Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-04 / 3. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925 január 4. Választási mozgalmak Bánátban Tárgyalások Beogradban és Becskeroken Nincsics külügyminiszter útja Davidovics-parti gyűlések A radikális párt a kikinda-becskereki kerületben pénteken nyújtotta be a jelöld listát. A listán szerepelnek: ár. Nincsics Momcsiló külügyminiszter mint listavezető. Becskerek város jelöltje: Besüt;/ Nikola mérnök, helyettese Srdanoy Vojin földbirtokos, a becskereki és novakanizsai járás jelöltje: Sztankovics Szvetozar volt államtitkár, helyettese dr. Ráics Tosó becskereki ügyvédjelölt, a novibecsei és az alibunári járás jelöltje: Mikajlovics SzvetiszláV volt képviselő, helyettese Szávics Zsivota foldmives, a kikindai járás jelöltje: Budisin Jóco földi. Irt okos, helyettese Pantovics Dragoszláv gyáros, a módosi járás jelöltje: dr. Veszelinovics Iván kikindai közjegyző, helyettese Hertelendy Ferenc párdányi nyugalmazott főszö'gabiró. A kikindai törvényszékhez eddig a radikális párton kívül a demokrata párt, a foldmives párt és a szociáldemokrata párt nyújtották be jelölő lis-Nincsics vasárnap Becskerekre érkezik s valósz nüleg még egyszer tárgyal jaksics Zsárkó-val. A demokrata párt vasárnap Bozsitovo, Klári es Cérna községekben tart népgyülést. Mind a három helyen a párt listavezetője, dr. Setgerov Szlavkő tart beszédet. Nincsics külügyminiszter vasárnap reggel érkezik Becskerekre. Az állomáson a városi tanács nevében Alexijevics polgármester üdvözli a minisztert, aki kiutazik Aradac-ra s részt vesz a dobrovoljac eml kmü leleplezésén s az ezt követő ebéden. Délután visszatér Becskerekre, ahol részvételével radikális konferencia lesz. Vasárnap este a miniszter visszautazik Beográdba. Ä magyar fajvédő-sajtó árulássá! vádolja a bíboros hercegprímást Kavarodás Csernoch János újévi nyilatkozata korul Budapestről jelentik: Csernoch János 'bíboros hercegprímás a Neues Wiener Journal tudósitója előtt a követkes nyilatkozatot tette a magyarországi antiszemitizmusról : —, Ha Magyarország, a nyugati ku túra- utolsó védőbástyája, nem akar végképp elsiilyedni, arra kell töreked-. Iliink, hogy a szomszéd államokkal. ,a barátságos viszonyt lehetőleg mielőbb helyreállítsuk és mindén erőnk megfeszítésével régi kultur-szinvonalunk emelésén. dolgozzunk. Minden kilengésnek és túlkapásnak meg kell szűnni; el kell jönnie a szorgalmas, buzgó munka korszakának, botránypörök, faji és felekezeti üldözések nélkül, minden felekezet teljes egyenjogúságával, annak a mintákból származó liberalizmusnak jegyében, amely mindig kitűnő tulajdonsága volt u magyarnak és a háború előtti időkben megszerezte számunkra Európa lcgliberálisabb és legtoleránsabb államának hírét. E tekintetben én, mint a ■magyar katolikus egyház feje jó példával járok elől. Előttem nincs különbség ember és ember között! Budapest fő-« rabbijával a legszorosabb barátság fűz \ egybe és igen nagyra becsülöm azt a komoly, tudományos férfiút. Csak tisztességes és tisztességtelen ember van. Ez az egyetlen különbség amit ember és ember között ismerek. Valótlan, hoev az antiszemita üzelmek mögött, a melyek' legnagyobb sajnálatomra utóbbi időben jelentkeztek, a katolikus egyház ; :wussšssBsaisex<m»i^T3ymsamm)smBm^sBBacm Á lista benyújtásával a becskerekkikindái radikális pártban va!ó pártszakadás befejeződött ugyan, de még a Zsujfánszki csoporttal folynak a tárgyalások. A radikális párt főbizottságának közbenjárására Pribicseviós kijelentette, hogy nem vállalja a iis'avezelést azon a listán, amelyeket a radikális-disszidensek és az önálló demokraták együtt adnak be. Ma m ’g nincs eldöntve, hogy meg lesz-e a közös lista, de más listavezetővel, vagy hogy a két csoport külön listával megy-e a választási küzdelembe. Egy olyan terv is van, hogy a radiká'is-disszidensek lépjenek be az önálló demokrata-pártba, amely esetben nincs akadálya, hogy Pribicsevics legyen a listavezető. Zsupánszki dr. a radikálís-disszidensek vezére s Jaksics Zsárlcó, a Pribicsevicspárt elnöke, a héten több napon át tárgyaltak Beográdban Pasics-csal, Nincsics-csel és Pribicsev:cs-csel, azonban, megegyezés nem ;ött !' re. Huszonöt év az irodalomban (Borsodi Lajos jubileumára) Néhány hév. néhány merész úttörő a járatlan, ugaron: mindössze ennyi, amit sajátjának mondhat az utódállamok magyarságának irodalma, azé a magyarságé, amelyet egykori hazájával ma már csak a nyelv és az irodalom közössége köt Össze. Ebben a sivár nincstelenségben annál nagyobb eseményt jelent Borsodi Lajos írói jubileuma, mert Borsodi Lajos az utódállambeli magyarság irodalmának azok közé a kevés értékei közé tartozik, akiknek jelentőségét nem az adja meg, hogy »hiszen olyan kevesen vagyunk«, hanem értéket képvisel önmagában az ember, az iró. akinek érvényesülése élé nem Trianon szabott u.i határokat és, ha most működésének tere kizárólag a jugoszláviai magyarság körére szorítkozik, ennek tisztán csak az. az oka, liógy Borsodi Lajos átérzi annak a kötelességnek parancsoló szükségességét, hogy a kevesek, akik mégis vannak, teljesen a miénk, teljesen az utódállamok magyarságáé maradjanak. Nyomtatásban először Becskereken látott napvilágot Borsodi, Laios írása 25 évvel ezelőtt:, egy vers. .amely »Alíqüis« aláírással jelent még a »Torbiitäl« 1920 január 2-iki számában. A szerző ]S éves diák volt a kegyes tanitórend becskereki gimnáziumában és á fiatal gimnazista irt még sok verset, néha-néha prózát, aztán jöttek a jogászévek', .botiérn-kávéházak és pesti redakciók és az első könyv »Mesék merengések«.. amelyet 1905-ben . Singer . és Wolffner adott ki Budapesten., Vészi József »Budapesti Napló«-ja. a Pesti Napló« és sok más újság és folyóirat szániitótta állandó dolgozó társai közé á húszegynéhány -éves Borsodi Lajost, aki eközben szőkébb pátriájáról. Becskerekről s Bánátról sem feledkezett meg és versei, novellái, politikai és filozófiái cikkei szép, számmal jelentek: meg már akkor is a Bácsmegyei Naplóban, amelynek húsz év óta állandó munkatársai közé tartozik. A jogi tanulmányok utolsó állomása Kolozsvár. Itt tette le a doktori szigorlatot Borsodi fegv nappal utóbb, hogy ’’Mátyás és a jogász« című novellája nyomdafestéket, látott egy kolozsvári lap tárcarovaíábaii. Hazái témáról szólt az az irás. A jogászról, aki szigorlat előtt áll, de Mátyás király törvényeit nem volt •ideje' megtanulni és kinos előérzete szinte bizonyosra véteti velej hogy épen ezt fogják kérdezni a professzorok. A megoldás végül is az, hogy Mátyás király szobra leszáll a lóról és mig a jogász egész napon át zuhogó esőben szobrot iil a király helyén, addig' a szobor Mátyás király törvényeiből a szigorlaton a diák helyett — megbukik. A valóságban nem volt ilyen tragikus a befejezés. Borsodi Lajos fényes sikerre! "tette le a vizsgát és 22 éves korában végleg hazaköltözött Becskqrekre. De ahogy a vizsga előtt drukkoló joigász félelmében az életet adta. az iró, ■ug.v a további működésében is a legszorosabban összekapcsolódik az élet és az «irodalom. Amig Magyarország minden ■jelentősebb sajtóorgánumában' egyre gyakrabban jelenik meg neve. addig, itthon a kultúra., irodalom és tudomány élő szóval való terjesztésében szorgoskodik Borsodi. A nagyszerű nmltii és a mostani nehéz helyzeten is kemény küzdelemmel és törhetetlen energiával diadalmaskodó és ezért igazán dicsőséges jellemmel rendelkező Toronfálmeí.gyei Közművelődési egyesület állandó előadói közé tartozik már csaknem húsz "esztendeje Borsodi Lajos, aki n közművelődési egyesület szabad líceumában évről-évre megtartotta a maga egy-két . irodalmi és tudományi előadását. A »Séta, az irodalom körül« és »Az irodalom újabb irányai« cimii előadások a lejelentősebbek az újabb felolvasások közül, mert ezekben Borsodi mint a magyar irodalom uj korszakának legalaposabb ismerője érdekes és ui szempon-I áll. Ügyelek rá és gondoskodok róla, hogy. a magyar ■ klérus ez üzelniektől ne csak távoltartsa magát,. de . azokat minden egyes adandó alkalommal a leghatározottabban helytelenítse. Ezúttal is ismétlem, amit már oly sokszor mondottam: a kereszténység alapelve a. szeretet műiden felebarátunk iránj, vallásra, fajra vagy osztályra való . különbség nélkül. Aki antiszemita uszítások bűnébe keveredik, nemcsak haszontalan, rossz ember, de rossz keresztény is, mert lábbal tiporja a kereszténység legszentebb parancsát, a felebaráti szeretetek Hiába verik az utóbbi idők botrányhősei a mellüket, azt állítván, hogy cselekedetükben őket keresztény meggyőződésük vezette. Innen, a kereszténység ezeréves várának ormáról, , a melynek legmagasabb lépcsőjén állok, jelentem ki, hogy semmirekellő fickók és nemcsak nem keresztények, de egyáltalán nem is emberek. Az én szememben legalább nem. A biboros-hercegprimás liberális zászlóbontása széles körökben nagy feltűnést keltett és különösen a fajvédő-táborban okozott kínos meg'epetést. Az ébredőkhöz közelálló lapok egyrésze egyszerűen nem vesz tudomást Csernoefi nyilatkozatáról — Így például a Nemzeti Újság sem, amely szoros kapcsolatot tart fenn egyébként az esztergomi udvarral — inig a szélső fajvédősajtó élesen támadja u hercegprímást nyilatkozata miatt. Még Andrássy Gyűtokkal vaió megvilágítással hozta közel a modern magyar írást a vidéki közönség önmagától nagyon lassan befogadó, konzervatív lelkiiletéhez. Felolvasások, újságcikkek azonban már nem nyújthattak elég tágas utat az egyre nagyobb termékenységben előretörő írói véna kinyilatkozásához és. amikor a háború után ismét lehetősége nyílik n. könyvkiadásnak, egymásután jelennek meg Borsodi La.ios könyvet «.4 Fenség« színdarab 1918-ban.1 a »Kirakat« költemények prózában 1921-ben, végül 1923-ban a »Házibál« novellas kötet és most már valamennyi^ Becskereken. Mert 1918 óta már csak az -utódállamok magyarjainak iróia akar lenn Borsodi Laios. Munkája: az ni. nehézre változott viszonyok között való könyv; kiadás, eléggé nem dicsérhető példaadás. amelyben szép szerep jutott a becskereki Plcitz Fér. Pál cégnek is. amely Borsodi halkszavu. mindig ni és eredeti elgondplásu írásait, finom tónusukhoz méltó mezben bocsájtotta a nyilvánosság elé. Az a rengeteg kisebblélekzetü Írás ami a báróm könyv közé esik, kivétel nélkül az utódállamokban jutott nyilvánosságra:- a Bácsmegyei Naplóban, a Torontóiban, Erdély és«:» SÜlovenszkí reprezentáló napitópiaibagf'fs .folyóirataiban, amelyek közül különösen a Tű: és a Pásztor tűz közölték Borsodi na gyón sok szép írását. A jelen: az utódállamokban mindenfelé irás és harcos kultúraterjesztés a-Torontáfmegyei Közművelődési Egyesületben. amely Borsodi Latost önzetlen munkálkodásáért azzal jutalmazta, hogy az elnökké választott Károlyi Imre örökébe az egyesület ügyészi tisztségével tüntette ki. A jövő ismét az írásé és a legközelebbi tervekről annyit tudhattunk meg. hogy az Írónak most van készülőben egy franciásan könnyed tónusu vigjátéka és egy társadalmi regénye, amely a háború utáni társadalmi viszonyokul zándékozik jellemezni la vróí lapja, a Magyarság is kíméletlenül szembefordul Csernochhal és érthetetlennek minősíti állásfoglalását. Lehetetlen —■ írja a Magyarság — hogy oly tisztán Látó ember, mint Csernoch János, ne látná ma már a liberalizmus csődjét. A katolikus egyház nem áll az antiszemita mozgalmak' mögött, ez természetes is, mert ez nem lehet űz egyház hivatása, de a katolikus vallásu magyarok alulról elkezdve, föl egészen püspökökig és arisztokratákig, ma már nagyon jól tudják, menynyire központi problémája a magyar nemzetnek a zsidókérdés. Ha Csernoch; János azt gondolja, hogy a, magyar keresztény tömegek megnyerliétők még e^szer a liberalizmus jelszavainak, akkor rosszul van informálva, mint ' némely más kéidésben is, a keresztény magyar társadalom hangulatáról. Lehet,' hogy Csernoch János közjogi és egyházi tisztségénél fogva oly magasan; áll, oly messziről tekint le a lent küzködő és harcoló társadalomra, hogy hozzá nem hatoltak fel a zsidókérdés hullámverései. Hiszen az bizonyos, hogyha sok pozícióban meg is vetették már a lábukat a zsidók, az esztergomi primási széket eddig még nem merték, magukénak követelni. Ha Csernoch János leszáll az élet és a valóság fekete, földjére, akkor talán meg fogja érteni, hogy az antiszemitizmus nem semmirekellő fickók izgágáskodása. A pusztító és romboló törökökkel szemben a magyar püspökök és prímások nem a pacifizmust prédikálták híveiknek . és nem azokat emlegették lenézéssel, akik életüket és vagyonukat kitették a pogány veszedelemmel szemben, hanem azokat, akik anyagi könnyebbségért vagy gyá-. vaságból a törökökhöz szegődlek janicsárszolgálatra. Akadtak most is keresztények, akik a liberális oldalra szegődtek janicsárszolgálatra; aligha liiszszük, hogy Csernoch hercegprímás ezeket az,.óvatos, kézdörzsölgető konjunktúra-embereket akarta volna kizárólagos 'keresztényekké ütni. A kormánysajt'ószerint Csernochnak a Neues Wiener Journalban megjelent nyilatkozata fedi a kormány álláspontját. Ez volna a 41 éves Borsodi Lajosnak 25 éves működése és még az ilyen hevenyészett vázlatos felsorolás is az írói tevékenységnek szinte szokatlanul bőséges megnyilvánulásáról számolhat be. A külföldön is iól ismert igazi irodalmár dr. Klein Mór néhai becskereki főrabbi fia és dr. Kiss Arnoldnak. a budai zsidó-, hitközség vezető főrabbija testvérének, irodalmi ereje már a családban gyökeredzik.de az a szeretetteljes, meleglelko-'-dés. amellyel a jubilánst üdvözlő küldöttség, előtt dr. Kovács István pápai prelátus köszöntő beszédet mondott és. hogy ebben a küldöttségben ott voltak Várudy Imre a vajdasági magyarság egyetlen igazi politikai vezéralakja niellett a becskereki magyarok egyszerű iparosai és kereskedői és a főrabbi fiát jubileumán felkereste a katholikus plébános és a református lelkész, az kizárólag Borsodi Lajos érdeme, mert neki és az itt felsoroltak mellett még néhány kultúráért rajongó férfinak köszönhető, hogy a becskereki magyarság nyelvének és kultúrájának közösségében olyan egyetértéssel. bensőséges meleg szeretettel olvad egybe, amelyhez foghatót sehol másutt nem találunk a Vajdaságban. * Balázsi József, a piarista tanitórend becskereki gimnáziumának néhai nagyon kedves emlékezetű igazgatója, amikor a helyi lapban egyre gyakrabban jelentek meg »Aiiquis« aláírással versek és az igazgató nagyon iól tudta, hogy ki rejtőzik a mindent magába fog-, lelő »Valaki« álnév alatt, évzáró ünnepélyen mondott beszédében bölcs peda;gógiai szempontok alapján szigorúan kijelentette, hogy nem tűri. ha az ifjúság. akár alimüs név alatt is verseket farag. Azóta huszonöt év telt el és •Borsódj Lajos már régen saját nevével jelzi az írásait, de mintha visszatértek volna a negyedszázad előtti idők, mert Borsodi Lajos neve a mai magyar irodalomban ismét valaki. Komor Mihály.
