Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-22 / 20. szám
1925 január 22. BACSMEGYE! NAPLÓ 9. oldal KÖZGAZDASÁG Az osztalék A jugoszláviai pénzintézetek legnagyobb rész© már befejezte a mérlegkészítést. Közgyűlést azonban még csak cgy-két intézet -hivott össze, A legtöbb bank vezetősége számára komoly probléma, hogy fizessen-e a részvényeseknek osztalékot, vagy sem. A bankkönyvelés technikájában járatosak előtt nem titok, hogy minden intézetnek van rá módja, hogy az elmúlt év üzleti- nyereségét ne mutassa ki. Ez ugyan enyhén szólva erkölcsileg és jogilag tilos könyvelési technika, azonban az az adópolitika, amely ma tombol, maga ad mentséget a pénzintézeteknek, ha ehhez a módszerhez nyúlnak. A bankok kimutatott nyereségéhez a pénzügyi hatóságok hozzá számítják azt az összeget, amit adó fejében fizetett ki a vállalat, s a költségszámla egyéb tételeiből jó néhány ezer dinárt nyereséghez számit s az általuk igy megállapított nyereséget tekintik adóalapnak, amely után átlagban 15% adót vetnek ki. Az egyenes állatni adóhoz a községi és megyei pótadó, útadó, iskola- és rokkantadó s az általános pótadó járul, ami átlagban az állami adó tizenkétszerese. Az a vállalat tehát, amely becsületesen kimutat 100.000 dinár nyereséget, állami adó fejében minimálisan 15.000 dinárt s pótadók fejében 130.0U0 dinárt fizet, úgyhogy a 100.000 dinár nyereségből, a melyből osztalékot, tantiemet is kellene fizetnie, adó fejében elvesznek 1-15.000 dinárt. Minthogy a mai állapot szerint ez a 145.000 dinár a jövő évben ismét adóköteles, — ha az uj üzleti évben ismét 100.000 dinár nyereséget mutatnak ki, minimálisait 243.000 dinár nyereség után, minimálisan 24.500 dinár állami adóval terhelik, amivel a pótlékok és pótadók összesen 294.000 dinárra rúgnak. A bank igy két év alatt, ha 100.000 dinár nyereséget mutat ki, minimálisan 340—350.000 dinárt veszít el. Könnyű kiszámítani, hogy az egy millió dinár alaptőkével dolgozó pénzintézet a harmadik esztendő adókirovása után elveszti az egész egymillió dinár alaptőkét. Az áliam az adóztatásnál nem követeli azt a bankpraxisban bevált elvet, hogy a birkát csak megkoppasztani szabad, de nem megnyuzui s elveszti a legjobb adóalanyokat, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat. Azonban ennek a közgazdasági életre is kiszámíthatatlan hatása van. Ha a részvényes látja, hogy a részvényekbe befektetett tőkéje osztalékot nem hoz, nem vesz részvényt s igy lehetetlenné válik uj részvénytársulat alapítása, vagy szakértői, az adóigazgatásban bevezetendő reformokról tárgyalnak. Tervbevették a pénzügyigazgatósági ügykezelés teljes reorganizálását, az eljárások egységesítését és egyszerűsítését, ami a közönségnek és az államnak egyformán érdeke. A pénzügyminiszter megvédi a noviszadi kereskedőket. Megbízható forrásból értesülünk, hogy a noviszadi adóeltitkolások ügyében döntött a pénzügyminisztérium. Tz a döntés ugy intézkedik, hogy a följelentett kereskedők ellen nem keil lefolytatni a pénzügyi eljárást. A pénzügyigazgatóság azonban — mint értesülünk — ujabb fölterjesztést intézett a pénzügyminisztériumhoz, annak érdekében, hogy a minisztérium legalább az eltitkolt forgalmi adók befizetésére kötelezze azokat,, akikkel szemben az adóeltitkolás ténye igazolva vau. Szenfa valorizál. Szerda város a háború előtt murtkásházakat építtetett, a melyeket évi részletekben való lefizetés ellenében földmunkásoknak adott cl. A házak építésére a város az Osztrák Magyar Banktól vett fel jelzálogos kölcsönt. A pénz elértéktelenedése folytán az cgy-egy munkásházat még terhelő 400—fiűO dináros kölcsönt a házak tulajdonosai könnyű szerrel ki tudták fizetni, annál is inkább, mert a házakat 40—50.000 dináráért tudták eladni. A szentai tanács most azt a határozatot hozta, hogy az adósoktól nem fogadja cl a kölcsön egy összegben való visszafizetését. A város ezt a határozatát, amelynek —• ha az adósok a bírósághoz fordulnak, aligha tud érvényt sze-. rezni, azzal indokolja, hogy amig nincs eldöntve, hogy milyen valutában és milyen összegben tartozik ö fizetni az Osztrák-Magyar Banknak, nem fogadi'.aíja cl a régi korona tartozásokat valorizáció nélkül. A munkásházak tulajdonosai a városi tanáe'S határozata ellen demonstrálni készülnek. A tőzsdeügynökök felelőssége. A tőzsdetanács csütörtök délelőtt ülést tart. melynek legérdekesebb tárgya az az indítvány lesz, amivel egyes vidéki tagok a tőzsdeügynökök felelősségét akarják újra szabályozni. Az indítvány annak kimondását kívánja, hogy a tőzsdei ügynökök közvetítésével a tőzsdén kötött ügyleteknél mindaddig amig az ügylytkötö felek a kötleveleket ki nem cserélik, az ügyfelektől eredő minden kötelezettségért a tőzsdeügynökök a saját személyükben is felelnek. Az indítványra több konkrét eset szolgáltatott clcot, amikor — nyilvánvalóan a megbízásadása és effektuálása között kedvezőtlenül alakult árak miatt — az a fél, aki részére az ügyletet kötötték, kétségbevonta, hogy ügyletkötésre megbízást adott. Az indítvány sorsa elé nagy várakozással tekintenek az érdekeltek. , A noviszadi értéktőzsde forgalma. Noviszadon, mint emlékezetes, október 3-ikán nyitották meg az értékpapírforgalmat. A tőzsdén októ erben 724.766 dinár árfolyamértékű ügyletet kötöttek, novemberben 143.724, decemberben 006.674 dinár, a három első hónapban tehát összesen 1,475.104 dinár árfolyamértékű ügylet jött létre. Uj bizonyítvány kell a gépészeknek és a fűtőknek. A vcl.-becskereki kazánfelügyelőség közli: A kereskedelmi és iparminisztérium rendeleté értelmében a vel.-bccskereki kazánfelügyelőség kebelében működő vizsgáztató bizottság 1925 március 31-ig az összes gözgépke■zelö és kazánfűtő bizonyítványokat áiiamnyelvü bizonyítványra cseréli ki. 1925 március 31-e után csak államnyclvü gépkezelő és kazánfűtő bizonyítványok lesznek érvényben. Minden gőzgépkezelő és kazánfűtő köteles bizonyítványát, amely nincs államnyelven kiállítva, a, kazán,felügyelőségnek a fenti határidőig beküldeni, a'mely azokat áilamnyelvü bizony itványokra cseréli ki. Ez az első eset, hogy érvényes, régi bizonyítványokat ni; . kai cserélnek be. TŐZSDE esc A dinár külföldi árfolyamai 1925, január 21. Budapest deviza 1190—1196, valuta 1170-1199. Prága deviza 56.25—56.65, valuta 55.65—56.25. Berlin deviza 692.50—694.50, valuta 6S/—691. Bécs deviza 1168—1172, valuta 1357 -1163. Trieszt deviza 40—40.10. Netvyork 165.75. • Zürich, jan. 21. Zárlat: Beograd 8.55, Páris 27.93, London 24.77, Netvyork 518.75, Brüsszel 26.05, Milánó 21.1750, Amsterdam 209.25, Berlin 123.50, Bécs 72.95, Szófia 375, Prága 15.60, Budapest 71.50, Bukarest 2.75. Beograd, jatt. 21. Zárlat: Páris 328-*— 330, London 291.50—292, Netvyork 60— 60.75, Milánó 247.50—248, Amsterdam 24.65—25, Berlin 14. Bécs S.53—8.60, Prága 181.80—182, Budapest 8.50, Bukarest 31.50—32, üen,t 1171—1173. Noviszadi terménytőzsde, január 21. Tartott irányzat mellett következő árak mellett történtek kötések. Búza, bácskai 75—76 kg.-os 440—460 dinár, 78— 79 kg.-as 465 dinár, 75—70 kg.-os 2 százalékos 455 dinár, 74 kg.-os 2 százalékos 450 dinár, bánáti, 74 kg.-os 450 dinár, 73—74 kg.-os 460 dinár, szerémi boljevei paritás 420 dinár, szerbiai 70 kg.-os 400 dinár. Tengeri bácskai 208— 210 dinár, bácskai 100 százalékos 195— 200 dinár, fehér 212.50 dinár, március— áprilisi száliitásra 230 dinár, 100 százalékos 215 dinár, februárra 212.50 dinár, március—áprilisra 230 dinár, 100 százalékos 215 d., februárra Topola paritás 214 d., szerémi januárra 210 d,, 100 százalékos 197.50 d., februárra 220 dinár. Liszt 0-ás kombinált 660 dinár, ü-ás 640 dinár, 2-es 550 dinár, 5-üs 540 dinár, 7-es 400 dinár. Korpa juttazsákokkal 190 dinár. Chikagói gabonatőzsde, jan. 21. Búza májusra 190.5, Búza júliusra 167.25, Búza szeptemberre 155, Tengeri májusra 136.5, Tengeri júliusra 136.75, Tengeri szepiemberrc 13ö’5, Zab májusra 63.125. Zab júliusra 63.625, Z;ib szeptemberre 59.825, Rozs májusra 166.375, Rozs jujiusra 147.25, Rozs szeptemberre 130.5. Newyorki gabonatőzsde, jan. 21. Búza őszi vörös 218.5, Búza őszi kemény 203.5, Tengeri 149, Liszt sp. \v. cl. S50-- 900. Az irányzat búzánál tartott, tengerinél alig tartott. Vízállás Noviszadról .jelentik: A noviszadi hidrotechnikai hivatal jelentése szerint a jugoszláv vizek állása a következő: Duna: Bezdan 53 (—15), Bogojevó 113 (—4). Vukovár 66 (—4), Pálinka b7 (—5), Noviszad 49 (—)’, Zenrun 22 (—5), Pancsevó —1 (—6), Smederevo 199 (—5), Orsóvá 86 (+3), Dráva: Maribor 31 (+2), Zakanj —14 ), Terezinopoiie —106 (—), Donji Müioljac —30 (—2)', Oszijek —9 (—)’. Száva: Zagreb —76 (—2). . Sisak —25 (—5), Jasenovac 14 (—8)', Bród 119 (—7), Mitrovica 126 (—8), Beograd —53 (—5V. Tisza: Becse —118 (—2), Titel 28 '(—2)'. [FIÖRANTA? az alaptőke fölemelése. Már a kis részvényes ma is ki van szolgáltatva azoknak. akiknek nagyobb rész vény érdekeltsége van. Ezek szindikátusi részesedés s egyéb cimcn részesednek a bankok jövedelmében, amihez a kisrészvényes semniikép és semmi formában nem jut. A mai adópolitika antiszociális, végeredményben az állam pénzügyi érdekeire is káros és csak arra alkalmas, hogy adóeltitkolásra s egyéb visszaélésekre csábítson. Megkezdték a Kishegyes-molganarasi iparvasut kiépítését. Kishegyesről jelentik: A cservcnkai cukorgyár — mint a Bácsmcgyei Napió már megírta — elhatározta, hogy a répatermás gyorsabb elszállítása érdekében iparvasutat épít Kishegyes és Molgunaras között. A napokban már megkezdték a vasúti pálya kijelölését és rövidesen hozzáfognak a pálya kiépítéséhez. Átszervezik az adóügyi igazgatást. Beogradból jelen.tilt: A pénzügyminisztériumban egy speciális bizottság ült össze, amelynek tagjai, a pénzügy igazgatóságok és a. minisztérium kirendelt
