Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-25 / 23. szám
1925. január 25. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Feloszlatják a síifeoticai tanügyi inspektorátust Popovics inspektort nyugdíjazták A tartományi önkormányzat életbeléptetése fokozatosan történik meg, azokat az intézményeket amelyek a tartományi beosztás folytán feleslegessé válnak, most sorra megszüntetik. Legközelebb megtörténik a szír boíicai tanügyi inspektorátus likvidálása. amelynek hatásköre átszáll a tartományi főispán mellett alkalmazott tanügyi referensre. A szuboticaí inspektorátus hatáskörébe tartozó szuboífcai. topolai-és kulai taníetügyclöségek feletti felügyelet a bácskai főispánságra száll át. amely ideiglenesen Szomborban székel, a bánáti tanfelügyelőségek feletti felügyeletet pedig a becskereki főispáni hivatal veszi át. Az inspektorátusok feloszlatására vonatkozó rendeletek már megérkeztek, átmenetileg azonban nem hajtják addig végre azokat, amig a tanügyi referenseket ki nein nevezik. Hogy azonban a végleges likvidálás küszöbön van, bizonyítja, hogy Popovics György szuboticai tanügyi inspektort január 18-ikáu kelt ukázzai nyugdíjazta a közoktatásügyi miniszter. Értesülésünk szerint Poppvics György a petrovaradini központi katonai meteorológiai intézet vezc lését veszi át ségben élve, nemzedékeket neveltek föl, orvosokat, kik beteg gyermekeket gyógyítottak, írókat, kik a tökéletesség felé küzködve; naponta tizennégy óráig görnyedtek iróaszta luknál, dolgozószobájuk csöndjében s halhatatlan könyveket. alkottak, Itt a temető üres volt, Csak a családjuk tagjai sírtak a gödör előtt. Dicsőség sugárzott rájuk is, a kis dicsőség, mely az érdem méltánylása, néhány hozzáértő szakember megértése A nagy dicsőség azonban, más. Az ilyen. Ezen töprengek , ma este. Gondolataim menetét itt közlöm azok számára, kiket a hír megbabonázott. Tanulják meg ők is kellőkép becsülni 'a népet. És azt a dicsőséget, melye! az ő kezéből kapnak. Kosztolányi Dezső Herriot a vatikáni politika ellen „XV. Beaedek pápa a háború alatt níiaeíbarát volt'* Dicsőség Tehát eltemették a szegény, minden részvétre érdemes hentesmestert, kit gyilkosai darabokra fűrészeitek. Koporsóban vitték ki földi maradvá nyait, melyben nem volt benne a feje. Mit tett életében? Nem tudom. Hiszen két héttel ezelőtt alig ismer lés a nevét. Mindössze egy törtei mes gyilkosság áldozata. De olyan lármás temetése volt, melyre évek óta nem emlékszik sénkisem. Rendőrség tartotta fönn a rendet, kordont vontak, melyet a részeg tömeg áttört, megrohamozta a teme tőt, belebukott frissén ásott sírokba, kimászott onnan, sáros-piros' arccal lihegve tolongott, legázolta koszorúit, virágokat vitt haza' ereklyéül, örök emlékül, anyák emelték magasra karonülő'csecsemőiket, hogy ők is lássák a páratlan jelenetet s ne felejtsék el nagykorukban sem, hogy dulakodtak, veszekedtek egy talpalatnyi helyért, mindaddig, mig meg nem érkezett a rendőrség segédcsapata és semmi kétség, hogyha ott a helyszínen szoborra is gyűjtenek, az összeget hamarosan összeadják azok a nincsetlenek, kiknek kenyérre sem futja. A nép vonult föl itt, igazi mivoltjában, a nép. Bármennyire is durva a kegyeietnyilvánitás e formája, jelentőségét nem szabad kisebbíteni. Legyünk tisztában azzal, hogy ez a dicsőség. A nagy dicsőség, mely lobog, ösztönös és visszatarthatatlan, a kíváncsiságnak, érdeklődésnek, elismerésnek az, a hisztérikus elemi kirobbanása, melyről államférfiak, hadvezérek, tu dósok, költők ábrándoznak ifjúkorukban, mielőtt pályájukon elindulnának, az az apotheózis, melyben csak ritkán, merőben külső körülmények egybejátszása folytán lehet részük egyeseknek. Sok kiváló kortársamat kísértem ki utolsó útjára, az emberiség jóítevőit, tanárokat, kik apostoli szegény-Parisból jelentik: A kamara foíy-r tatta a külügyi vitát. Délután Herriot miniszterelnök szólalt föl. hogy feleljen Briand beszédére. Kijelentette, hogy a legnagyobb tárgyilagossággal akefria megvizsgálni a vatikáni nagykövetség megszüntetésének kérdéséi. Meggyőződése szerint, minden államiér fiúnak az a kötelessége. ha kormányra iut. hogy az ellenzéken hirdetett elveit megvalósítsa. Herriot kijelenti ezután, hogy XV. Benedek pána a háborúban nem mutatkozott Franciaország barátjának. Soha egy tiltakozó szava nem volt azok ellen a kegyetlenkedések ellen, amelyeket német csapolok Belgiumban elkövettek. Ami _ kor pedig Amerika is beleavatkozott f;l háborúba, a vápa sietett kijelenté\ni, hogy ezzel a ténnyel igen súlyos Csalódás érte öt. Semmiféle egyházat nem akar megfenyegetni. Egész élete bizonyság arra. hogy ö mindenkinek a meggyőződését tiszteli. Rámutat ezután arra, hogy a katolicizmus milyen szolgálatokat tett, Franciaországnak Keleten. Nem szabad azonban elfelejteni azt sem. hogy nem annyira a katolicizmus támo-' gáttá Franciaországot Keleten, mint inkább Franciaország a katolicizmust. Ismerteti ezután azokat n tárgyalásokat. amelyek a vatikáni nagykövetség megszüntetését megelőzték. A pápa megígérte, hogy azon, lesz, hogy a versai'lesi békeszerződés eredményeket hozzon. Utóbb ezt az ígéretét megtagadta és egv encikükábdn azt jelentette ki. hogy egy mesterséges és erőszakolt béke csak a bosszúvágyat fokozhatja az egész világon és szinte igazolja ezt a bosszúvágyat. (Nagy tans a baloldalon. heves ellentmondások jobbról). Szól ezután Herriot arról, hogy a Vatikán a jóvátételt bizottságban is igyekezett Németország javára közreműködni. Végeredményben tehát meg lehet állapítani azt, hogy az a körülmény, hogy Franciaországnak volt képviselete a Vatikánnál. nem jelenteti Franciaország számúra előnyt. Külön kell megemlékezni arról is. hogy a Vatikán Franciaország belügye'öe is nem er"szer egészen illetéktelenül beleavatkozott. Azzal fejezi be Herriot a beszédét, hogy a kormánynak joga és kötelessége az állami ügyeket a lelkiektől elválasztani és az állam fiigsetletisé-1 gét mindenképpen biztosítani. Herriot ezután azt javasolta, hogy a vita 1 folytatását halasszák hétfő délutánra. Számos képviselő ez éltén nyilatkozott, végre is 330 szavazattal 236 ellenében, elfogadták Herriot indítványát. Elítélték a Roboz testvéreket Robog Imrét öt, Roboz Bélát négy évi fegyházra ítélte a budapesti törvényszék — Csupán hűtlenségben mondotta ki a vádlottakat bűnösnek Budapestről jelentik: Szombaton délután fé! h; romkor hirdette ki a budapesti büntető törvényszék a felségsértéssel, hűtlenséggel, lázadással, súlyos testi sértéssel, magánlaksértéssel, személyes szabadság megsértésével, kormányzősértésscl, hatóság elleni erőszakkal, nemzetgyalázássa! stb. vádolt Roboz Imre és Roboz Béla elleni bűnügyben az Ítéletet. Az ítélet iránt rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg, a közönség, mely a két hét:g tartó tárgyalás alatt állandó zsúfolásig megtöltötte a főtárgyalás termét, most valósággal meg' szállt minden rendelkezésre álló helyet. Fc ízűit figyelem közt, halotti csöndben hirdette ki az elnök a bíróság ítéletét. A bíróság csupán hűtlenség bűntettében mondotta ki bűnösnek s ezért Roboz Imrét öt évi, Roboz Bélát négy évi f egyházra Ítélte. A kiszabott büntetésből Roboz Imrénél egy évet és kilenc hónapot, Roboz Bélánál egy évet, nyolc és fii hónapot vett a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek. Az indokolásban részletesen kifejti a bíróság, hogy a lázadás bűntettében miért nem mondotta ki a vádlottakat bűnösnek. A Roboz testvérek — mondja az ítélet — nem képeztek csoportosulást s nincs bizonyitva, hogy a Friedrich kormányt erőszakkai akarták elmozdítani. A bíróság nem tette magáévá a védelemnek azt az érvelési t, hogy a Friedrich kormány törvénytelen kormány volt, igy hatósági jogkört nem gyakorolhatott, vele szemben ’ tehát a hűtlenség és lázadás bűncselekményét el sem lehetett követni. Igaz ugyan — folytatta az indokolás, ~r hogy a Friedrich kormány nem alkotmányszerüen alakult meg, nem a koronás király nevezte ki, mégis törvényesnek kell tartani, mer!: a nemzetgyűlés később ilyennek tekintette, mert a nemzet törvényes kormánynak tartotta s parancsoló szükség volt, hogy legyen kormánya az országnak. A Friedrich korai ny letette az alkotmányra s a törvényekre az esküt s működésében az ország törvényeit hajtotta végre. Közóhajtás volt akkor, hogy ilyen kormány alakuljon. A bíróság ezért nem tagadhatja meg védelmét, a Friedrich kormánytól sem, mert közömbösnek kell tartani, hogy a hatalmat milyen eszközökkel ragadták magukhoz. A bíróság hűtlenség bűntettében azért mondotta ki őket bűnöseknek, mert igazolva látta, hogy a Magyarországoí megszállva tartó román csapatokkal „külhatalmi érintkezés"-t tartottak fenn, azokat ellenséges cselekedetekre iparkodtak rávenni, s magyar á'lampolgárok letartóztatásánál közreműködtek. A ! örvényszék részletesen megindokolta, hogy a többi vád alól miért mentette fel a vádlottakat. Az ítélet ellen úgy az ügyész, mint a vád'ottak felebbezést jelentettek be. Az elitéit vádlottak kérték, hogy egészségi állapotukra való tekintettel a bíróság he'yezze őkel szabadlábra. A bíróság csak Roboz Béla kérelmét teljesítette, akiről a törvényszéki orvos megállapiotta, hogy eiőreha'adott kétoldali .tüdöcsucshiirutban szenved. Vajdasági „ festőm öv és* párisi sikerei Károly Ernő Szuboticás Hirt adtunk már arról,. hogy Károly Ernő festőművész több hónapi párisi tanulmányút után újból visszatért Jugoszláviába. Károly Ernő jelentékeny sikereket aratott már párisi útja előtt is 's Parisban tehetsége megizmosodott, technikája kifejlődött. Parisban jelenleg körülbelül 20.000 testű él, almái jelentősebb, hogy a vajdasági magyar művész képei feltűnést keltettek tji világ fővárosában s az egyik előkelő művészeti folyóirat nagyobb cikket szentel Károlynál:. A »Revue du .Vsai. et du Beau« reprodukcióban közli Károly Ernő több képét s Sradac, a neves francia kritikus, hosszabb cikkben dicséri kijeiezósteli és fejlett technikáját. »Két aktja, írja Károly Ernőről Sradac — tökéletes szépségű, a vonalvezetés harmonikus, s az enyhe és meleg tónus meglepő, a modellek testtartása csodálatraméltó. Az »író aggastyán« szintén értékes festmény, amely a szemlélőre nagy hatást tesz. Mély megfigyelőképssséget s Károly elsőrendű portréfestői képességeit árulja el ez a kép. Károly sokoldalúságát a pompás szájnál részletek bizonyítják. A viz reflexének csodálatos visszaadása, a felhők hangulatos megfestésé, a kék égbolt. s a képen elomló harmonikus nyugalom, mily feledhetetlenek. Károly igazi művész«. Károly Ernő most a Vajdaságban mutatja be párisi képeit. A noviszadi törvényszék iij beosztása Átszervezték a bírói kart Dr. Belajzsics Vladimír törvényszéki elnök most készítette el a noviszadi törvényszék uj beosztásút, mely szerint az egyes tanácsok a következőképp alakulnak mer:: Vádtanács: elnök: dr. Belajzsics Vladimír törvényszéki elnök, bírák: Glumác Bogdán és dr. Mcdakovics Dusán törvényszéki bírák. /. fokú büntető tanács A): elnök: Gomirác V.ojiszláv. bírák: Radulovics Miloie és Petrovics Liuba. /. fokú büntető tanács B): elnök: ■dr. Petkovics Tódor, bírák: öbradovics Dusán és dr. Kovács evícs György. Kereskedelmi tanács: elnök: dr. Belajzsics Vladimír törvönvszéki elnök. bírák: Gomirác Veliszláv és Petrovics Ljuba törvényszéki bírák. Válópertanács: elnök: Farkas Ferenc, tórák: Radulovics Miloie és Primovics' Jován. Büntető felebbvttctt tanács: elnök: Farkas Ferenc bírák: Marks Brauiszláv és Primovics Jován. Polgári felebbviteli tanács: elnök: dr. Belajzsics Vladimír törvény- 1 széki elnök, tórák: Farkas Ferenc és Primovics Jován törvényszéki tórák. Polgári elsőfokú tanács: elnök: dr. Grgincsevics Antal, bírák: Goínirác Vo.iiszláv és Petrovics Ljuba. Választást tanács: elnök: dr. Belaizsics Vladimir törvönvszéki elnök. bírák: dr. Granosevícs Antal és Primovics Jován. Jegyes bírák: Vizsgálóbíró és kiskorunk bírája: Skrebljin Iván. Polgári egyes bírák: dr. űrgincsevics Antal, dr. Medakovics Bogdán. dr. Petkovics Tódor és Glumác Tódor. Kereskedelmi és cégjegyzési bíró: Maries Braniszláv. Rokkant- és nyugdiiscgélv bíró: Radulovics Miloie.
