Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)
1924-12-30 / 354. szám
POST ARINA PLAĆENA XXV. évfolyam 12 OLDAL * ÁRA VI DINÁR Subotica, KEDD, 1924 december 30 354- szám Megjelenik minden rp Telefon szám: Kiadóit el, ünnep ntán és hétfőn délben 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Snbotica,Aleksandrova u!. MLaihach-paioía) Szerkesztőség: Aleksandrova ui. 4. (Ro*si»'Foncii:re-palo!n) Ä demokrácia póza Irta: dr. Dohány Gyula Sem az egyes emberek, sem a népek életében a lélek nem jut kifejezésre az afíektusb— s minden egvéb érzést és gondolatot visszaszorító nagy felindulásokban, melyek r>,i<lki\iili pillanatokban fordulnak elő. Sem az egyes ember, sem egy nép lelkét, kedélyét, vérmérsékletét nem tükröz te ti vissza valamely hősi hamnak eksztázisa: aki meg akarja ismerni valamely nép lelki életét, a benne működő erőket, az ne tanulmányozza szabadságharcainak, forradalmainak, hősi felouzdulásainak történetét. Affcktusban, nagy megrázkódtatásban a nép úgy elhagyja kedélyének, vérmérsékletének, vágyainak és gondolatainak rendes irányát, mint az ember, akit elragad az indulat, és elmúltával csodálja, hova sodorta a szenvedély. A szürke mindennapi élet, a mun ka hétköznapjai mutatják meg, mi mozgatja az egyesnek és a népnek lelkét, mi él benne mint állandó erő és 'meggyőződés. A békés munka napjaiban érezzük meg a légkört, melyet a nép minden egyes fia napról-napra öntudatlanul segít megte rémíteni. Hogy ez a levegő a szabad mezőnek jótevő frisseségét adja polgárainak, vagy nyomasztó légköri nyomás érzését, az attól függ menyire hatja át az erősektől és hatalmasoktól kezdve a leggyengébbig minden polgár minden tettét Konfucius. a nagy állambölcsnek utolérhetetlen tiszta parancsa: Állandóan mindig úgy cselekedni, elsősorban a hatalmon levőknek, hogy a többiek is érvényesüljenek, vagy reméljék, hogy érvényesülhetnek. Nem számit semmit egy nemzet életében az. hogy mit tett az aifektus forró napjaiban. Nem lesz demokratikus mégaz állam élete attól, ha a nép nagy napokban a hősiességnek, önfeláldozásnak és szabadságszeretetnek nemes magaslataira emelkedett. A legbékésebb, legiámborabb emberek vagy népek életében vannak pillanatok, amikor az indulat vagy szenvedély ária az önfeláldozás vagy mártiromság hallatlan magaslataira tudja emelni. A tömegben minden indulat százszoros erőre kap. Hogy kik kapják kezükbe ilyenkor ezt a hangszert a könnyen vihető tömeget, ez dönti el, hogy milyen hangokat csal ki belőle. Gustave Le Bon mutatta ki kiaszszikus tisztasággal történelmi példákon. mennyire ártatlanok a tömegek abban, hogy egyszer felkeltett indulatuk tiszta magas régiókban, vagy sötét mélységekben vezeti-e őket. így például a francia forradalmat párisi cipészek, kenvérsütők, szabók és más ilyen kis polgárok indították meg. akik néhánv • órával előbb még reszkető alázattal álltak a hatósági, személyek előtt, és néhány órával utóbb a Bastille őreinek levágott fejeit hordozták körül póznákon. Mégis a habom befejezése óta valóságos kormányzati formává lett, majdnem kormányzati elvvé sok országban az aífektus póza. Mintha görcs következtében nem akarnának elmúlni a háborús affektus pózai. holott maga az affektus. a nagy elkeseredés tüze régen elmúlt. Dacára annak, hogy az ideálokért felébredt egykori affektus tüze helyébe nem lépett még az azoknak nap* ról-napra erős akarattal és alázatos tisztelettel szolgálni akaró következetes munka, bár az egykor vérrel védett szabadság és igazság ideálja nem lett még a hatalmat gyakorlók és közegeik állandó áldozásának oltárává, annál hangosabban hi vatkoznak arra. hogy valamikor az affektus napjaiban ezért az ideáiért önfeláldozóan küzdöttek. Ha a háború előtti és alatti Szerbia az affektus napjaiba ott termett, ahol szabadságjogokért harcoltak, akkor ennek az affektusnak maradványát a béke szürke hétköznapjaiban meg nem érinthető pillérként egy állandó erős akaratnak kellene magasan tartania, ha néha iiehezérc esik is a karnak. Mert különben a demokráciából is az affektus sodra által magasra vitt. és annak elmúltával mélyre sülyedt és eltűnt zászló lesz. mint annyi más ideál, melyet az indulatba jött tömegek az indulat árjában magasra emeltek, hogy azután a tűz elhamvadása után égő szemmel lássák letiporva. Nem lehet elhinni, amit a sajtó j egyrésze a kormánykommüníkékből kiolvas. Hogy a kormány évtizedek harcaiból és affeklusaiból vérré és nemes tradícióvá leszürődött tiszteletét a szabadságol kezdené lerombolni, hogy az affektus tüzében harcok árán védett szabadság egyik alappillérét, kisebbségek szabadság- és polgárjogait egy választás efemer eredményei kedvéértsemmivé teszi. A szabadságért egykoi folytatott harcból ma a hatalmat gyakorink nem jogosultak többé az egykori harcnak hangzatos jelszavaira és büszkeségére, hanem ha ne legyen a demokrácia és közszabadság hangoztatásából üres külső hüvelye az egykori tűznek, amelyből elrepült a tartalom, akkor napról-naora erőt kell vennie magán az erősnek, hogy hatalmának áldásait a gyenge is érezze, és az is aki a hatalomért vele küzd. Enélkül üres és valótlan minden szó, amely demokráciáról és szabadságról beszél. Mert ahol a szabadság csak a legerősebbnek szabadsága, ott régen elveszett már a modern államnak az a levegője. mely nélkül élni nem lehet, és erőteljesen virulni állam minden egyes fiának legnagyobb szabad erőkifejtését követelő verseny korszakában nem fog. Sohasem bizonyult még tartósan hasznosnak egy kortnánv iavnra sem, ha a szabad meggyőződések hullámzásának közelfekvő pártcélokból erőszakkal vetett gátat. Ha a békés politikai csoportok, az országos közéletben részt kérő polgárok erejét erőszakosan kikapcsolják a politikai erők iátékából, előbbutóbb végzetes taktikai hibának fog bizonyulni éppen annak a pártnak szempontjából, melynek segíteni akarnak vele. Mert a normális po litikai feszültség helyett, sokszorosan fokozódik a sújtott polgárok csoportjainak vágyakozása az ellen párt télé. mely a. több szabadság és jog irányában fogja immár vezetni minden akcióját A kisebbségi pár tok. és a kisebbségekhez tartozó polgárok politikai jogainak megszorítása csak a kormány ellenzékének táborát növelné meg sokszorosra. Ahogyan az egyesnek lelki életében az energiáknak a psychoanalizis szerinti »Verdrangting«-.ia sulvos betegségi tüneteket vált ki helyettük, úgy kell a tnár érvényesülésre törő tömegakaratok és vágyak normális levezető csatornájának, a szabad politikai szervezkedés és választásnak meghiúsításával is ezeknek az energiáknak más alakban levegőhöz rutniok. és ez a másik alak egészen bizonyosan nem a kormány pártjainak tábora felé. hanem azzal minél határozottabb ellentétben álló tábor relé visz. Ha ki is jelentette a mostani kormány egyik tagja néhánv hónap előtti beszédében, hogy nagy hiba volt a nemzetiségi polgároknak egyenlő jogot adni. a másik pedig csak a minap nevezte beszédében a nem szláv állampolgárokat »útlevél szerinti jugosziávoknak«. mégis remélhetjük talán, hogy ha nem az affcktusban megvédett ideálhoz való hűség, de a politikai célszerűség szempontja fogia elhárítani a fenyegető veszedelmet. Két ellenzéki deklaráció Az ellenzéki blokk állásfoglalása a külpolitika és belpolitika kérdéseiben — Megalakult a harmadik köztársasági parasztpárt Horvátországban beugródból jelentik : Az ellenzéki blokk vezetői hétfőn délelőtt befejezték tanácskozásaikat és az esti órákban két deklarációt adtak ki: az egyik a külpolitikai helyzettel foglalkozik, a másik a belpolitikai kérdésekben fejti ki az ellenzéki blokk álláspontját. A külpolitikai deklaráció A külpolitikai vonatkozású deklaráció a következőképpen hangzik : — A legutóbbi időben a kormány részéről olyan külpolitikai lépések történtek, amelyek a legnagyobb aggodalomra adnak okot. Mint a parlamenti többség képviselői követeljük a kormánytól, amelyet alkotmányellenesen erőszakoltak rá az országra, nyilatkozzék a vállalt külpolitikai kötelezettségekről. A kormánynak, amely nem bírja az ország bizalmát, nem ál! jogéban, bogy az ország külpolitikai helyzetét megváltoztassa és uj kötelezettségeket vállaljon. Jelentik például, hogy az olaszokkal a legutóbbi római tanácskozáson megegyezés lőtt létre fontos kérdésekben, de nem árulják el, hogy mtlyen megegyezés és hogy milyen kérdésekben ? A határmegállapitásról tárgyaltak, vagy az albán kérdésről, vagy olyan problémákról, amelyek a:: ország belpolitikai helyzetével vannak összefüggésben? Ez a titokzatosság su'yos aggodalomra ad okot, mert külpolitikánk eddigi vezetői mindig gyöngék voltak arra, hogy érdekeinket Olaszországgal szemben megvédjék. Ugyancsak jelentik, hogy antíbclsevista megegyezést létesítettünk Romániával és Bulgáriával. Miben manifesztálódik ez? Az eddigi reakciós rezsimek kölcsönös biztosítását. jelenti, vagy háborús akció indításét Oroszország ellen ? Es miért nem vesz részt ebben Csehszlovákia? Követelünk haladéktalan választ a következő kérdésekre : 1. Mire vonatkozik a kormánynak O aszországgai kötött megegyszése és mennyiben károsítja meg az or-zag érdekeit? 2. Mi igaz abbó1, hogy Albániára nézve megtörtént az érdekszférák felosztása, ami Olaszországnak a Balkánra való bevonulását jelenti. 3. Milyen kötelezettséget vállaltunk a bolgár kormánnyal szemben és nem köteleztük-e magunkat a népellenes bolgár kormát.y támogatáséra ? 4. Hogyan képzelik az antibolsevista frontot ? Mennyiben irányul ez Oroszország ellen s nem fog-e katonai akcióra vezetni? Az ellenzék külpolitikai deklarációját D ívidovics Ljuba, Korosec Antal, Pnđnvec József és Hrr.snico írták alá. A belpolitikai deklaráció A második deklaráció, amelyben a belpolitikai helyzetről van szó. a következő: — A parlamenti többség képviselői december 28-ikán megtartott értekezletükön megállapítottak, hogy a jelenlegi kormány, anielv a oariamenti kisebbség kormánya, tovább folytatja erőszakosságait és törvénytelen cselekedetett és ezzel csak még jobban megerősíti azt az alkotmányos parlamenti elvet, amelyet a Parlament egyesült többségi pártjai politikájuk alapjának tekintenek: az alkotmányosságot és demokráciát. A kormány ui erőszakot hirdet, amelyhez, a lapok értesülése szerint, a legfelsőbb hozzájárulást is megszerezte. A parlament többségi pártjainak képviselői kijelentik, hogy ez egyáltalán nem változtat magatartásukon és a fenti elvekért minden rendszabály ellenére tovább is határozottsággal fognak küzdeni. Minden olyan kísérlet, hogv a bolse-
