és. amikor a háború után ismét lehetősége nyílik n. könyvkiadásnak, egymásután jelennek meg Borsodi La.ios könyvet «.4 Fenség« színdarab 1918-ban.1 a »Ki­rakat« költemények prózában 1921-ben, végül 1923-ban a »Házibál« novellas kö­tet és most már valamennyi^ Becskere­ken. Mert 1918 óta már csak az -utódál­lamok magyarjainak iróia akar lenn Borsodi Laios. Munkája: az ni. nehézre változott viszonyok között való könyv­­; kiadás, eléggé nem dicsérhető példa­adás. amelyben szép szerep jutott a becskereki Plcitz Fér. Pál cégnek is. amely Borsodi halkszavu. mindig ni és eredeti elgondplásu írásait, finom tónu­sukhoz méltó mezben bocsájtotta a nyil­vánosság elé. Az a rengeteg kisebblélekzetü Írás ami a báróm könyv közé esik, kivétel nélkül az utódállamokban jutott nyilvá­nosságra:- a Bácsmegyei Naplóban, a Torontóiban, Erdély és«:» SÜlovenszkí reprezentáló napitópiaibagf'fs .folyóira­taiban, amelyek közül különösen a Tű: és a Pásztor tűz közölték Borsodi na gyón sok szép írását. A jelen: az utódállamokban mindenfelé irás és harcos kultúraterjesztés a-To­­rontáfmegyei Közművelődési Egyesület­ben. amely Borsodi Latost önzetlen mun­kálkodásáért azzal jutalmazta, hogy az elnökké választott Károlyi Imre örökébe az egyesület ügyészi tisztségével tün­tette ki. A jövő ismét az írásé és a legközeleb­bi tervekről annyit tudhattunk meg. hogy az Írónak most van készülőben egy franciásan könnyed tónusu vigjá­­téka és egy társadalmi regénye, amely a háború utáni társadalmi viszonyokul zándékozik jellemezni la vróí lapja, a Magyarság is kímélet­lenül szembefordul Csernochhal és ért­hetetlennek minősíti állásfoglalását. Lehetetlen —■ írja a Magyarság — hogy oly tisztán Látó ember, mint Cser­noch János, ne látná ma már a libera­lizmus csődjét. A katolikus egyház nem áll az antiszemita mozgalmak' mö­gött, ez természetes is, mert ez nem lehet űz egyház hivatása, de a katoli­kus vallásu magyarok alulról elkezdve, föl egészen püspökökig és arisztokra­tákig, ma már nagyon jól tudják, meny­nyire központi problémája a magyar nemzetnek a zsidókérdés. Ha Csernoch; János azt gondolja, hogy a, magyar ke­resztény tömegek megnyerliétők még e^szer a liberalizmus jelszavainak, ak­kor rosszul van informálva, mint ' né­mely más kéidésben is, a keresztény magyar társadalom hangulatáról. Lehet,' hogy Csernoch János közjogi és egy­házi tisztségénél fogva oly magasan; áll, oly messziről tekint le a lent küz­­ködő és harcoló társadalomra, hogy hozzá nem hatoltak fel a zsidókérdés hullámverései. Hiszen az bizonyos, hogyha sok pozícióban meg is vetették már a lábukat a zsidók, az esztergomi primási széket eddig még nem merték, magukénak követelni. Ha Csernoch Já­nos leszáll az élet és a valóság fekete, földjére, akkor talán meg fogja érteni, hogy az antiszemitizmus nem semmire­kellő fickók izgágáskodása. A pusztító és romboló törökökkel szemben a ma­gyar püspökök és prímások nem a pa­cifizmust prédikálták híveiknek . és nem azokat emlegették lenézéssel, akik éle­tüket és vagyonukat kitették a pogány veszedelemmel szemben, hanem azokat, akik anyagi könnyebbségért vagy gyá-. vaságból a törökökhöz szegődlek jani­csárszolgálatra. Akadtak most is ke­resztények, akik a liberális oldalra sze­gődtek janicsárszolgálatra; aligha liisz­­szük, hogy Csernoch hercegprímás eze­ket az,.óvatos, kézdörzsölgető konjunk­túra-embereket akarta volna kizárólagos 'keresztényekké ütni. A kormánysajt'ó­­szerint Csernochnak a Neues Wiener Journalban megjelent nyilatkozata fedi a kormány álláspontját. Ez volna a 41 éves Borsodi Lajosnak 25 éves működése és még az ilyen he­venyészett vázlatos felsorolás is az írói tevékenységnek szinte szokatlanul bő­séges megnyilvánulásáról számolhat be. A külföldön is iól ismert igazi irodalmár dr. Klein Mór néhai becskereki főrabbi fia és dr. Kiss Arnoldnak. a budai zsidó-, hitközség vezető főrabbija testvérének, irodalmi ereje már a családban gyökered­­zik.de az a szeretetteljes, meleglelko-'-dés. amellyel a jubilánst üdvözlő küldöttség, előtt dr. Kovács István pápai prelátus köszöntő beszédet mondott és. hogy eb­ben a küldöttségben ott voltak Várudy Imre a vajdasági magyarság egyetlen igazi politikai vezéralakja niellett a becskereki magyarok egyszerű iparosai és kereskedői és a főrabbi fiát jubileu­mán felkereste a katholikus plébános és a református lelkész, az kizárólag Bor­sodi Lajos érdeme, mert neki és az itt felsoroltak mellett még néhány kultúrá­ért rajongó férfinak köszönhető, hogy a becskereki magyarság nyelvének és kul­túrájának közösségében olyan egyetér­téssel. bensőséges meleg szeretettel ol­vad egybe, amelyhez foghatót sehol má­sutt nem találunk a Vajdaságban. * Balázsi József, a piarista tanitórend becskereki gimnáziumának néhai na­gyon kedves emlékezetű igazgatója, amikor a helyi lapban egyre gyakrab­ban jelentek meg »Aiiquis« aláírással versek és az igazgató nagyon iól tudta, hogy ki rejtőzik a mindent magába fog-, lelő »Valaki« álnév alatt, évzáró ünne­pélyen mondott beszédében bölcs peda­­;gógiai szempontok alapján szigorúan kijelentette, hogy nem tűri. ha az ifjú­ság. akár alimüs név alatt is verseket farag. Azóta huszonöt év telt el és •Borsódj Lajos már régen saját nevével jelzi az írásait, de mintha visszatértek volna a negyedszázad előtti idők, mert Borsodi Lajos neve a mai magyar iro­dalomban ismét valaki. Komor Mihály.

Next

/
Thumbnails
Contents