Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-03 / 2. szám

\ XXVI. évfolyam 12 OLDAL ;* ÁRA 1’|, DINÁR POŠTARINA PLACENA Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatalt Sufcotica, Aleksandrova uLl.(Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. {Rossia-Foneiére-pr.lota) A lázitó számok A Bácsmegyei Napló újévi szá­mában egy pár soros hir jelent meg, ami izgaíóbb és iázitóbb tartalmú volt, mint egy vagonra­komány bolseviki propagandairat. Ez a pár soros hir izgatott az uralom eilen, izgatott a társadalmi osztályok ellen, lazított a fennálló társadalmi rend ellen, nyilvános rágalmazást követett el a ható­ságok vezetői s mindazok ellen, akikre a polgárok o törvényes rend iránt érzett bizalmukból egészségüknek és életüknek biz­tonságát bízzák. Őszinte meggyő­ződéssel állítják, hogy sokkal ke vésbé izgató és sokkal erőtleneb­­bül és hatástalanabbul lazító saj­tótermék ellen már eljárt a rend­őri hatóság, védet emelt az ügyész­ség és ítéletet hirdetett a bíróság. Mi most appeilálunk mindazok­hoz, akikre az államhatalom a társadalom biztonságát s a jog­rend védelmét bizta, maradhat-e minden változatlanul, segítség és megtorlás nélkül a cikk megje­lenése után, föl !ehet-e korbá­csolni büntetlenül a tömegszen­vedélyeket a mai társadalmi rend ellen s ma, amikor az államvédt­­lem nevében való cselekvés me­gint divatos lett, nem lenne-e in­dokolt az államvédelmi törvény nevében eljárni az izgató tarta­lom s a lázitó adatok ellen ? Ezt a csendőr, ügyész és vád­lottak padja után ordítozó izgatást abban a pár soros hírben lehet megtalálni, amelyik Szubotica múlt évi népesedési mozgalmá­nak eredményéről számol be. A társadalmi rend hivatalból kiren­delt Őreinek figyelmet ezekre az adatokra hívjuk fel : íme, ezek a számok lazítanak, ez az állapot a melegágya minden felforgató tö­rekvésnek, itt tenyészik ki a for­radalmaknak baktériuma s ezek a számok festik föl a fekete egekre a moszkvai álom véres kárpitjait. Szuboticán az elmúlt esztendőben minden tiz újszülött közül négy a bölcsőben halt meg s azok közül, a kiket felnőtt korukban ragadott el a halát, minden harmadik húsz és harminc életéve között a tüdővész áldozata lett. Ebben az országban van nép­jóléti miniszter, van közegészség­­ügyi miniszter, ebben az ország ban terem a legjobb búza, a föld bő áldásban adja vissza a ráfor­dított munkát, ebben az ország­ban munkát talál minden becsű letes ember, hogyan történhetik meg mégis, hogy itt, a legzsiro­­sabb föld és legacélosabb búza fővárosában minden tiz újszülött közül négy elpusztul s a fiatal felnőttek sorában a legdusabb e halál aratása? Hogy lehet tétle­nül elmenni ezek mellett a lázitó számok mellett, hogy nem fog össze államhatalom és társadalom a halál szörnyű sikerei ellen? Ho­gyan lehet belenyugodni abba, hogy az anyák a temetők számára szüljenek s ha csoda folytán élet­ben marad gyermekük, örömre, áerékségre, becsületes munkára és tiszta csókra Szült gyermekük fiatal testével az anyaföldet trá­gyázzák? Hogyan nem fog össze értelem, szeretet, hozzáértés és áldozatkészség, hogy fölkutassa azokat az okokat, melyek i’yen kísértetiesen könnyűvé teszik a halál offenziváját. Miért nem alakítják meg a gyászra A minisztertanács — mint már szerdai számunkban jelentettük — még december 23-iki ülésén a bel­ügyminiszter javaslatára elhatá­rozta, hogy az államvédelmi tör­vény alapján jár el a Radics-párt ellen. A kormány határozatának végrehajtását és az erről szóló hivatalos hirdetmény — obznana — kiadását hosszas várakozás előzte meg. A legutóbbi napokban a kormány egyes tagjai úgy nyi­latkoztak, hogy nem lesz obznana és hogy az államvédelmi törvényt minden nyilvános közlés mellő­zésével 'fogják alkalmazni a hor­­yát köztársasági parasztpártra. Csütörtökön éjjel végül Mak­­szimovics Bózsó belügyminiszter váratlanul magához rendelte a sújtó képviselőit, akikkel közölte, hogy a december 23 (ki miniszter­tanács határozatának végrehajtását még csütörtök éjszaka folyamán megkezdi és egyidejűleg átadta a nyilvánosság számára a kormány­­határozat szövegét. Ez az úgynevezett obznana a belügyminiszter referátumát tar­talmazza, arhelyet a miniszterta­nács teljes egészében elfogadott és a kormány minden tagja a’á irt. Az obznana az előzmények részletes ismertetése után meg­állapítja, hogy a horvát köztár$a~ sági parasztpárt, mint kollektiv egv­­■ég, az államvédelmi törvény /., 2., 4. és 5. szakaszába ütköző bűncse­lekmény de egész sorát követte el és ezért az állam egésze és a horvát nép érdekében a belügy­miniszter javasolta a miniszterta­nácsnak, hogy azonnal oszlassák fel a horvát köztársasági parasztpártot; a jövőben tiltsák be a párt min­den gyűlését, konferenciáját és egyéb működését, valamint min­den publikációjának, könyvének anyák a halál elleni ligát, ha már — Semmelweisz után is — tiz újszülött közül négy a pólyá­ból kerül a koporsóba. Ez a kérdés nem kisebbségi probléma, nem nemzetiségi kér­dés. A halál igazsága irtózatosan egyenlő. A közegészségügyi fe'­­ügyelőség csak az államnyelvet értő anyákat oktatja ki a gyer­mekbetegségek elleni védekezés módjaira, a halál azonban nem ismer ilyen különbségeket. Itt az ország legértékesebb javait po­csékolják el, a legértékesebb ma­tériát : az emberanyagot, a jö-és lapjának megjelenését; a legszigorúbban alkalmazzák a horvát köztársasági paraszt­pártra az államvédelmi törvény 18. szakaszának előírásait; azonnal koboztassék el a párt irattára, levelezése és lapjai és sürgősen induljon meg a bűn­ügyi eljárás a horvát köztársasá­gi parasztpárt vezetősége ellen. A minisztertanács — mint mep­­irtuk — 1924. december 23-iki ülésén mindenben elfogadta a belügyminiszter javaslatát. Az obznana hatása A politikai élet az obznana ha­tása alatt áll. Politikai körökben természetesen leginkább azt mér­legelik, hogy a választásokra mi­­yen hatása lesz az obznanénak. Beogradban nem volt semmiféle incidens, egyedül Drinkovics mi­niszternek volt része kalandben. Lakására behatolt egy elkesere­dett horvát, de a miniszternek sikerült kituszkolni lakásából. Zagrebből még magánértesülé­sek sem jöttek. A kormány ugyanis a Zagreb-Beograd közti telefonvonalakat hivatalos beszél­getések céljára lefoglalta s egyet­len magánbeszélgetést sem en­gedtek Zugrebbal. A kormányhoz erkezett jelentésekből azonban annyit sikerült megtudni, hogy nz obznana első következménye­ként letartóztatták a Radics-párt ve­zetőit, köztük, dr. Macsek és Predavec alelnököket, dr. Kr­­nyevicset a párt főtitkárát s a két Kosutics testvért. Állítólag azonban az egyik Kosu­tics, aki Radicsot Moszkvába is elkísérte, nincs a letartóztatottak között s Radiccsal együtt ö is el­hagyta az országot. Hir szerint Radios karácsony este még Zagrebben volt s azután vendő nemzedéket tékozolják el. A csecsemőnek nincs nemzeti­sége. Az ember kér védelmet, q legfőbb államérdek kiált gyors és okos segítség után. Ha jut idő, energia, törődés a napi poli­tika minden múló szempontjá­nak, jusson idő, energia és törő­dés annak a küzdelemnek meg­indítására is, amit a halál ellen viv meg az élet. Az ötéves háborúnak nem volt olyan kétségbeejtő és olyan gyá­szos veszteségi listája, mint Szu­botica városnak az Ur »924-ik s a világbéke hatodik évében. hagyta el az ország területét. Újévkor állítólag Bécsben volt s onnan Moszkvába utazott. Mindez azonban még megerősítésre szorul. Radics-párti nyilatkozat az obznanáról A Radics-párti politikusok kö­zül egyedül B.icsenics képviselő, a parlament egyik titkára taitóz­­kodik Beogradban, aki újságírók előtt meglehetős optimisztikusan nyilatkozott az obznana kiadásá­nak következményeiről és azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a feloszlatás ellenére is a Rcdics­­párt részt fog venni a választásokon, mert a párt jelölő-listáinak túl­nyomó részét a bíróságok már jóváhagyták és igy a választási bizottságok nem térhetnek ki az elöl, hogy a Radics-pártnak válasz­úi si urnát adjanak. Tartózkodó hangulat a kormánypártokban Kormánykörökben még mindig rendkívül tartózkodóan viselked­nek az obznana kiadásával kap­csolatban. Megállapítható, hogy maguk a kormánypárti körök sem fogadták nagy lelkesedéssel a kor­mány intézkedését. Általában úgy magyarázzák az obznana kiadá­sát — mint Makszimovics belügy­miniszter is kijelentette csütörtöki nyilatkozatában — hogy a kor­mány intézkedése nem irányul a horvát nép ellen, sőt még a horvát köztársasági parasztpárt ellen sem, hanem csak a vezérek ellen, akik bűnösök a pártnak a boisevikiek­­kel való összeköttetésében. A kor­mánypárti sajtó szintén rezervái­­tan viselkedik ebben a kérdésben. A demokrata-párt főbizott­ságának határozata Ellenzéki körökben rendkívül har­cias hangulatot idézett elő az oöz­itélt Letartóztatták a Radics-párt vezéreit A demokratapárt éleshangu deklarációban tiltakozik az obznana ellen — A kormánysajtó tartózkodó hangon nyilatkozik a kivételes rendszabályokról Részt vehet-fí a Radics-párt a választásokon ?

Next

/
Thumbnails
Contents