Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-29 / 27. szám

FoStarina piaién» ■ 12 OLDAL * ÁRA Íj, DINAR W. <6. n,r,a° <*»«, m* •* Subotica, CSÜTÖRTÖK, 1925 január 29 27. szám rttejrjelenik mrmílen reggel, ünnep ntán él hétfőn délben Telefen szám: kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 £l£fizetesi ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica,Aleksandrova ul.t.fLclbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Koesia-Fenciére-palota) A választói rendszer Pribicsevics bejelentette növi szadi beszédében, hogy a válasz­tások után, ha — aipiben ö nem kételkedik — kormányon marad­nak, legelső teendőik közé fog tartozni a választói eljárás reví­ziója. Erről a választói eljárásról ed­dig úgy beszélt mindenki až or­szágban s az országon kívül is, mint a legigazságosabb, legfejlő­­döttebb, legtisztább választásokat biztositó, legdemokratikusabb vá lasztói rendszerről, i^efelé ez a választói rendszer volt leghaté­konyabb biztosítéka a választások szabadságának, a megvesztege­téstől, terrortól, itatástól .és ete téstői mentes választásnak, a nép­akarat igazi és meghjamisithatat­­lan kifejezésének, a > kisebbségi elv érvényesülésének,: kifelé pe­dig a legmesszebb hejngzó bizo­­nyitéka volt annak a jugoszláv demokráciának, amelyet olyan sokszor hallunk és látírik emle­getni vezércikkekben és szószék ken. Amit u politikai tudomány választói rendszertől megkövetel­het, azt mind megvalósítja az SHS. királyság választói törvénye. A független bíróság tekintélyé­nek védelme alá rendeli ez a törvény még a legjelentéktelenebb alakiságokat is s a választás tit­kosságát minden más választói rendszernél biztosabban és egy­szerűbben védelmezi meg. Az uj államalakulús óta alkotott törvé­nyek közül egy sincs olyan, mely jobban kiállná a tudományos kri­tikát s jobban megérdemelné a nyugati kultúra elismerését, mint a választói törvény. Úgy véljük tehát, tnu!ó szem­pontok, pillanatnyi érdekek miatt nem indokolt hozzányúlni az uj állam egyik legbiztosabb, ieg­­teherbiróbb s legmonumentáü­­sabb pilléréhez. A szempontok, az érdekek szinte . órárói-órára változhatnak. A választási rend­szer titkossága s a választói jog gyakorlásának szabadsága álta­lában azoknak kedvez, akik nin­csenek hatalmon. De ki lát a jö­vőbe, ki tudja megítélni a poli­tika ’perpetuum mobile-jének eshe­tőségeit s ki lát tisztán abban a kérdésben, hogy a választói el­járás tökéletessége talán már e legközelebbi választáson nem ellenfelének hatalmi eszközei elé áll korlátul s minden módosítás, amit tervbe vesznek, vagy meg­valósítanak, nem azoknak kilá­tásait fogta-e gyöngíteni, akik a módosítást sürgetik Az elmúlt hónapok története is ligyelrnez­­teti a politikusokat arra, hoey mindazt, amit uralmi érdekből tettek, vagy elmulasztottak, mi lyen keserű volt elszenvedni, amikór velük szemben tették, vagy mulasztották s! a hatalom uj urai. A politikában! örök be­rendezkedés nincs, a1' hatalom csak átmeneti állomás,Inincsenek született ellenzékiek é|l született kormányzók. t Egyetlen szempont léhet tehát, melynek uralkodnia kejl a múló szempontok s a váltakozó takti kai előnyök fölött: a köznek ér­deke. A közérdek pedig aligha iván változtatást az SHS. király­ság 'legeurópaibb, legfejlődöttebb és O' nyusjati demokráciák elé is példaképül állítható törvényhozási büszkeségén: a választói törvé­nyen. A közérdek nem követel­heti azt, hogy a választói rend­szer a választópolgárok szabad véleménynyilvánítását lehetetlen-, né tegye’s módot nyújtson arra, hogy terrorral megfélemlítsék, I Beogradboí jelentik : OfchüUsetl német követ tüntető távolmara­dása a Szent Száva ünnepélyről, nagy megbotránkozást keltett po­litikai körökben. A beogradi sajtó, pártkülönbség nélkül élesen el­ítéli a követ eljárását és azt kö­veteli, hogy Olshausen ezekután hagyja el Beogradot. Az általá­nos felháborodást fejezi ki a Po­litika vezércikke, mely többek közt a következőket tartalmazza: — Micsoda jogon avatkozik be belső ügyeinkbe egy külföldi kö­vet? Micsoda jogon lépte túl Olshausen azokat n. határokat, amelyeket számára a szokások és a diplomácia-jog megszabnak ? Vájjon a Népszövetséget képvi­seli ő ebben az országban, vagy < gy idegen hatalmat ? Vag^ talán e!felejtette Olshausen a világhá­borút és Németország összeom­lását ? A régi német arroganciát ugylátszik írem felejtette el.'Hogy ha Kraft megtámadása a kormány botránya, hasonló botrány a né­met követ tiltakozása is. Olshau­sen túlságosan beleavatkozott bel­­ügyünkbe és ezért le kell vonnia a konzekvenciákat. Számára nincs többé hely Beogradban. Hasonló hangnemben, de még élesebben ir a követ eljárásáról a Pribicsevics-párti Recs, a kor­mánypárti Vreme és az ellenzéki Novosti is. A német követ újabb látogatása á külügy­minisztériumban Olshausen német követ egyéb­ként a szerdai napon két Ízben is járt a külügyminisztériumban. A délelőtt folyamán felkereste Markovién Jovant, a külügyminisz* kedvelésekkel befolyásolják s a hatalom eszközeivel elkobozzák a választópolgárok ítélkezésének szabadságát és tisztaságát. A vá­lasztásik tisztasága a leghatéko­nyabb 1 védelme az alkotmányos­ságnak, és a legmegnyugtatóbb garanciája a polgári szabadságjo­goknak. Az SHS. királyság legyen büszke arra, hogy amig más or­szágokban küzdelmet kell folytatni a választási korrupció ellen s a választások titkosságáért és tisz­taságáért, addig itt olyan törvény van hatályban, • amely, minden uralmi eszköznél jobban védi a polgári Ítélkezés szabadságát. Az SHS. királyság nem nyúlhat köny­­nyelmüen legragyogóbb és leg­­irigyeltebb törvényhozási alko­tásához. tér helyettesét, akinél a Szent Száva ünnepélyről való távolma­radását mentette ki. Látogatása után az újságíróknak Olshausen kijelentette, hogy egyáltalán nem volt szándékában beleavatkozni az SHS. királyság bel ügyeibe. Egyben megcáfolta azt a hirt, hogy nevé­ben Eisenlohn követség! tanácsos nyilatkozatot telt volna az egye­tem rektorának. A német kövei a délután fo­lyamán ismét felkereste a kül­ügyminisztériumot, amelynek saj­tóosztálya a látogatás után a kö­vetkező kommünikét tette közzé: — Olshausen beogradi né­met követ a kiilügyminiszté­­lium sajtóosztályának főnöke előtt kijelentette, hogy az egye­temi ünnepélyről való távol ma­radását és dr. Kralt esete utáni érdeklődését n nyilvánosság tévesen - értelmezte. Nem volt egyáltalán szándékában orszá­gunk belügyeibe avatkozni és a külügyminisztériumban tett" látogatásának is tisztára huma­­nitórikus jellege voll. A kommünikéhez a külügy­minisztérium sajtóosztálya u kö vetkező megjegyzést fűzte hozzá ; Itteni mértékadó körök nyilatko­zata szerint a Kémet követ a kül­ügyminisztériummal való viszo­nyában mindig korrekt volt és nem adott okot an*a, hogy kétel­kedni lehetne törekvése őszinte­ségében, abban, hogy országaink között a ióviszony minél barát sávosabb legyen. Mint e hivatalos kommüniké mutatja, a német követnek a kor­mánnyal való incidensét sikerült simán elintézni én ennélfogva az ügynek nem lesz semmiféle foly­tatása. Pribicsevics nyilatkozata az ellene rendezett tüntetésről A keddi egyetemi ünnepségek alkalmával Pribicsevics ellen ren­dezett tüntetéssel az egész beo­­grádi sajtó részletesen foglalko­zik. Különösen az ellenzéki lapok méltatják bőségesen az esetet, amellyel kapcsolatban Pribicsevics távozását követelik. A tüntetés ma­gyarázatául általában a december 4 iki véres eseményeket tüntetik fel, amikor — mint emlékezetes — a beogradi rend iség szétverte a diákok gyűlését és a csendőrök behatoltak az egyetem épületébe is, ahol tovább folytatták az egye­temi hallgatók üldözését és több diákot meg is sebesitettek. Ezért a beogradi- egyetem rektora akkor elégtételt kért a közoktatásügyi mi­nisztertől, azonban a vérengzésben bűnös hatósági közegek közül sen­kit sem xyjntak felelősségre. Ez volt az oka az egyetemi hallga­tók keddi tüntetésének. Pribicsevics szerdán este hosz­­szabb nyilatkozatot tett az újság­írók előtt a tüntetésről és az el­lenzéki lapok ezzel kapcsolatos támadásáról. Nyilatkozatában ki­fejti, hogy a tüntetést kommunista és Davidovics-párt; diákok ren­dezték ellene. A vizsgálatot el­rendelte annak kiderítésére, hogy kik Vetlek tészta tüntetésben. Mivel a kommunistákhoz és Davidovics­­párthoz tartoznak, ezért nem tartja állását rendültnek. Újabb kizárások a radikális-pártból A radikális-párt főbizottsága szer­dán este ülést tartott, amelven elha­tározták. hogy dr. Kulantes Radi vojt. aki a rudniki kerületben dísszi­­dens listát állított két nárthivével együtt kizárják a Dóriból. Elhatá­rozta még a főbizottság. hogy a ma­riban kerületben Hadink listáját te­kinti a hivatalos radikális listának és felszántja azokat a radikális jelölte­ket. akik a Pxibicsevics-ván listáján vállaltak ielikt séget. hogy mondja­nak le és kiáltványban hívják tel hi veiket a radikális lista támogatásá­ra. Ha ennek a felszólításnak záros határidőn belül nem tesznek eleget, kizárják őket a radikális-pártból. A radikális-párt főbizottságának most az a legtöbb törekvése, hogy a disszideus listák jelöltjeit visszalé­pésre bírja. A hétszemélyes tábla dönt Macsekék later nálása ügyében Zagrebbói jelentik: \ törvényszék tanácsa dr. Bacstu elnök vezetésé vei zárt ülésen tárgyalta azt. a feleb­­bezést. amelyet dr. Trnmbics Ante a Maesck és társai internálását elren­delő rendőri végzés Cllcri nyújtott be. a bíróság megállapította, hogy a birói és közigazgatási hatóságok között hatásköri összeütközés esete forog fenn. ezért elhatározta, hogy az ügyet uz alkotmány . értelmében Elsimult a fceográdi német követ diplomáciai afférja Olshausen kövei nem akart beleavatkozni az ország belügyeibe Az ellenzék az egyetemi tüntetés miatt Pribicsevics távozását követeli

Next

/
Thumbnails
Contents