Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-05 / 333. szám

6. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 december 5. Coolidge visszaköveteli a külföldi államoknak adott kölcsönt Tizenkét milliárd dollár az Egyesült Államok követelése Washingtonból jelentik: Coolidge el­nök a kongresszushoz intézett évi üze­netében kijelentette, hogy azok az ősz­­szegek, amelyekkel a külföld az Egye* sült Államoknak tartozik, körülbelül 12 milliárd dollárt tesznek ki. • Ellene van annak, hogy ezt az adósságot töröljék és azt hiszi, hogy a világ jólétének ér­dekében áll ennek az összegnek mielőbbi megfizetése. Nem ajánlja, a kényszerin­tézkedéseket, de azt a nézetet vallja, hogy a kölcsönadott pénzt vissza kell fizetni, mert máskülönben a szükség idején semmiféle hitelt sem lehetne ta­lálni. Azonkívül fennáll a visszafizetés erkölcsi kötelessége is, amelyet Amerika nem ignorálhat és amely alól a többi ország sem vonhatja ki magát. Coolidge elnök azonkívül a külügyek megvitatása során az Egyesült Államok­nak a Nemzetek Szövetségébe való be­lépése ellen és az állandó nemzetközi törvényszéken való részvétel mellett foglalt állást. Az európai ügyek rende­zése érdekében követeli a hivatalos he­lyek és a magánszemélyek közreműkö­dését a Dawes-terv végrehajtásában. A fegyverkezés csökkentésére nézve az el­nök kijelentette, hogy ebben a kérdés­ben újabb konferenciát szándékozik aján­lani a külföldi hatalmaknak, de miután európai konferenciára már tettek javas­latot egyes hatalmak, be akarja várni ennek az akciónak eredményét. Miként a múltban, úgy ezentúl is kí­vánatosnak tartja, hogy Amerika a maga belpolitikai ügyeiben meg legyen óva a beavatkozásoktól és korlátozások­tól és nem óhajt képvise'őket küldeni olyan konferenciára, amely Amerika cselekvési szabadságát korlátozó köte­lezettségeket tárgyalna. Minden olyan nemzet, amely agressziv imperialista célokkal katonai rendszert tart fenn, a világ gazdasági fejlődésében visszamarad. A kivételes hatalom megszűnt Magyarországon Egy járásbíróság! tárgyalás szenzációja Budapestről jelentik: Jogászkörökben rendkívüli izgalmat keltett az az ügy­védi bejelentés, amely egy jelentéktelen járásbirósági tárgyalás folyamán hang­zott el. Dr. Móricz járásbiró egy bon­fizetési meghagyásos per tárgyalását akarta megkezdeni, mikor az alperes ügyvédje arra hívta fel a bíró figyelmét, hogy hivatalból észreveendő pergátló körülmény forog fenn. A kivételes ha­talom alapján kibocsátott kormányren­deletek ugyanis november 28-ával, mi­kor is a miniszterelnök a kivételes ha­talomra vonatkozó törvényjavaslatot más javaslatokkal együtt visszavonta, hatályukat vesztették és igy a járásbí­róság az előző törvény alapján csak a 2500 koronát meg nem haladó ügyekben illetékes. A kivételes hatalom gyakorlásáról 1912-ben gróf Tisza István miniszterel­nöksége alatt hoztak törvényt, eszerint azonban kivételes hatalmat a kormány csak a háború vagy háború veszélyének esetében gyakorolhatott. Később azon­ban a békeszerződés másképen rendel­kezett és ez a rendelkezés jut érvényre az 1922. XVII. te. 6-ik paragrafusában, mely kimondja, hogy a kivételes hata­lom alapján kibocsátott rendeletek, hat hónapon belül hatályukat vesztik, de, ha a kormány fenn akarja tartani őket, köteles hat hónapon belül, illetve de­cember 7-ikéig, törvényjavaslatot elő­terjeszteni. A miniszterelnök 1922 de­cember 7-ikc előtt az .előterjesztést meg is tette, most Etil ben azonban a Ház emlékezetes november 2S-iki ülé­sén a többi törvényjavaslattal vissza­vonta, csakhogy a házszabályrevizió gyors letárgyalásának semmi se legyen útjában. Ezek szerint tehát a kivételes hatalom alapján kibocsátott kormány­rendeletek között a gyülekezési jogról, sajtótermékekről, cenzúráról, izgatásról, az esküdtszék eltörléséről, valamint az egyes bíróságokról és kiviteli s behoza­tali tilalmakról szólók is hatályukat vesztették. A járásbiró, akit a bejelentés meg­lepetésszerűen ért, megkérte az ügyvé­det, hogy álljon el kívánságától, mert ha a bíróság tudomásul venné a bejelen­tést, akkor azzal olyan precedenst te­remtene, amelynek súlyos politikai kö­vetkezményei is vannak. A haigeritömeggyilkos Hogy irtotta ki a villa lakóit Angerstein gyárigazgató Frankfurtból jelentik: A liaigeri tömeggyilkost. Angerstein gvárigaz­­gatót a kórházban megoperálták és remélik, hogy hamarosan felgyó­gyul. A gyárigazgató ágya mellett állandóan rendőr áll posztot az ügyészség rendeletére, amely An­­gersteint előzetes letartóztatásba helyezte. A tömeggyilkost a csütörtöki na­pon újból kihallgatta az állam­ügyész. akinek elmondotta, hogy feleségét már hétfőre virradó éjjel gyilkolta meg tör szúr ásókkal a há­lószobájukban. A gyilkosság után a hálószobába belépett az anyósa, akit öt törszurással ölt meg. Hétfőn reggel a kertészt, maid a kertész­legényt hívta fel az egyik emeleti szobába, ahol feiszecsanásokkal végzett vekik. A sok vér láttára meghökkent, de tovább folytatta gyilkosságait. Az emeletről lement a földszinten levő konyhába, ahol a két cselédlányt ölte meg tőrszurá­­sokkal. Időközben tért haza sógor­nője, akit szintén egyik emeleti szo­bába csalt fel és ott gyilkolta meg. A két hivatalnokot utoljára, délelőtt fejszével-ütötte agyon, lent az iro­dában. Amikor mindenkivel végzett, felgyújtotta a házat, maid bement a községbe. Késő délután ment vissza a villához és amikor látta, hogy nem égett le teljesen, újból felgyújtotta. Angerstein. mint bevallotta, azért követte el tettét, mert félt. hogy sik­kasztásaira rájönnek. Massay támadása az ellenzék ellen A magyar nemzetgyűlés ölese Budapestről jelentik: A nemzet­gyűlés csütörtöki ülésén folytatták a házszabályreviziós-iavaslat tár­gyalását. Szabó József kereszténvszocialis­­ta kifejtette, hogy minden javasla­tot támogat, amely a nemzetgyűlés tekintélyének helyreállítására alkal­mas. A bajok legfőbb okát azonban abban latin, hogy nincs választójogi törvény. Éppen ezért határozati ja­vaslatot nyújtok be — mondotta — amely szerint az ui házszabályok csak akkor lépnek életbe, ha már a nemzetgyűlés a választójogi tör­vényjavaslatot letárgyalta. Abban az esetben, ha ezt a határozati ja­vaslatát a nemzetgyűlés nem fogad­ná el, másik határozati javaslatot ajánl elfogadásra, amely szerint a nemgetgyülés utasítsa a kormányt, hogy a választójogi törvényjavasla­tot legkésőbb három hónapon belül terjessze a Ház elé. A nemzetgyűlés tekintélyének lejáratásához nagy­ban hozzájárult a sok panama. Ber­ki nem segített ezen azzal, hogy tegnap néhány ellenzéki képviselő nevét is bevitte árvitába. Berki Gyula: Én azt mondottam, hogy nem kovácsolok ebből vádat. Szabó József: A közvéleménynek elég, ha panamákkal kapcsolatosan olvassa a képviselők nevét. Ezután részletesen birálta a ház­­szabályreviziős javaslat egyes in­tézkedéseit. Helytelenítette, hogy a ! nemzetgyűlést a szovjethez liason­­ílitják, mert ezzel csak azoknak ad­nak agitációs eszközt, akik a szov­jetnek tagjai voltak. Az. hogy az egyes szakszervezetekben — mon­dotta — akár szocialista, akár ke­­resztényszocialista munkásszerve­zetről van szó, korlátozva van a beszédidő, nem jelent semmit, mert ezek a munkásszervezetek csak egy­két napig tartanak illést és a mun­kásoknak vissza kell menni munká­jukhoz, nem úgy, mint a nemzet­­gyűlésnek. melynek úgyszólván kor­­jlátlan idő áll rendelkezésére. I A következő felszólaló Rassay Károly pártonkivüii ellenzéki képvi­selő volt, aki élesén elitélte beszédé­ben a demokratikus ellenzék parla­menti passzivitását. — Ez a passzivitás — mondotta — nem őszinte, nem bölcs és nem jogos. Az ellenzéknek csak akkor szabad ehhez a fegyverhez nyúlni, ha alkotmánysérelmet kell reparálni és más módon nem lehet. A passzi­vitás most csak a gyöngeség palás­­tolására szolgál. Én nem vagyok hajlandó ilyen kicsinyes, vissza­taszító harccal veszélyeztetni a konszolidáció eredményeit. Akinek az én ellenzékiségem nem élég. an­nak azt felelem, hogy én négy évi purifikáló munkáin alapján állok el­lenzéki állásponton és nem Károlyi örökének jogcímén. Száz szsgény kisgyerek mindennapi kenyere A suliol cai szegéüy gy erekek mgyenkonyfaájénak felavatása Impozáns külsőségek között zajlott le csütörtökön délelőtt a suboticai szegény gyermekek ingyenkonyhájának felavató­ünnepélye. Ezt az akciót ezelőtt egy esztendővel indította meg Páter Vazul ferencrendi barát, aki hosszú és nehéz munkával fejlesztette ki a kis intéz­ményt, amely ma már hetven szegény kisgyereket lát el naponta tápláló, me­leg étellel és ruhával. Az ünnepély délelőtt tiz órakor vette kezdetét a Kakas-iskola eisőemeieti helyiségében, ahol a város előkelőségei is megjelen­tek. Kuluncsics Dániel suboticai földbirto­kos huszonötteritékes bankettet rende­zett ebből az alkalomból, amelyen reszt­vettek Malagurszki Albe polgármester, Rajcsics Sándor alpolgármester, Rieger Imre titkár, Popovics György tanügyi inspektor és más hatósági személyek is, Milan Todorov iskolaigazgató, valamint Páter Vazul üdvözölték a vendégeket és tolmácsolták előttük a szegény gye­rekek háláját és köszönetét. Az étkező­­termet Fischer suboticai kárpitos dra­périákkal. nemzeti zászlókkal és a ki­rályi pár arcképével díszítette fel díj­talanul. A banketten a városi zenekar is megjelent és az étkezés a himnusz hangjai mellett vette kezdetét, ame­lyet a közönség állva hallgatott végig. Páter Vazul a fiatal, agilis ferencrendi barát, bol­dogan járt-kelt a gyerekek között, akik a legnagyobb szeretettel vették körül. Hetven szegény külvárosi gyermeknek biztositotta a mindennapi betevő falat­ját Páter Vazul és sok szegény család­nak vette le a vállairól a gyermek­nevelés súlyos gondját. Adjatok abból, amit isten adott A wermekeket déli tizenkét órakor ültették asztalhoz. A Kakas-iskolának erre a célra átalakított szuterénjében vau az étterem, ahol már tisztán meg­térített asztalok várták az apróságokat. Hetven szék, hetven tányér és hetven adag étel várt itt hetven éhes szájra és senki se maradt éhesen. Páter Vazul a beszélgetés során el­mesélte, hogy mindenütt mennyi szere­tettel karolták fel; a szegény gyerme­kek ügyét. — Amikor a »Bácsmegyei Napló« cikke megjelent — mondotta Páter Va­zul —, tömegesen kaptam mindenünnen leveleket, amelyeknek irói a legszivé­­lycsebb hangon ajánlották fel a segít-, ségüket és bőséges adományokat küld­tek. Egyik helyről egy zsák lisztet, krumplit, zöldségfélét, máshonnan pénzt és ruhaneműt kaptam. Nagyon boldog vagyok, hogy a suboticai társadalom ennyire magáévá tette a szegény gyer­mekek sorsának ügyét. Husvétig bizto­sítva van a konyha ellátása. A gyűjté­sek tovább folynak. A zeneiskola leg­közelebb hangversenyt fog rendezni a gyermekkonyha javára, a suboticai Typcgraphia rnükedvelögárdája pedig előadást rendez, szintén a szegény gyermekek érdekében. Ha igy kitart mellettünk a jószivii közönség továbbra is, akkor kibővíti ük a konyhát és száz szegény gyermeknek adunk naponta ebédet. Budapesten készültek a hamisított cseh részvények Letartóztattak egy budapesti cipőgyárost Budapestről jelentik: A nagy prágai részvénycsalás ügyében újabb fordulat állott be és a nyomozás átterelődött Budapestre is. A prágai rendőrség — mint a Bácsmegyei Napló már jelentette — a múlt hónapban letartóztatta Kiing Jakab bécsi ügynököt, akiről kiderült, hogy nagy mennyiségben adott el prá­gai bankoknak hamisított cseh cukor­ipari részvényeket, mintegy 900.000 cseh korona értékben. Kling letartózta­tása után csak annyit vallott be, hogy egy. bécsi üzletfele bízta meg a részvé­nyek eladásával, de állítólagos megbí­zójának a nevét nem tudta megmon­dani. Néhány nappal Kling letartóztatása után a prágai rendőrségen megjelent egy Wcisz l.ili nevű budapesti urilány, aki a letartóztatott ügynök számára védőügyvédet kívánt szerezni. A prágai rendőrségnek gyanús volt ez a körül­mény, miért is vallatóra fogták a lányt, aki elmondotta, hogy azért vállalkozott arra, hogy Prágába utazzon Kiingnek védőügyvédet keresni, mert Badcnbcn élő fivére Szécsény Wcisz Andor táv­iratilag rendelte magához és megbízta azzal, hogy nézzen utána Kiing ügyé­nek, mert. az ügynököt, aki az ő papír­jait akarta értékesíteni, szerinte ok nél­küli letartóztatták Prágában. A prágai rendőrség őrizetbe vette Wcisz Lilit és értesítette a fordulatról a budapesti rendőrséget, amely azonnal megindította a nyomozást. A rendőrség megállapította, hogy a részvény hamisí­tási ügynek Szécsény Weisz Andor a iötettesc és a papírokat Budapesten ha­misították. Szécsény Weisz Kiing Ja­kabbal együtt egy budapesti nyomdában előadta, hogy családja tulajdonosa a cseh cukoripari részvénytársaságnak és a hozzája tartozó többi vagyonrésznek. A család eihaiározta azt, hogy a va­gyont elosztja maga között és ezért szükség van arra, hogy az eddigi név­leges részvénytársaságnak részvényeit teljes számban kinyomják. Ezen az ala­pon ezer darab huszonötös címletű részvényt rendelt. A budapesti rendőrség azt is kiderí­tette, hogy Szécsény Weisz Andornak finanszírozói a és üzleteiben társa fivé­re, Weisz Ferenc budapesti eipőgyüros és kereskedő volt. A detektívek a tekin­télyes kereskedő üzletében, lakásán és gyárában házkutatást tartottak, ami eredménnyel is járt, mert az üzletben az egyik cipöskatulyában találtak né­hány hamisított cseh cukoripari rész­vényt és egy eldugott helyen 100 iv olyan papirosra bukkantak, amilyenre a hamisított részvényeket rányomatták. A rendőrség lefoglalta a hamisított részvényeket és a papirost. Wcisz Fe­rencet pedig őrizetbe vették.

Next

/
Thumbnails
Contents