Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-03 / 2. szám
1925. január BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. A véres kártyaparti Összeszurkáltak egy suboticai gazdát Rogics Jakab szuboticai gazda Jaksicseva ucca 68 szám alatti lakos csütörtökön este a Vukoviéjs-íélc korcsmában Kopunov Mártonnal Kártyázott. Kártyázás közben összevesztek, mire Rogics hazaszaladf, ahonnan egy vasviiláva! lért vissza, hogy megverje Kopunovot. Időközben Kopunov is elhagyta a korcsmát és hazafelé tartotj. Az uccán találkozott Rogtcc?al, aki a vasviiláva! megtámadta. I Kopunov védekezőt a támadóval szemben, de miután a» a veszély fenyegette, hogy támadója összeszurkálja, elővette kését és hat helyen megszurta Rogicsot. Rogics súlyos sérüléseket szenvedett és vértől elborulva összeesett. A történtekről értesült a rendőrség, amely megindította a nyomozást. Rogicsot a mentők beszállították a közkórházba. Állapota életveszélyes. Kopunovot a rendőrség letartóztatta. A romániai bolgárok a bulgáriai románokért Cankov bukaresti útja Bukarestből iclentik: Bár Cankov bolgár miniszterelnököt Bukarestben a hivatalos körök a legnagyobb udvariassággal fogadták, a látogatásba mégis több disszonáns hang vegyül, amelyek kellemetlen helyzetet teremtenek Cankov számára. A Romániában élő bolgárok ugyanis memorandumot juttattak a Bukarestben időző Cankov miniszterelnökhöz; amelyben élesen tiltakoznak a bulgáriai román kisebbség elnyomása ellen. A memorandumban a romániai bolgárok azt követelik a bolgár kormánytól, hogy a bulgáriai román kisebbségnek adjon tornán iskolákat és egyetemet és külön törvényben biztosítsa a román kisebbség teljes egyenjogúságát. Ma a bolgár kormány ezeket a követeléseket nem teljesíti — mondja a memorandum — akkor a romániai bolgárokkal szemben a román kormány joggal fog represszáliákat a! mint egy szörnyű jégeső. Petiyigéné sorra előadott mindent, úgy csapkodta ki az asztalra, mint a cserepeket, sáros emlékeit, a legelső tánctól, a kötél-esettől végig a legutolsó hetekig.- Elég volt, Klári. Elég a liazudásból. ■— Nekem? Most már látom, sohase volt nálad. Soha? Soha! Soha, Klári, soha! Nem igaz a tánc, nein igaz a kötél, nem \q-'av «"-.rétién egy eset sem! Megörültél, gonosz szemét vagy: nem tudom, mit akarsz, takarodj innen, az uram az enyém és mindig itthon volt az ág vanílián és te takarodj., mert a kis gyerekeimmel veretlek ki. magtalan. Penyigéné felállt, mély ólomsápadtság takarta, halálos inogással állt, butaság volt, elvesztette a csata t. Leejtette a fejét s szédülve, tántoroyv a ment el. Azóta a Bakcsi- és Penyige-család tovább él a faluban és a régi áll. ügy tesznek, mintha nem tudnák, hogy hire van és szájon jár az esetük. Csak épp nem táncolnak együtt a disznótorokon. Esetüket férjek mesélik itt-ou '-asszonyok okulására, ütnék akarja tmj-u. ,4tn az asszony nem okul: egyik tudja tanítás nélkül, másik nem tudja tanítva sem. A falu élete mély tó. melyben koronként a tenger háborgása játszódik le. kaimazni. Cankov bukaresti látogatásának másik kellemetlen incidense, hogy dr. Lapu, a román parasztnárt vezére az Aurora-ba irt »Ki az a Cankov- cimü vezércikkében 'Szokatlanul erős hangon támadja a bolgár miniszterelnököt. Az Universal támadja l.uput, amiért az ország vendégét inzultusokkal illette. PártoiikiYÜÍi polgári kormány alakú! Németországban Marx kancellár újból megkezdi a tárgyalásokat a parlamenti pártokkal Berlinből jelentik : A birodalmi kancellár péntekre minisztertanácsot hívott össze, amelyen a kormány alakítás kérdésével foglalkoztak. A minisztertanács eredményéről Marx kancellár jelentést tett Ebert birodalmi elnöknek, aki megbízta a kancellárt, lépjen újból érintkezésbe a parlamenti pártokkal, akik előtt utaljon a poll tikai helyzet rendkívüli komoly ságira. A „Zeit" jelentése szerint egy pártonkivüli polgári kormány megalakítására kell számítani. A centrumpárti Germania kijelenti, hogy valószínű a párton kívüli polgári kormány megalakulása, de ennek ugyanolyan összetételűnek kell lenni, mini a mai kormánynak, vagyis Marx kancellárnak és Stresernann külügyminiszternek helyet kell benne foglalnia, mert nélkii lük az uj kormány életképtelen lesz A bánáti határkiigazitás revíziója Uj tárgyalások Románia és az SHS. királyság között Beogradból jelentik: A jugoszláv kormány kezdeményezésére az S. H. S. királyság és Románia között uj tárgyalások indulták meg a bánáti határkiigazitás revízióin ügyében. A legutóbb teriiletcsere alkalmával ugyanis a batárkiigazitó bizottságok oly szerencsétlenül húzták meg Párdáuv község határát hogy állnak egy nagy része román terülteire esett. úgy. hogv a köfség Irt-, í-kosainak legtöbbje kettösbirtokos ijett.. De nemcsak Párdánnva! törpém meg ez a baleset, hanem Klári községgel is, ahol szintén az a helyzet. hogy a határ. cgyrésze Romániában van. A községek lakosainak kérésére a jugoszláv kormány, hogy ezekét az anomáliákat megszüntesse. közölte a román kormánnyal, hogy Párdánv és Klári községek határából eső rész átcsatolása esetén Itajlandó másutt területi engedményt tenni, liir szerint a Romániának felajánlott terület Szent-llubcrt. Némétccrnva. és lieu- Idd községek határai. Á román kormány megbízottai és a jugoszláv delegátusok között ez ügyben a tárgyalások most vannak folyamatban. Elkészült a nagykövetek jegyzéke A francia elnök és a német kancellár újévi beszédei a külpolitikai helyzetről Parisból jelentik: A nagykövetek tanácsa végleg megszövegezte a német birodalmi kormányhoz intézendő jegyzék szövegét, amelyben a kölni zóna kiürítésének kérdésében fejtik ki az antanthatalmak álláspontját. A jegyzéket a lapok értesülése szerint pénteken délután küldik el Berlinbe, ahol a nagyhatalmak diplomáciai képviselői együttesen fogják átnyújtani Strescmann kill ügymin isizter n ek. YYidak Németország ellen A Berliner 'Zeitung am Mittag ćr-! fésülésé szerint a szövetségközi ellénőrzö bizottság tagja, Rover francia tábornok részletes jelentést küldött a nagyköveti konferenciának. '• a^ne Ívben azt ■ állítja, hogv a birodalmi vtderö rendszeres titkos irodákat tart fenn. auiclvek titokban lajstromozzák az irregularis csapatokat. Royer szerint Németország i minden hónapban húszezer önkén- 5 test képez ki és hogy erre rá ne jö! hessenek, minden évben Ecseréli a véderő bizonyos százalékúi. A Berliner Zeitung am Mittag a jelentéssel szemben hangsúlyozza, hogy a francia tábornok állításai minden alapot nélkülöznek. Németország a Versailles: békeszerződés értelmében csökkentette hadserege létszá mát és a birodalmi véderőbe tizenkét évre vesz fel katonákat, akiknek csak öt százalékát cseréli ki minden esztendőben. A német birodalmi elnök súlyosnak tartja a helyzetet Berlinből jelentik: Ebért birodalmi elnök az újév alkalmából, szokás szerint. fogadta a külföldi követeket és a birodalmi, kormány tagjait. Az utóbbiak üldvözlésére mondott beszédében a következőket hangoztatta: — Sajnos, azok a várakozások, amelyeket a londoni tárgyalások befejezése után tápláltunk, a most kezdődő év elején egyelőre nem fognak megvalósulni. A hozzánk érkezett hírek alapján el kel! fogadnunk, hogy a szövetséges hatalmak nem akarják betartani a január 10-iki időhatárt, amit a Versailles: szerződés állapított meg az első rajnai zóna kiürítésére. Ennek indokolásául olyan okokat hoznak fel, amelyeket mi nem ismerhetünk el. Ez az igazságtalanság váratlan csalódást jelent számunkra és kétségkívül súlyos helyzetet teremt. Nem tehetek azonban mást. mint hogy nyomatékosan hangoztatom azt a reményemet, hogy ebből a helyzetből is találunk még kivezető utat. Doumergue elnök biztosítékokat követel A francia kormány tagjai újév napján köszöntötték a köztársaság elnökét, aki az üdvözlő beszédekre adott válaszában azt fejtegette, hogy Franciaországnak mindig ideálja volt a nemzetközi béke a kölcsönös megértés és a népek boldogulása alapiéul, ez azonban csak úgy érhető el. hu a jövőben minden konfliktus lehetősége ellen biztosítékot nyer Franciaország, ami nagy munkába fog kerülni, de ebből a munkából Franciaország hajlandó becsülettel kivenni a maga részét. Franciaország el van tökéivé arra. ho?v ápolni fogja a béke politikáját. ennek bizonyítékát adta már a •lefolyt évben is. igyekezni fog az újévben még derekasatoban. dolgozni. hogy mindazokat a kérdéseket, 'amelyekben Franciaország létérdekei forognak kockán, az engesztelekcnység. a jog s az igazság szellemében, a szolidaritás jegyében vigye dűlőre. Kisebbségi Elei • a* A Cuvcmtal karácsonyi számában dr. Roih Ottfe szász képviselő, a iapnak arra a ifirdésére. hogy mit kíván az országnak az' ünnep alkalmából, hoszszabb Ciliket irt, amelyben részletesen foglalkozcjt a romániai kisebbségek helyzetével. A cikkben Roíh kifejtette, liogv az a kívánsága: Románia a kisebbségi kérdést mint komoly államproblémát fogjai ítél és poliitkáiát rendszeresen és céltudatosan eszerint irányítsa. A kisebbségi politika — irta — nálunk még mindig a túlzás és lebecsültM lés közt ingadozik. Még ma sem látják a kormánytényezők, hogy ötmillió nem románt nem lehet a kis Dobrudzsa módjára rendőri rendszabályokkal kezelni. Mert az ötmillió nemromán öntudatában és kultúrájában zárt, erős és egységes tömeget képvisel. A kisebbségekkel, szemben, békéjük megteremtése szempontjából, a legszebb elméletek sem használnak, ha a gyakorlatban éppen ellenkezője történik. Megdöbbenve hallottam nemrég egy vezető román politikustól: A szászokat és a svábokat felfaljuk, a magyarokat pedig idővel fciszekirozzuk az országból. Ezzel a felfogással nem lehet egy országot vezetni: a kisebbségi kérdést csak nyugodt, ■magasabb szempontú kezelés oldhatja még, de nem türelmetlenség és túlhajtott, vak nacionalizmus«. .* ’ * Ezt is egy erdélyi magyar lap-közli. A magyar iinpérium alatt Erdélyben megjelent egy romámiyclvii naptárban a következő tartalmú román hiszekegy: Hiszek egy Istenben, a románok megtartó és védelmező atyjában, aki Iát és védelmez minden nyílt és alattomos támadás ellenében. És a román nemzet hatalmában, amely a római gyarmatokból született, hogy a napkelet fénye legyen, mert latin vér igazi latin vérből. A római név dicsőítésére megszállta Dácia hegyeit ék völgyeit, egyesült a dák vitézekkel és uj nemzetet alkotott. fis a román nemzetnek Dáciában való letelepedése után azonnal a barbárok elnyomását kellett elszenvednie, akik elnyomták, megalázták és a keserűségnek és ismeretlenségnek homályába hurkolták. fis~ évszázados küzdelmek inán újból feltámadott. fis felemelt fővel fogiaita cl a föld népei között az öt megillető helyet. fis nevét csak íiagyobliitaui fogja, mert élete a román főidői: brökkctartö. fis hiszek egy életet allé nemzeti lélekben, amely az Atyától származik, s aki azt növeli és növelte Siucai, Maicr és Claiti Mién útjait és elhintette magvait Antónia Lungu, lioria. Kloska, Krisán, Janen. Bntcaii és társaik segítségével. fis hiszek valamennyi román kultúrájának egységében és eíválaszthatatJahságában. ■ Tanúbizonyságot teszek arról, amint a nemzet kiválasztottjai tanubizony■ ságot tettek, hogy hii román maradok. fis hiszem minden román törekvés teljesedését. fis az, örök nemzeti létet, mindörökön örökké. Amen.« A naptár, amelyben a hiszekegy megjelent, néni: kobozták el cs írója ellen sem indítottak eljárást.
