Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-29 / 27. szám

1925. január 29. BACSMEGYE! NAPLÓ 5. oldal. A magyar miniszterelnök a katonai ellenőrzés enyhítését kéri a népszövetségtől Újabb kölcsönről is tárgyal Genf ben Budapestről jelentik: Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök néhány nap múlva Genfije indul a népszövetség uj ülésszakára. A miniszterelnök ez­úttal fel akarja használni az alkal­mat. hogy a népszövetség mérték­adó személyiségeivel és a nagyha­talmak minisztereivel több. a ma­gyar kérdés szempontjából fontos problémát megbeszélhessen. A miniszterelnök eredetileg arra gondolt hogy már ezeken a bizal­mas eszmecseréken széöáhozza az ujább népszövetségi, kölcsön folyó­sításának lehetőségéi és emlékeztes­se a népszövetség pénzügyi bizott­ságát azokra az ígéretekre, amelye­ket az állanivasuti kölcsön biztosítá­sára vonatkozólag a korábbi tárgya­lásokon tett. A miniszterelnök azon­ban ettől a tervtől elállt egyrészt, mert a mostani belpolitikai helyzet nem alkalmas arra. hogy a külföldi hitelezőket az országba becsalo­gassa. Arinál inkább készül azonban a miniszterelnök arra.' hogy a kotorná ellenőrzésre vonatkozó magyar kí­vánságokat a nyugati hatalmak ki­küldötteivel megismertesse. Bethlen meg akarja győzni az antant képvi­selőit arról, hogy a katonai bizott­ságnak Budapesten tartása most már teljesen felesleges, mert mind­azok a kutatások, amelyek az utób­bi időben lefolytak, teljesen ered­ménytelenek maradtak. Miután a katonai ellenőrzés teljes megszüntetéséről szóló magyar em­lékiratot a népszövetség már vissza­utasította. most azt fogja kérni Beth­len. hogy vonják vissza a katonai el­lenőr zőbizottsdg budapesti tagjait és elégedjenek meg azzal, hogy ez a bizottság küllőidről. Géniből vagy P'-nciaországból figyelje a magyar hadsereg minden élelnxilvámüását és onnan küldjön ki kutató expedí­ciókat. A Nemzeti Színház igazgatójának ez a nyilatkozata igen nagy feltűnést kel­tett budapesti irodalmi és színházi kö­rökben, ahol úgy beszélnek róla, hogy ez az első eset, hogy egy budapesti állami színház igazgatója hivatalos mi­nőségében kicsinylő bírálatot mond olyan Írókról, akik nemzetüknek idegen orszá-* gokban csak dicsőséget szereztek. Hevesi az általános felháborodás ha­tása alatt sietett megcáfolni a bécsi lap köziempnyét és a budapesti lapokban nyilatkozatot tett közzé, amelyben ta­gadja, hogy a magyar szinmüirókról lekicsinylőén beszélt volna a bécsi lap tudósitója előtt. Forradalmi tüntetés a német kormány ellen Véres összeütközés Berlinben a „Birodalmi lobogó“ tagjai és - és a kommunisták közt Becs-budapesti színházi affér Hevesi Sándor támadása a magyar drámaírók ellen Budapestről jelentik: Nagy feltűnést keltett színházi körökben Hevesi Sán­dornak, a I^emzeti Szinház igazgatójá­nak a bécsi Neues Wiener Tagblatt leg­utóbbi számában megjelent nyilatkozata, amelyben Hevesi. a bécsi lap szerint többek közt a következőket mondotta: —■ Nem becsülöm különösen sokra azokat a magyar drámaírókat, akiknek müvei a külföldön nagy sikereket zse­belnek be. Ezek ügyencsen csinált hatá­sokhoz nyúlnak francia minták nyomán, de magyar művészet sokkal magasabb nívón áll, mint ez^k a munkálatok. Az olyan darabok mint Molnár Ferenc „Üvegcipő“ című darabja, akármilyen érdekes legyen is, nem illenek be a Nemzeti Szinház kereteibe. Molnár vig­­játékait én mint kitűnő szórakoztató müveket teljességgel méltányolom, de az előbb emlitett okoknál fogva nem óhaj­tom őket felvenni műsoromba. Ezután Hevesi arról beszélt a tudó­sító kérdésére, hogy miért nevezik őt Magyarország Reinhardtjának. Erre vo­natkozólag a következőket mondotta :-— Ennek az az oka, hogy én éppen úgy, mint Reinhardt, a színpadi művé­szet reformátora vagyok, ha más érte­lemben is. Céljainkban ugyanis nincsen semmi közös. Én ugyan Reinhardt mes­teri rendezési kísérleteit sokra becsülöm, de azok a produkciók, amelyeket tőle ismerek, különösen Shakespeare-rende­­zéseket illetőleg, az én véleményem szerint nem egészen szolgálják a kö tő intencióit és inkább Reinhardt saját föl­fogását testesítik meg. Berlinből jelentik: Hatalmas tö­­mestiUakozás zajlóit le szerdán Berlinben a jobboldali kormányre­zsim ellen. A Staclutaiace-han folyt 1c a tüntetés,' amelynek sorát) izgal­mas és véres összetűzések voltak a Reichsbanner tagjai és a kommunis­ták között. Az első összetűzés a Lindcnstrassenél volt. ahol a Reichs­­bannernak egy száz. főnyi csoport­jára háromszáz kommunista hátul­ról botokkal és késekkel támadt. Az egész Lindenstrasse nemsokára va­lóságos harctér volt. minden har­minc-negyven méterre esv-egy sú­lyosan sebesült, ember feküdt, tul­­nvomórészben a Reichsbanner tag­jai. akiket társaik igyekeztek első segélyben részesíteni. Később rekvi­­rálfák autókat és fzekén szállították * el a sebesülteket- A rendőrség ké­sőn jött ahhoz, hogy eredményesen léphessen közbe. A gyűlésen loebe. a birodalmi gyűlés elnöke mondott heves tilta­kozó beszédet Luther jobboldali kor­mánya ellen. Figyelmeztette a reak­­íjjiót. hogy ne feszítse túl a hurt. mert ezzel csak azt fogják elérni, hogy a munkásosztály ismét forra­dalmi várttá alakul. Ha a birodalom és Poroszország ismét védőbástyá­ja lesz a junker-szellemnek és a mo­narchiának. a nemességnek és a na­cionalizmusnak, akkor az a munkás­­f osztályt egyenesen belehergeli a ' forradalomba. Hasonló szellemben beszélt I! n át scheid szódáidé mok ra ta képviselő és Braun volt porosz miniszterelnök is. A döntőbíróság elitélte a magyar szocialisták paktumát Rendőrattak a budapesti épitőmunkások székhazában Bécsből jelentik: A magyarorszá­gi szociáldemokrata-párt kebelében fölmerült ellentétek tisztázására ki­küldött nemzetközi' döntőbíróság folytatta az egymással szembenálló frakciók képviselőinek kihallgatását. A magyarországi pártvezetéséig részéről kiküldött delegátusok közül egyedül Bever Károly igyekezett mint a Brícsmegyei Napló már je­lentette — megvédeni a paktumot, amelynek ő volt egyik aláírója. .4 pártvezetőség részéről kiküldött csoport vezetője, Peidl Gyula, aki a paktum aláírásakor még Becsben emigrált, a döntőbíróság előtt elítél­te a paktümőt, tiltakozott azonban az ellen, hogy külső beavatkozás történjék a magyarországi Bárt poli­tikájába. A pártvezetőség másik ki­küldötte. Weltner Jakab, ugyancsak ■elitélőén nyilatkozott a paktumról. de kifejtette, hogy a békés megoldás híve és azt tartja a döntőbíróság legfőbb feladatának, hogy elsimítsa a viszályt az emigráció és a ma­gyarországi pártvezetőség között. Buchinger Manó. aki a Garami-cso­portot képviselte a tanácskozáson, árulásnak minősítette a magyaror­szági pártvezetőségnek a paktum ügyében tanúsított eljárásút. A döntőbíróságnak azok a tagjai fejtették ki ezután nézetüket, akiket a magyarországi pártvezetőség, il­letőleg a pártvezetőség magyaror­szági és bécsi emigrációbeli ellen­zéke delegált. Dr. Bauer Ottó osztrák nemzet­gyűlési képviselő, mint a magyar pártellenzék és az emigráció meg­bízottja kifejtette, hogy a magyar­széki szociáldemokrata-párt, helyze­téi rendkívül válságosnak tartja. A magyar kormánnyal kötött paktum — mondotta — talán a legsúlyosabb csapás, amely a nemzetközi szociál­demokráciát az utóbbi években érte. Tiltakozott az ellen, hogy a naktum­­kérdést a magyarországi párt bel­­ügyének tekintsék és követelte, hogy a jelenlegi pártvezetőséget az internacionálé bélyegezze meg és igy kényszerítse távozásra. Kautškv Károly, a német szo­cialisták vezére akit a magyaror­szági’ pártvezetőség bízott meg kép viseletével, szintén arra az állás pontra helyezkedett, hogy a paktum megkötése súlyosan elítélendő cse lékedéi volt. de rámutatott arra, hogy abban az időben milyen nehéz viszonyok között volt a magyar párt s' ezért — mondotta — a nem­zetközi bizottság tagjainak bizonyos megértést kell tanúsítania. A döntés A döntőbíróság ezután albizottsá­got küldött ki. amely a tárgyalások sorún felmerült kérdéseket döntésre előkészítette. A sziikebö bizottság előterjesztése alapján a négytagú döntőbíróság—Shaw. De Bruckiere, Kaútsky, Bauer — elfogadta a ma­gyarországi párt vezetőségnek azt az álláspontját, hog.v a paktum-ügy olyan taktikai kérdés, amely a ma­gyarországi párt bélügye s igy ar­ról az internacionálé kiküldött bi­zottsága nem mondhat Ítéletet, csu­pán véleményét fejezheti ki. Ezt a vé­leményt a tárgyalások egész anya­gával együtt a csütörtökön reggel megjelenő Arbeiter Zeitung és a bu­dapesti Népszava teszik közzé, de abból, hogy a magyar Pártvezetőség kiküldötteinek egyrésze is. valamint a magyar pártvezetőség részéről delegált döntőbíró. Kautskv is elitél­te a paktum megkötésének tényét, nyilvánvaló, hogy a nemzetközi dön­tőbíróság is helyteleníteni fogja a paktumot. Valószinü. hogy ez olyan formában történik, amely nem lesz megbélyegző a magyar szociálde­mokrata-párt vezetőségére és annak tagjai nem lesznek kénytelenek el­hagyni helyüket.­Rendőrök az épitömun-Jiások házában A döntőbíróság tagjai csak a kon­ferencia befejezése után értesültek arról az afférról, amely a Magyar­­országi Építőmunkások Országos Szövetségének budapesti helyiségé­ben kedden délben játszódott le. A Mérnosz — mint ismeretes — né­hány nappal ezelőtt kizárta tagjai sorából Vági Istvánt, a pártellenzék vezérét tizenegy társával együtt. Minthogy a kizárt tagok kijelentet­ték. hogy ezt a döntést nem veszik tudomásul és ezentúl is megjelennek a szakszervezet épületében, a szer­vezet vezetősége két munkást állí­tott a kapuba, lrogy igy megakadá­lyozzák a kizárt tagok behatolását. A kizárt épitőmunkások kedden délelőtt gyülekezni kezdtek a kapu előtt és számos más szakszervezeti tag is csatlakozott hozóink. Az öt­ven-hatvan főre felszaporodott tö­meg délben váratlanul megrohanta a kaput, félretolt a a kiállított őröket és behatolt a szakszervezet székha­zába. Nagy zűrzavar támadt és a szakszervezet tisztviselői értesítet­ték a rendőrséget, amely egy sza­kasz rendőrt küldött ki a helyszíné­re. A rendőrök kiszorították a tünte­tőket az uccára. azonban minthogy nagyobb rendzavarás nem történt, senkit sem igazoltattak és senkit sem állítottak elő. Az incidens hire, különösen az a körülmény, hogy a szakszervezet a rendőrséget vette igénybe munkások ellen, kínos hatást keltett a nemzet­közi döntőbiróság tagjaiban. Tovább folytatják a kizárásokat A bécsi tárgyalásokról magyar szociáldemokrata részről a követ­kezőket mondották egyik budapesti lap munkatársának: ■ - Az Internacionálé bizottsága ai legnagyobb megértéssel .hallgatta meg a mai előterjesztéseinket éá igazat is adott nekünk. Hogy ez igy van. azt bizonyítja az. hogy határo­zatot nem is hoztak, mert nem lát­ják szükségesnek azt. hogy a nú ügyünkbe ilyen módon beavatkozza­nak. Peidlék holnap jönnek meg. A napokban végrehajtjuk a teljes rend­csinálást idehaza. Minden szakszer­vezetben elintézzük az izzótokat* Ezeket a békétlen elemeket ki fog­juk zárni a szakszervezetekből esi meg fogunk akadályozni minden, szélső izgatást. A magyar kormánypárt részéről egyébként nagy idegességgel tár­gyalják. hogy a szocialista képvise­lők külföldön folytattak tárgyaláso­kat magyar politikai kérdésekről és különösen azt veszik rossznéven, hogy a tárgyalásokba bevonták az emigránsokat is. Az ügyet a nem­zetgyűlésen Berki Gyula fogja szó­­vá tenni. Ahmed Zugul jegyzéke a Népszövetséghez Géniből jelentik: Ahmed Zogal bég. Albánia első köztársasági el­nöke megválasztása után a követ­kező memorandumot intézte a Nép­­szövetség főtitkárságához: — Albánia kormánya bemutatko­zott az alkotmányozó nemzet gyű-, lésnek és elnyerte annak egyhangú bizalmát. Az alkotmányozó nemzet-, gyűlés az albán állam végleges ál­lamformájául « köztársasági állam­formát választotta, amelynek rend­szerét később fogja megállapítani. Amikor átveszem az albán köz­ügyek irányítását, egyik legfőbb gondom, hogy az országban olyan:' közigazgatást teremtsek, amely megfelel a modern idők követelmé­nyeinek és olyan politikai korsza­kot vezessek be, amely tartósnak és szerencsésnek ígérkezik. Amikor igyekszem azt a célt elérni, amely,, kétségkívül hozzájárul a Balkán bé­kéjének biztosításához, számítok á nemzetek szövetségének jóakaratá­ra és erkölcsi támogatására, amely­nek olyan hatályos szerepe volt- Albánia függetlenségének megszer­zésében. Van szerencsém közölni, hogy minden eszközt fel fogok használni a hatalmakhoz való barát­ságos viszony további fen tartására? és ff szomszédos államokkal való iő\ viszony, ápolására.

Next

/
Thumbnails
Contents