Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-24 / 22. szám
T925. Január 24. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal KÖZBESZÓLÁS *99 Az orvos dilemmája A dáii napisajtóban heves disputa indult meg arról, hogy az orvosnak szabad-e megölni a inicaulictetlen beteget. A vita. amelybe belekeveredett a kis parasztország minden tekintélyes tudósa és valamirevaló orvosa, ott kezdődött, hogy a dán kormány elkészített egy törvényjavaslatot, amely megengedi, hogy az orvos azt a beteget, akinek életét o; mai tudomány szerint, már megmenteni úgysem tudja, szépen, tapintatosan, precízen átmentse a túlvilágra. A gyengébb szivüek, uz álhuniatiisták — köztük sok hires orvostanár — ezt a javaslatot, természetesen a humanizmus és a kegyelet nevében brutálisan. cinikusnak és embertelennek tartják, a józanabbak, a tiszt átülték viszont arra az álláspontra helyezkednek, hogy menthetetlen beteget megölni —- kötelesség. A két tábor ,a problémát, amely régi, mint a halál, gyökerestől fölfergatta, megtörte és megmutatta, hogy a maga igazát elfogadtassa a dán közvéleménnyel, amely, talán mondani sem kell, igen érdekesnek látja ezt a szenvedelrn.es disputát, amelyben a sok álhumanista prédikáció és gyalázkodás mellett néhány becsületes szó is elhangzott. Nem nehéz meg védelme zni a dán kormány javaslatát, nem nehéz summázni az érveket azok ellen, akiknek háta ludbőrözik a törvényjavaslat hiréte. Az ellenfélre könnyen rá lehet verni az igazságot: most protestálsz a humanizpius nevében, az emberség nevében, dq hol voltál, amikor százezreket gyilkoltak le a külömböző frontokon, - tiltakoztált-e, átkozódtál-c, íelhábörodtál-e, amikor mindenütt vér csörgött és a halál aratott a világon. A kérdés, a melyet Bernard Shaw is felvetett már, azon fordul: ha szab ad volt sz álas, egészséges fiatalembereket halomra-öíni, a törvény nevében, a civilizáció érdekében, mért ne volna szabad egy embert, aki amúgy is jegyese a halálnak ne féljünk a szótól -- meggyilkolni. Kérdezd meg csakaz orvost, aki bátran szembe mer nézni a kérdéssel, azt mondja: nemcsak szabad, de emberi kötelesség megváltani a szenvedéstől! Mert a beteg ember, aki mán menthetetlen, nemi csupán azok terhe, akik ápolják, hanem a társadalomé is. A társadalom morálja pedig nem ad sérthetetlenséget, immunitást, nem csak a beteg embernek, de az egészségesnek sem. Megtörténik — igen sok esetben — hogy az állam is kénytelen kioltani emberi életet, kénytelen ígénybevenni az akasztófát. Az individuális élet, most is és mindenkor csak akkor tabu. akkor érték nekem, neked, mindenkinek, ha a közösség tavát szolgálja, vagy — szolgálhatja. Akit végkéo és végérvényesen eljegyzett már a halál, azt oda kell adni a halálnak, akár a spártai barbárok, akikben a kollektiv ösztön diadalmaskodott, amikor lohajisájták a hegyről a halálos beteget és a korcsszülöttei Az az orvos, aki a tudomány egész fegyverzetét rápazarolja a menthetetlen betegre, meddő haszontalan munkát végez, a társadalom szempontjából is, mert amis a halál vendégeivel bajlódik, azalatt másokat, könynyebb betegeket, vagy egészségeseket enged ráhullni a ravatalra. A természet törvényét, hogy a halál inegíölebbezhetctlen ítélet. tudomásul kell venni egyszer és tudomásul kell venni azt is, hogy nem az az orvos dolga, hogy a halállal sakkozzon, hanem az életet őrizze, védje és gazdagítsa. Az igaz orvos, az emberséges, ha véletlenül olyan betege akad, aki féllábbal már a túlvilágon van, nem is tétovázik, hanem cselekszik: öl. Németországban és Svédországban, ahol a szociális viszonyok már régen átértékelték a humanizmust, az orvosi prakszisban már nem is újság a gyilkosságnak ez a kegyelmes módja. Az erkölcs megakadályozta ugyan, hogy az állam végleg szentesi ise, legalizálja, lelki ismeret azonban, az' okosság már szankcionálta régen, ahogy approbáka azt is, hogy az orvos a magzatot elhajtsa. A dilemma, ami az élet határain az orvost akadályozza, megköti ott már csak az átszemérmesj halálcsőszök előtt megoldatlan. Hogy a civilizáció int vétót? Legyünk csak őszinték: azért a civilizációért, amely itt ebben a dologban pompásan érvényesíti azt az elvet, hogy ne tudja a jobbkéz. - apvt a bal végez, nem desz 'kán, ha vaíplto^ rést ütnek rajté. Ellenkezőleg: nagyon itt az ideié. hogy egyszer már lerántsák az emberi életről a babonák és. tradíciók térítőjét, hogy lássuk végre az igazságot, amivel most esek kalinárkodjiak. Az igazságot, amely azt mondja: az orvos, aki végleg elaltat ogy fájdalommal-vert beteget, sokkal kevésbbé gyilkos, mint az a tábornok, ■ aki pergőtűzbe kergeti a katonákat. (H—.) Hét évig vizsgálati fogságban Diplomáciai utó rí most kerültek Szegedről a noviszadi ítélőtáblához az iratok A noviszadi felebbviteli bíróság ma egy szenzációs bűnüggyel foglalkozott, amelyaok különösen az a körülmény ad különös érdekességet, hogy a bűnügyben szereplő vádlottak már hét éve vizsgálati fogságban vannak. Még 1917. november 19-én Vass Mária, továbbá nővére Vass Bella és ezeknek unokanővéte özv. Grigories Ignácné niegmérgéziék Vastag András kikindai gazdát, akiket unokáik ezért akartak láb alól eltenni, mert meg ; akarták kaparintani a jómódú nagyapa vagyonát. A nagykikiudai törvényszék 1918 szeptember 21-én tárgyalta a bűnügyet és a tagadásban levő vádlottak közül Vass Máriát és Vas Bellát, mint tettestársakat 15—15 évi börtönre. Grigories Ignácnét, mint bűntársat 6 évi börtönre ítélte. A vádlottak íelebbezése folytán a bűnügy iratai a szegedi ídr. ítélőtáblához kerültek. Közben bekövetkezett az összeomlás, Nagykikinda Jugoszláviához került. A vádlottak továbbra is vizsgálati fogságban maradtak, mig a bűnön- iratai a szegedi táblánál voltak. Az igazságugyminisztériutn diplomáciai eljárást indított az iratok kiadására. A diplóniáciai-iratváltás nem történik expresszi-sebességgel, a megkeresésnek csak most — hét cv múltán, — lett foganatja és az iratok csak most jutottak ei a noviszadi ielebbviteli bírósághoz, a melvnek Araniczky tanácsa mára tűzte ki a felebbviteli tárgyalást. Araniczky SztankčT tanácselnök a tárgyalás megnyitása után az iratokból megállapító t fa, hogy azok kizárólag magyar nyelvén vannak megfogalmazva és minthogy a. tanácsban csak az elnök tud magyarul, a tárgyalást elhalasztotta, hogy a tanácsot magyarul tudó birából Állítsa össze. A báróin vádlott továbbra is vizsgálati fogságban marad. re, majd azzal fejezi be beszédét, hogy arról, hogy a gazdasági életben a zsidók töltik be a vezetŐszerépet, uém a zsidóság, hanem a keresztények tehetnek. Hegedűs György felszólalásában polemizál azokkal a kormánypárti szónokokkal, akik a. numerus clausus eltörlését követelték. Kijelenti, nem tudja megrendelésre készültek-e ezek a beszédek, a maga részéről azonban ragaszkodik a numerus clausus fenntartásához. Végül hangsúlyozza, hogy a Hikes szavalás ellen van, mert az szerinte ellenkezik a katolicizmussal. Máday Gyula1 és Búd János pénzügyminiszter rövid felszólalása után Szabó József kereszténvszocialista beszélt. Elítéli az ellenzék passzivitását és szemére veti a szociáldemokrata-pártnak. hogy az 1924. áprilisi pártkongresszuson egész más álláspontot foglaltak el a passzivitással szemben és akkor Pcyer Károly azt mondotta, hogy a passzivitás mindig a gyengeség fele. Szégyenletesnek tartja a kormány és a szociáldemokraták közt létrejött paktumot és tiltakozik az ellen, hogv ennek a paktumnak az ügyében olyan bizottság folytasson Gzsgálatot. amelynek Kaitísky és Adler a tag iái. mert ez azt jelenti, hogy idegen állampolgárok avatkoznak A lasvarország beliigyeibc. Az elnök este hat órakor rekesztette be az ülést. Magyar kormánypárti szónokok a numerus clausus ellen A zsidókérdés a magyar nemzetgyűlés pénteki ülésén Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés pénteki ülésén folytatták a költségvetési javaslat vitáját. Hoyos Miksa gróf a vita során a 600.000 koronás búzaárakról beszél és kijelenti, hogy’ ebből kevés jut a gazdáknak. A kereskedők és iparosok szerinte mindenkor megtalálják számításaikat. Amint Angliában minden a kereskedelemhez iga zodik. addig Magyarországon az agrár-érdekekhez kellene az egész gazdasági életnek igazodnia. Beszéde végén erélyesen követeli a numerus clausus eltörlését. Beck Lajos sajnálja, hogv az ellenzék néhány értékes tagja nélkül kell letárgyalni a költségvetést, majd rátér a zsidókérdés taglalására. Mindkét oldalról olvan súlyos bűnöket követtek cl ennek a kérdésnek a tárgyalásánál — mondja — hogy helyesnek tartja, ha otvah ember fejti ki ebben az ügvben objektiven a nézetét, aki keresztény szellemben nevelkedett és ió magyarnak tartja magát. A legfontosabb ebben a kérdésben a faiiság elmélete. Mihelyt megállapítjuk, hogv a zsidóság külön fai, abban a pillanatban már meg van a Jogosultság az antiszemitizmusra, Petrovácz Gyula: így is van! Bcck Lajos:'Ažt mar rég eldöntötték. hogy a zsidóság faj. lia azonban nem politikailag, hanem tudományos alapon vizsgáljuk ezt a kérdést . . . Hegedűs György1: Méhelv Lajos professzor! Beck Bajos: Nem a politikától megfertőzött, hanem az objektiv tudomány alapján keli ezt a kérdést vizsgálni. A jeímlegi sémitáknak már nagyon kevés hasonlóságuk van a régi sémi faijai. Ha egy régi zsidó ina uj életre kelne, alig ismer né meg a mai modern zsidóságban faj testvéreit. (Derültség.) A sémi faj annyi kereszteződésen ment át. hogy teljesen megváltozott alapvonásaiban is. Idéz több tudományos munkát többek közt egy tudósnak azt a megállapítását, hogy a lengyel zsidók is turáni eredetűek. Meskó Zoltán: Most már tudom legalább, hogy miért vándoroltak be! Beck Lajos foglalkozik ezután a zsidók kereskedelmi és gazdasági szereplésével. A háború alatt — mondja — amikor, az urak uagyré* sze még nem ült itt, mi megmondottuk már. hogy a hirtelen meggazdagodottak, a háborús konjunktúra gazdagjai fékezzék magukat. Petrovácz Gyula; Szépen fékezték! Bcck Lajos: A zsidókat bizonyos mértékig ránevelték arra a szerepre. amit betöltenek. Hiszen pápák és királyok is igénybevették szolgálataikat. A zsidókérdést nem lehet a numerus clausussal elintézni. Nem lehet erőszakkal kioperálni egy darab husi a nemzet testéből, mert ez a nemzeten bosszulja meg magái. Hivatkozik-. Bismarckra, akit az antiszemiták i,s gyakran idéznek, (majd részletesen ismerteti a zsidóság asszimilálódását. .4 mai politikusok között — mondja Meskó Zol tán felé fordulva — csak háromnégy generációra kell visszamenni, hogv megtaláljuk a zsidót. Meskó Zoltán: Rám ugyan hiába mutat! Beck Lajos hivatkozik Kossuth Lajosnak Mezéi Ernőhöz irt leveleiA bezdáni gyilkost életfogytiglani fegyházra ítélték Főtárgyul ás a noviszadi ítélőtáblán Seilev Miklós bezdáni 27 éves cipészmuiikás a múlt év január 18-án meggyilkolta Vasas József bezdáni 75 éves gazdálkodót és feleségét, az 58 éves Vasas Pannát. A kettős gyilkosságnak nein volt szemtanúja, de a gyilkosságot követő percekben Szcilcv Miklós a bezdání csendőrség foglya volt. A házbeliek vallomása alapján fogták cl. Szcilcv nem is tagadta a gyilkosságot, amikor elfogták, még csupa vér volt a ruhája és a keze. A szombori törvényszék múlt évi Julius 25-én vonta felelősségre Szciilev Miklóst, aki kihallgatása alkalmával előadta, hogy', a Vasas házaspárhoz látogatóba ment. Vasasék gyalázni és sértegetni kezdték u menyasszonyát, ef§lefti elkeseredettségében a szobában levő szekér cévii kétszer fejbevágta Vasasáét, aki vértől borítva összeesett. Vasas József őt akarta megütni, mire öklével kétszer félbevágta az öreg embert, aki szintén holtan rogyott össze. A meghallgatott orvosszakértök szerint a meggyilkolt Vasas Józsefnek oly erős kuponyacsontia volt, hogy kizártnak tartható, hogy az ökölcsapástól meghalt volna, véleményük szerint, valószínűleg szckercével ütötték agyon. A szombori törvényszék gyilkossáor miatt Szeilev Miklóst 15 évifogvházra ítélte. Csütörtökön tárgyalta a noviszadi felebbviteli bíróság Araniczky tanácsa a bűnügyét és Szeder büntetését életfogytiglani fegyházrn emelte fel. A vádlott védője, dr. . \ra4szky Mita az uéiet ellen semmiség! panaszt jelentett be. íSAIKIS BÉCSI GYERMEKKOCSI ÚJDONSÁGOK meglepő olcsón KRAUSf cOE bútor és srőnyep-áruhaiaban N0V SAD. ítólű
