Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-07 / 335. szám

1924. december 7. BACSMEGYEI NAPLÓ 17. oldeL Rz üöuarias hiuatalnok A kormány leiratot intézett a hivatalok vezetőihez, hogy a hivatalokban a felekkel udvaria­san kell bánni. Hónom alatt kérvénnyel be­állítottam egy hivatalba, ahol találkoztam az udvarias hiva­talnokkal. Én (kopogtatok a hivatali szoba ajta­ján). Udvarias hivatalnok (hangja belülről): Tessék, tessék, méztassék, méztassék. Én (benyitok). Udvarias hivatalnok (felugrik', kitárt karokkal elémrohan): Isten hozta, ked­ves Fél. Én kedves Felem. Parancsolni méltóztatik, hogy valamiben kegyes szolgálatára lehessek? Én (félénken): Kérvényt hoztam. Udvarias hivatalnok: Hova? Ide, a harmadik emeletre? Én: Igenis, kérem. Udvarias hivatalnok: ó, ó! Ooó Nincs is lift. Képzelem, hogy ki méltoz­­tatott fáradni ezen a magas kapaszko­dón. Miért nem kegyeskedett engem előre értesíteni? Lementem volna és megvártam volna Kegyességedet a ka­puban, ott átvettem volna a kérvényt és nem kellett volna megmászni három ilyen magas cmeletet, amely más épü­letben, teszem fel ,egy bérházban, ötnek is megfelel. Én: Nem tesz semmit, kérem. Udvarias hivatalnok: Tudom, tudom, ezt szokták mindig mondani. De mi lesz, ha holnap jelentkezik az izomlá­­zacska? Akkor aztán persze majd jön a szemrehányás, hogy minek is olyan magas az a harmadik emelet? Én: Dehogy, dehogy, kérem. Udvarias hivatalnok: Nana! Szent Is­ten! (Hirtelen hátratántorodik.) Én (megkapom, hogy el ne essék): Mi baj? Udvarias hivatalnok: Szent Isten . . . (kissé magához térve.) Most veszem csak észre, hogy önt meg sem kínáltam hellyel, (széket ragad elő és alámcsusz­­tatja.) Én (rázuhanok a székre.) Udvarias hivatalnok: Bocsásson meg, hogy nem kinálom meg konj’akkal. De nincs poharam. Én: Üvegből Is lehet Udvarias hivatalnok: Igazán? Nem is gondoltam erre. Én ugyan jobb szere­tem pohárral. A koccintás miatt, tetszik tudni, hehehe. Én: Hehehe. Udvarias hivatalnok: Hahaha! Én: Hahaha! Udvarias hivatalnok: Hihihahalia! Éti: Hehehehihihihahaha! (Félórai nevetés.) Udvarias hivatalnok: Jaj, még a köny­­nyeim is .kipotyogtak! Közben egész megfeledkeztem a kérvényről .Hihilii­­hahaha! Én: Hehehihihahahahahihihi! Tessék1; itt a kérvény. Udvarias hivatalnok (átveszi a kér­vényt): Mit csináljak vele? Én: Tessék sürgősen elintézni. Udvarias hivatalnok: óh kérem, ké­rem, hogyne, hogyne, önnek ne? Akkor kinek? Mi is van most? November vagy december? Hát kérem! Tessék jól idefi­gyelni. Március végén, vagy április­ban, ha egy kicsit kimelegedik az idő, körülbelül látni fogom, hogy júniusban megyek-e szabadságra, vagy júliusban. A kollégám, aki a helyettesítésemmel lesz megbízva, bizonyára el fogja intéz­ni. Méltóztassék kegyeskedni talán ak­kor • elfáradni. Addig a kérvényt kérem alázatossággal, ideteszem ez alá a stósz alá. Majd a kollégám annak idején meg­találja. Én: Kérem! Ne tessék udvariaskodni! Udvarias hivatalnok: Hát? Mit csinál­jak? Gorombáskodjam? Én: Igenis! Tessék kirúgni, tessék mondani, hogy nem lehet bejönni, vagy mars ki, vagy, vigye az irháját, vagy tessék engem szembeköpni, nekem nem kell az ön udvariassága. Udvarias hivatalnok: Méltóztassék kegyeskedni egész bátran kimondani,!kicsit sok? hogy mit tetszik parancsolni? Én: A kérvényem gyors elintézését! Udvarias hivatalnok: Hogyisne! Ud­variasság is? Elintézés is? Nem lesz az (l. kJ Miéri nem ratifikálja Anglia a genfi egyezményt? Egy születési arányszátn megnövekedése mint a világbéke akadálya — Az angol tengeri haderő, a domíniumok érdekei és a japán népvándorlás A világbékét biztositó genfi ter­vezet ellen már a tárgyalások során kifogások merültek föl az angol sajtóban konzervatív részről. Kato­nai és tengerészeti körök rossz né­ven vették Mac Donaldtól, hogy an­gol katonai érdekeket érintő kérdé­sekben kötelező kijelentéseket tett anélkül, hogy a megfelelő szakértő­ket meghallgatta volna. Az uj angol ! kormány sietett is kijelenteni, hogy az elvileg helyeselt genfi határoza­tokat előbb katonai és tengerészeti szakértők és a domíniumok bírálata alá kell bocsátania, ami minden­esetre hosszabb időt fog igénybe Ivenni. így azután kétséges, hogy össze lehet-e hívni 1925 nyárára a leszerelési konferenciát, aminek elő­feltétele tudvalevőleg az, hogy 1925 május l-éig a népszövetségi tanács jj legalább felének s a Népszövetség többi tagjai közül legalább tiz ál­lamnak már ratifikálnia kell az elő­zetes jegyzőkönyveket. Min is alapszik Angliának ez a nyilván tengerészeti és koloniális természetit félelme? Géniben tudva­lévőén abban állapodtak meg, hogy a büntetőszankciók életbeléptetésé­hez csak akkor folyamodnak, ha azokat a tanács tagjai egyhangúan, vagy egy kivételével elhatározzák. De viszont a nem-mel szavazó állam is köteles a szankciók végrehajtásá­ban résztvenni. Már most Anglia attól fél, hogyha nem-mel is szavaz bizonyos kérdésben, tengeri had­erejét fel lehet használni érdekei­vel ellentétes célokra is. Ezért azt óhajtja, hogy a szankciók csak egy­hangú határozat esetén legyenek foganatosíthatók. A japán delegátusoknak és a japán sajtónak néhány elejtett meg­jegyzéséből Anglia arra következ­tet, hogy ezt a pontot — érvénybe­lépése esetén — Japán annak a ti­lalomnak a megszüntetésére fogja felhasználni, mellyel Ausztráliát a sárga fajhoz tartozó bevándorlók elöl elzárta. Hogy ennek az Európától oly messze eső, de a genfi konferencia gyakorlati eredményeit esetleg ko­molyan veszélyeztető kérdésnek je­lentőségét mérlegelhessük, egy pil­lantást kell vetnünk a Csendes- Óceán hatalmi problémáira és a sárga kivándorlás kérdésére. A Csendes-Óceánon, mióta Japán csodálatos iramban küzdötte fel ma­gát a nagyhatalmak sorába, két erő néz egymással farkasszemet: a fe­hér fajt képviselő angolszászok (Amerika, Ausztrália, Kanada, Uj- Zéland) és a mikádó országa, mint az ázsiai Monroe-elv képviselője. Japánt a faji imperializmuson kivül más, demolőgiai okok is kényszerí­tik arra, hogy hatalmi politikát űz­zön. A béke, rend és modern higié­nia meghonosítása óta Japán népes­sége oly mértékben növekszik (a születések 14 százalékkal haladják túl a halálozásokat!), hogy Japán­nak állandóan emberfölöslege elhe­lyezésére kell gondolnia. De hogyan? Korea szigetén a benszülöttek se tudnak megélni; Formóza szigete klímája miatt lakhatatlan. Marad tehát: a délázsiai part — és az ut a tengeren túlra. A kiani tengerpart: Shanghai, Szingapúr tele van a mikádó alatt valóival és különösen a világháború alatt sikerült Japánnak Délkelet- Ázsia majdnem összes kereskedel­mi gócpontjaiban kiszorítania az an­gol exportot. Indiában a bankok, hajóvállalatok jelentős része japán, a Szund-szige­­tek kereskedelmét majdnem mono­póliumszerűén tartják kezükben, Kínában a japán kereskedelem 1913-tól 1918-ig megháromszorozó­dott és Japán egész tengeri export­ja 1913-tól 1918-ig harmincezer ton­náról ötszázharmincezer tonnára emelkedett. Gyérebb a japán kivándorlás Kö­zép- és Dél-Amerika irányába. Mexikóban a japán kereskedelem erős versenytársa az amerikainak és mióta Amerika kontingálta — azaz beszüntette — a japán beván­dorlást, Mexikóban virágzó üzlet­ággá fejlődött a japánok átcsempé­­szése az Egyesült-Állam okba. Pe­ruban, az Amazon partján, japán­­telepitő társaságok nagy területeket vásároltak. De ez még mind kevés a japán emberfölösleg levezetésére és Japán vágyódva néz az észak­­amerikai és ausztráliai! partok irá­nyába. Ámde úgy Amerika (különösen a japán bevándorlást a saját bőrükön érző nyugati államok), mint Kana­da, Ausztrália és Uj-Zéland is min­den erejükkel védekeznek és tilta­koznak a sárga invázió ellen. Az okok? A nyilvánosan hangoz­tatott vádakat (erkölcstelen élet­mód, titkos szervezetek, fehér nők molesztálása stb.) az újabb megál­lapítások részben megcáfolták, rész­ben erősem gyöngítették. Tény azonban az, hogy a sárga beván­dorlók — eltérően a többiektől — sohase asszimilálódnak, — lelkileg se. A gyűlölet valódi oka azonban az, hogy az igénytelen és szívós sárga munkással fehérfaju nem konkurrálhat. Ausztrália és a többi érdekelt an­gol dominium — okulva az amerikai példán — úgy oldotta meg a kér­dést, hogy egyszerűen eltiltotta a sdr<"i bevándorlást. így azután az angol—japán szö­vetség megkötése után az a para­dox helyzet állott elő, hogy az uj szövetséges állam polgárai ki vol­tak tiltva az angol világbirodalom egy részéből. Anglia megpróbált annak idején ebben az irányban nyomást gyako­rolni a domíniumokra, de az ered­mény csak az lett, hogy a domíniu­mokban példálódzói kezdtek a szin­tén japánellenes Észak-Amerikához való csatlakozás lehetőségéről. Mivel pedig az angol koloniális politika nagy kérdőjele úgyis az, hogy nem keriilnek-e Kanada és Ausztrália előbb vagy utóbb ahhoz a szintén angol-szász államhoz, melyhez földrajzilag is tartoznak: Amerikához, az angol kormány böl­­csebbnek látta nem erőltetni a japán bevándorlás kérdését, aminthogy most is kész az egész genfi egyez­ményt revizió alá venni csak azért, hogy a domíniumok duzzogása ne lazítsa a világbirodalom amúgy is lazuló összetartását. Szerkesztői üzenetek Ómoravical olvasó. Kanadánatí 9,659.450 km- területe van, lakosainak száma 8.788.000. Behozatala 1922-ben dollárt tett ki. Főbb terményei: búza. liszt. fa. naDir. élőállat, hal. szőrme, bőr. szén, arany, ezüst. réz. Nem, tar­tozik az Egyesült-Államokhoz, hanoim angol dominium. F. !. Szabad idejét ne fecsérelje rövid sorok faragására. illv — Aranymadár. Az egyik vers egész hangulatos, a másik azonban gyönge. A novella kissé banális. írá­saiban a tehetség i elei mutatkoznak, de még sokat kell fejlődnie, hogy a nyil­vánosság elé léphessen. B. I.. Csurog. A motor várnia asze­rint változik, hogy melyik államból hozzák be. Az alaovám a következő: 3000 kilogrammnál nagvobb súlyú mo-1 tornál a maximális \rám 5 aranykorona' (55 papír-dinár) inéterinázsánként. a mi-; nimális vám: vámmentesség 300-3000 kilogrammig a motor maximális vámja 30 aranydinár (330 panirdinár). a mini­mális vám 15 aranydinár (165 papir­­dinár). 500 kilogrammnál kisebb súlyú motoroknál a maximális vám 50 arany­dinár (550 napirdinár). a minimális 25 aranydinár (275 naoirdinár). A ma iináfl lis vámot keli fizetni, ha a motor olyan országból jön. amellyel nun vagyunk kereskedelmi szerződési viszonyban, a minimális vám olyan országból érkező motor után iár. amellyel kereskedelmi szerződést kötöttünk. A bevásárlás he­lyét származási bizonyítvánnyal kell igazolni. Ha a kereskedelmi minisztérium ipari osztá'va igazolja. liogyr a behoza­talra kerülő motort az országban nem állitiák elő. akkor a behozatal vámmen­tes. L. I.. Sombor. Közoktatásügyi minisz­tériumi engedély kell ahhoz, hogy SHS állampolgár gyermeke külföldön foly­tathassa tanulmányait. Zs. 1. Egészen kezdetleges kisérlete-i zés. Szerelmes. Szerelmet vallani Iehét szóban, Írásban, sőt szöveg nélkül is. A válasznak szintén nem kell okvetlenül mondat alakiában beérkeznie. Általában ez a kérdés nem olyan természetű, hogy szakácskönvvi utasítások alapján lehetne megoldani. F. S. Forduljon a zagrebi Nemzeti Színház igazgatóságához. V. P.. Staribecsc. India alkiráJya Rear* ding lord. Doktor Gakovó. Az orvosi kamara ciuic: Lekarska Kontóra za Beograd i za Voivodinu. Beograd. ‘ Z. F.. Bácska-Tooola. Ahhoz, hogy Magyarországon lévő bútorait várnmen-' lesen beengediék. igazolnia kell. hogy iogosan tartózkodik az ország területén és az illető községben lakhatási enge­délye van. Az erről szóló hatósági bi­­zonvitvánv. továbbá a bútorok liasznált­­ságát igazoló okmány alap ián el kell iárni a beográdi fővámigazgutóságnál a vámmentesség engedélyezéséért. Költ­ségmegtakarítás okából vigyázni kell arra. hogy a bútorokat Magyarország­ról csak akkor indítsák el. amikor már a vámmentesség iránt beadott kérvényt kedvezően elintézték, mert ellenkező esetben a bútorokat az itteni hatóság a pályaudvaron heverted a kérvény elin­tézéséig és ez fekbérben tekintélyes összegbe kerülne a címzettnek. P. I.. Staribecse. 1. Az illetőség kér­désének eldöntése békeidőben is igen nehézkesen történt. Általában az a sza­bály'. hogy aki egv községben három év óta iakik és ott hozzájárul a közterhek! viseléséhez, annak ott van illetősége* A hatóságok azonban különböző akadályo­kat szoktak gördíteni az illetőségi bizo­­nyitvány kiadása elé! 2. Kiutasítás ese­tén vagont is kap ingóságainak clszállk fására. P. F.. Pancsevó. Miután minden log-* orvoslatot már kimerített, a lakás oda* Ítélése ellen nincs többé helve jogor­voslatnak. A lakbér tekintetében néni kell megelégednie a lakó által felajánlott összeggel, hanem kérheti annak meg­állapítását a lakáshivatalnál működő választott bíróság utián. D. S„ St.-Vrbas. A volt osztrák-ma* gvar hadseregben letett tisztivizsgát a' Ifennálló rendelet szerint el kell ismerni* Ha az elismerést rnetgagadnák. adiont be kérvényt a hadügyminisztériumhoz* A tisztivizsga elismerése esetén két** hónapi legvvergvakorlatra kell bevonok nía.

Next

/
Thumbnails
Contents