Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-28 / 26. szám

1925. január 28 BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldáT. Kisebb ségi Élet ■ ,«»m « A kalotaszegi magyarok, mint már jelentettük, most február elsején nagy­gyűlést tartanak, amelyen követelni fog­ják, hogy az erdélyi Magyar Párt ve­zetőségében adjanak helyet a magyar nép demokratikus gondolkozása vezéreinek is. A mozgalom vezetője Kós Károly, aki a kalotaszegi pártszervezet kívánságait és törekvéseit a következőkben fejtette ki a kolozsvári Keleti Visas hasábjain: vNyiltan és bátran ki lehet már monda­nunk egyszer, hogy igenis a magyar ki­sebbség nem egységes beleié, de cicitől fogva kétféle politikai mentalitás tusa­­kadik benne egymással. A célja mind­kettőnek egy és ugyanaz —• legalább is papíron —, ezért lehetséges az, hogy a néhai Erdélyi Néppártnak politikai pro­­grammját igazán lényegtelen változta­tással magáévá tudta tenni a mai egy­séges Magyar Párt. De homlokegyenest mások azok az utak, melyekkel az egyik 'és a másik mentalitás a közös magyar célt elérhetőnek gondolja. Az a vezető­ség, "amely ma áll a Magyar Párt élén, a régi, históriai magyar politikai men­talitást képviseli csupán: a sérelnii po­litikát. Azt a politikát, mely jó lehetett annak a magyarságnak, melynek sorait a jog és földbirtokos nemesség és a föld- és jognélküli jobbágyság töltötték ki majdnem teljesen, mely jó, volt ab­ban a Magyarországban, melybon a, ne­mesi jogok és a vármegyék autonómiá­ja szinte pótolhatóvá tettél: a felrúgott alkotmányt, de amely erejét vesztette el a mi helyzetünkben, a mi társadalmi ré­tegződésünkben, melyben a súlypont és erő a - váimegyékről az államra, a ne­mességről szinte teljesen a dolgozó pol­gárságra, a kisbirttikosságra és a testi, meg szellemi munkásságra esik. A nagybirtokos • és 'középbirtokos, vala­mint a teljésen tőle függő jobbágy nép nyugodtan várhatja jobb idők fordulá­sát, semmit nem vesztett el, semmit nem áldozott tel. semmit nem veszé­lyeztetett a sérelmi politika várakozó és aktiv, passzív ideje alatt, ha az évtize­dekig, sőt századokig tartott is. Birto­ka, jobbágyai megmaradlak, gyerekeit neveltethette, ahogy akarta, a várme­gyék erős és meg nem döntött sáncain belül rczisziálhatott és konzerválhatta magát és elvett. De a közvetlen napi­­munkából élő polgárság, a kisbirtokos­­nép, a szellemi és testi munkás a mai kormányzati formák közt, modern idők­ben igy nem rendezkedhetik be. Ma a magyarság 95' százaléka nem várhat, de követeli a realitások gyors biztosításait, különben egzisztenciája felborul és el­bukik.« * Az erdélyi katholikusok és reformá­tusok között csúnya konfliktus tört ki. A Brassóban megjelenő Erdélyi Tudó­sító citnü katholikus lap pár héttel ez­előtt feltiinéstkeltő hirt közölt Nagy Ká­roly református püspökről. Azt irta, hogy a püspök leánya nem régen ment férjhez Feszi dr. kolozsvári katholikus orvoshoz, akinek kívánságára a püspök leánya reverzáüst adott, mely szerint mindkét nembeli gyermekek a katholikus vallásban neveltessenek. A hir egyházi körökben nagy feltűnést keltett és meg­döbbentette Nagy Károly püspököt, akit a cikk föpásztori minőségében súlyosan aposztrofált. A püspök helyreigazítást kért és elégtételért fordult Majláth G. Károly római katholikus püspökhöz is. A helyreigazítást a lap nem közölte, ha­nem néhány sorban csak annyit irt, hogy a hir téves információn alapult. Ez a körülmény arra késztette Nagy Károly református püspököt, hogy a felekezeti béke és a statusquo megóvása érdekben erélyesebb eszközökhöz nyúl­jon: köriratot bocsátott ki az erdélyi református egyházkerület összes lelké­szeihez és ebben a kfírira.tban szokatlan éles hangon a kővetkezőket irta: »A Brassóban megjelenő Erdélyi Tudósító című kathofikus propagandáimig azt a tendenciózus, hazugságot irta rólam, hogy leányomat egy kath. vallásu orvoshoz adván feleségül, hozzájárultam ahhoz, hogy a házasságból születendő . összes gyermekek róni. kath. vallásunk legye­nek. A lapnak helyreigazítást küldtem be, mely szerint a dolog éppen megfor­dítva. áll, de a szerkesztőség elégnek találta csal: annyit közölni, hogy téves információn alapuló tudósítás volt. Az­óta megbízható híreket, sőt bizonyíté­kokat kaptam arra nézve, hogy ,a lap­nak hazug hírét több róm. kath. tem­plomban vasárnapi istentiszteleten a kathedráról felolvasták s másként is terjesztik e ream, nézve becsmérlő, ha­zug liirt. Miután ily alattomos támadá­sok ellen másként védekezni nincsen módomban, felkérem összes lelkész- és levita-testvéreimet, hogy a közelebbi vasárnapi istentisztelet végén a »Hirde­tések« során e sorokat felolvasván, kérjék meg. híveinket arra, hogyha az életben bárhol e liithüségba ütköző s püspöki méltóságomat és tisztességemet támadó hamis váddal találkoznál:, mint hazugságot bátran cáfolják meg és uta­sítsák vissza. Ebből az esetből is vilá­gosan látszik, hogy a reverzáiis haj hú­szat mindenféle praktikával dolgozik, nem vetvén meg a sátánit sem, a »ha­zugság atyja«. Álljatok ellene hát neki minden erővel, hogy gonoszsága vneg­­törcssék s a Szeretet békessége meg­maradjon a mi Urunk Jézus Krisztus által, kinek kegyelme legyen és marad­jon veletek! Hűséges pásztori szeretet­tel Nagy Károly erdélyi rcf. püspök.« Az ultimátumok hangján érintkeznek a szövetségesek Németországgal A birodalmi kormány megszövegezte válaszát az antant jegyzékére Berlinből jelentüt: A szövetsége­selvnek az ;a jegyzéke, amelyet — mint a Bácsmegyei Napló is jelen­tette már — hétfőn délben nyújtot­tak át Luther kancellárnak, kifejti, hogy a szövetséges kormányok a jelenlegi pillanatban nem szándé­koznak vitába bocsátkozni a kölni zóna kiürítésének kérdéséről. A szövetséges kormányok később igyekezni^ fognak megfelelni a né­met kormány ázott kívánságának, hogy közöljék Németországnak azoknak a mulasztásait, amelyek a kiürítés elhalasztását szükségessé tették. Közölni fogják egyúttal, hogy milyen intézkedéseket várnak a német kormánytól, amelyeknek foganatosítása esetén a .varspUesk szerződés követeléseit teljes egé­szükben teljesítetteknél lehet majd tekinteni. A jegyzék hangja, főleg pedig benne az a mondat, amely arról szól, hogy a szövetséges kormá­nyok később fogják megállapítani, hagy mely intézkedések foganato­sítását várják el a német kormány­tól, arra engednek következtetni, hogy Németország és a szövetsége­sek között az érintkezés ismét a diktátumok és az ultimátumok hangját veszi lel. A Versailles! szer­ződésre; való utalás is arra vall, hölgy az antant nem hajlandó kom­promisszumokra. Azzal a felfogással szemben, hogy7 a kölni zóna kiürítését tetszés sze­rint lehet kitolni, ha az antant kö­veteléseit Németország nein telje­síti egészen, a német kormány azt hangsúlyozza, hogy a jog állás­pontjára kell helyezkedni és a sző veíségeseknek kötelességük volna azokat a mulasztásokat fconkréten felemlíteni, amelyeket Németorszá «Hitóla« elkövetett a leszerelés kér­désében és amelyek az antantot árra bírták, hogy a kölni' zónát ja­­thujr 10-én ne ürítse ki. A német kormány kedden dél­előtt foglalkozott az antant jegyzé­kével és megkezdte válaszának megszövegezését, amelyet nyilvá­nosságra is fog hozni már a legkö­zelebbi napokban. A fíadics-iigy a magyar parlamentben A magyar külügyminiszter újból kijelenti, hogy a magyar kormány nem szerződött Raoieesal Budapestről jelentik: A tiiagyar nem­zetgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén Karafiath Jenő kormánypárti képviselő azt a kérdést intézte Scitovszky külügyminiszterhez, hogy tájékoztassa a bizottságot a Radics-ügyröl. A felhívásra a külügyminiszter nyom­ban válaszolt. Kijelenti, hogy súlyt he­lyez 'arra, hogy a leghatározottabb for­mában megismételje a külügyminiszté­rium részéről már előbb kiadott nyilat­kozatot, amely szerint a magyar kormány Radices»! soha semmiféle szerződést nem kötött. Elmondja, hogy ugyanakkor, amikor ezt a nyilatkozatot kiadta a külügymi­nisztérium, utasította á beogradi ma­gyar követséget, hogy a beogradi saj­tóban is cáfolja meg a. szerződés hírét. A cáfolat ellenére Wilder belügyi ál­lamtitkár, a Presse beogradi levelezője előtt úgy nyilatkozott, hogy Rnőies 1923 októberében a magyar kormány megbízottjával Londonban szerződést kötött s ezt a szerződést Radics-nál meg is találták. — A magyar kormány- erre való te­kintettel indíttatva érezte magát, hogy tiltakozzék Wilder nyilatkozata ellen és kérje ennek megcáfolását, vagy a nyi­latkozat alapjául szolgáló szerződés be­mutatását. Nincsics külügyminiszter ja­nuár. 13-án kijelentette Hopy András beogradi követ előtt, hogy télies biza­lommal viseltetik Bethlen miniszterel­nök iránt, kész megcáfolni apt a Ív része telést, hogy a magyar kormány és Ra­dies közt szerződés jött létre s a ha­tóságok birtokában levő okmányt, ame­lyet ő maga sem tart szerződésnek, kész betekintésre rendelkezésre bocsá­tani. —' Ugyanaz nap megjelent Wilder ál­lamtitkár nyilatkozata, hogy a Pressé­ben megjelent nyilatkozatot nem tette meg. Tíz nap múlva a beogradi kül­ügyminisztérium megküldte bizalmas betekintésre a magyar követségnek a kérdéses okmányt, amely időközben a beogradi sajtóban is megjelent s a sajtó egy része akként kommentálta, hogy az valóban létrejött szerződés. —- A szerb királyi kormány felvilágo­sításai után, — mondotta a külügymi­niszter, — a magyar kormány az ügyet a maga részéről befejezettnek tekinti. A külügyi bizottság a felvilágosítást tudomásul vette. A katonai ellenőrzés Telcky Tibor gróf az antant által ki­küldött katonai ellenőrző bizottságra vonatkozólag kért felvilágosítást. Bethlen miniszterelnök a következő­ket jelenti ki: — Hat évvel a háború befejezése után anachronizmus u katonai ellenőr­zést tentaríani. A magyar kormány már régebben visszautasította a kisantant­­nak .azt a kezdeményezését, hogy a kis­­autant államai is képviseletet nyerje­nek ebben a bizottságban. A múlt év­ben a Népszövetség Jugy határozott. hogy a katonai ellenőrző bizottságban a szomszéd államok megbízottai is részi vehetnek. Ez ellen a magyar kormány tiltakozó jegyzéket intézett a nagykö­veti tanácshoz. A jegyzékre az a vá­lasz érkezett, hogy a nagyköveti tanács a kérdést -a méltányosság szellemében kívánja rendezni s az ellentéteket lei akarja küszöbölni. A Népszövetség nem közölte ajnnak az elhatározásának az in­dokát, amellyel Magyarországra újabb terheket rótt. A magyar kormány a ka­tonai ellenőrzés kérdését még nem tart­ja elintézettnek. A megfélemlített magyar párti jelölt Vissz* «kart lépni » novfszadi kerület egyik jelöltje A noviszadkeriileti magyar párt a titel-zsablyai járásokban jelölthelyeUcs­­nek Kókai János, löki mészárost jelölte. Pár nappal ezelőtt a löki elöljáróság azt a hivatalos értesítést küldte dr, Belajzsics törvényszéki elnöknek, hogy Kókai János megjelent a jegyző előtt és jegyzőkönyvbe vétette, hogy az ö titel-zsablyai járási magyar-párti tetőse a tudta és beleegyezése történt. Minthogy a választási törvény kedései szerint ilyen esetben az listát meg kell semmisíteni, dr. ■zsics felszólította a noviszádi magyar párt bejelentett három bizalmi embe­rét, hogy nyilatkozzanak, hözzájarult-e Kókai a jelöltetéséhez vagy sem. A bizalmi férfiak elvitték a törvény­­széki elnöknek Kókai sajátkezüleg alá­irt hozzájárulási nyilatkozatát, sőt Kókai János is elment a törvényszéki elnök­höz és azt vallotta, hogy mind a két aláírása valódi: az is, amit a jelölő­listához mellékeltek, az is, ami azon a jegyzőkönyvöli szerepel, amelyben a jelölő listára vezetett aláírását letagadja. Kijelentette, hogy a jegyzőkönyvet féle­lemből irta alá, tnert attól tartott, hogy a jelöltség elvállalása miatt a községé­ben a hatóságok kellemetlenkedni fog­nak neki. Elmondta, hogy adóhátraléka miatt máris vexálják. Dr. Belajzsics elnök az igazolást elfo­gadta és az eljárást megszüntette. Ezzel a noviszádi magyar-párti lista megsem­misítésének veszélye megszűnt. Hasonló eset történt Stari-Futokön, ahol a német­párt egyik bizalmi íérfia a stari-futoki községházán vétetett fel jegyzőkönyvet, hogy ő nem vállalta a bizalmi férfiúi tisztséget Dr. Belajzsits elnök megidézte a bizalmi férfit és ha élőszóval is meg­ismétli bejelentését, akkor törölni fogja. jelöl­nélkül intéz­egész Belaj-Nem törlik el a numerus dausust Magyarországon A magyar kormány nem tartja aktuálisnak a kérdés rendezését Budapestről jelentik: Mint ismeretes, több kormánypárti képviselő a legutóbbi napokban a költségvetési vita során a numerus clausus eltörlését követelte. Ezzel kapcsolatban magyar politikai kö­rökben az a hír terjedt el, hogy a kor­mány a költségvetési vita során elfo­gadja a numerus clausus eltörlésére benyújtott határozati javaslatokat. A ,,Magyarország“ értesülése szerint beavatott helyen az ügyre vonatkozólag a következő információt adták: Tény az, hogy az cgységcspárti kép­viselők közül igen sokan vannak a nu­merus clausus ellen. A kormány azon­ban arra az álláspontra helyezkedik, hogy a numerus clausus eltörlésének idejét maga fogja megválasztani. A kor­mány szerint ez u kérdés ma még nem aktuális, annál kevésbé, mert a nume­rus clausus eltörlése esetén a kormány kitenné magát a jobboldali pártok táma­dásának. A kormány álláspontjának he­lyességét belátják a numerus clausus ellen szót emelő kormánypárti képvi­selők is és hozzájárultak ahhoz, hogy beterjesztett határozati javaslatukat o nemzetgyűlésen elutasítsák.

Next

/
Thumbnails
Contents