Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-24 / 22. szám
iátóképességef 95 sebességet fokosa a bö Á J^ilágitásJjp OSRAM : fetrasf kiilav2femstöi-téri'iaSjEi«ifc] 10, oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925, január 24. Uahbé Coignard Epikurosz kertjeiben Anatole France különös találkozásai különféle istennőkkel Anatole France családi életerői s még inkább : szerelmeiről nagyon keveset árultak el, müvei, visszaémlékezései, csevegései és — barátai. Általában inkább Bergeret urnák tisztelték és tartották, pedig több van benne Coignard abbéból, aki szerelemről nein csuk értekezett. Ami nem jelenti azt, hogy Anatole Francé nem támogatta alá szabadságát mindenféle elmélettel és borsos anekdotával. Ö volt az, aki keményen kikelt a szemérem ellen, amelyet a megfogyatkozó vallásosság legcsufabb.' legzsaruo- Icibb leányának szeretett nevezni. A régiek — szokta volt mondani — a szemérmességet ismerték, mi csak a szemérmet ismerjük.’ Pedig a szemérem csupán testi állapot] ismertető jel; mig a szemérmesség: teljes léiek-uralom. Nél-» kiile nincs boldogság, mert ö a gyönyör jj higiénéje. Pár gombbal és gombostűvel ~ a legkicsapongóbb nö is jogot építhet ^agának arra, hogy szemérmesnek tartjuk. A szemérmességet • nem a varrónő ajándékozza nekünk. Nem is nagy ‘barátja a modern szeméremnek, amelyről s ami ellen nem fogy ki érvekből és történetekből. Ami nem csoda: Bergeret ur későn jutott szerelmi szabadsághoz. Maga mesélte el, hogy harmincéves koráig úgy vigyázott reá az anyja! mint egy kis fiúra, ezért volt aztán félénk később is, egész életében'a nőkké] szembőn. így történt, hogy diákszerelmeit már ősz szakállal huncutkodta el. Van valami megható abban, ahogy a világhírű író, az akadémikus, apró »istennök.«-kei ismerkedik meg az uccán és boldog, hogy boldog lehet velük. Ha egy-egy borsos történetkét tálalhat fel. egészen megfiatalodik. Minden szavából kiérezhető, hogy ezen a téren kiváló mesternek tartja magát s dühbe jön. ha Rourget kerül szóba: — Ugyan!' Mindig nőkről beszél, pedig azt sem tudja., mi fán terem a nö. Hires pszichológiája cgv eunuché, aki fehérnemüs boltban finom holmik közt válogat. Azok a házasságtörések, amelyekről ő ir, menthetetlenül a Louvrenagydruház katalógusaira emlékeztetnek. De földerül, ha elmondhatja kis anekdotáját a Diderot idejebeli fiúról és a kegyosztogató dámáról, a rmizeumigazgatóról, aki görög szobrokra bádógkötényi övez, vagy. Laíitte-ról, Auguszte. Comte pozitivista apostoláról, aki Versa illésben a Labdaház össze-vissza firkált fala előtt magyarázta . egy, ifjú hölgynek.! hogy innen indult cl a nagy forradalom. '.'alaki egy szép napon autogramját kéri a Thais egy példányára. Lrre rögtön elmeséli, bőgj- egyszer hasonló kéréssel kínozta egy magát emberbarátnak nevező csúf és idillt kisasszony. Végül türelmét vesztve a sok alkalmatlankodáson," ezt'irta be a könyvbe: »X. kisasszonynak, az emberbarátnak. Nem adunk semmit az embereknek, ha nem adjuk magunkat«. Említik neki ... herceget,; itt az anekdota. — A herceg felesége gyönge egészségű volt s az orvos azt ajánlotta a hercegnek, kímélje. Az orvos megjegyezte, hogy a hercegné életéről van szó. — Én erkölcsös ember vagyok, — felelte a herceg ... inkább veszítsem el féleségemet, mint lelkemet. Lelkem csak egy van, tiő pedig annyi vau a világon! Napoleon számára is. Napoleon nagy mozgékonyságát, folytonos lázas tevékenységét csak eggyel lehet megmagyarázni: nem volt szerelmes természetű. Ha több csókja van, kevesebb világfelfordulást csinál. De nemcsak másokról vannak íöbbékevésbé Rablais-izü történetei,! akit, mellesleg szólva, végtelenül szeretett, hanem önmagáról is. Ezeket a történeteket gondosan főijegyezte az agg mester titkára, Brousson, .-.kinek Anatole Francé szavát vette, hogy csak halála után fogja őket nyilvánosságra hozni. Brousson megtartotta Ígéretét: közvetlenül a mester halála után jelent meg könyve: Anatole France — papucsban. — Szereti maga az enyelgést? — kérdezte egyszer Broussontól. — fin -zomjazom! Kor, szépség, társadalmi különbség, mind nem számit nekem.-. K\. Lajos pártján vagyok, aki ezt nondta komornyikjának: »Mindegy meyiket! De előbb fürödjön meg" s hozzák r fogait rendbe«. —' fizol minden meg ran mondva, a fürdő és a higiéné a szódáin egyetlen erkölcstana... Ma Kaszálják műveltségemet. Eztán csak a’ •zerelem dolgaiban akarok müveit lenni ... Ó. mért nem írhatom meg mindazt. amit sugall? A szomorú szemérem uralkodik ma az irodalom fölött; az inkvizíciónál butább! kegyetlenebb, vétkesebb szemérem__Nekem minden nő egy könyv s azt már mondtam magárak. hogy nincs rossz könyv. Addig lapozza az ember, amíg valami jót nem íátál benne. S én lapozok, barátom, nagyon sokat lapozok. Ha boldogítva enyém isten egy teremtménye, végigolvasom a remekművet, sorról-sorra, cgy pontot, egy vesszőt nem ugróm át. Néha a pápaszememet is beleveszcjteni. — Tegnap-madame S .... — meséli egy reggel Broussomiak — egy arcképet mutatott, egy kitűnő kis színésznőét. Nagyon dicsérte: biztosan belekerül a Comédie-he, nagyon müveit, tud latinul, görögül. Olaszul, érettségije van ... — Ó, madame, — feleltem neki — több kebel és kevesebb tudomány jobb lenne. Hamiskás mosollyal jegyzi meg egy reggeL hogy előttevaló nap megismerkedett • egy kis »istennővel«, aki az uccán olyan egyszerű párisinak nézte, amilyen a többi bámészkodó idő-, sebb ur s aki otthon a Villa Said nieghitt magányán a legváratlanabb pillanatban állapította meg, hogy ö — akadémikus, pedig nem volt rajta a zöld frakk, a kétszegletü kalap és a spádé. — Látja, kedves barátom, folytatja aztán — érzékiség nélkül nincs érzékenység, nincs lélek. Mentül jobban kívánjuk a gyönyört, aritul eszesebbek vagyunk. Descartes mondását kissé megferditem: Szeretek, iehát vagyok! -— Különben is, az Akadémia! Tudja, mire jó? Múltkor valami tilos gyepen a tilosban üldögéltem egy istennővel a Boisban. Jött" a csősz: — Itt nem szabad a gyepre lépni senkinek. — Elővettem névjegyemet, a csősz rápillantott s hozzátette tilalmához: »...kivéve az akadémia igen lisztéit tagjait«. S ebben igaza is volt a derék csősznek, hogy tisztelte a kort, mért ostobaság általában összezavarni a szerelmet és az ifjúságot. Az ifjúság önmagába szerelmes. A szerelem tudomány. Szorgalom és hozzáértés kel! hozzá. Ötvenéves kora előtt a férfi nem tudja, mi a szerelem s csak néhány kivételes hölgy ébred kellő iscz az, -• mondja — ami hiába volt méretére négyvenéves kora előtt. —• »Nincs súlyosabb valami a világon, mint az a nő, akit már nem szeretünk«, — mondotta egy ókos ember, s mily igaza volt . . . Szakítani akartam egyszer valakivel, fölhasználtam egy csekélységet, megsértődtem és szomorú, de méltóságos arcot vágva ezt mondtam: — Átlátom 1 kijelentésének egész súlyát. Isten önnel! — és kirohantani a lakásból. A hölgy megijedt, ezt mégsem akarta, utánam sietett, én már úgy gu- jj rajtam le a lépcsőn, mint egy gumilab- jj da s fojtva lebegtem: — Isten önnel! —,J Le az uccára, ki a kapun, be egy kon-1 flisba, amelynek kocsisára rákiáltottam: | — Üsd azt a lovat, ahogy tudod! —g önagysága azonban szintén kiért az uc-| cin. Ekkor szivemre tett kézzel és ég-1 uek bondsalitott szemmel ezt mondtam: — isten önnel és..', hagyjon nekem békét. ’ . * Ilyen és hasonló, sokszor nagyon merész történetek és fejtegetések bőven találhatók Brousson könyvében, amely ha egyfelől borostyán-tépdesés is, másfelől igen érdekes vonásokkal egészíti k Anatole Francénak, az embernek arcképét L ü. Felhívás! Mezőt: a- dák;! Répatermelőit J Jugoszlávia valamennyi cukorgyára. hogy a mezőgazdákat és -répatermelőket miije! könnyebben ktzráktnányolliassa. kartellbe tömörült. Ezzel, a karíellel szemben egyetlen- -méltó, válasz lehet: valamennyi répatermelő nemzetiségre és felekczetre való kiilömbség nélkül ugyancsak kartellbe tömörüljön. Ezen célunk eléréséhez a következő mezőgazdasági központi szervezetek egyesültek, hqgv a mezőgazdák és répatermelők jogos érdekeit megvédhessek: Glavni Savez Srpskih Zemljo radnićkih Zadruga beogradi fiókja. Agfária« mezőgazdasági központi szövetkezet Novisad. Savez Agrarnih Zaiednica za Backu. Banat i Srem Novi'sad. A felsorolt szövetségek minél szorosabb együttműködése, -továbbá a Vajdaság és Sze rémség valamennyi mezőgazdasági szervezete, egyesülete. szövetkezete tegye lehetővé, hogy. a répatermelők és a fogyasztók minél hatékonyabban védekezhessenek. B. é. ■ január 26-án d. -c. 10 órakor az összes szervezetek kiküldöttei Noyisadon a városházán értekezletre ölnek össze, amelyhez minden mezőgazdasági szervezet, egyesület vagy szövetkezet két delegátust küldjön lei. akik hozzák magukkal saját_ községük területén beültetett répaföldekrői készített Írásos kimutatást. Ezen az értekezleten a répa-, termelők minden panasza -és sérelme szóba fog kerülni: és azon fog megalakulni az ipari termények fogyasztói szövetsége. 1925 január 27-én d, e. 10 órakor Novisadon a 'Szabadságtéren a 'répatermelők általános kongresszusa tesz. Ar. »Agrárja« központi mezőgazdasági szövetkezet szintúgy a szervezeteken kívül álló mezőgazdák, akik nem tartoznak a fentemlitett' szövetkezetek valamelyikébe, a Futaki-uti Aranyhordó vendéglőben gyülekeznek, ahonnan testületileg vonulnak a Szabadságtérre. A kongresszusra . érkező mezőgazdák a pályaudvaron ne adják le vasúti jegyeiket, mert minden valószínűség szennt iegykedvezménybep részesülnek. Mezőgazdák! Fel a répatermelők kongresszusára! A megjelentek nagy száma igazolja, hogy a mezőgazdák megtud Iák érdekeiket védjen’. Gondoskodjatok ezen felhívás széleskörű terjesztéséről. „Arjraria“ rr.ezSgaidssigi közpeníi szövetkezet MnÍAfutlr csak a iegíobb minő- WUiSmJK, jégben.' bécsi gyártmányok, ve*serypnfcivüli öles' árakon Krausz Edénél Novisad Gummi fűzők 350’— dinártól Haskötő és Gradkalter orvosi rendc ésre. Has fűzd» Gyomcrsioriió, Melltartó, Régi fűzőket divatosra átalák'tok. Virág Leontin Alcksauctcv-.i ulica 1!. J F dili EREDETI 5125 SCHICHT-szappan a SZARVAS védjeggyel a világ legjobb és használatban legolcsóbb szappana ügyeljen a SCHICHT névre és a SZARVAS védjegyre.
