Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-30 / 28. szám

1925. január 30. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal A választások után kezdik meg a harmadosztályú kereseti adó kivetését Elhalasztották az adóldvetfi bizottságok tárgyalásait is ' A harmadosztályú kereseti adó kive­tését a pénziigyigazgatóság — mint a Bácsin egyel Napló már jelentette — ja­nuár első felében akarta megkezdeni. Utoljára 1920-ban állapították meg Szúr botieán a harmadosztályú kereseti adót ‘és rengeteg bonyodalmat idézett elő épp az utóbbi időben is, hogy az uj adó­kivetés évek óta késett már. Most azon­ban végre elkészültek az adólajstroinok, megalakultak az adóki vető-bizottság ok és igy semmi akadálya se volt már az adókivetés megkezdésének. Miután azonban a választási törvény érteimében harminc nappal a választá­sok előtt senki sem idézhető meg-, igy nem tarthatók adótárgyalások sem és ez a körülmény újból szükségessé tette a harmadosztályú kereseti adó kivetésé­nek az elhalasztását A pénzügyigazga­tóság ezért nem kezdte meg ,az adóki­vetéseket, mert a bizottságok úgyis csak néhány napig folytathatták volna munkájukat és azután a’ február 8-iki választásokig félbe kellett volna azt szakítani. A harmadosztályú kereseti adó kive­tését most már csak a választások után fogják megkezdeni. Az előkészítő mun­kálatokat a pénzügyigazgatóság már befejezte és igy a harmadosztályú ke­reseti adó kivetése a választások után, még február első felében, megkezdődik. Először csíüc az I—IV. kör adófizetői­nek harmadosztályú kereseti adóját fog­ják letárgyalni majd, valószínűleg már­cius folyamán megkezdik a IV—Vili. Köri adózók harmadosztályú kereseti adójának kivetését is. A feleket nem fogják beidézni az adótárgyalásokra, ha­nem csupán ki fogják függeszteni a sor­ra kerülő adófizetők névsorát a város­házán. - az adókivető-bizottság hivatali szobájának bejáratánál. Egy kémkedési pör reprize Androllcs Danira visszavonta korábbi beismerő vallomását Beogradból jelentik: Androlics Danica kémkedési pőrében, amelyben a bíróság az októberi tárgyalás után felmentő ítéletet hozott, a legfőbb semmitőszék határozata értelmében újabb tárgyalást tartottak. A vádlottakat: Androlics Da­­nicát, Mitkovics Iván egyetemi hallga­tót, Ahdaoics Szulejmán hirdetési ügy­nököt, Krnsnyákné Filipovics Mírót, akiket újból letartóztattak, a fogházból vezették elő a tárgyalásra. Krusnyák Kazimir kapitány a letartóztatás elől külföldre menekült. A tárgyalás első napján, szerdán An­drolics Danicát hallgatta ki a bíróság. Val­lomásában tagadta mindazt, amit annak­idején a nyomozás és a vizsgálat folya­mán vallott. Azokat az állításait sem ismételte meg ezúttal, amelyekről a bí­róság az első főtárgyaláson megállapí­totta, hogy fantasztikus és ellentmondó mesék. Arra a kérdésre, hogy miért terhelte önmagát és vádlottársait, An­drolics ezt válaszolta: — Nem akartam kompromittálni a vizsgálóbírót. Tartoztam neki ennyi hálá­val, mert a fogházban kivételes bánás­módban részesített: hasz dinárt és kát liter tejet kaptam naponta. Minden kérdésre mosolyogva, haho­­tázva felel, láthatóan mulat azokon a vádakon, amelyeket eddig összehordott maga és mások ellen és amelyekről most szüntelenül azt hangoztatja, hogy koholmány. Radios Istvánról kijelenti, hogy ismeri, mert négy hónapig volt a könyvkereskedésében alkalmazásban. Azonban csak üzleti levelezést intézett Rádiósnál, politikai vagy pártügyek nem kerültek a kezébe. Dr. Macsekre nem emlékszik, de nem tartja kizártnak, hogy látta, mert Rádiósnál sok ember meg­fordult. A csütörtöki tárgyalás Androlics Da­nica folytatólagos ifihallgatásával kéz dődötf. Androlics Danica, akihez pótló­lag intézett a bíróság kérdéseket, ez­úttal is tagadta, hogy összeköttetésben állt volna olasz és bolgár katonai ható­ságokkal, valamint Divljanac komitácsi vezérrel. Utána Mitkovics Iván macedóniai szár­mazású volt bolgártiszt kihallgatását kezdték meg. Vallomásában tagadta az ellene emelt vádat és azt mondta, hogy csak azért keverték bele az ügybe, mert macedón. — Egy macedón letartóztatása nél* kül — mondottá Mitkovics — semmi értelme sem lett volna az ügynek. Abdagics Szulejmant hallgatta ki vé­gül a bíróság. Abdagics harmincöt éves végzett jogász, feltűnően elegáns, víg kedélyű ember, aki vallomásával több­ször kelt derültséget a hallgatóság kö­zött. — Én vagyok Adám — kezdte vallo­mását Abdagics — Androlics Danica Éva és igy, egy szép napon egymás mellett találtuk magunkat. Azután arról panaszkodott, hogy a zagrebi rendőrség megverte, viszont: a beográdi rendőrséget dicsérte, hogy mi­lyen szépen bánik a letartóztatott em­berekkel. — Beográd — fejezte be vallomását — Zágrebkoz képest egy kulturváros... A bíróság elnöke ezután a tárgyalást péntekre halasztotta. Tüntetés Grádban a SHS királyság ellen Nacionalista diákok meghinsitották a jugosziávok Szent Száva-unnepét Grácból jelentik : Kedden Grác­­ban nagy jugoszlávellenes tünte­tések voltak. A Grécban élő ju­goszláv állampolgárok 26-ikán Szent Száva-ünnepéiyt akartak rendezni, az ottani német naciona­lista ifjúsági egyesület tagjai azonban ezt megakadályozták. A diákok kényszeritették az ünne­pély színhelyéül kiszemelt ven­déglő tulajdonosát, hogy a he­lyiség bérletét vonja vissza és az ünnepségre megjelent jugoszláv polgárokat, hogy a termet hagy­ják el. Az ünnepélyt ilyen módon nem tarthatták meg. A német diákok ezután a né­met birodalmi követség előtt tün­tetést rendeztek, elénekelték a Wacht am Rhein-t. majd a jugo­szláv konzulátus elé vonultak, ahol a konzul és az SHS- királyság el­len. tüntetlek. A konzul a rendőr­séghez fordult segélyért. A rendőr­ség a tüntetőket szétzavarta. A német diákok tüntetése ösz­­szef'üggésben van a dr. Kraft el­len intézett támadással. ——— " ■ 1 .....— • Megegyeztek a magyar és osztrák legitimisták Radiccsal is tárgyaltak Bécsből jelentik: Az osztrák legiti­mistapárt vezetősége az alábbi közlést tette: Az osztrák és a magyar legiti­misták között a dunai föderáció kérdé­sében még fennálló ellentéteket sikerült áthidalni. Wolff ezredes, az osztrák mo­­narchisták vezetője, Radicsnak, a horvát parasztpárt vezérének bécsi tartózkodása idején vele a horvát problémát is meg­­bessélte. Február vége felé Budapesten fontos tárgyalások lesznek ebben a kér­désben az osztrák és a magyar legiti­misták között A dunai föderáció prob­lémájának, — amellyel szemben Anglia jóakaratuan viseltetik, — haladéktalan megoldása az osztrák legitimisták előtt annál kívánatosabb, mert a két osztrák nagynémet vezérnek, dr. Diughoffernek és dr. Franknak, néhány nappal ezelőtt Berlinben folytatott megbeszélése, tekin­tettel Ausztriának Németországhoz való esetleges csatlakozására, az osztrák legi­timisták köreiben nagyon lehangolóan hatott. Mint ismeretes, Wolf ezredes volt az, aki két feltételt ál ütött a magyar legi­timisták eié és azt mondotta, hogy az osztrák legitimisták csak ennek a két feltételnek a teljesítése árán volnának hajlandók arra, hogy a magyar legiti­mistákkal együtt működjenek. Az egyik feltétel Magyarország teljes demokrati­zálódása és a mágnásuralom megszün­tetése. A másik: hogy Magyarország lemondjon azokról az előjogokról, ame­lyek öt Horvátországgal, Ausztriával és Csehországgal szemben 1918 előtt megil­lették. Az előjog szó itt nyilvánvalólag területi igényeket jelent és a legitimisták olyan Habsburg-monarchia megvalósitá­­sáról tárgyalnak, amelynek Magyaror­szágon és Ausztrián kívül Csehszlovákia és Horvátország is kiegészítő részei vol­nának. A magyarországi szociáldemokrata-párt válsága Tovább folyik az agitáció a pártvezetőség ellen Budapestről jelentik: A bécsi tárgya­lásokon, ha nem is mindenben a ma­gyarországi szociáldemokrata-párt veze­tőinek kívánsága szerint, de sikerült egyelőre elsimítani azokat az ellentéte­ket, amelyek a magyarországi szociál­demokrata vezetők, a pártellenzék ve­zetői és az emigrációs csoportok között fenállott. A szociáldemokrata-párt belső válságát azonban a létrejött se hideg, se meleg megegyezéssel, nem sikerült véglegesen megoldani, mert a szakszer vezetékben nagyszámban levő ellenzék, mint a jelek mutatják, nem nyugszik meg vezéreinek: Vaginák és Hajdúnak kizárásában, hanem teljes erővel foly­tatja az agítációt a Peyer-Propper-Van­­cák-féle pártvezetöség ellen. Különösen az keseríti el a pártellenzéket, hogy a bécsi tárgyalásokon a pártvezetőség delegátusai egyáltalán nem tettek Ígé­retet arra, hogy a kizárt ellenzéki ve­zetőket visszaveszi a pártba, illetőleg a szakszervezetekbe. A magyar szociálde­mokrata-párt válsága pedig tisztán a körül forog, hogy a jelenlegi párt- és szakszervezeti vezetők mennyiben haj­landók a kizárások revíziójára és meny­nyiben ismerik el a pártellenzéknek azt a jogát, hogy kritikát gyakoroljon. A helyzet az, hogy a bécsi tárgyalások eredménye ellenére, a szociáldemokrata­párt vezetői nemcsak hogy nem hajlan­dók a kizárt tagokat visszavenni, ha­nem, mint a Népszava bejelentette, tovább fogják folytatni a tisztogatást A pártellenzék ilyen körülmények kö­zött. miután nem lát semmi reményt a békére, fokozott mértékben dolgozik, hogy a szakszervezet tömegeit megnyerje. Az ellenzéki agitáció már eddig is megnyert több szakszervezetet, amelyek egyre határozottabb" formában adják elégedetlenségüket a párt vezetőség tud­tára. A Vági-féle mozgalom terjedése rend­kívül idegesíti a szakszervezetei; veze­tőségeit, amelyeknek kívánságára a szak­­szervezeti tanácsot — a szakszervezetek legfőbb fóruma —• a jövő hét elejére összehívták, hogy döntsön: milyen mó­don lehetne az ellenzéki akciót lesze­relni, anélkül, hogy a disszidóMs veszé­lyét fölkeltenék. Az egyik szakszervezeti vezetőember a szakszervezetek válságá­ról a következőket mondotta: — Egyes szervezetekben vannak olyan ellenzéki mozgalmak, amelyek azt is, hangsúlyozzák, hogy módjukban van magukat függetleníteni a szervezet gaz­dasági eszközeitől, segélyforrásaitól és jóléti intézményeitől. Arra azonban még nem tudtunk választ kapni, hogy ebez honnan veszik a szükséges pénzt. A szakszervezetek vezetőségébe# meg van az elszántság arra, hogy pem tűri, hogy a túlzók kerekedjenek felül, nem tűri, hogy a helyzetet elmérgesitsek és olyan jelenségek üssék fel a fejüket, anjelyek sem az ország, sem pedig a munkásság érdekeinek meg nem felelnek. Az ellenzéki munkások közt nagy felháborodást keltett, hogy a Memos?, vezetősége a kizárt munkások hétfőt erőszakos fellépése után, arra kérte a főkapitányságot, hogy állítson kei rend­­őrszemet a szakszervezet helyisége elé. A rendőrség méltányolta ezt a kérést és kedd óta két rendőr egész napon át szolgálatot teljesít a Mémosz épülete. előtt, hogy megakadályozza a kizárt munkások belépését a szakszervezet épületébe. A berlini operabálról kizárták az ujmilliomosokat — Berlini levél Az operabál lezajlott és nagy si­kere volt . . . Holott, amikor először felvetették a gondolatot, liogy is­mét meg kellene azt a bált tartani, amelyben a háborít kitörése óta a németek nem gyönyörködhettek, sokan ellene voltak a tervnek. — Operabál császár nélkül? Ope­rabál udvar nélkül? — érveltek, — ugyan miféle tói lesz az? ... A régi Operabálok azért voltak oly híresek és fényesek, mert mindig ott volt a császár és mind az a pompa és- fény, amely a császári udvar tartozéka. Most? ... Ne erőltessék az urak. mert nagy kudarc lesz belőle. Nem volt kudarc. A császár és á császári udvar ugyan nem ment el, de annyi gyönyörűséges szépasz* szony és leány seregiéit össze, hogy ezeknek a bája bőségesen pótolta á császári udvart. Sec ki tábornok, a német hadsereg lelke és vezetője, aki vezérkarával ott ült e.cv páholy-* ban. csodálkozva nézte a szeme* előtt lebegő, libbenő és táncoló szép­ségeket. — Sohasem hittem volna — szólt oda a hadsegédjéhez — hogy eny­­nyi szép német asszony van. A táncdobogó egy színvonalon volt a színpaddal, a színpadot dél­szaki növények díszítették, mig az előcsarnokban és a folyosókon terí­tett asztalok fehérlettek. Ember em­ber hátán szorongott, üres , asztal nem volt, a pezsgős üvegek durrog­­tak . . . Az idegenek bámulva, nézték az eléjük táruló jeleneteket, amelyek igazán nem nyomorról és szenve­désről beszéltek ... A belépődíj ju­goszláv értékben, majdnem ezer di­nár volt. i, .7 ’ m i — Nagy gondot fordítottunk arra — magyarázta a rendezőség veze­tője. — hogy az uj gazdasokat le­hetőleg távol tartsuk innen. Gondos­kodtunk róla. hogy ezek meghívó hoz ne jussanak. Amit itt Iáinak, az vérbeli arisztokrácia, nemesség és középosztály . . . Az Operabál egyik szenzációja az volt. hogy a hölgyek közül többen parókában jelentek meg. így például Fritzy Mctbsary. a hires szülésznő világoskék naróktU tett a fejére és úgy tilt a páholyban, amelyet tisz­telői rózsákkal díszítettek fel. A toa­lettek legnagyobb része ezüst- és aranybrokáttal volt díszítve. Majd­nem mind igen egyszerű volt. — Sőt, túlságosan egyszerű ■ je­gyezte meg egy olasz diplomata. ■ hiszen némelyik hölgyön, hála Isten

Next

/
Thumbnails
Contents