Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-21 / 347. szám

1924. december 21. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet Nem nagy dolog, de talán megér­demli, hogy {öljegyezzük. A csehszlo­vák kormány, nem is most, hanem már a múlt esztendőben elrendelte, hogy a csehszlovák törvényeket és rendeletc két, hivatalosan magyar fordításban is publikálja. Az újabb kormányrendele­tek és törvények a hivatalos lapban, már meg is jelentek, a régebb keletűek pedig most vannak sajtó alatt. De jellemző — mit az egyik szlovenszkói magyar lap írja — a magyar törvény- és rende- Ictgyüjteményt alig jegyezte elő pár magyar ügyvéd, úgy hogy a kormány már azon gondolkodik: a magyarok kedvéért érdemes-e ráfizetni a rende­­ktek autorativ magyar fordítására. A modern magyar piktura két re­prezentáns tehetsége: Perlott. Csaba és Kmetty Károly néhány héttel ezelőtt Erdélybe mentek, hogy ott kiállításokat rendezzenek. Az első állomások Nagy várad volt, ahol tárlatukkal nagy sikert arattak. Nagyváradról, Aradra, majd onnan Temesvárra vitték kollekciójukat, ahol már mindent előkészítették, irigy a kiállítást megnyissák az érdeklődő bánsági magyaroknak. A temesvári szigurancia főnöke azonban — néhány helvbeli piktor intervenciójára — az utolsó pillanatban közbelépett: magá­hoz rendelte a két magyar művészt és közölte velük, hogy azonnal el kell hagyniok az ország területét. Hiába volt minden magyarázat, kérés, a szlguren­­cia-főnök hajlithatatlán maradt; Perlott Csabát és Kmettyt, miután képeiket egy temesvári barátjuknál biztonságba he­lyezték, két detektív még aznap áttette a magyar határon. ♦ A román nemzeti párt hivatalos lap­ja, a »Patria«, hosszú vezércikkben fog­lalkozik az erdélyi magyarság brassói­­nagygyűlésével. A nemzeti párt, a lap szerint, a gyulafehérvári határozatok alapján elismeri a magyarságnak azt a jogát, hogy külön pártban szervezked­jék. Rámutat azonban arra, hogy a ma­gyar’ uralom alatt egyetlen politikai párt sem akadt, mely a románság nem­zeti pártját legálisan elismerte volna. Vannak a román pártok között ma is olyanok, amelyek külön magyar párt létezését veszélyesnek tartják az ál­lamra, de ebben a véleményben nem osztozik a nemzeti párt, amely felhívja a Magyar Párt figyelmét, hogy ha ne­tán úgy fordul a helyzet, csak olyan ro­mán pártokkal működjön együtt, ame­lyek őszintén demokratikus alapon al­kotmányos Romániát akarnak felépíteni. Az a támogatás — fejezi be cikkét a »Patria—, amelyet diktatórikus kormá­nyoknak adtak és adnak, nem használ­hat senkinek. Az .a rezsim, amely a nép­­többség állampolgári jogait sem tartja tiszteletben, még kevésbé hajlandó jól­­báuni a kisebbségekkel. Mi tárgyilago­san figyeltük, hogy a Magyar Párt mit fog tenni. A brassói kongresszus azon­ban nyilván nem értett meg egy alap­vető dolgot: amig a magyar nép nagy tömegeit nem hívják be a reális politi­kába, amig a demokrácia a pártnak csak egy figurativ eleme, addig a Magyar Párt nem fog eleven és reális politikai erőt képviselni és politikai direktíváit is bármikor szembehelyezkedőnek 'lehet te­kinteni a magyar tömegek valódi aspi­rációival. * Ebben a véleményben, na nem is egé­szen osztozik pár magyar lap is, ame­lyek a konzervatív elemek tulsulybaju­­tását egyáltalán nem tartják nyereség­nek. Az »Erdélyi Hírlap«, a brassói kongresszusról Írván, leszögezi, hogy a párt liberális frakciója nagy áldozatot hozott, amikor szó nélkül belenyugodott Ugrón vezérségébe. »Azon újabb gon­dolatok közül — írja —, amelyek Brassó után nem engednek nyugodni, a legfon­tosabb annak megállapítása, hogy a ma-' gyárság demokratikus és haladó szár­nya kimondhatatlan áldozatot hozott a pártegység érdekében. Nemcsak hogy belenyugodott Bcrnády György vissza­lépésébe, hanem teljes programszerü­­séggel engedte lezajlani a közgyűlést, anélkül, hogy a »hivatalos« elemek mel­lett helyet kért volna hívei és eszméi számára és zokszava sem volt az ellen, hogy bizonyos fokig lovagiatlanul és dőre módon a másik oldal csak hír­mondónak engedett be az ellenfelek sorából a. sziikebb vezérbizottságokba. Az a nagy ajándék, amit az Ugrón Ist­ván csoportja aknázott ki, de melyet nem személyek, hanem a magyarság egyetemessége kapott, azonban könyör­telenül kötelezi a győztes és vezérlet­hez jutott tábort arra, hogy a nagy tö­megek érdekeit képviselő csoport kö­veteléseit teljesítse. Ezek a követelések elsősorban a magyarság nem csak kül­ső. de belső megszervezésének végre­­valahára teljes keresztülvitelét sürge­tik, másrészt a termékeny, okos .reál­politika Htjára való lendülést az eddig jótékony álomba merült irodai dörmö­­gés és tehetetlenség helyett.« , Véres diákzavargás Kolozsvárott Negyven antiszemita diákot letaríózbttak Kolozsvártól jelentik : A kolozs­vári antiszemita egyetemi hall­gatók a menzán összegyűltek, gyűlést tartottak, majd mintegy ötszázan tüntető menetben a fő­térre vonultak. A tüntető diákok, okik útközben súlyosan inzu'tél­­tak két zsidó egyetemi hallgatót, beverték a Newyork- kávéhoz összes ablakait és a Fő-tér csaknem vala­mennyi üzletének kirakatiivegtábldit. A hatóság intézkedésére egy század katonaság vonult ki és bekerítette a tüntetőket, miközben mazni. formális harc fejlődött ki. A diá­kok közül többen súlyosan meg­sebesültek. Negyven diákot letar­tóztattak. Az a bir, bogy a tüntetést jassii diákok készítették elő, akik ecél­­ból jöttek volna Kolozsvárra, nem bizonyult valónak. Sem a tünte­tők közt, sem az egész városban egyetlen jassii diák sincs. Az el­fogott tűnt tőkkel szemben már a miniszter uj rendeletének szi­gorú megtorlását fogják alkal-A kormány visszautasítja az albán jegyzék vádjait Nem bocsátkozik vitába a valótlan tényállítások fölött Beogradból jelentik: Az albán kormány .jegyzékével kapcsolatban a külügyminisztérium a következő közlést adta ki: — Az albán követ pénteken át­­—ITfujtott egy jegyzéket jugoszláv területen állítólag előkészített al­bán zavargások miatt. A jegyzék tartalma a nemzetközi érintke­zésben teljesen szokatlan és úgy hangja, mint jellege szerint olybá lehet venni, mintha nulle et non avenue, vagyis mintha meg sem érkezett volna. A jegyzék minden igazságot nélkülöző téimnegálla­­pitásai szükségtelenné is teszik, hogy azzal egyáltalán vitába bo­­csáj tkozzunk. A külügyminiszter helyettese. Markovics .lován az albán kormány jegyzékéről az újságírók előtt igy nyilatkozott: — A jegyzék, véleményünk sze­rint. nem korrekt és hangja a diplo­mácia szokásaival teljesen ellenke­zik. Mi energikusan elhárítunk ma­gunktól minden felelősséget az al­bán eseményekért. Annak 'idején gyakran átjöttek a mi területünkre albán bandák és tiltakozásunkra Al­bániától mindig azt a választ kap­tuk. hogy nehéz a határt őrizni. Az albán kormány magatartása velünk szemben nem őszinte és nem kor­rekt. mert legalább is azt megtehet­te volna Fan Nolli kormánya, hogy bizonyítékokat sorakoztasson lel az állított tények melleit. Ali Riza Ko­lonna pasának különben ilyen értel­mű yálaszt is adtunk. — Nemzet­közi nehézségeink az albán kormány jegyzéke miatt nem lesznek, az tisztán , albán ügy. amit az albán kormánynak magának kell elintézni. A külföldi diplomaták közül csak­nem valamennyien nálunk iártak és közülük egyik sem jött azzal, hogy kijelentse: mi vagyunk a bűnösök az albán eseményekért. A Népszö­vetség elé az iiggvel természetesen nem megyünk. Faun Nolli szovjet-ügynök Az albán kormány jegyzéke egyébként általános megbeszélés tárgyát képezi politikai körökben. Általában azt hangsúlyozzák, hogy az albán kormány vádiai az S. H. S. királyság ellen teljesen alantalanok. miután Nincsics külügyminiszternek Mussolinivel kötött megegyezése után teljesen kizárt, hogy az S. H. S. királyság bármilyen irányban is be• avatkozna Albánia belügyeibe. Politikai körökben arról is meg vannak győződve, hogy az albán kormánynak a külföldi hatalmakhoz és a népszövetséghez intézett jegy­zéke nem fogja elérni a céliát. mert a külföldön, is; jól tudják, hogy Fan Nolli ezzel csak saját hatalmát pró­bálja megmenteni. Biztosra veszik, hogy ez alkalommal Fan Nolli re­ményei nem fognak valóraválni, kü­lönösen ami az olasz segítséget il­leti. A beogradi sajtó behatóan foglal­kozik az albán jegyzékkel és hang­súlyozza, hogy a bolseviki orosz követ Durazzéba való megérkezése és az albán események között gya­nús összefüggés van. A lapok úgy tüntetik fel az albán kormány ak­cióját. hogy Fan Nolli. aki szovjet­szolgálatban áll, igy akarta elősegí­teni a Hl. Internaciconálé terveit a Balkán békéiének megbontására. Külföldi diplomaták a belügyminiszternél A beogradi diplomáciai kar élén­ken érdeklődik az S. H. S. királyság kormányának az albán kérdésben elfoglalt magatartása iránt. Szombaton délben Gerard francia követ és De Sola olasz ügyvivő fel­keresték a külügyminiszter helyet­tesét. akinél az albániai helyzet és Jugoszláviának ezzel kapcsolatos tervei felől érdeklődtek. Elhalasztották választásokat az albán Prizrcndbő! jelentik: Az albán határról érkező hírek szerint az al­bán kormány azokon a területeken, ahol eddig még fenn tudta tartani uralmát, kérlelhetetlenül üldözi Ach­med Zaghil bég híveit, akik közül igen sokat letartóztattak. Az egye­netlenséget szító tisztek közül sokan Görögországba menekültek. Less és Barbarussa környékéről nagy fel­kelő bandák indultak a kormány­­csapatok ellen. Skutaribó! érkező jelentés szerint az albán választáso­kat. amelyeket december 20-án kel­lett volna megtartani, a zavargások miatt január 20-ra halasztották. Kiutasították az albániai orosz követet Durazzóból jelentik: Az albán kormány hir szerint kiutasította Krakoveckit. a szovietkormány al­bániai követét. ' Német kommunisták lázitják az osztrák munkanél­külieket SSeg akarják zavarni a karácsonyi ünnepeket Becsből jelentik : A munkanélküliek egy része azzal fenyegetőzik, bogy a karácsonyi ünnepek alatt tüntető menet­ben .fog végigvonulni Becs uccáin. A kommunisták hivatalos lapja, a Rothe Fahne a munkanélkülieket nyílt láza­dásra biztatja. Egyre nyilvánvalóbb lesz a letört kommunista pártnak az a szán­déka, hogy a munkanélküliek elkesere­dését saját céljainak szolgálatába állítsa. Az osztrák kommunista párt német birodalmi kommunisták vezetése alatt áll s a vezérek Hermann Renxelle volt német képviselő, valamint a Rothe Fahne főszerkesztője, Peter, ma is német állam­polgárok. Hozzájuk csatlakozott a kom­munista pártból több ízben kizárt Tha* man, aki 1919 junius 15-én a kommu­nista munkásságot a rendőrség fegyverei elé kergette. Osztrák politikai körökben nagy fel­háborodással állapítják meg, hogy a német szélsőséges pártok az osztrák köztársaságot kísérleti területnek tekintik s hol a horogkeresztesek, hol a kom­munisták próbálkoznak puccsok és láza­dások. felidézésévé!. Egyre több olda1- ról hallatszanak olyan hangok, amelyek a hatóságok erélyes közbelépését sür­getik. Botrány a magyar pénzügyminiszter mandátuma körül A rétsági kerület ellenzéki jelöltjének háromezer ajánlója közül kétezernél többet töröltek Budapestről jelentik: Ismeretes, hogy a rétsági kerületben milyen el­keseredett volt a választási küzde­lem. A kerület kormánypárti jelölt­je Búd János pénzügyminiszter, a demokratikus szövetség pedig Pó­ka-Pivny Bélát jelölte. Az ellenzék: jelölt jó eséllyel indult a választási küzdelembe, de a hatóságok lehetet­lenné tették választási agiíációját. A csendőrök négy községben lógták el és verték bilincsekbe. A hatósá­gok most végleg meghiúsították Pó­­ka-Pivny Béla jelölését. Póka-Pivny Bála 1200 aláírást tu dott felmutatni a megszabott határ­időre. jóllehet 1000 aláirás is elég a je 1 öltetéshez. Az 1200 aláíró közül 700-at töröltek. Pótlásképpen újabb 600 aláírást mutattak be az ellenzé­kiek, majd további 1000 aláírást pó­toltak. Újabb kihagyások következ­tek s végül is a közel 3000 aláiró kö­zül csak 961 aláírást fogadtak el ér­vényesnek, s ezzel Póka-Pivny Béla ellenzéki jelfát 39 aláirás hiánya miatt kiesett a választási küzdelem­ből. Ezek a körülmények nagy elkese­redést szültek a kerület ellenzéki választóinak körében. Elhatározták a községek, hogy küldöttségekben fognak járulni Buci János pénzügy­miniszter elé s felkérik, hogy ne lo­hadja el a mandátumot, mert a vá­lasztók többségének hangulata elle­ne van. Az ellenzéki blokk az események miatt petícióval fogja megtámadni Bmi János pénzügyminiszter man­dátumát.

Next

/
Thumbnails
Contents