Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)

1925-01-25 / 23. szám

1925. január 25. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi ■a »tJ» Az erdélyi magyarság demokratikus csoportja, amelynek Kos Károly a ve­setője,, február elsejére — mint az er­délyi magyar lapok Írják — népgyüiést hirdet Bánfyhunyadra. A nagygyűlést tulajdonképeu a Magyar Párt kalota­szegi tagozata hívta össze, amely a kö­vetkező tárgysorozatot állitptta össze: beszámoló a brassói nagygyűlésről, a tagozat szervezetének kiépítése és a további teendők megbeszélése. A ma­gyar sajtó attól tart, hogy a demokra­tikus szellemű magyarság ezen a nép­­gyűlésen pártot üt a Magyar Párt el­len, amely a tagozat megbízottját nem engedte szóhoz Brassóban. Kos Károly ki is jelentette, hogy a kalotaszegi ma­gyarok kérni fogják a Magyar Párt. ve­zetőségétől a brassói kongresszuson el­követett hibák orvoslását, valamint, hogy uj kongresszust hívjon' össze, amelyen az erdélyi magyarságnak meg­felelő uj vezetőséget válasszanak. A Kós-írakció szervezkedéséről Barabás Béla. a következőket mondotta: -Abban ,az esetben, ha Kós Károlyék és a hoz­zájuk tartozó kalotaszegiek intenzivebb tagozati munkát óhajtanait kifejteni, úgy ezt nagyon helyesen teszik, mihelyt azonban munkálkodásuk a központ el­len irányul, abban a pillanatban a köz­ponton keresztül automaticc támadják a magyarságot is, amelynek bomlását elő­idézik, s mellyel senki másnak, mint a magyar nép ellenségének, nem használ­nak. Az egész, különben nem egyéb, mint vihar egy pohár vízben. Mégegy­­szer kijelentem, ha Kós Károlyék a központ s a központon keresztül az egész erdélyi magyarság ellen dolgoz­nak, úgy munkájukat legteljesebb mér­tékben elítélem.« Grandpierre fchrííí, Magyar Párt ügyvezető alelnöke, a gyű­lésről igy nyilatkozott: - Egyelőre nem tudom, hogy a >. Keleti újság ólma meg­jelent híradás mennyire fedi a ka'főtli­­szegi gyűlés összehívóinak intencióit, különösen nem tudom, hogy a gyűlés szervezői cgyetértenek-e azzal a kité­tellel, hogy a brassói nagygyűlésen el­követett »hibák« orvoslását fogja a t gozat kívánni. Tudomásunk szerint Brassóban más hiba nein történt, mint az a bizonyos Cseíry-íélc felszólalás, amelyet azonban a párt elnöke legutób­bi nyilatkozatában olyan módon tisztá­zott, hogy abból a magyarságra- sem­miféle hátrány,nem származhat. Egyéb­ként a brassói nagygyűlés minden részt­vevője előtt teljesen tisztán kell dilin annak a ténynek, hogy az ott történték valóban az egyetemes magyarság aka­ratának megnyilvánulásai és kifejezései voltak. Ellenőrizhetetlen hírek szerint a bánffyhunyadi gyűlés szembchelyezke­­dés akar lenni a párt vezetőségével és esetleg egy uj párt zászlóbontása. Nem tudunk hitelt adni ezeknek a híresztelé­seknek, mert éppen most, a Tatarescu­­féie affér után, könnyen olyan színben tűnhetnének fel az összehívó urak, mint hógvha a kormány kívánságainak meg­felelő pártot akarnának összehozni és azt tálcán Bukarestnek felszervirozni.«. ★ A biharmegyei prefekturán működő bizottság előtt most folyik az állampol­gársági ügyekben beadott felebbezések tárgyalása. A napokban ifjabb Lovass István érinihályfalvai földbirtokos fc­­lebbezési ügyét tárgj alta a bizottság. Lovass, aki osztrák-magyar hadsereg­beli százados volt, Bihart negyében akart megtelepedni és az elsőfokú hatóság kedvező határozata alapján fel is vet­ték már az állampolgári listába. Isme­retlen ellenségei azonban óvást emeltek a határozat ellen és kieszközölték az elsőfokú döntés megsemmisítését. Lo­vass természetesen nem törődött bele a határozat megváltoztatásába és íc­­lebbezzéssel fordult az illetékes bizott­sághoz. A bizottság Lovass István fe­­iebbezési ügyét éppen kedvezően ké­szült elintézni, amikor felállt egyik bi­zottsági tag, dr. Hoványi Gyula jogaka­démiai tanár s »magasabb államérdekre és állambiztousági okokra« vaió hivat­kozássá! a felebbezés elutasítását java­solta. A bizottság a felszólalás érteimé­ben határozott. A magyar lapok nagyon kiváncsiak, mik lehetuek azok a maga­sabb állambiztousági okok, melyek alap­ján dr. Hoványi Gyula egy magyar em­bert elütött jogosan igényelt állampol­gárságától. * i aturssca belügyi államtitkár, a buka­resti lapok szerint, a legközelebb ismét Kolozsvárra megy, hogy a Magyar Párt luökének, Ugrón Istvánnak nyilatkoza­tára válaszoljon. A lapok úgy tudják, hogy újból összehívja az erdélyi sajtó képviselőit és az előttük felolvasott nyilatkozatát újabb »bizonyítékokkal« fogja alátámasztani, amelyek Hajdú 1st-' van elhalálozására és ezzel kapcsolat­ban a Magyar Párt és a kommunisták közti állítólagos szoros .fcgyüttmüdésre vonatkoznak. Kolozsváron természetesen kíváncsian várják Tatarescu második nyilatkozatát és az újabb »bizonyítéko­kat«. Az angol liberálisok kongresszusa Egymillió fontos propaganda-alapot gyűjtöttek össze Londonból jelentik: A jövő hétfőn tartja országos kongresszusát a li­berális-párt, hogy ujjászervezked­­jék. A liberálisok egymillió fontot akarnak összehozni a propaganda és •organizáció céljaira, hogy ezen dr.' összegen minden választókerü­letiben jelöltet állíthassanak. Az uj program kiemelt, hogy a jövendő háborúk elkerülésére és az általá­nos leszerelésre az egyetlen mód a nemzetközi együttműködés meg­szervezése. Hitvallást tesz a libe­rális-párt, hogy feltétlen hive a tel­jes szabad kereskedelemnek, Egy további programpont, hogy az an­gol kormánynak a külpolitika kér­déseiben és a birodalmi védelem terén rendszeresen cs szorosan össze kell tartania a domíniumok­kal, a gyannatországok .iparát fej­leszteni kell, szükséges ehhez az összekötő vonalak javítása és siirü­­sitcse, a lei- és bevándorlást pedig a világbirodalom alkotórészei kö­zött nem szabad korlátozni. Köve­teli a pártprogram a szociális biz­tosítást, a jóléti törvényhozást, öz­vegyeit és árvák állami ellátásán aggkori nyugdijat és kiérdemesült munkások számára akkori állami járadékot Ami a választójogot il leti, a szabadelvű pártprogram a proporcionális választási rendszer hive és azt kívánja, hogy a felső­­házi tagság ne legyen örökletes. ........... nek az országból egy milliárd, álla­tni adósságok kamatai és annuitá­sai háromszáz millió.1 ezenkívül van­nak még kisebb tételek, amelyek nem is jönnek számításba. A fize­tési mérleget természetese«' erősen befolyásolja a szövetségközi adós­ságok rendezése, illetőleg Jugoszlá-» via háborús adósságainak kérdése, amely ma még nyitott kérdés. A háborús adósságok visszafizetése különben addig nem aktuális, amíg a békeszerződésben foglalt követe­lések nincsenek rendezve. Kialaku­lására még sokáig kell ’árui ..Sztoiadinovics pénzügyminiszter végül a külföldi kölcsön ügyéről nyilatkozott és leijeién tette, hogy Parikban- tárgyalt a üleer-csoport tagjaival, akik tavasszal az S. H. S. királyságnak , újabb kölcsönt akarT 'nak folyósítani, amit vasútépítésre fognak fordítani. AZ ARANYPARITÁS FELÉ SZTOjADíNOVíCS PÉNZÜGYMINISZTER NYILATKOZATA A PARIS! KONFERENCIÁRÓL ÉS A DINÁR EMELKEDÉSÉRŐL Beogradból jelentik: Sztojadino­­vies Milán pénzügyminiszter szom­baton fogadta a sajtó képviselőit. akik előtt hosszabban nyilatkozott az aktuális pénzügyi és gazdasági kérdésekről. • A pénzügyminiszter mindenek­előtt a szövetséges pénzügyminisz­terek várisi konferenciáidról szá­molt be. Rámutatott arra. hogy nem felél meg a valóságnak eures beo­­gradi lapoknak az a hire, hogy a konferencián szóbakeriili az S. II. S. királyság jóvátételt kvótáiénak le­szállítása. — A jugoszláv jóvátétel hányado­sát — • mondotta Sztoiadinovics pénzügyminiszter ~ anielv az egész német jóvá tóteli fizetések öt száza­léka. már évekkel ezelőtt megálla­pították és a kvóta megváltoztatásá­ról Parisban egyáltalán nem tár­gyaltak, mintán ez már véglegesen rendezve van. A konferencián Ro­mánia terjesztett elő csupán olyan kérést, hogy jóvátétcli liányadosát emeljék ■föl,' ezt a követelést azonban egyhangúkig elutasították. Az S. H. S. királyság szempontjából a konfe­rencia két fontos eredményt mutat­hat fel. Az egyik az. ho.ev kedvező döntést hozott annak a 130 millió aranymárkának visszafizetése ügyé­ben. amely Németország kötelessé­gein felüli jóvátételt szállítása révén terheli az S. H. Ő. királyságot A konferencián a jugoszláv delegáció­nak sikerült elérnie, hogy ennek az összegnek visszafizetését csak há­rom év múlva kell megkezdeni és akkor is részletekben, elvan formán, hogy az évi részesedés tíz százaléka kerül ezen a elmen levonásra. A má' sik fontos eredmény az volt. hogy sikerült megakadályozni egv riagv­­hataloirmak azt a javaslatát, hogy addig, míg az S. H. S. királyság a Németországnak járó összeg vissza­fizetését meg nem kezdi. Bulgária ne fizessen jóvátételt. A miniszter ezntáii rátért a dinár emelkedésének kérdésére. *- —- a dinár javulása — mondotta — szernmellátható. Id33-ben az év vegén 5.50 volt a dinár zürichi á iolyamu. 1933. végén ó.50, a inult év végén 3, az utóbbi napokban pedig 8üü-re emelkedett. En nem vagyok hive a dinár-kurzus abszolút stabi­lizálásának, amit egyesek ajánla­nak. A stabilizáció ma devalválást jelentene és minthogy megvannak a feltételek a dinár további javulásá­ra is, nincs értelme a stabilizálás­nak. A szakértőknek' az volt a vé­leményük. hogy 6-os, majd később, hogy 7-es árfolyamon stabilizáljuk a dinárt. A legutóbbi hossz azonban azt bizonyltja, hogy hibás lett vol­na ez az intézkedés. Az a törekvé­sein, hogy a dinár minél előbb el­érje az aranyparitást, ügy kontem­­pláltuk, hogy a dinár árfolyama évenként egy arany-ccntimes-mal fog emelkedni. Ezen azi alapon ki­­lencveitkét év alatt érné el a dinár az aranyparitást. Ezzel szemben a tapasztalat azt mutatja, hogy a di­nár évenként busz-huszonöt száza­lékkal emelkedik. Kijelentette végül a miniszter, hogy a dinár emelkedése nem volt kellemetlen a közgazdasági életre, mert ugyaniakkor a gazdasági ter­mékek árai js emelkedtek a világ­piacon. Ezzel szemben a behozatali cikkek olcsóbbak lettek és ha a bel­földi piacokon ez az áresés nem is érezhető egyszerre, az csak azt je­lenti, hogy hatósági intézkedésekre lesz szükség az árak szabályozásá­ban. Mogy milyen magasra emelke­dik a dinár — folytatta a miniszter — ijgm lehet előre tudni, mert ez az ország fizetési mérlegének a ki­alakulásától függ. A fizetési mérleg nem passzív. Aktívái hozzávetőle­ges számokban:, kivitel évi tizrnil­­liárd, kivándorlók készpénzkiild'e­­nyc ötven millió, idegen, forgalmi bevételek kétszáz millió, a német, magyar, bolgár .tóvá tét éli fizetések hatszáz millió. Passzívák: behoza­tal évi kilenc milliárd, idegen tö­kéi:: jövedelmei, amelyeket kivisz-Hogyaa él Radics a fogházban ? Mindennap elolvassa a Bácseeegyei Naplót Zagrebbő! jelentik: Az ügyészségi fogház legnevezetesebb cellája ma két­ségtelenül a 44-es számú cella, ahol Radics István tölti vizsgálati fogságát. A cella előtt fegyveres rendőr áll őri. Az ajtó felett kis tábla hirdeti: Radics István fogolyé politika miatt Rendszerint a:: asztalnál ül cellájában Radics és állandóan újságokat, könyve­ket olvas. Nappal is villanyt éget, mert gyenge a látása. A cellát csak akkor hagyja el. amikor a vizsgálóbíró elé vezetik kihallgatásra, ez az egész sétája. Reggel nyolc órakor ke! Radics és azonnal megkapja reggelijét: egy fél liter teát, egv darab kenyérrel, mellé a Jutarnji Listet. Ezenkívül mintegy húsz újságot olvas végig naponta Radics, így valamennyi zagrebi- lapot, a Pribi­­csevics-párti „Rijecs“ kivételévei, továbbá a beográdi Vreme, Politika, Balkán, Pravda is az olvasmányai közé tartozik, Olvassa még a szuboticai Báesmegyei Naplói, a split! Novo Dóba, az oszijeki Hrvatski List cinni lapokat és egy bo'gár újságot. Ebédet hazulról kap Radics, mindig nagyon sok salátával, ez a legkedven­cebb étele, és egy liter borral. Az ét­kezés után uiból olvasás következik. Ha elfárad, fel-alá járkál a cellában, majd ismét olvas késő estig, amikor ágyába tér. így telnek a parasztvezér napjai a fogházban. Kizárják az ellenzéket a maggarosrsMgi szociáldemokrata pártból Budapestről jelentik : A magyarországi szociáldemokrata-párt vezetősége kije­lölte azokat a tagjait, akik vasárnap Becsbe utaznak, hogy r észtvegyenek annak a szocialista nemzetközi bíróság­nak ülésén, amelyet a magyar szocialis­ták és a Bethlen-korniány paktumának roegvfasgá’ásra küldött ki a londoni in­­ternacionálé. A szocialista pártvezetcség megállapította, hogy a paktum aláírói ellen nem a magyarországi pártellenzék tett feljelentést az interhacionálénál, hanem Kun/i Zsigrnond volt miniszter, aki most a bécsi Arbeiter Zeitung mun­katársa. A magyarországi pártvezetőség egyik tagja a következőket mondotta a hétfői dönőbirósági ülésről. — A bécsi tanácskozások- nem jelent­hetnek változást ti magyarországi szo­ciáldemokrata-párt vezetésében, mert az egyes országok pártjai teljesen önállóak az internacionálé keretén belül. Egyéb­ként is bízunk abban, hogy a döntö­­biróság Kunfi alaptalan panaszát e! fogja utasítani. A pártvezetőség a párton belül ki­élesedett ellenzéki hangulatra való te­kintettel elhatározta, hogy* efelvesen tor

Next

/
Thumbnails
Contents