Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-27 / 25. szám

1925. január 27. BACSMEGYBI NAPLÓ 3. óidéi Kisebbségi Élet ti A román miniszterelnök Bratianu Jorel, a közigazgatási, reformjavaslatot tárgyaló bizottság ülésén részletesen nyilatkozott a kisebbségi kérdésről. Azt fejtette ki, hogy a kormánypárt, a liberá­lis párt, nem akarja elnemzetleniféni Románia kisebbségeit, mert azok á ro­mán tömegekkel szemben olyan mérsé­kelt számarányt képviselnek csupán, hogy létük az egyesített Románia kere­tei között semmivel sem, befolyásolja a román állam nemzeti jellegét. Egészen más volt a helyzet az osztrák-magyar monarchiában, vagy Magyarországon, ahol a nemzetiségek, melyek külön tes­teket képeztek, dacára az álhatatos asz­­szimilációs kísérleteknek, az ország né­pességének ötven százalékát tették ki és ezáltal veszélyesekké válhattak Ma­gyarországra nézve és amint az később kiderült, valóban veszélyesek is voltak. . Romániában azonban sohasem történhe­tik ez meg, mert az erdélyi kisebbsé­gek erejét jelentősen túlszárnyalja az egységes románság ereje, amely elég biztosíték arra, hogy Románia békés fejlődését semmi sem zavarhatja meg. Miután a miniszterelnök ezt a nyilatko­zatát megtette, belépett a terembe Hans Otto Roth szász képviselő, aki szintén tagja a bizottságnak. Bratianu ekkor ar­ra kérte a jelenlevőket, ne vegyék rossz­­néven, hogy a kisebbségi kérdésben tett nyilatkozatát megismétli, majd a szász képviselő felé fordulva a következőket mondotta: »Különösen a. szászoknak kell leszámolniuk a megváltozott helyzettel. Ha a tegnapi Magyarországon privilegi­zált helyzetben voltak is a románsággal szemben, most legelőször is. nékik keli segédtanfelügyelö, aki értesülvén az öt katholikus vallásu tanulóról! kitiltotta tikéi az iskolából, egyszersmind a ro­mán tannyelvű állami iskola igazgató­jának elrendelte, hogy írja be őket a vezetése alatt álló iskolába és ameny­­nyiben a rendelkezésnek eleget nem lem bének, az iskolát nem látogatnák, mu­lasztásuk miatt a szülőket mindjárt az első alkalommal fejenként ötszáz lejre r büntesse meg. A rcíomáíus felekezeti * tanító és a pap hiába mutatták fel az egyházi főhatóság rendelkezését arról, hogy a közoktatásügyi miniszter enge­délyezte a kisebbségi iskolák számára a más felekezetű tanulók felvételét is, ha ilyen felekezeti iskola nincs abban a községben. A tanfelügyelő fölényesen azt válaszolta, hogy nem veheti figye­lembe az egyház főhatóság intézkedé­sét, különben' is neki senki se parancsol. Még Angheiescu rninisztér se. Kiürítés helyett jegyzék A szövetségesek újabb jegyzéket adtak át Németországnak Berlinből jelentik : Hétfőn dél­ben adták át a szövetségesek berlini nagykövetei a második jegyzéket a birodalmi kancellár­nak a kölni zóna kiürítése ügyé­ben. A szövetségesek — mint emlékezetes — néhány héttel ez­előtt átadott első jegyzékükben arra való hivatkozással, hogy a Németországban működő katonai ellenőrző-bizottságok még nem terjesztették elő részletes jelenté­süket, nem nyilatkoztak véglegesen a kölni zóna kiürítésének időpont­járól. Jeleztek azonban ebben a jegyzékben arra, hogy az ellen­őrző bizottságok részletes jelen­tésének kézhezvétele után újabb jegyzékben fogják a német kor­mánynak tudomására adni a vég­leges döntést. A szövetségesek hétfőn átnyújtott jegyzéke azon­ban még mindig nem tartalmaz végleges döntést. Az angol nagy­követ a jegyzék átadásánál kije­lentette Luther birodalmi kancellár elölt, hogy ez a második jegyzék csupán válasz a német kormány január 6-ikán kelt jegyzékére és a harmadik jegyzéket, amely a kölni zóna kiürítésének időpontját is magában foglalja, majd legköze­lebb nyújtják át. Luther birodalmi kancellár vá­laszában hangsúlyozta, elvárta volna, hogy a német kormány eb­ben a nagyfontosságu kérdésben nem kap újból ideiglenes jegyzéket, hanem hogy a szövetségesek köz­ük a kiürítés elhalasztásának vég­leges indokolását. A kancellár egyben kifejezte azt a kívánsá­gát, hogy a szövetségesek sürgősen vessenek véget a jelenlegi helyzet­nek, amely a kölni zóna kiüríté­sének elhalasztása folytán állt elő. értékelniük egyenlőségüket a román néppel, amely ezt az államot alkotja. Ne éjjenek abban a meggyőződésben, hogy. ma is ugyanazt , a helyzetei , kell érezniük, mint- a régi Magyarországon. Valaha a brassói szász zsupán úgy «ff* * a Az olasz szenátus folytatja le Matteotti-gyi! kossá# ügyében a vizsgálatot Megkezdődött a vizsgálat de Bono tábornok ellen gyalt Muniénia vajdájával, mint egyenlő az egyenlővel és oly nagyra tartotta magát, hogy a román főurakkal pasa módjára beszólt. \ román államban ezt a helyzetet nem lehet megengedni, mert azt akarjuk, hogy.itt teljes egyenlőség uralkodjék.. * Sokolow, a cionisták világhírű \cze­­tője, Romániában sorra látogatta a zsi­dó egyházközségeket, amelyek min­denütt lelkes és impozáns ünnepségek­kel fogadták. Sokolow, miután a regáti városokkal végzett, Erdélybe készült, Kolozsvárra, ahol nagy előkészületeket Rómából jelentik: Hilenzéki kö­­rokben nagy fontosságot, tulajdo­nítanak annak, hogy ;» de Bono tábornok ügyének kivizsgáláséra a szenátus áltál kiküldött bizott­ság a vizsgájóbirótó! vasárnap Lekövetette n Matleotti-gyilkosság iratait. D • Bono tábornok, volt rendőrfőnök tudvalevőleg szoros összeköttet ésben volt Matteoiti gyilkosaival 'és tudott « gyilkos­ságról, aminek nyomait igyeke­zeti eltüntetni. A szenátus vizsgáló-bizottsá­gának elhatározásából arra követ­keztetnek ellenzéki körökben, hogy az egész Maiteotti-gyilkosság ügyében a szenátus akarja a maga kezébe venni a vizsgálat vezetését. Ez esetben, az ellenzék szerint a vizsgálatból a szenátus házsza­bályai értelmében ki lennének zárva azok a szenátorok, akiket a jelen­legi Mussolini-hormárry nevezett ki, aminek a vizsgálat szempontjá­ból nagy fontossága lenne. tettek ünneplésére és előadásának meg­rendezésére.. A cionista-vezér megérke­zése előtti napon azonban a kolozsvári rendőrprefektus Gritta Ovidiu közölte a zsidó hitközséggel, hogy úgy a fogadási ünnepségeket, mint az előadást betilt­ja, mert Kolozsváron még érvényben van az ostromállapot, amely szerint négy embernél több nem csoportosulhat. A rendöt prefektus intézkedése nagy fel­tűnést keltett .annál is inkább, mert So­­koicwoi, amikor Romániába megérkezett, a román kormány tagjai kitüntető ün­nepséggel fogadták 0» maga a királyi pár adott tiszteletére ebédet, amelyen résztvett a román kabinet és a külföldi diplomácia minden tagja. * Mikeszászo. kiküküliö vármegyei község református vallásu. magyarságá­nak iáén régi, még az 1868. évi magyar közoktatásügyi törvény előtti időből való felekezeti iskolája van, melynek fennálló épületét is tizenkét évvel ez­előtt maga az egyház építette báró Ra­­dák Adám, volt ottani nagybirtokos ado­mányából. A folyó iskolai évre az is­kolába a református tanulók mellett,. üt \ katholikus vallásit is beiratkozott, mi­után az ottfakő magyarság egy része űrnek a felekezetűd: hive. .Most ja­nuár 15-én' kiszállt a községbe az is­kolát megvizsgálni a dicsőszentmártoni' Csalnak a rádióval Milánói és párisi hangversenyeket hamisít a Magyar Távirati Iroda Budapestről jelentik; A félhiva­talos Magyar Távirati. Iroda ellen azt a súlyos vádat emeli a buda­pesti sajtó., hogy meghalni siti a a küllőid i rádió-leadóúUomásnk jel­zéseit és budapesti hangversenyeit mint milánói; hamburgi és párisi koncerteket adja te a vidéki felve­vő-állomásoknak. Magyarországon , ezidőszerint csak a Magyar Távirati irodának van rádió-leadóállomása. Minthogy a félhivatalos távirati iroda komoly garanciákat kapott a magyar kor­mánytól hogy már a legközelebbi jövőben monopóliummá teszik Ma­gva rországon a rádiót s a monopó­liumot a Magyar Távirati Irodára ruházzák, — - ami többek közt azt je­lenti, hogy minden ludlgtttó-készü­­lék tulajdonosa évi bárt köteles a távirati, irodának fizetni — a Ma­gyar Távirati Iroda nagy igyekeze­tét .fejt ki a rádió népszerűsítésére. A távirati iroda minden délután és este leadja a világeseményekről szóló híreket, azonkívül közöké prospektusaiban •* vidéki rádió-pub­likummá!, hogy mikor és milyen hullámhossz mellett veheti fel a kül­földi ieadó-álloinások által rende­zett hangversenyeket. A bejelentés után a primitívebb hallgató-készeié lek tulajdonosai is vidáman hallgat­ták a legkülönbözőbb külföldi állor irtások, koncertjeit, élvezték a . római opera Tosea-előadását. gyönyörköd­tek egy párisi hegedűművész szóló­jában. fültanui voltak a milánói' Sca­­la-szinház Rigoletto - előadásának, megtapsolhatták a. berlini filharmo­nikusok koncertjét Azok a . rádiókészülék-tulajdono­sok, akik jobb géppel rendelkeznek, csakhamar észrevették, hogy pél­dául a római koncertek előtt, a római leadóállomás szokásos bejelentése nem mindig hangzik cl. így merült fej-az a gyanú, hogy a külföldi kon­certek egyrészét -- ar szélhámosság, hiába, lépést tart a modern technika fejlődésével - hamisítják. Némi utánjárás után kiderült, hogy azok az úgynevezett külföldi hangverse­­k muevd; előtt hiányzik az üie VK.líV.P ■ ck, au orszá >rrnv sós szignuma. a Magyar Távirati Iroda Városház-uccut helyiségében készülnek. A milánói Scalat .és a pá-1 risi operát budapesti kiadásban egy félemeleti párnázott telefonfülke pó­tolja. fiat órától kezdve naponta, minden a rádióban gversenv körúti mozog a távirati irodában. Egyre­­másra megjelennék a külföldi operák és hangversenyek művészeit helyet­tesítő reprezentánsok. A római és milánói nagy opera sláger-számait stílszerűen bizonyos Enrico olasz férfi képviseli napi húsz dinárnak megfelelő tiszteletdii felében. A hamburgi Mendelsohn-düettet pél­dául Garas ur és Strauss Irén ur­­hölgy mondták be a. félemeleti helyi­ségből. A párisi hegedű-szólót pedig; László Bözsike virtuóz játékából él­vezi az internacionalis muzsikára szomjazó közönség. ■ Természetes, hogy a budapesti dilettánsok játéká­ban gyakran gyönyörködött a Ma­gyar Távirati Iroda .jóvoltából a ju­goszláviai rádió-közönség is. A leleplezett rádió-csalás irtán a magyarországi rádió-körökben bi­zonyosra veszik, hogy a félhivatalos távirati iroda mégsem fogja meg­kapni a monopóliumot Ha a falu választ Elcsapták az else megválasztott jegyzőt Néhány hónappal ezelőtt jelentet­tük, hogy a belügyminiszter próba­képpen megengedte Perlesz bánáti községnek, hogy maga a község la­kossága válassza meg a jegyzőjét. A vajdaságban az első jegyzővá­lasztás a legnagyobb rendben le is folyt. A perieszi szavazók kilencven százaléka Miskovics Veiykóra esed, aki el is foglalta hivatalát. A próbaválasztást azonban nem követte más jegyzőválasztás., A jegy-, zőket tovább is a . belügyminiszter nevezte ki, sőt az első választott jegyző dicsősége sem tartott hossza ideig. Miskovics Velykót a belügy­miniszter felmentette állasától s he­lyébe Petkovies Viadiszláv volt pan­­csevói városi aljegyzőt nevezte ki. A község’ .bizalmából megválasztott jegyző már át is adta hivatalát a kinevezett jegyzőnek. Eltörlik a numerus clausust Magyar­országon Az egységes-párt is a törvény ellen foglal állást Budapestről jelentik r Politikai körök­ben feltűnést keltett, hogy a költség* vetés parlamenti vitájában egymásután három egységespárti szónok is megsür­gette a numerus clausus eltörléséi. Az ellenzék oldalán az a vélemény, hogy Lukács György, Tankovlčs János és] Hoyos Miksa gróf beszédei „megren­delt beszédek“ voltak, amelyek arra szolgáltak, hogy a Bethien-korrnámynak kényelmesebbé tegyék a törvény elejtését. Az egységespártben különben, hír sze­rint, meglehetős sokan vannak — a jobboldali Wolf—Ernszt frakciót kivéve — akik szükségesnek tartják a numerus tlausus eltörlését és akik eddig csak a párifegyekm miatt nem adtak hangot meggyőződésüknek. Most. azonban, hogy a kormánynak kellemetlen' a numerus clausus, a parla­mentben egymásután Jet fognak szólalni a törvény ellen, sőt — beavatottak sze­rint — szőváteszik a kérdést « kormány-. párt. egyik legközelebbi értekezletén is és nagyon valószínűnek tartják, irogy a numerus clausust az uj iskolai éltben, már nem fogják alkalmazni, vagyis idő-! közben gondoskodás történik ennek a törvénybeiktatott intézkedésnek tövvéuv­­hozási utón való eltörléséről.

Next

/
Thumbnails
Contents