Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-06 / 334. szám

6. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 december 6. A vajdasági néppárt propagandát indít a magyarok közt A párt lapja a listavezetők jelöléséről A Vajdasági Néppárt megalakulá­sáról és jelöléseiről a szuboticai Hrvatske A ovine a következő kom­münikét közli: A bunyevác-sokác-oárt. arra való tekintettel, hogy most a nemzeti ki­sebbségek, a magyarok és németek is szavazati jogot kaptak. Vajda­sági Néppártra változtatta meg a nevét, hogy igy működésében és ke­resztény politikájában az összes vajdaságiak résztvehessenek. A párt nevének megváltoztatásával kapcsolatban megejtették a szuboti­cai és szombori listavezetők jelölé­sét is. A sžuboticai kerületben Raics Balázs, a szombori kerületben Bős­­nyák Antal a listavezető. A Vajda­sági Néppárt minden vajdasági ke­rületben jelölteket fog állítani és a legröyidebb időn belül megejti a többi "jelöléseket. A hivatalos jellegű közlésen kívül a lap még külön cikkben foglalkozik a változással és ebben azt iria, hogy a Vajdasági Néppárt megalakulását kimondó gyűlést azért tartották meg olyan rögtönzésszeriien. mert a bu­­nyevác-sokdc-párt jelölőbizottságá­nak néhány tagja lehetetlenné akar­ta tenni Raics Balázs jelölését. Ezenkívül a párt újjáalakulásának szükségességét azzal indokolják, hogy a Vajdaság egész katholikus lakoságát közös zászló alá kell te­relni. A magyar lakosság körében foly­tatandó propaganda céljára a Vaj; dasági Néppárt legközelebb ma­gyarnyelvű lapot indít. A lap cimc Szuboticai Újság lesz. Részletesen vallott ahaigeri tömeggyilkos Haigerbő! jelentik: A haigeri vil­lában történt vérengzés indító okát még mindig mély sötétség borítja. Az a föltevés, hogy Angerstein a vagyoni romlása következtében be­­számithatatlanná váll, hitelre tart­hatna számot, ha a vérfürdő előké­szítése és végrehajtása a feltevést nem döntené halomra. Angerstein, miután további tagadása már lehe­tetlenné vált, magához hivatta a kórházba testvérét, akinek tördel­­mes vallomást tett. Elmondta, hogy már előző este agyon akarta lőni feleségét, aki Kölnben a villamos vasat áldozata leit és a hátgerincén oly súlyosan megsérült, hogy egész életére nyo­morékká vált. Az éj folyamán any­­nyira tudatára jött felesége szen­­vedéseinék, hogy »meg akarta sza­badítani fájdalmaitól«. Önkívületi állapotában a mellébe szúrt. Halott feleségének látása tel­jesen őrültté tette és arra az elha­tározásra kényszeritette, hogy min­denkit. aki körülötte van, eltegyen az útból. A gyilkos a legnagyobb elővi­gyázatossággal járt el, ami kitűnik abból, hogy mindenekelőtt a kutyá­ját verte agyon és a bulláját a Vin­cébe zárta. A házban tartózkodó személyeket más-más szobáiba -hív­ta magához, úgyhogy a holttestek végül is mindenfelé szétszórva he­vertek az egész villában. Elmondta a gyilkos, hogy egész napon át a házban tartózkodott és előkészületeket tett a villa felgyui­­tására. Ha várakozása teljesült voiö na, akkor minden holttest elhamvad és a rablóhistóriáról szóló meséjét könnyebben elhitték volna. Az épületben a vízvezetéket is ^tönkretette, hogy a tűzoltók megér­kezése után ne tudják a tüzet ol­tani. Ismerősei szerint Angerstein na­gyon vallásos életét élt és a kör­nyéken elterjedt methodistákhoz tartozott. Vallásos buzgósága köz­ismert volt. Mindennap vallási gya­korlatokat tartott, melyeken ő ma­ga mondta a prédikációt. A súlyosan sebesült Angersteint a Beogradból jelentik: A beogradi egyetemen a hallgatók , pénteken sztrájkba léptek. A nap egyébként nyugodtan, súlyosabb incidens nél­kül telt ej.. Az egyetemi hallgatók a sztrájkot még csütörtökön elhatá­rozták, részben a zagrebi egyetemi hallgatókkal való szolidaritásuk, másrészt a rendőri brutalitások el­leni tiltakozásuk jeléül. Péntek reg­gel sok egyetemi hallgató jelent meg az egyetem kapujában és nem engedték be azokat a ha«"utókat, akik az előadásokra akartak menni. A sztrájkolok kiáltványokat füg­gesztettek ki az: egyetem kapuin, a melyekben szolidaritásra hívták fel társaikat. A sztrájk hétfőig fog tar­giesseni kórházban ápolják. Egyes orvosoknak az a véleménye, hogy a gyilkos olyan önkívületben követ­te el tettét, amilyent a hindu dervi­seknél már többször megfigyeltek és ezért a tömeggyilkosságért nem is lehet felelősségre vonni tani. Az egyetemi tanács pénteken dél­után ülést tartott, amelyen sajnála­tát fejezte tó az események fölött és tiltakozott a rendőrségnek az egyetem épületébe való behatolása ellen. Gyűlést tartott pénteken dél­ben az egyetem udvarán az egye­temi ifjúság is, ahol éles hangon tiltakoztak a csütörtöki események ellen. A gyűlés hallgatóságában fel­fedeztek egy rendőrtisztet is, aki­nek része volt a csütörtöki brutali­tásokban. A feldühödött tömeg meg akarta támadni ér, csak a mérsé­keltebb elemek közbenjárása foly­tán sikerült a rendőrtsztnek meg­menekülnie. PÍ5T0LET Kezdünk hasonlítani Montecarlohoz. A megboldogult Trocadero-bar helyisé­gében zöld asztal mellett croupier-k trónolnak és harsányan buzdítják a kö­zönséget: — Messieurs, faites vos jeux! Forog a szerencsekerék és egy pisz­­tolylövés dönti el a tétek sorsit. Ezért pistolet Suboticán az, amit Mo­nacóban rulettnek nevezne*. A szeren­csekerék beosztásában van csak némi különbség. * Kétségtelenül nagyvárosi Atilus; csak a nagyvárosi közönség és a nagy­városi pénz hiányzik hozzá. Igaz, hogy a pénzt mindenki ott akarja megnyerni, —- mert ki megy szerencsét próbálni az­zal az előre megfontolt szándékkal, hogy veszíteni fog? De mindenkit érhet bal­eset. Mindenkit. Igaz. nyerui is lehet. Az esély majd­nem ugyanaz a játékos, mint a bankár számára. Tizenhárom szám játszik ti­zenkétszeres nyerőtét ellen. Már az el­ső napon, akadtak teoretikusok, akik kiszámították a nyerés és vesztés esé­lyeit, összekombinálták a rouget és noirt, párost és páratlant, hármas és négyes szériákat plaintételeket és — nyertek. Vagy vesztettek. Aszerint, hogy jól tévedtek-e. , *----------­­h i>1MH— MMWi» ■ I -----------­Édesipariaméul Magyarországon A demokratikus ellenzék külön fog- ülésezni Szríjkba léptek a beogradi egyetem hallgatói Az egyetemi tanács tiltakozik a rendőrség eljárása ellen Budapestről jelentik: Azok a hírek, amelyek szerint kompromisszum készül a kormány és a passzivitásba vonult el­lenzék között, valótlanoknak bizonyul­tak. A kormánypárt értekezletén Hedry Lőrinc meginterpellálta a miniszterelnö­köt, hogy mi igaz a megegyezésről el­terjedt hírekből, mire Bethlen István gróf a következő nyilatkozásot telte: — Hozzám senki sem fordult eddig még semmiféle kompromisszumos tár­gyalások tekintetében és én sem for­dultam senkihez. Nem is fogok fordulni senkihez ilyen irányban, mert a jövőben sem vagyok hajlandó eddig elfoglalt ál­láspontomon változtatni. A párt tagjai helyesléssel vették tu­domásul a miniszterelnök válaszát és jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak Sei­­tovszky Béla házelnöknek, aki a szociál­demokrata képviselőket darabontokkal kivezettette a parlamentből. A demokratikus ellenzéki pártok blokkja — ezt a nevet vette fői a szo­cialisták, demokraták, Kossuth-pártiak és pártonkivülick szövetsége — elhatá­rozta, hogy a passzivitást továbbra is változatlanul fönntartja, A házszabály­­revíziós javaslattal azonban, amelyet a kormánypárt most az ellenzék távollé­tében tárgyal le a nemzetgyűlésben, az ellenzék is foglalkozni kíván és ezért az ellenzék hétfőn ülést fog tartani a régi képviselöházban. Az elíenpariament elnökeivé megválasztották Peidl Gyulát, Benedek Jánost és Rupert Rezsőt, jegy­zőivé pedig Drózdy Győzőt, Vanczák Jánost és Szakács Andort. A hétfői ellenparlament szónokai Atagú Vince, Rupert Rezső, Peyer Károly, Hegymegi Kiss Pál, Barosy János, Szilágyi Lajos és Farkas István lesznek. A pisztolet nagyvárost vállalkozás­nak készült. Lehetőleg estélyi ruhát kí­vánnak a belépőktől, de ez nem feltétel. A croupierk szmokingban vannak és franciául fizetik ki a tételeket. Elegán­san, — a miliőnek megfelelően. A haj­dani bár termeiben a rulett mellett taba­­rint is terveztek, hűsítő italokkal a fel­­hcvült kedélyeknek, szórakozásul a nye­rőknek és vigasztalásul azoknak,. akik netalán mégis veszítenének. Az élet azonban egyelőre csak a játékteremben nyüzsög, mert a zenére, táncra, italra nincs engedély. Csak a játékra. * — Six, noir, pair! — jelenti be a croupier a nyertes számot és hidegvér­rel pillanat alatt söpri be a vesztő téte­ket. A szerencséseknek pedig igazi grandezzával szórja a megnyert zseto­nokat. A zöld asztalon gyorsan siklanak a A Márffy-pör korosiaíaneja jelentkezett rejtekhelyéről Kiss Ferenc leleplezi levelezését Márffyval Budapestről jelentik: A bombapör annyi megdöbbentő szenzációval szolgált már eddig, hogy alig volt várható,olyan újabb fordulat, amely még jobban fokozza a bünoör izgal­mait A pénteki nap mégis ilyen szenzációval szolgált: levélben je­lentkezett a legtitokzatosabb tanú. Kiss Ferenc és olyan részleteket mondott cl a biinpör kuliszái mögül, amelyek nemcsak az érdeklődő nagyközönséget, hanem magát a bí­róságot is egészen ui. ismeretlen részletekkel ismerteti meg. Kiss Ferenc a bombapörnek egyik vádlottja volt. aki megszökött a tár­gyalás elől. mert kaució ellenében volt szabadon és állandóan hangoz­tatta, hogy fél Márfiyék bosszúidtól. Kiss most levelet intézett rejtekhe­lyéről védőjéhez, dr. Vaicla Béla ügyvédhez. A védő az eredeti leve­let beadványával együtt megküldte a tárgyalási elnöknek. Kiss Ferenc levelében mindenek­előtt tiltakozik azok ellen a támadá­sok ellen, amiket Márffy és Nesz a tárgyaláson ellene intéztek és felhá­borodásának adott kifejezést, hogy a vádlottak öt a nők kitartottjának mondták. Közli, hogy dr. Kiszely védő ez év júniusában lakására hiv­­ta és lelkére akart beszélni, hogy a rendőrségen tett vallomásait vonja vissza és megfenyegette arra az esetre, ha ezt nem tenné meg. Már­ffy a fogházból is fenyegető levele­ket irt neki, — »Márffy — iria Kiss Ferenc — állandóan érintkezett a kintle­­vökkel és nem volt olvan hét. hogy egy csomó levelet ki ne kül­dött volna, többek közt dr. Ki­­szelynek is. Leirom. hol vannak azok a levelek elrejtve, amiket én kaptam Márfíytól a fogházban. Ha a cella ajtaját kinyitják, az aj­tó mögött van egy mélyedés a falban, ott kell lenni a Márffy­­féle leveleknek.« A levélben itt két egészen pontos rajzot közöl Kiss, amelyben a cellá­ját rajzolja le. ahol fogva volt és a rajzon megjelöli a helyet, ahol a deszka alatt a leveleket elrejtette. Azután a levélben a következőket iria: J — Hogy miképpen küldték eze­ket a leveleket, arra nem adhatok felvilágosítást, mert nem akarok azoknak az embereknek kellemet­lenséget okozni, akik nekem ak­kor szívességet tettek. Ugyanígy tartott lenn Márffy Varghával és Szászszal érintkezést, nem csoda aztán, ha a tárgyaláson mind­egyik tudja, mit kell válaszolni és kérdezni. A levelet dr. Vajda Béla már benyújtotta a bíróságnak, mely f szakértőkkel megállapittatta. hogyj az írás azonos Kiss Ferenc írásával. kis csontpénzek: úgy tűnik fel az egész, mintha babra menne a játék. Psziholó­­giai alapja van annak, — a gyors keze­léstől és egyszerűségtől eltekintve, — hogy miért nem pénzben rakják a téte­leket. A pénzt, mégis, szokás becsülni, — de vörös tizdináros, sárga huszas, lila százas, az ezres, ötezres zsetonokat akarva—nemakarva szinte játékpénznek nézik és a sima csontlapok a tétnek gyorsabban kicsúsznak a kézből, a zseb­ből. Még az óvatos játékos előtt is el­vesztik értéküket. Szaporodnak, vagy fogynak, — szinte teljesen mindegy já­tékközben. Csak az utolsó zsetonnak van értéke, — mert ha az is elvész, ak­kor — mi marad ruhatárra? * Négy este folyt a játék és a Pistolett­­nek már kialakult a törzsközönsége. Mindegyik estén ugyanazok az arcok, ugyanazon a helyeken, akiknek meg­van a nyerő-elméletük és azt tiz-husz­­dináros tétekkel próbálják ki. Néha si­kerül- De nem mindig. A legtöbben utó­lag sajnálják, hogy a nyerő szériájuk­nál nem hagyták abba, mert akkor nem vesztették volna el az alaptőkét sem. Valóban, a legtöbben elfogják egy pillanatra a szerencsét, — csakhogy mindenki még többet szeretne nyerni. Ez a bankár előnye. A nyerők később halmozzák a téte­ket és amit kicsinyben szereztek, azt nagyban, gyorsabb tempóban adják vissza. Akik lila százas zsetonokkal kezdik, — később az utolsó lilát öt sárgára váltják, az utolsó Sárga már két piros tétté változik, — hátha azzal még visz­­szajönnek a lilák is. Lehetséges, — bár nem valószínű. A játékos mindig remél És a játékos mindig babonás.

Next

/
Thumbnails
Contents